Népújság, 1972. december (23. évfolyam, 283-307. szám)
1972-12-17 / 297. szám
ütközőaonf - a művezető? pstanaban sok szó esik ■, hogy eddig mennyire lovagolták a művezető- a termelés irányítóit és [*t is, hogy ezután foko- rcabL anyagi, erkölcsi r.gbécsíUésben lesz részük. ő helyzetükről, munkákról, gondjukról, felelős- gükről kérdeztünk meg nbereket a Mátravtdéki mitnűvek füzesabonyi gráfnak munkásai, művezetői Ízül és sz.ói kapott a fő- j rnölí is. ,hogv még vitásabbá váljék, milyen is az [bizonyos ütközőpont. Lókimondó asszonynak trik Dudás Istvánnét, aki ^ gyík Darex-gepct kezeli. A művezetőknek — ^gy mi munkások láttuk | lem volt túl sok joguk. szóltunk, követeltük az l'agot, szerszámot, a győrit) javítást — néha kicsit ■ Imetlenül, sőt volt, aki fvan is. Biztos, hogy a Rvezető szólt, legfeljebb [mi történt intézkedés. Pe- [g bennük bíztunk, hogy -inden bajunk, gondunk el- ‘.téződhet, ha ők továbbít- ák a főnökséghez. Én úgy ondólom el a művezető f unkáját, mint a tanítóét, [ti ismeri, szereti a rábí- ott embereket, és mindent legtesz értük és nevelé- ükért. (—. Elég csak ismerni a I unkásait? Az kevés. Hallgassa f >g javaslatainkat, biztosít- hogy a kezdő munkások Imar . betanuljanak és a r.itanultak” helyett ne dol- l'zzanak mások. És ha kell, 'ja ősszé a patkót a főséggel, a termelés és a érdekünkben. nem könnyű bánni. S ami nem .mérhető sem forintban, sem teljesítményben, hogy ezeknek az embereknek a neveléséért, talpra állásáért, családi, lakás- és más ügyeinek intézéséért mennyit kell szaladgálni, kilincselni... — Kell? — Ha rám bízták az embereket ... — Mennyit? — Általában ' 35—40-et, persze van, amikor kevesebb. mert betegség miatt időnként sokan hiányoznak. — Mi ezért a fizetsége? — Havi 2700 forint, és amit kapok . a fejemre, ha nem sikerül a tervet teljesíteni. Két éve dolgozom itt, képzettségem gépésztechnikus, Poroszlóról járok be, elképzelheti, milyen sűrű a napom. Az utazás, itt a rengeteg adminisztráció, panaszok, szerszámhiány, létszámelosztás, éjszaka nincs hegesztő... — De most jobban megbecsülik a művezetőket. — Hallottam róla, ott voltam a vállalati tanácskozá' Dudás Tstvánn# gépmunkás- tiő: A művezető Ismeri legjobban a mi örömünket, de. gondjainkat Is. ÍVcth nagy követelmény ez? Szerencsére nálunk már nem. Kialakult a jó kapcsolat, összehangolódott a bri- íd, elsők lettünk a korona- ' ‘ugó-gvártásban. Most. tartottunk önkéntes műszakot, hogy az ünnepre ajándékokéval lephessük meg a vlet- T íaraj. gyerekeket... de azért [ lkad összezördülés. — Például? — A lakatosok közül né- |hányan nem nagyon szívlelték '& munkál, és az anyag- fnoztgatók sem törték magúikat. —Ilyenkor persze szóltak [ a művezetőnek. — Hogyne. És ha olyan volt-a vétség, akkor felkérték-az illetőt, hogy vegye a munkakönyvét... | — Ez gyakori.? I f Erre már a művezető, I Hajdú Kázntér felel. —■ Az „anyagosoknál'' nyakon. Van. aki büntetö- ntézetból jön, van, aki azt ittál, itt munka nélkül is intik' a pénzt. De ha a próbaidőben megfelel, akkor sgyenértékű emberként bálunk vele, mi is, a munkánk is. Az igaz, hogy a könnyű” emberekkel Hajdú Kázmcr művezető: Wmmm Éjszakara úgy egyedül mara- iff dunk, mint az ujjam. Wm sort Jól jön a pénz, de még jobb lenne, ha az a bizonyos „légüres tér” megszűnne a termelést szervező osztályok és a művezetők között. Pedig attól félek, hogy ez a szakadék nagyobb lesz, ha a mi fizetésünket emelik és az övéké marad. — Igaz, hogy sokat kell „csatázni” a munkásokkal, a termelés érdekében, meg a bérezés körül, de „felfelé” miként védheti meg igazát a művezető? — Erre a lehetőségünk sok is, meg kevés is. Elmondhatjuk véleményünket az üzemvezetőnek, felszólalhatunk a termelési tanácskozásokon, aki párttag, az a taggyűlésen. A délelőttösöket a vezetők is mindig meghallgatják. De délután és éjszaka ... olyan egyedül marad gondjaival az ember, hogy.. — Hogy? — Ha teljesíteni akarja a tervet, sokszor saját maga áll a gép mellé, szerez alkatrészt, ha tud, „összetoborozza” a munkásokat, adminisztrál, szervez, Intézkedik, és ha „letol” valakit, köny- nyen megkapja a ..beosztását”: Mit ugrálsz? Én többet keresek, mint te, a „góré”. _ Valóban kévés a fizetésük munkájukhoz, felelőssegükhöz képest, bár most növekszik a bérük — erősíti meg Hajdú művezető „keserveit” Sághy Árpád főmérnök. De. . _ ?* _ A fizetésemeléssel eg yütt az igényesség Is növekszik munkájuk iránt. A szervezésben, a zökkenőmentes müszakváltásban, ellenőrzésben — főleg a dobozüzemben — várunk kedv ző változást— A nagyobb pénz mellé kapnak-e mást a művezetők? — A jobb tájékoztatást. És azt hogy megfelelő partnerei legyenek az üzem- és vállalatvezetésnek. Ne csak a szűk munkahelyi terveket ismerjék — mint eddig —, de az egész vállalat perspektíváját. 1973. első negyedéves tervét már velük Sághy Árpád főmérnök: Az a fontos, hogy a műszak gazdái legyenek és a felelősség mellett meg is fizessék a művezetőket. r (Foto: Kiss Béla) együtt dolgozzuk ki és a hosszú távú tervek sem születnek meg nélkülük. összességében: fizetni és követelni, többet adni és többet kapni, ebben lehetne summázni a művezetők anyagi elismerésében végbemenő változás lényegét a Mátravidéki Fémműveknél, hogy ne legyen a továbbiakban „ütközőpont” a művezető, a munkások és a vállalat vezetői között. Kovács Endre Több egri bor exportra Az Eger—Gyöngyös vidéki Pincegazdaságból újabb borfajtát palackoznak exportra. A Hárslevelű, a Bikavér és a Leányka mellett az idén megkezdték a palackozott Ezerjó exportját is. A Szovjetunióba eddig egymillió üveggel szállítottak. Képünkön: automata gépsoron töltik palackba az Ezerjót. (MTI Foto: Erezi K. Gyula.) Abakan termék — tudási földben „iisszehozott bennünket a »» • • ■ Abasáron van munkáskéz, de — kevés a löld Az abasári termelőszövetkezet évről évre növekvő bevételhez jut a szőlőóltvány- nevelésből, illetve értékesítésből. Már gazdára talált az idei ottványtermés is,. sőt még többet, is el lehetett volna adni —, amint a termelőszövetkezet elnökétől, Rudas Sándortól megtudtuk —, akár a dupláját is. Pedig az sem kevés, amennyit az idén neveltek, illetve' értékesítettek: . 60 katasztrális hold ludasi földön mintegy 12 millió forint bruttó árbevételt értek el! Ennek a mennyiségnek a nagyságát jól érzékelteti az a körülmény, hogy az aljasán közös gazdaság egész évi összes bruttó árbevételének az egynegyedét teszi ki ez a 12 millió forint. Ami pedig at oltványnevelés gazdaságosságát illeti, nem lehet ok, a pgnaszx?.,. hiszen ebből a' Í3 millió forintból közel két és fét millió o tiszta haszon: ' úr Ezek után önként adódik a kérdés: miért nem bővítik ezt a jól jövedelmező tevékenységet? Rudas Sándortól kaptuk a választ: — Ezt a mennyiséget is teljes egészében a ludasi termelőszövetkezettől bérelt földön neveltük. Sajnos — a közismert visontai ipari tevékenység bővítése, főleg a bánya terjeszkedése következtében — a ml földterületünk kevés. Ugyanakkor munkáskéz nálunk lenne e tevékenység bővítésére. Ludason pedig éppen fordított a helyzet Ezért kerültünk mi „mátkaságba” — mondja tréfásan az elnök, amelyre hasonló kérdés kívánkozik: — Nem lehetne ebből 'a mátkaságból házasság? • Rudas' Sándor elmosolyodik. Megérti — hogyne értené — a célzást: — Kézenfekvő lenne két ilyen gazdaság egyesítése. Magunk között már többször beszéltünk ' róla, vezetők, ' szakemberek és tagságunk körélp^D .egyaránt. Mind Ludason, mind nálunk szimpatikus. e. gondolat. Valahogy összehozott bennünket a szőlőoltvány. ..... — És yii az akadály? — -Lényegében csupán adminisztratív. Azt kellene felsőbb szerveink segítségévéi áthidalni, hogy. nem két szomszédos községről van szó. Ugyanis három község választ el bennünket egymástól. Ez részünkről persze nem jelentene akadályt, hiszen van autóbuszunk, s dolgozóinkat naponta kényelmesen el tudnánk szák lítani Ludasra, meg vissza.- — Foglalkoznak mar e gondolattal a felsőbb szervek is? — Kérelmünk bent van a megyei tanácsnál. Bízunk benne, hogy meghallgatásra, megfontolásra kérüL Az abasári oltványnevelés . bővítésének tehát egyetlen útja van: szorosabb gazdasági kapcsolat, közvetlenebb együttműködés a jelenleginél. Egyesülés? Társulás? — Számolgatják, latolgatják Ludason, Abasáron egyaránt, s gondolkodnak felőle a felsőbb szervek is. Mindenesetre mindenképpen a szorosabb együttműködés látszil előnyösnek; Ezáltal nem csak a hiár említett munkaerő-egyensúly alakulna' ki a két termelőszövetkezet között, de nagyobb összeg áll - na rendelkezésre különféle fejlesztések, beruházások megvalósítására is. (faluéi) Drágább paradicsom, olcsóbb káposzta Hit vettünk és mennyiért? „Nekem mondod? — én is a piacról élek.” Hányszor hallottuk vagy alkalmaztuk magunk is ezt az írónikus, kissé kesernyés nyelvi fordulatot. Azért kesernyés ez a fordulat, mert jelzi, hogy a piacról élni nem könnyű, az árakat bizony meg kell fizetni. Arról, hogy mit vettünk és mennyiért, általában sok szó esik. A zöldség- és a gyümölcsárakról még inkább. Érthető is ez, hiszen amíg például televíziót vagy mosógépet négy-öt évenként veszünk, addig a háziasszony naponta megveszi a krumplit, a sárgarépát vagy a vöröshagymát. Éppen ezért élénken is reagál arra, ha mondjuk a káposzta szerdán még három forint volt, de csütörtökön már négyet kellett érte fizetni. ■ ■ ■ ■ A megye legnagyobb zöld- ség-gümölcs felvásárlója, de egyben a legnagyobb eladója is a KZÖVTERMEK vállalat. Kormos József közgazdasági osztályvezetővel a piaci árakról beszélgetünk. — Érdemes néhány számot összehasonlítani — mondja. — Szeptember végéig az országos árindex 10?,1 százalék volt, a miénk 103,6. Ez azt jelenti, hogy bár a tavalyihoz kepest nálunk is emelkedtek az árak, de a metfyxí fogyasztó olcsóbb»" futhatott az egyes cikkekhez, mint amennyi az országos átlag voL. Azt is meg kell azonban mondanom, hogy november végére még tovább csökkent az árindexünk, s a csökkenés az év végéig tovább tart. — Tehát olcsóbbak lesznek az árak? — Hogy tisztábban lehessen a képet megítélni, el kell mondanom, hogy az év első felében még a múlt évben termelt cikkeket hoztuk forgalomba. Ezek ára elég magas volt s az új cikkek megkésve jelentkeztek. Amióta azonban az idei termés belépett, azóta jelentősen csökkentek az árak. — Lehetne talán néhány példát? — Tavaly ilyenkor a téli alma ára 4,40—7,60 forint között volt, most 3,50—7 forint között. A fejes káposzta 1 forinttal, a kelkáposzta 1,10-zel, a karalábé 60 fillérrel, a vöröshagyma 80 fillérrel, a gyökérrépa 2,10-zel olcsóbb, mint egy évvel ezelőtt. Persze van olyan cikkünk, ami drágább, a karfiol például a tavalyi 7 forinttal szemben 7,50. — Melyek voltak az idén a kritikus cikkek? — A gyengébb termés következtében a gyümölcsöknél az idén többe került az eper, a málna, a cseresznye, a meggy és általában a csonthéjasok. Viszont olcsóbb volt a dinnye, a szilva. A zöldségféléknél a zöldpaprika, az uborka, a káposztafélék, a vöröshagyma olcsóbb volt, de uragább a paradicsom, a zöldborsó és általában azok a cikkek, amelyek termeléséhez sok élőmunka szükséges ■ ■ ■ ■ Ebben az ..évben a SZÖV- TERMÉK a megye lakosságé - nak ellátására mintegy 1500 vagon zöldséget, gyümölcsöt és burgonyát hozott, illetve hoz forgalomba. Ha minden árufajtát egy kalap alá veszünk, akkor azt mondhatjuk el, hogy a forgalmazott áru- mennyiség minden egyes kilóját átlagosan öt forint öt fülérért vehettek meg a vásárlók. Természetesen ez átlagár s az átlag mindig torzít egy kicsit. Mégis, ha számítást végzünk s úgy vesszük, hogy egy vásárló évente 100 kilogramm zöldséget vesz, akkor az évi vásárlásának összege valamivel több mint 500 forintot tesz ki. Ilyen összegnél a 3— 4 százalékos árnövekedés még nem mondható jelentősnek. Ennek ellenére azt kell mondanunk, hogy napjainkban több olyan tényező is van, amelyek inkább az árak növekedéséhez, mintsem csökkenéséhez vezetnék. Egyik ilyen tényező például a primőr időszak megnyúlása. Ma már nem csupán a kora tavaszi, hanem a késő őszi és a téli időszakban is kaphatók primőr áruk, s bizony ezek ára meglehetősen magas. Ezek aZ árak pedig csakis felfelé kerekíthetik az évi átlagárat. Ha egyelőre még nem is nagy tételben, de időről időre azért lehet kapni bizonyos fajta csomagolt árukat — mint például az uzsonnacsomág — s ezeknél a vásárlóknak a csomagolási költségeket is fizetniük kell. A megyén kívülről beszerzett cikkek — Ilyen például a burgonya 80 százaléka r-4 áránál a nagykereskedelmi vállalatok játsszák a döntő szerepet. A legdöntőbb ok az árak emelkedesenél azonban az, hogy egy sor cikkből nincs elég. A kormányintézkedések hatására az idén valamelyest növekedett megyénkben a zöldségtermő terület s a megtermelt áruk mennyisége is. A munkaigényes növények termelésére, ilyen például a paradicsom, a zöldborsó vágj’ a zöldbab, továbbra sincs kellő kedv a gazdaságokban. Nem éri meg — mondják —, s ebben van is valami. Hiszen mondjuk egy kilogramm zöldborsó termelése 1,50 forintba kerül, a leszedetése pedig háromba. S ha a borsót csak 4 forintért veszi meg a SZÖVTERMEK, akkor mindössze ötven fillér haszon marad. A jövő — a termesztés gépesítése, ma még sok esetben inkább csak elképzelés, mint kézzel fogható valóság. Ez pedig nehezíti a gondok megoldását. ■ ■ ■ ■ A jelenlegi . közgazdasági környezetben a zöldségkereskedelemben a többcsatornás értékesítési rendszer az uralkodó. Több nagyvállalat és sok kiskereskedő ad és vesz. A zöldségárak többsége a szabadáras cikkek kategória-, jába tartozik. Tehát, ha valamiből kicsi a termés és ez sok csatornán csörgedezik a vásárló felé, az árak fölfelé mennek. Az újságíró véleménye az, hogy lehet és szükséges Is korszerűsíteni a felvásárlást, az értékesítést, igyekezni kell, hogy a termelő és a fogyasztó is jól járjon. A figyelemnek azonban főként a termelésre kell irányulnia. Hiszen csakis akkor lehet csökkenteni vagy szinten tartani a zöldség- és gyümölcsárakat — ha lesz belőlük elég. • Kapóst Levente
