Népújság, 1972. december (23. évfolyam, 283-307. szám)

1972-12-14 / 294. szám

Folytatta munkáját az országgyűlés téli ülésszaka f fFolytatás as 1. oldalról) ! A legfőbb feladat az, hogy ®z ipar és a kereskedelem között még jobb együttmű­ködés alakuljon ki. Jövőre ezért elengedhetetlenül szük­ség lesz a húsipar rekonst­rukciójára, új, nagy létesít­mények beruházására is. A tartós fogyasztási cikkek kínálatát a belföldről és a külföldről behozott termé­keknél egyaránt javítani kell. összességében tehát gazdasági építőmunkánk eredményeivel elégedettek le­hetünk. A pártunk X. kong­resszusán jóváhagyott gaz­daságpolitikai irányelvek ér­vényesülnek. Végül az or­szággyűlés elé terjesztett költségvetési javaslatot és a benne érvényesülő gazdasági programot elfogadásra java­solta. Ezután szünet következett, majd dr. Beresztóczy Mik­lós, elnökletével folytatódott a tanácskozás. A délelőtti vi­tában tízen szólaltak fel. Gjőngyosi József Heves megyei képviselő felszólalása Az MSZMP X. kongresz- szusa feladatainkat abban je­lölte meg, hogy a szocializ­mus építését magasabb szin­ten kell folytatni. Ebből az aspektusból kiindulva, e program keretében fontos és megkülönböztetett helye van a közoktatás fejlesztésének. Közvetlen tennivalóinkat a KB 1972. június 14—15-i ha­tározata jelöli meg. Célunk a határozat minél hatéko­nyabb megvalósítása. A ha­tározat az oktatás tartalmi fejlesztésére irányul, ami elsősorban nem anyagi ter­mészetű, de bizonyos anyagi konzekvenciákat is von ma­ga után. A tartalmi fejlesz­tés nem nélkülözheti az anyagiakat sem, amelyeket kifejez a határozat ide vo­natkozó része: „A jövőben növelni kell a nemzeti jöve­delemből való részesedés arányát a kulturális ágazat javára." A költségvetési tör­vényjavaslat egy lépést tesz előre ebben az irányban, ugyanis az 1973. évi kultu­rális ágazat előirányzata több mint 10 százalékkal ha­ladja meg az idei összeget. Gyöngyösi József elemezte a megye közoktatásának helyzetét, melyet az orszá­goshoz hasonlóan az ered­mények és a növekedéssel együtt járó ellentmondások jellemeznek. Az óvodáskorú gyermekek 54,2 százaléka jár óvodába. Ez a szám alacso­nyabb az országos átlagnál. A városok óvodai ellátottsá­Heves megyei képviselőnők egy csokorban. Balról: täor Istvánná, Pusztai Lászlóné és Vadkerti Miklósné. Fo­ga ezen belül 78 százalékos, míg a községeké 44 százalék. A feszítő erő azonban to­vábbra is a városokban je­lentkezik. Az óvodák nagy­arányú fejlődése ellenére is 46 községben nem működik állandó napközi otthonos óvoda. Az óvodák fejleszté­sével nem tartott lépést az óvónőképzés. Az óvónők 10 százaléka képesítés nélküli, de ez jobb az országos átlag­nál. A közeljövőben kedve­zőbb eredmény várnató az Egerben beindult középfokú óvónőképzéssel. Az óvodá­ba nem járó gyermekek. szá­mára szervezett iskolai elő­készítő tanfolyamok ered­ményesek voltak. Ezeket a megyében 50 csoportban 900 gyermek részére szervezték meg. Az általános iskolák­ban jelentős eredmény, bogy a tanulók 94,3 százaléka szakrendszerű oktatásban ré­szesül. A szaktanárok által megtartott órák aránya 75,7 százalékos, ami jobb az or­szágos átlagnál. A szaktanári ellátottságban az iskolák közt nagy az el+érés. Hasonlóan nagy eltérést mutat az egyes iskolák tárgyi feltételeinek helyzete is. A középiskolai oktatás területen egyébként emelkedett az a ~ánv a szak- középiskolák javára. Me­gyénkben kéi felsőfokú ok­tatási intézmény működik: az egri lio Si Minit Tanár­dák Gyöngyöstarjánban és Nagyrédén, iskolák Adácson és Nagyrédén, illetve nap­közi otthon Gyöngyöstarján­ban. Heves megye az ország­ban elsők között készítette el a megye középtávú tan­szerellátási tervét — mon­dotta Gyöngyösi József. —A felmérések nem valami ked­vező helyzetet mutatnak. Na­gyobb fokú fejlődés csupán az audiovizuális eszközök ellátottságának javulásában tapasztalható. A költségveté­si törvénytervezet indokolá­si része megadja a választ egyfelől, erre a kérdésre is. ,A szemléltető eszközök és az iskolai felszerelések ki­egészítését külön előirányzat szolgálja annak érdekében, hogy az ellátási színvonalban az elmaradt iskoláknál gyor­sabb ütemű fejlődés követ kezzék be.’ — így a központi elkép­zelések anyagilag is alátá másztást nyernek — hang­súlyozta a Heves megyei képviselő. — Természetesen ez nem jelentheti azt, hogj ezen túl ^mondanánk a he­lyi erőforrások felhasználá­sáról a cél érdekében Gon­dolok itt a helyi tanácsok­ra. az üzemek patronáló mozgalmaira, de nem utol­sósorban a szülők segítsé­gére is. Mindenki képes va­lamilyen módon hozzájá­rulni a fejlesztéshez. Gyöngyösi József befeje­zésül az ifjúsági törvény kapcsán felmerült néhány kérdést érintett. Számot adott arról, hogy választó- kerületében, valamennyi községben van sporttelep és sportegyesület, amelyeket a termelőszövetkezetek patro­nálnak. összhangban a KB júniusi határozatával, Adá­cson, Atkáron és Nagyrédén kultúrközpontöt is létesítet­tek. Ez magába foglalja az iskolát, a művelődési házat és a sporttelepet. A párt és a kormány helyes politiká­ját, beleértve a művelődés- politikát is kifejező költség- vetési tervezet az oktatási intézményeinket fejlődésé­ben mutatja be, s a felis­mert nehézségek fokozatos felszámolásához vezet. A költségvetésről szóló tör­vényjavaslatot a maga ré­széről elfogadta és képvise­lőtársainak elfogadásra aján­lotta. Ebédszünet után Apró An­tal elnökletével folytatódott az ülés. Péter János kül­ügyminiszter emelkedett szó­lásra. Péter János hazánk külpolitikájáról Gyöngyösi József képviselő hozzászólását mondja. (Kiss Béla felvételei.) képző Főiskola és a gyön­gyösi Kertészeti és Agronó­miái Főiskola. Az előbbi 1973-ban ünnepli fennállásá­nak, 25. évfordulóját, míg az utóbbi újszülöttnek számít. Az idén kapta meg a főisko­la rangot és az ehhez szük­séges impozáns épületkomp­lexumot. Gyöngyösi József a továb­biakban elmondta, hogy a közoktatás valóban kezd össztársadalmi üggyé válni. Ennek bizonyítékai az egyre nagyobb számban társadalmi összefogással létrehozott óvo­A mostani időben új, nagy változások vannak folya­matban a nemzetközi élet­ben. Ezekkel a változások­kal összefügg népgazdasá­gunk alakulása, jövő évi gazdasági életünk és politi­kai életünk fejlődése is. A mai folyamatban levő nem­zetközi változások széleskö­rűek és mélyrehatóak, meg­lepő eseményekben gazda­gok. Érintik a nemzetközi kapcsolatok minden lénye­ges területét és a szó szoros értelmében kiterjednek a földkerekség minden konti­nensére. Megkezdődött a legége­tőbb nemzetközi kérdé­sek tartósnak ígérkező rendezése tárgyalások út­ján. s az eddig elért tárgyalási eredmények azzal biztatnak, hogy megoldáshoz vezetnek azokon a területeken is, amelyeken még nyílt, fegy­veres harcok folynak, és át­terjednek a tárgyalások azokra a területekre is, ame­lyeken egyébként bármely pillanatban újabb háború kitörése várható. Mi abban a meggyőződésben veszünk részt a mai nemzetközi vi­szonyok új, nagy változásai­ban — hangsúlyozta a kül­ügyminiszter — azokban a tárgyalásokban is, amelyek­ben közvetlenül részese' va­gyunk, azokban is, amelye­ket csak szemlélünk, de amelyekhez diplomáciai csa­tornákon keresztül hozzá tu­dunk jutni, hogy valóban tartós békéhez, a nemzetkö­zi biztonság megerősítéséhez, a termonukleáris háború ve­szélyének elhárításához ve­zetnek. Központi Bizottságunk no­vemberi ülése a párt X. kongresszusa határozatainak végrehajtásait vizsgálva, a nemzetközi viszonyokkal fog­lalkozva megállapította, hogy a szocialista országok külpo- ■ litikai tevékenysége a ha­ladó erők támogatásával nagy eredményeket ért el a nem­zetközi viszonyok javításá­ban. Ebben a maga módján is, erőihez mérten a Magyar Népköztársaság is részt vett. Péter János ezután az európai biztonsági konferen­cia előkészítésével foglalko­zott. Mindenki előtt világos — mondotta, hogy a konfe­renciára irányuló kezdemé­nyezés az európai szocialista országoktól indult ki és kez­detben majdnem kizárólag ezek tevékenykedtek a terv megvalósulásáért. További sok diplomáciai munkára lesz még szük­ség a biztonsági konfe­renciát előkészítő érte­kezlet sikere és a kon­ferencia egybehívása ér­dekében. Ennek a munkának a jelle­gét az előkészítés eddigi ta­pasztalatai alapján lehet meghatározni. A két- és sok­oldalú tárgyalások valóban sok tapasztalatot, tanulságot nyújtanak a további felada­tok szempontjából — mon­dotta külügyminiszterünk. Pénzügyminiszterünk Faluvégi Lajos bevezető­ben elismeréssel állapította meg, hogy gondolatokban gazdag volt a véleménycse­re: az országgyűlési bizott­ságokban 9D-en, a parla­ment plénumán pedig 37-en szóltak hozzá a költségvetési törvényter­vezethez. Számos felszólalásból kicsen­gett, hogy gazdasági és pénz­ügyi politikánk határozott, de nem merev. Ezen az úton fogunk továbbhaladni — je­lentette ki a pénzügyminisz­ter. — Két fő törekvés lesz a jövő esztendőben a termelő ágazatokban: a gazdasági szerkezet megfelelő átalakí­tása (különös tekintettel az autóbuszprogramra, a számí­tástechnikára, a könnyűipar rekonstrukciójára és más, hasonlóan nagy feladatokra), illetőleg a termelékenység *s a hatékonyság javítása. Eze­ket a törekvéseket alátá­masztották, megerősítették a felszólalások — hangoztatta. — A kormányzati szervek foglalkoznak a távlati ener­giamérleg és energiakoncep­ció kidolgozásával. Ezt a koncepciót majd bele keil illeszteni a távlati tervpe. Az energiakoncepció témája várhatóan a jövő esztendő első negyedévében kerül a kor­mány elé. Az energiahálózat­tal kapcsolatban megemlítet­te Faluvégi Lajos, hogy a fejlesztésre ebben az évben a korábbinál 100 millió fo­rinttal nagyobb összeget for­dítottunk, s a fejlesztést to­vább kell segíteni. A talajjavítással, a belvíz­rendezéssel összefüggő képvi­selői észrevételekre reagálva elmondta, hogy ilyen célokra a költségvetés a jövő évben sem biztosít kevesebbet, mint korábban, igaz, az anyagiakon változó mérték­ben osztoznak a megyék. Szólt arról is, hogy foglal­koznak a kormányzati szer­vek a gyenge tsz-ek gazda­sági szerkezetének átalakítá­sával. E tekintetben hosszabb távú és a helyzetet lényege­sen javító programra van -szükség. A szarvasmarha­program keretében ezeknek a szövetkezeteknek külön beruházási keretet biztosíta­nak. Az általános hitelfelté­teleknél kedvezőbb módon juthatnak e szövetkezetek fejlesztési forrásokhoz. A zárt termelési módszerek tá­mogatására 1973-ban az ed­diginél nagyobb hitelkeret áll rendelkezésre. A tanácsi gazdálkodásban az új tanácstörvény megszü­letése, a negyedik ötéves terv megindulása után ki­egyenlített a helyzet. Nincse­nek ugyan kiugróan nagy többletforrások, de nincse­nek nagy lemaradások sem a pénzügyi forrásokat illető­en. Felhívta a figyelmet ar­ra, hogy a tanácsoknál meg kell teremteni az összhangot a várható anyagi források, a tartalékok és a tervfeladatok között. Kitért az óvodák és az ál­talános iskolák helyzetével foglalkozó felszólalásokra is. Mint mondotta, nagy a felelősségünk abban, hogy az ezredfor­duló generációjának de­rékhada milyen képzett­séggel, milyen meggyőző­déssel lép majd elődei nyomába. Nagy erőfeszítések segítik az általános iskolák helyzeté­nek javítását, s itt nem ke­vés pénzről van szó. Fel­idézte a pénzügyminiszter, hogy bérrendezés történt a pedagógusoknál, s az általá­nos iskolák dologi kiadásai­ra 1973-ban, 1972-höz képest 25 százalékkal többet fordí­tanak. Megemlítette, hogy a tanácsok és a Művelődésügyi Minisztérium rendelkezésére álló 125 millió forint céltá­mogatást gondosan fogják „teríteni”, különös tekintet­tel a tanyai iskolák, a mun­káskerületek, a peremkerü­letek, a körzetesítés segíté­sére. A kormányzati szervek egyetértenek azzal, hogy a vállalatokkal összefogva le­hetőleg miiléi hamarabb tel­jesíteni kell az ötéves terv óvodai. programját, gondolva az esetleges túlteljesítésre is. Ugyanakkor a tanácsok nem mentesíthetők azon kötele­zettségűit alól, hogy össze­hangolják a tejles-.‘.é.ii for­rásokat es a költs égvetési fenntartási eszközöket. Megemlítette még a taná­csi gazdálkodás kapcsán a közművesítés témáját: fon­tos e tekintetben — mondta —, hogy az állami támoga­tással elsősorban a korsze­rű, városias építési módokat segítsék elő. A 1 soron levő intézkedé­sek, közül először a bérin­tézkedések végrehajtásáról szólt. Utalt arra, hogy a vi­tában is nagy hangsúlyt ka­pott: a vállalatoknál diffe­renciáltan — a szakmai kép­zettségre, a teljesítmények­re, a nőkre és a nehéz fi­zikai munkát végzőkre te­kintettel — kell végrehajta­ni a bérfejlesztést. A kereskedelem terén rendkívül fontos, hogy a jö­vő esztendőben a KGST-or- szágokhoz fűződő kötelezett­ségeinket maradéktalanul tel­jesítsük, kihasználjuk a jó exportlehetőségeket a világ­piacon. A belkereskedelem­nek a küszöbönálló szociális intézkedések nyomán várha­tó növekvő keresletet megfe­lelő árualapokkal kell ki­elégítenie. A kormány — mondta Fa­luvégi Lajos — már kétszer foglalkozott az MSZMP Köz­ponti Bizottságának állásfog­lalásával kapcsolatos felada­tokkal, e feladatok megoldá­sáról szóló munkatervvel. Ehhez kapcsolódik majd az a szokásos kormányjelentés, elemző áttekintés, amely a parlamenti ülésszakról ké­szül, értékelésként és a teen­dők foglalataként. ígéretet tett arra, hogy a vitában fel­merült valamennyi kérdésre az illetékes miniszterektől választ kapnak a felszólalók. Végezetül azzal summázta a vita' tanulságait, hogy a felszólalásokból a kor­mányzati munka iránti bizalom csendült ki, s er­re számítanak, építenek is az 1973. évi terv és költségvetés végrehajtá­sa során. Az elnöklő Beresztóczy Miklós ezután szavazásra bocsátotta a törvényjavasla­tot, az országgyűlés az 1973. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslatot ál­talánosságban és részletei­ben egyhangúlag elfogadta. Az országgyűlés ma 10 óra­kor a népgazdasági tervezés­ről szóló törvényjavaslat tár­gyalásával folytatja munká­ját. (Munkatársunk telefonje- lentése): Tovább folytatódott a vi­ta tegnap az 1973. évi költ­ségvetésről. Egyik képvise­lőnk már letette a garast az első nap, szerdán pedig Gyöngyösi József fejtette ki a választóit is, de az egész megyét is képviselő gondo­latait. Felszólalását lapunk­ban külön is elolvashatják. Magam csak annyit teszek hozzá, aki végighallgattam a beszédet: hatásos volt és el­gondolkoztató. A másfél órás déli szünet előtti utolsó fel­szólalónak nem hálás a sze­repe. Most — az volt. Erről tanúskodott a fokozott fi­gyelem és a képviselőtársak későbbi "-ntulációsorozata is a szünetben. Aztán a mindennapokra terelődött újra a beszélgetés, a lépcsőfokonként törvénye­sített fejlődésre. Szabó Imre képviselői tevékenységét töb­bek között az idős tsz-ta- golcért folytatott harc is jel­lemzi. Először 1967-ben, utóbb pedig az idei őszi ülés­szakon beszélt erről az or­szággyűlés előtt. Megérte ez a harc? 4 — Természetesen meg. Örömmel vesszük tudomásul, hogy a tsz-járadókot január 1-től felemelik, és megnyug­tató az a válasz is, hogy a tsz-tagok nyugdíj-korhatá­rának csökkentésével az ötödik ötéves tervet előké­szítő kormányülésen foglal­koznak. Ez azt jelenti, hogy már ebben az ötéves terv­ben határozott elképzelés születik a mezőgazdasági dolgozókat érintő igen fon­tos kérdésekről. k Sas Kálmán optimista. Nemcsak mint képviselő, ha­nem mint a Bélapátfalvi Ce­mentgyár igazgatója is. A jövő évi épitőanyagipari te­vékenységekkel kapcsolatban nyugodtan nyilatkozott. — Rövidesen áttér a gyár a korszerű S—-54-es cement gyártására, amellyel igen fontos alapanyagot szolgálta­tunk nagy mennyiségben az építőiparait. A képviselőnk egyébként néhány perccel ezelőtt Bé­gen Imre államtitkárral, az Országos Víziügyi Hivatal el­nökével beszélt a folyosón. Verpeléti problémáról volt szó: a vízről. Végre megvaló­sult a község lakóinak és a helyi tanácsnak az összefo­gásával. a vízhálózat, van tároló is, kút is, csak sajnos az új kút vize túlzottan vas­tartalmú. Segítségre van szükség: egy olyan berende­zésre, amely megfelelő mér­tékben csökkenti a kút vi­zének vastartalmát. Az ál­lamtitkár megígérte, hogy rövidesen részletes informá­ciót kér a problémáról. k Egy kibékülésről is számot adhatok. A pénzügyminiszter „bé- kült ki” képviselőinkkel. Pusztai Lászlóné annak ide­jén felszólalásban is. levél­ben is gyakran intézett i*i- terpellációs jellegű áKarevé­teleket Faluvégi Lajos pénz­ügyminiszterhez az emelet- ráépítéses lakások sorsával kapcsolatban. Miután végre megszületet a bíztató válasz, a miniszter újabb levelet kapott. — Naponta körülbelül hat­ezer levél érkezik hozzám — mondta a szünetben Pusztai Lászlónénak. — De egynek sem örültem annyira, mint az ön köszönő levelének... Néhány beszélgetésnek ta­núja voltam annak idején, igy visszagondolva, nem csodálkozom azon, hogy most már Faluvégi Lajos is meg­nyugodott. Nem beszélve arról, hogy végső soron nem árt jóban lenni a pénzügyminiszterrel sem... Hátai Gábor 1373, december 14., esiitortfö

Next

/
Thumbnails
Contents