Népújság, 1972. december (23. évfolyam, 283-307. szám)
1972-12-20 / 299. szám
mm Önkormányzat és lehetőség jére elkészül valamennyi taA gyöngyösi Mátra Kincse és a márkáz! Mátra Völgye Tsz-ek közös vállalkozásaként 5400 férőhelyes sertéstelepet építenek Gyöngyösön. Az új létesítményben évente több mint 10 ezer 100—130 kilós sertést hizlalnak majd. A sertésnevelő épületet a nyékládházi mezőpanel előregyártott elemeiből szerelik össze, a takarmánytárolókat a spanyol Pradó-cég szállította a keverőberendezések és az etetők dán eredetűek. (MTI-foto — Érczki K. Gyula.) Javulnak az ellátás feltételei Országos belkereskedelmi KJ éhány hét múlva már második esztendejét tölti be legutóbbi tanácstörvényünk, az 1971. évi I. törvény, nem egy részletét illetően mégis eléggé tájékozatlan vagy egyoldalúan tájékozott a lakosság, sőt több helyütt a tanácstagság, is, ami nemegyszer félreértésekre, szemléleti torzulásokra vezet. A dolgok nem teljes megértése — vagy még inkább félreértelmezese — kétféleképpen nyilvánul meg: egyrészt sokan nem veszik tekintetbe, hogy a tanácsok önkormányzati jellege — a ■nagyobb önállóság, hatáskör — messzemenően nemcsak a gazdasági kérdésekre vonatkozik, másrészt túlértékelik — legalábbis a pillanatnyi helyzetben — még a nagyobb gazdasági önállóság lehetőségeit is. A helyes nézőpont kialakításához mindenekelőtt azt kell megértetni, hogy a tanácsok önkormányzati jellege a népképviseleti elv érvényesítésének következménye, tehát rendkívül fontos eleme az állami demokrácia továbbfejlesztésének. Efelöl nem hagyott kétséget a párt X. kongresszusa sem, amikor az állami élet és a szocialista demokrácia még lendületesebb ki- bontakoztatását tűzte célul az ebben részt vevő szervek elé. Vagyis a szocialista demokrácia — még pontosabban az állami demokrácia — népképviselet és az önkormányzati jelleg szervesen összefügg egymással, mint egymás után kibomló lehetőségek a választók akaratának, igényeinek érvényesítésere. A népképviselet fórum a nép szavának hallatására, az önkormányzat pedig módszer a nép akaratának gyakorlati valóra váltására, 3 Tizenöt évvel ezelőtt, 1957. december 30-án alakult meg a Nemzetközi Atom- enrgia Ügynökség, az ENSZ szervezeteként, azzal a céllal, hogy meggyorsítsa és szélesebb körűvé tegye az atomenergia felhasználását a béke, az egészségügy és a jólét érdekében. A 15 éves szervezet magyar partnere az Országos Atomenergia Bizottság. Az ügynökség másfél évtizedes munkájáról dr. Osztrovszki Györgytől, az atomenergia bizottság e. nőkétől kért tájékoztatást az MTI munkatársa. Dr. Osztrovszki György elmondotta, hogy a nemzetközi szervezet létrehozása iránti politikai, társadalmi igény már jóval korábban jelentkezett. A nukleáris energia felhasználásának veszélye és békés célú alkalmazásának óriási jelentősége már közvetlenül a második világháború után nyilvánvalóvá vált. Az ügynökség elődje, mint az ENSZ Atomenergia Bizottsága 1946- tól 1952-ig működött, többnyire útkereső jelleggel. Ezt követte a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség, amelynek megalakulásakor 80, jelenleg pedig már 103 állam a tagja. Eddigi tevékenysége során támogatást nyújtott különböző kutatásokhoz, és ellenőrizte, hogy ezt a támogatást ne használhassák fel katonai célokra. Munkájában mind döntőbb szerepet kaptak a szocialista országok, és egyre inkább erősödik a fejlődő országok hangja is. Magyarország a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség megalakulása óta részt vesz annak ' munkájában, a kölcsönösség alapján sokat adtunk és kaptunk is. Magyar- küldött eddig két alkalommal két-két éven1 át volt a kormányzótanács tagja, sőt egy éven át a tanács alelnöki tisztét is ellátta. Az újonnan megvá- laszott tudományos tanácsadó testületnek először lett tagja magyar tudós, Straub F. Brúnó, az MTA alelnöke, az Országos Atomenergia Bizottság elnökhelyettese. mindezt természetesen a szocialista demokrácia keretei között. Ehhez teremtették meg a jogi alapokat a tanácstörvény, továbbá a végrehajtását célzó más jogszabályok, mégpedig főként a helyi tanácsok vonatkozásában. Hogy milyen nagymértékben növekedett az utóbbi két év során a tanácsok és szerveik hatósági-igazgatási hatásköre, helyi önállósága, azt egyre több ügyfél tapasztalhatja a tanácsházákon, amikor helyben és általában különösebb húzavona nélkül intézik ügyeit. Az is eléggé közismert, hogy az ország valamennyi helységében a tanács alkotta meg - saját szervezeti és működési szabályzatát ami egész tevékenységének az alapját képezi. De megemlíthetjük még a tanácsok nagyon fontos rendeletalkotási és kinevezési jogát is, hogy beszámoltathatják a területükön működő, különböző — gazdasági, társadalmi, kulturális stb. — nem tanácsi szerveket is és a községek életében jelentősnek ítélt kérdésekben falugyűlést hívhatnak össze. Bőven van tehát lehetőség a demokrácia érvényesítésére az önkormányzat anyagi oldalán kívül is. Egyébként, hogy a tanácsi hatáskörök még világosabbak legyenek és jobban igazodjanak a legutóbbi tanácstörvény által létrejött új körülményekhez, nemrégiben az Elnöki Tanács és a Minisztertanács is módosított egyes területi hatáskörökéi Az érintett minisztériumok, főhatóságok is igyekeznek folyamatosan felülvizsgálni eddig hozott jogszabályaikat, majd „szétosztani” az egyes tanácsszintek között az érvényben maradó hatáskörökéi A jövő év eleÜVfagyarország ösztöndíjat és szakértőket bocsátott e nemzetközi szervezet rendelkezésére, s számos tudományos rendezvényt látott vendégül országunk. Viszonzásul az elmúlt 15 év alatt 600 ezer dollár értékben kaptunk műszereket, ösztöndíjakat ugyanakkor jól képzett szakemberek is segítették munkánkat. Jelenleg tudományos intézeteinkben 14 olyan kutatási témával foglalkoznak, amelyhez jelentős anyagi segítséget ad a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség. Ezek a tudományos témák elsősorban a nukleáris technika gyógyászati alkalmazását segítik; kísérleteznek az atomenergiával, mint gyógyító sugárral és mint diagnosztizáló eszközzel egyaránt. Számos kutatás foglalkozik a nukleáris technika mező- gazdasági és élelmiszeripari felhasználásával. A kutatások harmadik csoportja alapkutatás jellegű. A közeljövőben a Magyar Atomenergia Bizottság mind fokozottabban igénybe kívánja venni a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség szolgáltatásait a paksi atomerőmű műszaki és tudományos előkészítésében. — Jelentős munkát fejt ki az atomenergia ügynökség a környezetvédelemben is. Foglalkozik a nukleáris technika alkalmazásával a szennyezettség kimutatásában. A jövő évben már teljes kapacitással dolgozik a nemzetközi nukleáris információs rendszer, amely számitógépes módszerekkel dolgozza fel, tárolja és visszaadja a nukleáris tudományok területén megjelent szakközleményekéi. — Mint ismeretes, az. atomsorompó-szerz'dés megvalósításának gyakorlati feladata is erre a szervezetre hárul. Ezzel kapcsolatosan már megkötötték az egyes tagállamokkal az úgynevezett biztosíték' egyezményt, ebben a munkában a magyar szakértők is jelentős szerepet vállaltak — mondotta befejezésül dr. Osztrovszki György. 1MTI) nácsszint, minden szakigazgatási szervének ún. hatásköri jegyzéke is, mégpedig annak az elvnek a figyelem- bevételével, hogy a jövőben az állampolgárokat is érintő ügyeket feltétlenül a helyi szakigazgatási szervek intézzék. A lakosság elképzeléseinek realizálásában nélkülözhetetlenek, a biztos és elégséges anyagi alapok is, hiszen bármiféle fejlesztés egyszerűen elképzelhetetlen kellő pénzeszközök és kapacitás híján. Az önkormányzati jelleget immár törvényileg is szentesítő űj tanácstörvény ezért is hozott egész sor olyan rendelkezést, amely a korábbinál jóval nagyobb önállóságot biztosít a gazdálkodás terén is a tanácsoknak és szerveiknek. í A gazdasági jellegű intézkedések közül kétségkívül a következők a legfontosabbak: a tanács maga határozza meg fejlesztési programját, terveit, középtávú pénzügyi tervét és költségvetését, s irányítja ezek végrehajtását; dönt a hatáskörébe utalt adók mértékének és az adó jellegű kötelezettségek — vagyis bevételi forrásainak — megállapításáról, s ezekkel a bevételekkel szabadon és önállóan gazdálkodik; ugyancsak önállóan intézkedik pénzeszközeinek átcsoportosításáról, a pénzmaradvány és a tartalékok felhasználásáról, esetleg hitelek felvételéről; végül rendelkezik a kezelésébe adott állami vagyonnak Az önkormányzat mindig te csak az adott anyagi lehetőségeken belül érvényesülhet — s ezt tekintetbe kell venniük a lakosságot képviselő tanácstagoknak is és magának a lakosságnak is! D ár az új tanácstörvény ® hatályba lépése egy csapásra nem tehette teljessé az önkormányzati jelleg kibontakozását, tanácsszervezetünk mégis a legjobb úton halad afelé, hogy a népképviselet és az önállóság egyre zavartalanabb összhangban segítse elő a szocialista demokrácia érSOKAT HALLANI manapság ezt a kérdést különböző fórumokon. Nem véletlenül, hiszen termelőszövetkezeteink nagy részében a mező- gazdasági alaptevékenységen kívül más munkát is végeznek. Például fát termelnek és azt feldolgozzák, az építőbrigádok részt vesznek a kislakásépítkezésekben, sőt közületeknek is vállalnak épülettatarozást és -felújítást Több szövetkezet jelentős járműparkkal rendelkezik, amelyek különböző anyag- és eszközszállításokban működnek közre. Mindezek a tevékenységek fokozzák a közös gazdaságok jövedelmét. 1968-ban a gazdaságirányítási rendszer bevezetésével kormányrendelet hívta életre a termelőszövetkezeti melléküzemágakat, amelyek a megyei adatok szerint az utóbbi négy évben 25—30 százalékkal emelték a közös gazdaságok jövedelmét. Melléküzemágakat elsősorban a kedvezőtlen termőhelyi adottságú szövetkezetek hoztak létre, különösen az egri járásban, azzal a céllal, hogy a tagoknak folyamatosan munkát biztosítsanak és így elkerüljék az idényszerűséget. A melléküzemágakban többnyire olyan termékeket állítanak elő, amelyek hozzájárulnak a fogyasztói igények kielégítéséhez. Az elmúlt négy évben a kedvező eredmények mellett sajnos számtalan negatív jelenség is adódott a melléküzemágak munkájában. Néhány termelőszövetkezetben ugyanis olyan tevékenységet folytattak, amely távol állt a mezőgazdasági termeléstől. Az egri Rákóczi Tcrmelő- siövctkezcíbca például tpzrA Belkereskedelmi Mmisx- térium — a kereskedelmi vállalatok vezetőinek, a megyei tanácsok illetékes elnökhelyetteseinek, belkereskedelmi osztályvezetőinek és a MÉSZÖV elnökeinek részvételével — kedden tartotta hagyományos év végi tanácskozását. Az értekezleten részt vett és felszólalt Vályi Péter, a Minisztertanács ei- nökhelyettese. Szarát Isivé* belkereskedelmi miniszter beszámolójában a forgalom tapasztalatai alapján elemezte a kereskedelem idei tevékenységét, s hangsúlyozva kijavítandó fogyatékosságokat, meghatározta a kereskedelempolitikai tennivalókat A korábbi évekkel ellentétben az idén a fogyasztásicikk kereskedelem előreláthatólag nem teljesíti tervét, főleg a vegyesiparcikkmicidlámpákat készítettek, Makiáron és Verpeléten alumíniumfeldolgozót létesítettek. Mindhármat utóbb megszüntették. Probléma volt azzal is, hogy egyes helyeken olyan melléküzemágak működtek, ahol nem is a szövetkezeti tagságot foglalkoztatták, hanem más üzemekből vállalkozókat. Mindez korrupcióhoz és aránytalan jövedelemelosztáshoz vezetett. AZ IDÉN január elsején életbe lépett új kormány- rendelet korlátozta a melléküzemági tevékenységet és elsősorban azokat támogatja, amelyek kiegészítik a mező- gazdasági termelést. Ennek alapján több helyen fel is számolták a főként ipari melléküzemágakat. Néhány községben, például Mátrade- recskén és Markazon viszont körültekintő munkával és jó szervezéssel reszelő- és tekercselőüzemet létesítettek, ahol a tagságot eredményesen foglalkoztatják. Több közgazdasági szabályozóval — főként nagyobb adókkal és elvonásokkal —, viszont csökkentették a szállítás jövedelmezőségét. Ezt figyelembe véve az andomaktá- lyai Egervölgye Tsz-ben a teherkocsipark nagy részét eladták. Fenntartásuk ugyanis nem volt gazdaságos. Ezzel szemben megyénkben több helyen: Egercsehi- ben, Pétervásárán, Nagyvis- nyón, Istenmezején és Bátorban ma is jövedelmező a fakitermelés és -feldolgozás, gazdaságos a szövetkezetek épitőbrigádjainak tevékenysége is. A kormányrendelet különösen az élelmiszeripari feldolgozó üzemek létesítését Moraalmriftia. a 1£> cs tejágazat és a vendéglátás forgalma marad el a várakozástól. Ennél is figyelemre méltóbb, hogy — az utóbbi néhány év kedvező tendenciájával ellentétben — a fogyasztásicikk-szerkezet az iparcikkek helyett ismét az élelmiszerek javára változott. Ez sok mindennel, például a közületi forgalom csökkenésével, a tartós fogyasztási cikkek egy részénél a relatív telítettséggel, a korszerű élelmiszerek válasz-, tékának nagyobb kínálatával stb. magyarázható, de nem fogadható el — hangsúlyozta a beszámoló. A ruházati kereskedelemben kívánatos a korszerű termékek megjelenése, még akkor is, ha együttjár bizonyos mértékig az átlagárak növekedésével. Feltétlenül kerülendő viszont az olyan öncélú termékcserélősegfélék feldolgozására ösztönöz. Sajnos megyénkben jelenleg csak Pétervásárán működik élelmiszeripari feldolgozó — tartósító —, amelyet remélhetőleg újabbak követnek majd. A felmérések szerint Heves megyében tavaly több mint háromszázmillió forint volt az árbevétel a termelőszövetkezeti melléküzem- ágakban. Az idén viszont a már említett kormányhatározat szabályozó hatása alapján csökkent ez a szám, és alig közelíti meg a kétszáz- millió forintot. Hogy mi várható jövőre? Azok a melléküzemágak, amelyek bebizonyították lét- jogosultságukat, tehát hozzájárulnak a tagság jövedelmének növeléséhez, megmaradnak. Viszont várható> hogy néhányat éppen gazda- ságtalansága miatt felszámolnak. Természetesen újabb melléküzemágak is alakulnak. mint például a gyöngyösi SERKÖV tápkeverő üzeme, vagy a viszneki Béke Tsz takarmánykeverője. Teljes üzembe helyezik a Mátravidéki Cukorgyárak és a Heves, Nógrád, Pest és Szolnok megyei termelőszövetkezetek társulásával alakult száraz repaszelctdúsitó üzemet. EZEK MELLETT természetesen a szövetkezeteknek elsősorban a kormány által meghirdetett szarvasmarha-, cukorrépa-, dohány-, a zöldségtermesztési és takarmánytermesztési program eredményes megvalósítására kell törekedniük. Erre ösztönöznek a hitelpolitikai intézkedések is. Mentusx Károly tanácskozás dés — az olyan divatos korszerű termékválaszték —, amit a fogyasztó nem tud megfizetni; arról nem is beszélve, ha ugyanaklcor a kevésbé korszerűbb, de olcsóbb cikkek eltűnnek az üzletekből. A viszonylagos telítettség ellenére is még figyelemreméltó a rádió, a televízió. a magnetofon és a háztartási gépek forgalma, amelynek kívánatos növeléséhez fokozni kell a termékek korszerűsítését. Az élelmiszer-kereskedelemnek elsősorban a dolgozó nők háztartási munkáját könnyítő korszerű termékek választékát, mennyiségét kell növelnie, s ezen kívül szorgalmaznia kell a jobb minőséget, a megfelelő csomagolást. A vendéglátás egyik legfontosabb tennivalója a tömegek igényeit árban kielégítő, szerényebb választékú, de bőséges kínálat megteremtése. A miniszter beszélt a fogyasztásicikk kereskedelemhez tartozó vállalatok és szövetkezetek beruházási tevékenységéről, majd elmondottá, hogy az idén először támogatta az állam a kereskedelmi vállalatok műszaki fejlesztését; 220—230 vállalat és szövetkezet kapott anyagi segítséget. Jövőre a vállalati hatáskörbe tartozó beruházásokhoz nyújtható állami dotáció az ideinek csaknem kétszerese lesz. A piacok és a csarnokok fejlesztésére ebben az évben 35 millió forintot költöttek, jövőre 43 millió forintot fordíthatnak erre a célra. A belföldi turizmus fejlesztésére az idei 20 millióval szemben 100 millió forintot biztosított a költségvetés. Míg 1972-ben 150 millió forint beruházási hitelt engedélyeztek a kereskedelemben, jövőre mintegy 370 millió forint áll a vállalatok rendelkezésére. A miniszter befejezésül beszj|lt a kereskedelem mun- kaero-ellátottságának problémáiról, s a jövő évi már ismert árváltozásokról, a követendő árpolitikáról. Elmondotta egyebek között, hogy jövőre néhány textii- és ruházati, termék termelő'. illetve fogyasztói árát a forgalmi adókulcsok változtatásával mérsékelik. A központi intézkedéseken túl a kereskedelmi vállalatok is sokat tehetnek az árszínvonal stabilizálásáért. Állapodjanak meg például ipari partnereikkel abban, hogy bizonyos cikkek fogyasztói árál közö6 elhatározással egy-két évig nem változtatják. KpimltSn f5 ISTI, december 30., &ssrds Tizenöt éves a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség vényesülését állami vonalon. K. G. JövEdelmező-e a melléizemág...? termékek, a hús- és a zöld-
