Népújság, 1972. november (23. évfolyam, 258-282. szám)

1972-11-12 / 267. szám

Csillagászok a hegyen A hegy megbúvik a G<i - lyatetó szomszédságában. Két ezüstös színű kupolát tart. amelyek messziről felkeltik az erre sétálók érdeklődését. Rákönyököl a hegyoldalra még egy nagyobbacska épü­let is. Itt laknak a csilla­gászok, amikor éppen apisz- késtetői megfigyelőállomáson tartózkodnak. A gondnokok látják el őket a mindennapi élethez szükséges javakkal. Az ide vezető út elején egy behajtani tilos tábla figyel­meztet mindenkit arra, hogy zárt terület következik. Ki­vételt most a sajtó munká­saival tettek. Hárman és egy vendég A délutáni órák itt még a munkanapnak nagyon a kez­detét jelzik. Ezért Balázs La­jos tudományos munkatárs még pihent. Ö már hat éve foglalkozik csillagászati ku­tatással. Kun Mária viszont még csak most kezdte a munkát. Gyakornok. Szaba­dos László már több mint egy éve, hogy lehetőséget kapott erre. Kérésünkre ő tájékoztatott bennünket. ■ A vendég pedig az örmény Csavusjan csillagász, aki a Jereván melletti világhírű Bjurakan intézet munkatár­sa. Neve közismert a tudomá­nyos világban. Pedig még csak 35 éves. Alig két hete érkezett . hazánkba, Piszkés- tetőn egy hetet tölt. Nagyon eLismeróen beszélt az itteni körülményékrőL Ki gondol­ná, hogy a jereváni viszo­nyokkal felveheti a versenyt a piszkéstetői állomás. Jó ezt hallani. Valamennyien a nyCt hal­mazok kutatói. Ezek a kép­letek a négy évvel ezelőtt . megjelent katalógus szerint húsz és fél ezren léteznek, de két év alatt további több mint kétezret regisztráltak közülük. Változó csillagok» amelyeknek. Viselkedését kí­sérik figyelemmel. Például Szabados László a Lyra csillagképben az RR-. rel jelzett lyrákáf í'és'a Cé- phaus csillagképben a ce- pheidákat figyeli; Ezek a kifejezések a kí­vülállóknak jóformán sem­mit sem mondanak. Mit tud­hatunk meg ezekről? Fagyos éjszakák Kinek milyen elképzelés© van a csillagászokról? Eset­leg Keplert látjuk magunk előtt a drámai megfogalma­zás romantikus kereteiben. Annyit tudunk róluk, ameny- nyit a költői verssorok, a színpadi dramatizálás vagy a regényírói leírás közvetített hozzánk. A ma csillagászát semmi­féle ködös képbe nem illik belehelyezni. Ha jók a lég­köri viszonyok, akkor a ko­ra estétől a hajnal hasadtáig ott találjuk a nyitott kupo­lában. Vastag nemezcsizma a lábán, prémes kabát a tes­tén. De a hideg belopakodik a bőréig így js. Az időseb­bek fűthető ruhát ölthetnek magukra, hogy kíméljék ízü­leteiket. És órákon át ráállítják a távcsövet egy-egy csillagra, egy nyílt halmazra. Bekap­csolják «még a műszereket, amelyek automatikusan mé­rik a fényerősséget és a többi tulajdonságokat. Egy mérés és egy állítás. Ez fo­lyik órákon át. (Most a szám­lálásban Furka Tamás segít. Az ő beosztása: kalkulátor, ami itt adminisztratív teen­dőket takar. Mire az ég alja világosod­ni kezd, elgémberedett ta­gokkal indulnak vissza a ku­polából. Hogy mit láttak ennyi időn át? Jóformán semmit. Csak mérték. Szá­mokat olvastak le, rögzítet­tek papírra, hogy ezekből az adatokból különböző meg­állapításokat olvassanak ki később. Talán furcsán hangzik, de a Schmiedt távcsőbe magába, ■ szabad szemmel nem lehet belenézni* Ez fotografikus módszerrel dolgozik. Ennek az átmérője 90 centi A ki­sebb, az ötven centi átmé­rőjű, tükrös távcső rendel­kezik egy olyan optikával is» amelyik megmutatja a szem számára is az égbolt egy da­rabkáját. A Jupiter és a holdja Felkapaszkodtunk a kupo­lához vezető úton a megfi­gyelőállomáshoz. A kör ala­kú építmény alsó szintjén néhány kisebb helyiség so­rakozik egymás mellett. Itt is berendezések, műszerek mindenfelé. A falépcső a ■felső szintre vezet. Ennek a helyiségnek a padlóját is fa burkolja, hogy enyhítse a hideg érzetét., A nyitható ku­polát is fa fedi belülről. Egy kisebb kerékről vas­tag kötél/lóg le. Épnek a kötélnek és keréknek a se­gítségével lehet kinyitni és összezárni a kupola nyüá- . sát. A . .kugolgt yülajiyniotor “ forgatja kört«.’- Különböző villanyfiiotorok ■ mozgatják a ' középpé * helye­zett távcsövet is. Vászonbu- rok védi a szennyeződéstől. Lekerül róla a huzat, aztán egy kapcsolószerkezet segít­ségével, különböző gombok ‘hyomogatása után a távcső a kívánt állásba jut. Majd megjelenik a Jupiter a kis optika mélyén. Akko- • ra, mint egy kisebbfajta gyöngyszem. A szélét suga­ras fények szegélyezik. Sem­mi részlet, semmi érdemle­■ ges a laikus számára. Leg­feljebb az a parányi fényes pont, amelyik a Jupiter jobb oldalán hivalkodik. Ez a pontocska a Jupiter egyik holdja. Ennyit köszönhetünk a távcsőnek. Egy hét a hegyen Kilenc lakószoba várja a kutatókat Piszkéstetőn. D nem hiányoznak a dolgozó- szobák sem. A könyvtár — természetes. A megfigyelőállomás élet­rendje más, mint a megszo­kott. A kutatók éjszakáikat kint töltik a kupolában. Az­tán leülnek a jegyzeteiket rendezni, majd az alvás kö­vetkezik. Az étkezését min­denki úgy osztja be magá­nak, ahogy akarja. Galyate­tőről hordják az ételt, amit bármikor meg lehet melegí­teni. Tehát senkit sem köt serpmi. Kivéve az észlelési lehetőséget. Hiszen ez a iu gója minden egyébnek. Általában egy hetet tölte­nek itt az Akadémia intéze­tének munkatársai. Egy kis­sé bezártan, hiszen , a figyel­müket a csillagokra összpon­tosítják. De ha valakinek kedve tá­mad hozzá, biliárdozhat, tv-t nézhet, rádiózhat, tár­sasjátékot űzhet és sétálhat is a környező erdőkben. És az eredmény? Vegyük például . Szabados László programját. Száztíz változó csillagot akar meg­vizsgálni öt év alatt. Észle­léseinek eredményét további éveli során dolgozza majd fel. Hogy miért ezt a témát választotta? Mert az aján­lott témák közül ez keltette fel az érdeklődését, hiszen eléggé ismeretlen terület ez nálunk. Érdekes módon ezek­nek a változó csillagoknak a fejlődését össze lehet vetni az emberi növekedéssel. En­nék is a folyamata eléggé egyenletes egy darabig, az­tán jön a kamaszkor, ami­kor, szinte robbannásszerűen felgyorsul. így viselkednek a csillagok is. Hogy végül is mi derül ki a sokévi vizsgálat nyomán,, erre ma nem lehet választ adni. Ha lehetne előre tud­ni a kutatás végét,értelmet-, lenné válna minden fárado­zás. így mondta a csillagász. Ha váratlanul is hatett, iga­zat nem Tehet’ vlla^i. ,_‘Hyéní’^„tudományos, kuta­tás. Elkezdenek valamit vizsgálni,. ízekre bontani és. senki sem látja, mi lesz a végén. Talán egy korszakos ■felfedezés, talán egy kis ki­egészítő adalék, de hogy mindenképpen hasznunkra lesz egyszer, valahogyan, az kétségtelen. Akik erre járnak a pisz­késtetői csillagvizsgáló kör­nyékén, gondoljanak arra, micsoda szorgalmas munka folyik itt minden romanti­ka nélkül, a szürke hétköz­napok „taposómalmában”. A csillagokhoz nagyon is földszagú erőfeszítések ve­zetnek. G. Molnár Ferenc KUBA KÖZELRŐL 2. Kubai asszonyok A cikksorozat szerzője, az MTI kubai tudósítója, egy esztendeje él a karib-tengeri szigetországban. Aki Kubába érkezik, nem mulasztja el megtekinteni a La Tropicana műsorát. Va­lamikor a milliomosok ked­venc helye volt, s játékka­szinóiban a tétnek nem volt felső határa. Mesélik: éjje­lente gyárak és bányák cse­réltek gazdát. Ma is migiden este telt ház van a kétezer személyt befogadó, félig tü­körfalú, páimaliget közepé­be épített, háromemeletes, hidraulikusan mozgatható színpadé Tropicanahan. Az ötvenes évek elején építet­ték, tervezője nemzeti díjat kapott. Az ember nem tudja megállni dicsérő jelzők nél­kül. A kubaiak büszkék rá, de önérzetesen azonnal hoz­záteszik: igaz, hogy a 39-as évektől a forradalom győzel­méig majdnem minden ame­rikai pénzen épüLt, de kubai mérnökök tervezték, és ku­bai munkások építették. S ha járod Havannát, min­denütt találkozol a kubai mérnökök és munkások dús­fantáziájú alkotásaival. A Vedádóban (neve azt jelenti, tiltott terület), ahol a 30 emeletes felhőkarcolók te­tején uszoda vari, vagy a fő­város kertnegyedében, ahol nemigen találni tót. egyfor-' ma villát. De megcsodálha­tod a kevert építészeti stílu­sú Óhavannát is, ahol az ut­casarkokon ott ül a cipőtisz­tító, vagy rozzant masinájá­val az utcai fényképész. Kez­detleges eszközökkel, de tiz percen belül, képet csinál ró­lad. Gil Green „Forradalom kubai módra” című, nálunk is nemrég megjelent könyvé­ben így jellemezte Havan­nát: „A főváros épületei ma­gukon hordozzák a gazdag­ságot,' 'a.' rendszertelenséget, a ’• szeliösséget, * tisztaságot, a . "csendet”,­ti, csak néhány építészeti stí­lusra mondható el. Mert jel­képesen is, a valóságban is Havanna és az egész ország nagyon is zajos. A munka za­jától. A szigetország azok közé az országok közé tarto­zik, ahol a legmagasabb a beruházások aránya: 31 szá­zalék. Sok a pótolni való. Mert a cukoripart, a szóra­koztató és szolgáltató ipart kivéve, nemigen beszélhet­tünk iparról Kubában. Talán meglepő, de tény: annak ide­jén még egy kenyérgyára sem volt a fővárosnak. Minden­nap repülőgéppel Floridából hozták a kenyeret. A forra­dalmi kormánynak tehát egész sor új iparágat kellett létrehoznia. Mégpedig olyan Egy oszlopon múlott Amikor a tenkiek elhatá­rozták, hogy a mai korhoz méltó tantermeket építenek gyermekeiknek, nemigen hitték, hogy egyetlen vil­lanyoszlopon múlik majd, hogy használni tudják-e a berendezéseket, lesz-e vi­lágítás és áram a televízió­hoz, vagy pedig petróleum- lámpát kell gyújtani a mo­dern iskolában? Mert áram — legalábbis az iskolai év kezdetekor és még hetek múltán sem volt. Es egyetlen oszlopon mú­lott az egész. Ez az oszlop egy újszerű kábelhez kellett, amely az utcáról vitte volna az ára­mot a szép új tantermek­be. Az EMÁSZ ragaszko­dott az oszlophoz, a tanács nak akkor nem volt pén ze. így maradt a sötétség és a néma tv-készülék. Egé­szen addig, amíg Kcrrózs István tanácselnök a fel­sőbb pártszerv kérdésére, hogy mi gond a faluban, el nem mondta ezt az egész oszlophistóriát. — Kérdezték... Mond- t&n. Félmillióba került vol­• •• na ez a két tanterem. „Ki­hoztuk” 180 ezerből Itt dolgozott rajta az egész fa­lu, szülök, diákok, pedagó­gusok, hogy kész legyen a tanévnyitóra. Ezzel legalább 85 ezer forinttal csökken­tettük az építési költsége­ket, azonkívül segített a termelőszövetkezet is — Végeredményben elkészült a tanterem időre. Csak az az egy oszlop hiányzott. Meg úgy látszik, az a bi­zonyos kis jóakarat. Ugyanis, amikor szóba került ez a gond és a fel­sőbb pártszerv intézkedett, illetve kérdezeti ebben az ügyben, másnap már kint voltak a szerelők és példás gyorsasággal bekötötték a villanyt és a tanácsnál is .összekaparták” az ominó­zus oszlop árát. Most má* nézhetik a ten- ki gyerekek az Iskolatele- víziót, árad a fény az új tantermekben, de sokan te­hetnék fel a kérdést; nem lehetett volna ezt „felsőbb” beavatkozás nélkül elintéz­ni K. £!. Örök figyelmeztetésül Negyedszázada áll fenn a fasizmus áldozatainak múzeuma A lengyel múzeumok kö­zött van' több olyan, ame­lyeket örök figyelmeztetésül létesítettek az eljövendő nemzedékeknek: a vértanú- . ság múzeumai. Az egyik kö­zülük különös jelentőségű, túllép a nemzeti kereteken —, itt működött huszonnyolc évvel ezelőtt Európa egyik leghírhed tebb koncentrációs tábora, Auschwitz, amelynek nevét rettegve ejtették ki • minden leigázott országban. 1947. júliusában a Lengyel Népköztársaság országgyűlé­se törvényt fogadott el a vértanúsági múzeum létesíté­séről azon a helyen, ahol a nácik négymillió ártatlan ember életét oltották ki. A huszonöt évi tevékenység so­rán a fasizmus áldozatai mú­zeumának dolgozói nagy muífkát vittek véghez. A le­véltárban hatalmas mennyisé­gű dokumentumot, fotókó­piát, mikrofilmet, fényképet és a tábor egykori foglyai­nak értékes beszámolóit gyűjtötték össze. Létrehoz- - ták a rabok kartotékját, amelyet folyamatosan idő- szerűsítenek és kiegészíte­nek. Kutatásokat folytatnak a táboron, belül és rajta kí­vül szervezett ellenállási moz­galommal kapcsolatban, vizs­gálják az úgynevezett oswie- cirni áltáborok és „komman­dók” tevékenységét. A mú­zeum tevékenységének igen fontos területe a bizonyíté­kok gyűjtése az auschwitzi Gestapo-hóhérok gyilkos te­vékenységéről. Az innen származó bizonyítékok szá­mos esetben alapul szolgál­tak a fasiszta gyilkosok el­ítéléséhez. A gazdag levéltáron kívül a múzeum több mint 11000 kötetből álló speciális könyv- gyűjteménnyel is rendelke­zik. A bőséges levéltári anyagra támaszkodva a mú­zeum kutatószemélyzete sa­ját kiadót is létrehozott, amely eddig már több mint 1000 értékes kiadványt je­lentetett meg Rendszeresen megjelenő időszakos, kiadvá­nya az Oswiecimí Füzetek (Zeszyty Qswiecimskie). A kiadó munkatársai most dol­goznak egy 1000 oldalt meg: haladó nagy művön: aj auschwitzi koncentrációs tá­bor történetén. Jelentékeny a múzeum igen eleven didaktikai tevé­kenysége is (felolvasások, ki­állítások, dokumentumíilm- vetítések stb.) A legújabb vizsgálatok célja a múzeu­mot felkereső fiatalok állás­foglalásának, reagálásának elemzése a megszállás ese­ményeivel, történetével kap­csolatban. Az oswiecimi mú­zeum állandó kapcsolatokat tart fenn az NDK-ban és Csehszlovákiában létesített hasonló múzeumokkal. A múzeum fennállásának negyedszázada alatt az ál­landó jellegű kiállításokat, a fennmaradt barakkokat és bunkereket, kínzókamrákat és krematóriumokat több mint 8,5 millió, a világ leg­különbözőbb országaiból ér­kező látogató tekintette meg. (P. A. INIERZBSSSy , zol, szomszédságéiban sport­telep és játszótér. Az ország — sok más mellett —, épd- tőanyaggondokkal is küzd. Igaz, hogy a cementterme- lésben. évi egymillió tonnás rekordot értek el, de ez még mindig kevés. S főleg a mun­káskéz hiánya, meg a gépe­sítés akadályozza a nagyobb arányú építkezéseket. S a la­kásépítésben is született egy kubai módszer, az úgyneve­zett mikrobrigádos építkezés. Lényege: a különböző üze­mek küldik el munkásaikat az építkezésre, így a fizetés az üzemből jár. A létszám­tól függetlenül az üzem kap­ja majd a lakásokat, a leg­jobban rászorulók (között osztja szét. De előnyt élvez­nek azok, akik részt vesznek az építkezésein. Tehát jórészt a munkások maguknak épí­tik a lakásokat. Havanna szomszédságában, Alamárban az ilyen 25—30 tagú mikro- brigádok építenek egy új vá­rost, ahová az első épületek­be a lakók már be is költöz­tek. Ha felépül a város, 80 ezer lakosú lesz. Napról napra változik a kubai táj arculata, minde­nütt a nagyarányú építkezé­siekkel találkozni. De a gyor­sabb fejlődést r— többék kö­zött a munkaerőhiány is akadályozza. A munkaerő­gond között különös nyama- tekkal esik latba a nők mun­kába állítása. Az iparban 1964-ben 282 ezer nő dolgo­zott, tavaly..már félmillió. De ez a szám is kevés. Hiszen vannak olyan könnyűipari, üzemek, ahol éppen a női munkaerőhiány miatt, a ka­pacitásnak csak felét tudják kihasználni. A tők munkába állításának akadálya — ha valahol igen. —, akkor Ku­bában még inkább a férfiak ellenállásában- keresendő A h agycmanyos aelóitéle tek' itt melyebben gyökereznek mint Európában. Elsősorban a' kö­zépkorú és idősebb korosz­tálynál : a férfi szava még parancs. De a frontáttörés előszele már érződik. S ez nem kis részben a kubai nő- szövetségnek köszönhető. Brigádjai : sorra . felkeresik a nem dolgozó lányolt, asszo­nyok családjait. Beszélget­nek. Persze a siker attól is függ, hogy hogyan tudják megteremteni azokat a felté­teleket, amelyek az anyák gondtalanab munkáját segí­tik. Havannában például már létrehoztak néhány olyan bölcsődét, ahol a gyerekek — az édesanya éjszakai mű­szakja alatt —, ott alusznak. Sok — főleg nyugatról jö­vő utast meglépi az, hogy minden nehézség ellenére, változatosan és elegánsan öl­töznek a kubai lányok, asszo­nyok. — Főleg a blokádot követő első időben — mondják a nő­szövetségben —, sok mindent meg kellett tanulnunk. Ezré­vel szerveztük a szabás-var­rás tanfolyamokat. Nem csu­pán azért, hogy az asszonyo­kat, lépésről lépésre bevon­juk a munkába, s megismer­tessük őket a nőszövetség munkájával, hanem azért is, hogy házilag tanuljanak meg ruhákat átalakítani, változ­tatni. Nézze meg a nők lap­ját. Terjedelmének 15—2P százalékában tippet ad a „há­zi varrónőknek”. Azért is. hogy estére szé­pek, pontosabban még szeb­bek legyenek a kubai lányok, asszonyok. Mert ebben a so­káig fennmaradó Havanná­ban sokat adnak arra, hogy a szórakozni induló kubai nő estére szép legyen. Nappal az utcákon, vagy munkahelye­ken egész nap be van csa­varva a baja, úgy dolgozik, úgy sétál — de estére kész f lesz a frizura. A hangsúly az estén van, mert a klímához igazodva, az élet igazán este 8 —9 órakor kezdődik. Ekkor nyitnak a színházak, az esti iskolák, egyetemek, ilyenkor­tájra kezdődnek a gyűlések. És este népesülnek be az if­júsági klubok is. Király Peren® körülményeik között, amikor a meglevő néhány üzem gé­pei is leállással fenyegettek. Nem jött alkatrész-utánpót­lás a túlsó partról A forra­dalom győzelmekor például 300 ezer gépkocsi volt az or­szágban ' Ebből ma már mindössze 15—20 ezer fut az utakon. ’S. itt Kubában nincs semmi meglepő abban, ha látsz egy kocsit ablak, vagy ajtó nélkül Arról nem is be­szelve, hogy az irány jelző egy kicsit -luxusnak számít. Azért s. mert minden gépkocsive­zető számára kötelező az irányváltoztatás jelzése — kézzel is. Érthető, hogy a kubai kormány nem a gép­kocsipark felújítására fordí­totta a figyelmet. Volt és van égetőbb gond is. Például a lakáskérdés. Itt is gond, mint az egész vilá­gon. Az idén 30 ezer család töltözhet új otthonba, 1975- ből már évi százezer lakás építését tervezik. Santiago ie Cubában, a hárommilliós 3riente tartomány fővárosá­ban, a Sierra Maestra-i he­gyek lábánál nagy kapacitá­sú szovjet házgyár dolgozik. 31 ven szer lakosú városrész épül itt. Tízezer család már el is foglalta új otthonát. De ha Havannából délre indulsz, a Karib-tenger partján szín­ién új lakóteleppel találko­Fclmillió nS dolgozik az parban, — de itt is nagy fond az óvodai férőhely. (Foto: Kovács Endre)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents