Népújság, 1972. december (23. évfolyam, 283-307. szám)

1972-12-14 / 294. szám

TudcrfiJfrUtk, je#£Whl€ fcädti KOSSUTH aas ÍL37 nm *1.48 12.20 12.35 14-00 14.20 1S.10 15.49 16.05 16.25 16.40 17.05 rr«3o 17.42 17.52 is.a 19.25 19.45 ao JO 20.40 21.03 21.33 21.44 22.20 22.30 23.00 23.24 0.10 8.06 9.03 9.40 11.59 12.20 13.03 13.20 4 14.00 18,10 18.23 19.45 20.28 22.08 23.15 Flívósasene A molekuláris biológiáról. II, résa Puccinis Pillangóki&afiftzony. 3 felvonásos opera. Esztrádzene Ki nyer maf Melódiák ok tél Samándobá.'easó Beethovens VIL &*imfóv±* Zengjen rtalimftH Fuvolám övék Jó tanárok diákjai Népzene és jelen. 1. rész Operarészletek A társadalmi ösztöndíjról Operettrészlete» Kritikusok fóruma Ifjúsági rádiójáték Zenéről tíz percbe« Rádiójáték Nótaest A nagy újítás.; IL rész ál V ivaldl“ con certó» A békedekrétumtól bekeprogramig Filmzene Lemezmúzemw Lengyelországi úti jegyzetek, m. ré Hanglemezekről - - I E. Cardenaí verses f Tánedalok 1 Kórusműve» /;! J pETön i 9 mmmmm mm' Népdalcsokor Riport KfínnyüíWfií Rfrsfffl Liszt: Amit a hegyen hallani Pécsi stúdió Operarészletefc Ifjúsági randevú A könnyűzene gitárvirtuózai Emlékek szárnyain Könyvismertetés A bíboros. Közvetítés a gyulai Várszinházbűl Népi muzsika Romantikus zene MAGYAR rrv Ötletek ás dfetörő» vetélkedő j éhe» ITV Hírek Tízen Túliak Társasága A hídmestef. Ríportfilm Esti mese í. • Tv-híradó Keressük Pető®L IV. rész Amerre a vaddisznók járnak, n. rész A TV Galériája Tv-híradö Magyarország—NDK férfi kézilabda-mérkőzés. OI. félidő) POZSONYI 10.10 Dumas: A párizsi mohikánok. 3. rész 13.10 Szólók két zenekarra 19.00 és 21.55 Tv-híradó 22.00 Dumas: A párizsi mohikánok, 3. rész *oo ti.00 ti .05 17.30 17.35 18.45 19.15 19.30 20.00 30.40 21.40 22.20 42.30 [ftsisap 1 EGRI VÖRDS CSTLLAO (Telefon: 22-33) Fél 4 órakor Csapajev Szovjet film a forradalom legendás hírű parancsnoká­ról Fél 6 és este 8 órakor Emberrablás magyar módra Színes margyar film vígjáték. EG RT BRÓDY (Telefon: 14-07) Fél 4 fél 6 és fél « órakor ; A csalóka szerelem játékai Színes, szinkronizált cseh­szlovák film vígjáték GYhNQYO^l SZABADSÁG Fél 4 ?« háromnegyed 6 és este 8 órakor Joe Hill balladája HA ' v’ A NT V'ÍROS CSTÍ I AG Harminckét nevem volt. FU7FSADONY desz ja LŐRINCI A katona visszatér a frontról u-emeT rától péntek • 1 ínsz- i Telefon: »kék Gyöngyösről A Kaláka együttes és Kéz- d György előadói estje után újabb nagy sikerű rendez­vényre került sor Gyöngyö­sön,^ a művelődési központ k {wnaraszínházi sorozatában. Közel kétórás koncertműsor- ral léplek a közönség elé a debreceni Jazzquartetl' tag­jai, dr. Kiss Ernő (zonogra). Gyarmati, Zoltán (szakszafon). Fazekas Csaba (nagybőgő) és Mátyás Ferenc (dob). Az 1985-ben alakult együttes, amelyik hazai szereplések mellett sikerrel lépett szín­padra Svájcban, Spanyolor­szágban és Csehszlovákiá­ban, rövid idő alatt meghó­dította a közönséget Gyön­gyösön is. A „free” irányza­tot követő quartett jól össze­állított műsorában bizonyí­totta, hogy otthonosan mo­zog a népi ihletésű muzsi­kában is. Színvonalasán megkomponált én előadott számaikat nagy tapssal fo­gadták a dzsessz gyöngyösi hívei, s nem egy alkalom­mal ismétlésre szólították az együttes tagjait. Talán, ezaa igényes és színvonalas prog­ram is bizonyítéka annak; hogy érdemes újat hozni a művészeti esték sorozatá­ban, hiszen a közönség el­ismeréssel jutalmazza set ilyenfajta kísérleteket te. Baramji bm* Zagyvaszántóról Furcsa, de valahogy így van.: a Meteor Ktsz zagyva- szántói üzemének termékei — külföldön keresettebbek, mint idehaza. Bizonyság erre például az is, hogy amíg a lengyeleknek csupán a Iv- negyedévben hatezer alöszo- bafogast és 30 ezer folyő- métemyi, csiszolt függöny- tartót szállítottak, addig a belföldi kereskedelem ko­rántsem mutatott ilyen ér­deklődést, jóllehet a fogyasz­tók keresik az említett gyártmányokat i& A két mű­szakban dologzó vidéki üzem egyébként az idén is becsü­lettel végezte feladatát, amit mi sem igazol jobban, mint az, hogy december első felé­ben befejezd idei program­ját. így a még hátralévőkét hétben kijavíthatják, előké­szíthetik a gépeket a jövő évi újabb munkáikra. Szűcs Ferenc Mezőszemeréről ßvdk óta hagyományai vannak már. a klubmozga­lomnak a meaöszemerei asz- szonyok és lányok körében. A községi és a termelőszö­vetkezeti nőbizottságok ös­szefogásával minden év őszén hasznos és tartalmas programot állítanak hogy a tavaszi munkák be­köszöntéséig közösen tanul­janak, művelődjenek. Káló Anna tanítónő vezetésével november utolsó hetében ismét megkezdte működését a nőik klubja. Azóta minden hétfőn este érdekes és vál­tozatos program várja a klubtagokat: tájékoztatást kapnak a postai irányítószá­mokról, a küldemények sza­bályos címzéséről és kéz­besítéséről, de a fertőző be­tegségekről Is szó esik dar, lleczler Elemér előadásában. A program további részé­ben a közlekedés, a gyer­meknevelés. a tanácsi vá­lasztások témaköréből, vala­mint a nőket érintő divat, ízlés, lakberendezés problé­máiról, a háztartási gépek kezeléséről és azok baleseti veszélyforrásairól hallgatnak előadásokat. Szerepei még a tervekben közös mozi- és színházlátogatás is, a egy megemlékezés Petőfi szüle­tésének 150. évfordulójáról. Császár István Tarnaméráról FOntos esemény színhelye Főit a napokban a tárnámé­nál iskola úttörőszobája, ahol az úttörőcsapat és a megye egyik katonai alaku­latának KISZ-vezetői írtak alá közös együttműködés megállapodást. Ebben meg­határozták azokat a felada­tokat és lehetőségeket, ame­lyekkel segíthetik egymás ifjúsági munkáját, illetve színesebbé tehetik a rendez­vényeket Így már ennek a közös tervnek az alapján rendeznek együtt egy vetél­kedőt a Szovjertuné© meg­alakulásának, valamint Pe­tőfi Sándor születésének 150. évfordulója alkalmából. Ezen bű közös járőrversenyek, ta­pasztalatcserék Ikerültek be a közösen elkészített együtt­működési tervbe. Hevesről A napokban tartotta meg soron következő ülését He­ves nagyközség tanácsa, melynek tagjai először egy jelentést hallgattak meg a két tanácsülés között tör­tént legfontosabb tanácsi irt- tézikedésefcrSL Ezután Holló József elnökhelyettes szá­molt be a testület tömeg- kapcsolatának alakulásáról, majd megvitatták és elfo­gadták az 1973-as imuifca- tervet. Az ülés továbbá ré­szében a nagyközségi-járási művelődési központ jövő évi tervét ismertette Varga Zol­tán igazgató, akinek az elő­terjesztését jóváhagyták a tanács tagjai. Tóth Mária, Korea egyik gyöngysze­me a Gyemánt-hegység. Filmben, színpadon, operá­ban és az utcán mindenki erről a csodalatosán szép tájról dalol, beszéL A va­rázslatosan szép hegyek, a dús, buja növényzet, a me­sébe illő vízesések minden­kit megragadnak. Nem volt egyetlen nap, hogy valahol, valamikor el ne hangozzék ez a szó; Gyémánt-hegy. — Tessék, parancsoljanak? Egészségűkre! Kóstolgatom, Meágebem a gyűszűnyi pohárkába töltött pálinkát. Koreai barátaink nagy fejbólintgatással ajánl- jáks — Tessék! Igyák csak* E* inszám. Orvosság, Fiatalít éa bosszúra nyújtja az életek.. Nem értem a dolgot, ezért Magyarországon tanult fia­tal tolmácsunkba! fordulok tanácsért: — Kim! Bajban vagyok ezzel as inszám pálinkával. Tegnap a szálloda halijában mutogattak egy szépítő kenő­csöt. Arra is azt mondták; inszám kenőcs. Vásároljak belőle, ettől szépek a nők. Láttam inszám púdert. Teg­napelőtt meg fél óráig arról tartottak nekünk előadást, hogy az inszámból készült gyógyszerek a legjobbak a világon. Ez tehát valami csodaszer? Kim halálos komolyan vá­laszol. — Igen. Ez csodaszer. Egy növény, amelynek gyökere van. Ez a növény hat esz­tendő alatt fejlődik ki telje­sen. Igazi hazája a Gyémánt­hegység. — Egészségűkre! Igyuk hát az inszám pálinkát. Hadd fiatalodjunk. Kim a harmadik pohár után megszólal: — Ha akarja, tudunk hoz­ni rizspálinkát is. Vagy kí­gyót! A rizspálinka hatvanfo­kos, tiszta ízű vodkaszerűség. A kígyópálinkát hosszú nya­kú, hétdeds üvegben árul­ják, amelynek fő érdekessé­Inszám ge a benne csavarodó kígyó. — Mondja, Kim elvtársi Ivott mar kígyópálinkát? Rám csodálkozik és úgy néz, mintha mi azt kérdez­nénk egymástól: — Pajtás! Ettél-e már krumplinúdlit? — Nagyon finom! Vissza­hozza az erőt, a fiatalságot, de csak akkor, ha a pálin­kával együtt a kígyót is megeszi az ember... Tekintetted arra, hogy kö- *eleg az ebéd, gyorsan más témára térek, mert a gyom­romat máris a torkomban érzem. A koreai étrend, a felszol­gálás a magyar szemnek egészen szokatlan. A só. a bora, az iszonyú erős pap­rika. a fokhagyma ízei is­merősek ugyan, de hal-, bi­valyvaj- és szójaillattal keve­redve, mintha ezek is má­sak lennének. A szálloda ebédlőjében nagy, kerek asztalok. Rajtuk angolul, oroszul, kínaiul a menükártya. Ezekbői fordít- tatok le néhány „közismer­tebb" ételt: lótuszlevél, ap­róra vagdalt hófehér bam­busz, tengeri uborka, polip, vagdalt hús phenjani mód­ra, kacsamáj roston, sült csirke szójamártással, hal­leves. És természetesen a koreaiak mindennapi kenye­re. rizs csészében. — Nálunk terem a világon a legjobb rizs! — magyaráz­za tolmácsunk és rendkívül csodálkozik, hogy a levesbe, amely egy tizeikét fogásos ebédnél mondjuk a negyedik helyen van, nem teszek fél- maréknyi rizst. — Nagy kincs a rizs 1 — hallom a további magyará­zatot — Egyedül ez az, amit Koreában még jegyre adnak. De sokat termelünk és min­denkinek jut bőven. Koreában a vendégeske­désnek külön szertartása van. A vendéglátók minde­nekelőtt utolérhetetlenül kedvesek és szívélyesek. A vendégség, mármint a va­Miért repked Petymeqi ? re­Egerben: 1 ky üteai i 11-119. Re '■ »róre te Gyöngyösön: 19 Órától péntek reaeel í í, 1 i lókni Uten V szám alatti rendelőben. (Tele­lem, 117-27). ---------------------­A mikor Petymegiékhez be­leptem,, azt hittem, megörül­jem, vagy legalábbis pilla­natnyi hallucinációs elmeza­var áldozata lettem: a má­zsás Petymegi, mint karcsú szitakötő repdesett a lakás legtereben. Amikor belép­tem, éppen az ablakon né­zett ki a karnis magasságá­ban, de kissé azért alatta lebegve, hogy meglátva en­gem, fölém repüljön, s úgy nyújtsa lefele a kezét4 mint­ha segítséget adna egy ful­doklónak, —- Szia! — mondta egy­kedvű iennészetessé.ggel, mint aki apre gyerekkora óta megszokta, hogy repüljön, mint egy poszméh . . . — Szervusz. . . Petymegi. . Te. vagy az? Vagy' én örül­tem meg? — Persze, hogy én va­gyok . .. Mit csodálkozol? — repült az egyik 'ölel fölé Petymegi. és helyei muta­tott nekem, lent alatta és benne a fotelben. — Mar megbocsáss, azért mégsem mini..' "ipi dolog Hogy . . Csípi bel ’>1 . Au.'. . Szóval, m gse.n ui ; modora .. Mondd, PeLyme ; gí, mi ez a marhaság ezzel ; ft röpködéssel? 1 Petymegi elgondolkodva leírt eyy kört a feiern fe­lett és körül, mint valami — Mondd már, a2 istenért? nagyra hízott szemtelen légy- Csak ne röpködj állandóan, szörny, aztán rákönyökölt a mert megfájdul a nyakam... szekrény tetejére, úgy vála- — Nézd, kérlek, a dolog szolt... úgy történt, hogy hazajöt­\ — Nines ebben semmi meglepő. Hogy úgy mond­jam. természetes, hogy itthon épülnöm kel'. Ez a dolgok end je. Es ha elmondom, n iért vagyok most két arasz­nyira a piai óntól, rögtön megértesz és semmi kivetni valót nem. találsz n dolog­ban «. „ ,.ln terra és meg akartam inni egy üveg paradicsomlét,. Indultam, a kamrába, ami­kor a feleségem felsikol- lott, hogy a frász majd rám jött... „Oda be ne menj!’’, kiáltott rám, hogy ijedten ugrottam vissza a, kamra- ajtóból, m,ert hátha a küszö­bön túl a mélység szakodéba! csora, vagy az ebéd, kezdődik, hogy a felszolgáló kéttenyémyi nagyságú, me­leg vízben áztatott írottírtö- rülközőeskéket hord körbe tálcán. Ezzel a vendég meg­töri! arcát és kezét, majd visszateszi a tálcára. Az ét­kezés akkor ér véget, ami­kor újra hozzák a tiszta, melegvizes kendőcákéket. Az asztalra előre felrak­ják a salátákat, az inszám« pálinkát A vendég tányér­jára mindig a mellette ülő vendéglátó, vagy annak hoz­zátartozója rak. Tiltakozni, „nem kérni” nagy fokú tisz­teletlenség. Még inkább az a poliptól, vagy a tengeri uborkától undorodni. Ha nem kedvenc a falat, akkor az ember úgy tesz, mintha enne, és közben szépen telik az idő, elviszik a tányért és újat hoznak helyette. A koreaiak evőpálcikával esznek, a vendégeknek is — inkább tiszteletből — a tá­nyér mellé rakják az evő­pálcikát Érdekes, hogy a koreai evőpálcika jóval rőw- debb, mint a nálunk is is­mert kínai. Nem fából, ha­nem fémből készült Alpak­ka, gyakran ezüst Egy-egy ebéd vagy vacso­ra sohasem kevesebb tizen- négy-tizenöt fogásnál. Ez természetesen azt is jelenti, hogy itt az ember nem eszik, csak csipeget, míg végül is észrevétlenül jóllakik. A koreaiak kedves, kelle­mes emberek és nagy gond­juk van a vendégre. Étke­zés közben szívesen beszél­getnek, dicsekvés nélkül szól­nak életükről, természeti kincseikről, de a legkomo­lyabb politikai kérdésekről is. A népgazdaság életét be­mutató kiállításon a színes fémek egész • sorát láttam, ezért egyik vacsora közben érdeklődöm. — Koreában az alumíniu­mon kívül mindenféle fém található. Arany, ezüst, rés nagy tömegben lelhető, el­sősorban északon. A középü­letek gazdag márványcsamo* kai, a hatalmas oszlopok ar­ról tanúskodnak, hogy »» országba-n sok márványt is bányásznák. A koreai szállodák és ét­termek felszolgálónői rendkí­vül ügyesek és tapasztala­tom szerint nagyobb szállo­dákban legalább két-három idegen nyelven beszélnek. Öltözékük a hagyományos egyszerűségben is szép vise­let. A munkáslányok, a pa­rasztasszonyok és az egyete­mi tanárnő egyformán jár-; nak: Csaknem bokáig érő szoknya, fehér, zöld, lilás árnyalatokban kis blúz, térd elé hulló masnival. Hagyo­mányos szemérmességük nem tűr semmiféle ingerkedést. Tiszteletet parancsoló bájuk van és minden vendéghez egyformán kedvesek. Már két órája tart a va­csora, de a szomszédom még mindig rak a tányéromra va­lamit. — Rántott falevél ~~ mondja Kim olyan biztató arccal, mintha éppen házi sült kolbászt kínálna. Megkóstolom. Alakja - és szilárdsága hasonlít a herő- céhez és ráadásul nem is rossz ízű. Olyan mint az ánizs. összebarátkozunk és másnap az étteremben. í én kérdem Kimtől. — Mi az. barátom? Ms nem lesz rántott falevél Szalay István - 0dbitaivikA

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents