Népújság, 1972. november (23. évfolyam, 258-282. szám)
1972-11-12 / 267. szám
Csak megvalósítási üteme változott megyénk IY. ötéves tervének Beszélgetés dr. Hortobágyi Istvánnal, a Heves megyei Tanács tervosztályának vezetőjével — Olvasóink, megyénk lakossága között is nagy érdeklődést váltott ki a Minisztertanács közelmúltban tartott üléséről kiadott közlemény, amelyben a beruházások, fejlesztések leiül vizsgái,: sál javasolta az illetékes állami, felügyeleti szerveknek. Mi tette szükségessé a már elfogadott tervek újbóli mérlegelését? — Mindenki előtt ismeretes, hogy gazdasági életünkben a beruházások túlméretezései miatt az elmúlt években milyen feszültségek keletkeztek. Ezért bizonyos korlátozó intézkedésekre volt, illetve van szükség, hiszen többet egy ország, egy megye sem költhet, mint amennyi pénze van. Közismert az is, hogy a IV. ötéves tervünk megkezdése óta hatósági árrendezéssel is módosították > az építőanyagok árait, ezenkívül időközben az is kiderült, hogy sok gazdasági egység, intézmény, vállalat középtávú tervei sem voltak kellően reálisak, megalapozottak. Végül a hazai, a külföldi piacok igényei is módosultak az eltelt két év alatt >— Mindezek a változások hogyan érintették megyénk IV. ötéves tervét? Módosultak-e, megváltoztak-e a tervek, a célkitűzések? — Szeretném nagyon határozottan leszögezni: Heves megye IV. ötéves tervének csak a megvalósítási üteme változott, az eredeti tervek ma is érvényben vannak, lényegében semmi sem maradt ki az elfogadott fejlesztésekből. Az viszont tény, igaz, hogy több fejlesztés határideje módosult, illetve eltolódik. 1— Mennyiben változnak a megye iparának, mező- gazdaságának, építőiparának fejlesztését szolgáló eredeti célkitűzések? — A megye villamosener- gia-ipara — Gagarin Hőerőmű, Thorez Bánya — az egri Finomszerelvénygyár hevesi iparfejlesztése, a VI- LATI egri gyárának, a Mát-, ravidéki Fémművek úgynevezett MAT—I. programjának, a Duna Cipőgyár hatvani telepének, az Egri Cipőipari Szövetkezet, a Hevesi Népművészeti és Háziipari Szövetkezet fejlesztése az eredeti program szerint halad. Ugyancsak ütem szerint épül az egri és a hatvani kenyérgyár is. Tovább1 bővül a KAEV gyöngyösi gyára, és 1974-ben megkezdődik a bélapátfalvi cementgyár tervezett rekonstrukciója is. A mezőgazdaságban is kedvezően alakúi a tervezett szarvasmarha-, illetve a sertésférőhelyek bővítése és a termelőszövetkezetek gépesítési programja is. Az említett ágazatokban a következő módosulások várhatóak: az apci könnyű- fémöntőde Il-es üzemének bővítése, piaci kereslet hiánya miatt, két évvel később fejeződik be. Az országos klímaprogram elmaradása miatt az egri Finomszerelvénygyár Mecman-kapacitá- sának bővítésére is a következő tervidőszakban kerül sör. Fedezet hiánya miatt ma még - bizonytalan az Eger —Gyöngyös vidéki Pincegazdaság bortároló és törkölyfeldolgozó üzemének építése, a Szilvásvárad! Állami Gazdaság tojótelepének beruházását pedig kihúzták a tervből. — Mi a helyzet a megye kereskedelme, illetve a szolgáltatások fejlesztésével? — A bolti kiskereskedelem öt évre tervezett 26—27 ezer négyzetméteres bővítéséből 1972. végére 9000 négyzetméter megvalósul. Biztosított az egri Centrum Áruház és a szövetkezeti vegyes áruház költsége is. Mindezek mellett gondot, illetve bizonytalanságot okoz a beruházók saját forrásainak elégtelensége, á költségek növekedése és a tartalék- képzés kötelezettsége Is. Rendkívül sok függ attól, hogy a pályázati rendszerben igényelhető állami támogatásból mekkora összeg kerül majd Heves megyébe. Ami pedig a szolgáltatásokat illeti: ha kisebb késedelemmel is, de megépül a Heves megyei Patyolat Vállalat új mosodaüzeme, a gyöngyösi Autó- és Motorkerékpárjavító Szövetkezet és az AFIT hatvani szervize, és elkészülnek a mátrai szolgáltatóházak is. — A megye IV. ötéves terve kiemelt feladatként jelölte meg a lakásprogram megvalósítását, illetve az építőipari kapacitások növelését. Elkészülnek-e a tervezett lakások? — A beruházásokhoz szükséges építőipari kapacitás ma már biztosított a megyében. Nehézséget jelent azonbaji, hogy a beruházási költségek a vártaiéi is nagyobb ütemben nőttek. Jelenleg úgy néz ki a helyzet, hogy családi és társas lakásokból — a tervezettnél is több épül, és a tanácsi lakásépítés is közel a tervezetthez alakul majd. — Jelentős közműfejlesztés is szerepel a megye IV. ötéves tervében . _ — A költségek növekedése miatt valószínű 1975 utánra tolódik át az egri szennyvíztisztító befejezése, Gyöngyösön viszont lassan vége felé közeledik a szennyvíztisztító beruházása. A mátrai regionális vízmű H-es . üteme — ehhez kapcsolódik majd Párád és Recsk községek fönyomóvezetéke —» várhatóan 1972 végére elkészül — megépül a mátrai regionális szennyvíztisztító és megvalósulnak az idegenforgalmi célkitűzésekhez kapcsolódó szilvásváradi közműfejlesztések is. Megkezdődött a lőrinci regionális közmű előkészítése is, kedvező esetben a tervidőszak végén akár a beruházás indítására is sor kerülhet. — A megye egész társadalmát érintik a különböző egészségügyi, szociális, kulturális beruházások. Az öt évre szóló fejlesztési program rendkívül gazdag, sokrétű célkitűzéseket tartalmaz. Van-c változás az eredeti programban? — Köztudott, hogy meg kezdődik a megyei kórház fejlesztése, és a tervidőszak ban befejeződik a gyöngyösi kórház rekonstrukciója is Program szerint folyik Kékestetői Állami Gyógyin tézet, valamint a mátraházi TBC-gyógyintézet bővítése is, megkezdődtek a parádfürdői gyógyintézet rekonstrukciós munkálatai, és már elkészült a megyei új mentőállomás. Az általános és gyermekorvosi körzetek fejlesztése valamivel még tervezettnél Is nagyobb mértékben történik. A tervezett 1640 új óvodai férőhellyel szemben mintegy kétezer épül. A Művelődésügyi Minisztérium támogatásával sor kerül az Egri Gyógypedagógiai Intézet bővítésére, és 1974-ben üzembe helyezésre kerül a hatvani ifjúmunkás otthon is. A megyei úttörő házat már birtokukba vették a fiatalok, a 300 férőhelyes egri szakmunkásképző kollégium és a tanműhely tervezettnél egy évvel később, 1974-ben, a hatvani nyolctantermes iskola és tornaterem építése pedig 1973- ban fejeződik be. — Pénz! Pénz! Pénz! Ezen múlik tehát minden, vagy legalábbis majdnem minden. — Őszintén, s túlzás nélkül mondhatom: megyénk párt-, állami vezetői eddig is mindent elkövettek a megye gazdagodásáért, a fejlesztések megvalósításáért. Nem árulok el vele titkot, ha elmondom, hogy jelenleg is több úton, módon keresik az anyagi jellegű feszültségek feloldásának lehetőségeit. Többek között ennek is köszönhető, hogy a beruházási stop, a hatósági áremelések ellenére se lett lényegében szegényebb a megye IV. ötéves terve. A program, ahogyan a népgazdaság öt évre szóló fejlesztési terve is, változatlan. Amit többek között az is bizonyít, hogy sem az országgyűlés, sem a megyei tanács nem tűzte ismét napirendjére a már elfogadott fejlesztések népgazdasági méretű felülvizsgálását. Ugyanakkor a szigorú tényekkel js szembe kell nézni. Ahogyan a bevezetőben is mondtam: csak annyit költhetünk, csak any- nyit építhetünk, csak annyit fejleszthetünk, amennyire az országnak s megyénknek is pénze, anyagi ereje van. Koós József Autódaru-bemutató Osztrák és japán autódarukat mutattak be Székesfehérvárott. Képünkön: osztrák autódaru téglarakomány emelése közben. (MTl-foto — Csikós Gábor) I December elején „munkába lép” a szihaimi sütőüzem (Tudósítónktól.) . Több mint hatezer lakost lát el közszükségleti cikkekkel a szihaimi körzeti ÁFÉSZ Mezöszemere, Eger- íarmos és Szihalom községekben. A kenyérellátás azonban évek óta megoldatlan mindhárom faluban. A rendszertelen szállítás és a minőségi kifogas is sok bosz- szüságot okoz. Még tavaly elhatározták, hogy az ÁFÉSZ irányításával a községben levő régi sütőüzemet felújítják. Az átalakítás befejeződött és rövidesen megkezdik a próba- üzemelést. A regi szén- és iatüzeléses kemencéket olajtüzelésre alakították át. A szövetkezét egymillió forintot költött felújításra, melyhez a MÉSZÖV közös alapból félmillió forint támogatást adott. December elején üzembe helyezik az új sütödét, amely naponta 15 mázsa két- ás háromkilós kenyeret ad majd Mezöszemere, Eger- farmos és Szihalom lakosságának. A kenyéren kívül finom pékárut is készítenek. Tíz hónap alatt csaknem 24 ezer lakás Előzetes jelentés az építőipari termelésről Az állami építőipari —* tanácsi és minisztériumi — vállalatok építési-szerelési termelése az idén mérsékelt ütemben növekedett: 4,5százalékkal volt nagyobb az év első tíz hónapjában mint a múlt év azonos időszakában — állapítja meg az előzetes értékelése, amely most készült el az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztériumban. Ennél az átlagnál valamivel jobb eredményről, _ 6 százalékos növekedésről számolhatnak be azonban az ÉVM építőipari vállalatok. A munkások száma általában 3—-4 százalékkal haladta meg az egy évvel ezelőttit, s így a termelékenység a korábbinál kisebb mértékben javult. Kedvező, hogy a vállalatok, az adott feltételeknek megfelelően, elsősorban a népgazdaság számára fontos egyedi nagyberuházásokra koncentrálták erőiket, s gyorsították a munkát. Az építési ütem biztató alakulását jelzi, hogy a fontos egyedi nagyberuházások Idei programjának 77 százalékát valósították meg már az ev Lakossági igény a tüzelőanyagok házhoz szállítása Kinek az asztala ? Valójában azért tartott rendkívüli ülést a Heves megyei Szállítási Bizottság áru- szállítási albizottsága, hogy a résztvevőit megbeszéljék a téli fűtőanyagok házihoz szállításának időszerű feladatait. A tanácskozásra meghívott szervek, vállalatok, szövetkezetek képviselői azonban a vitaindítót követő hozzászólásaikban sorra-rendre egy ma még eldöntetlen kérdéshez lyukadtak ki: melyikük felelős tulajdonképpen a lakossági szolgáltatások e területéért, kinek az asztalára tartozik ez a tevékenység? Nézzük, ki mivel érvelt: a MÉSZÖV képviselője elmondotta, hogy az ÁFÉSZ-ek a lakosság jobb fűtőolaj-ellátása érdekében az elmúlt időszakban a megye nagyobb településein 20 óriás tartályt helyeztek a földbe, s több mint száz községben árusítanak olajat. Ezen túl 40 cseretelep gondoskodik a gázpalackok cseréjéről. A hagyományos fűtőanyagok házhoz szállítását is meg tudják oldani kedvezményesen olvan területeken, ahol a szőve . e- zet közgyűlése erről megfelelőképpen határozott. A lakosság teljes ellátásáról azonban nincs módjuk gondoskodni — tehát az említett cikkeket házhoz száltitani — az ÁFÉSZ-eknek! A termelőszövetkezeteket képviselő résztvevők arról biztosítottak valamennyiünket, hogy tudomásuk van a 7/1972-es számú miniszteri utasításról, miszerint a szállítókapacitásukat a lakosság igényeinek kielégítésére kell fordítaniuk. Ám háztól házig szállítást ők sem tudják megvalósítani —, ráfizetésest Az Eger-salgótarjáni TÜZÉP Vállalat szakelőadója beszámolt arról, hogy a két megyére kiterjedő működési területükön összesen 18 gépjármű üzemel, 80 százalékban a lakosság ellátására. De, hogy minden igényt ki tudjanak elégíteni, ahhoz telepenként lenne szükség ennyi kocsira. Erre pedig nincs módjuk! Talán a VOLÁN-nak. Röpke pár perc alatt kiderült azonban, hogy a megyében összesen 23 ilyen célra használt tehertaxi működik (14 Egerben), s ezek kiselejtezése után — mivel nem kapnak a továbbiakban kiskocsikat —, a kapacitásuk még kisebb lesz. Megpróbálnak ugyan ebben a munkában is segítséget nyújtani, de ilyen célra a 10—ló tonnás gépjárműveket nem kifizetődő üzemeltetni. Ezek után, — rmot A getés során leszögezték — nem marad más hátra, mint a magánfuvarozók igénybevé- te, noha a lakosság egy része nem szívesen, fordul hozzájuk. Ettől eltekintve, rövid számolás után kiderült, hop' a megyében működő 143 kisiparos sem képes megbirkózni az öt-hat mázsás tételekből összetevődő, sok száz tonnányira rúgó, szállítási feladatokkal. Kinek az asztala tehát ez a tevékenység? Mert mindenki foglalkozik ugyan vele, de nem rendszeresen, s nem szívesen, Talán egy egész megyére kiterjedő, s erre a célra létrehozott szállítási cég tudná megoldaná a gordiuszi csomót, mondják. Am egy ilyen csodavállalatbaji bízni a tél első napjaiban, csupán utópia. Először ugyanis főágát a fűtőanyag-ellátást kell zökkenőmentessé tenni (Kaiból és Ecsédról panaszolták egyebek között, hogy hetek óta nem kapnak elegendő olajat a kályhatulajdonosok), aztán pedig a „kinek az asztala legyen” vita- helyett sürgősen eldönteni, melyik szállítással foglalkozó cég, hol látja el — de igazán —, a szolgáltatások e területéből adódó feladatokat! Szilvás István első kilenc hónapjában. így lehetővé vált, hogy éppen ezeken az építkezéseken érjék el az év végéig az idei előirányzat legnagyobb arányú túlteljesítését. Az összes állami építőipari vállalat ebben a tíz hónapban 23 974 lakást, a múlt év azonos időszakában átadottnál 4622-vel többet épített fel, A lakástöbblet túlnyomó részét, 4100 új otthont építettek fel az ÉVM-válía- latok. Novemberben és decemberben, tehát az év túlsó két hónapjában még mintegy 13 ezer lakást kell átadni. Jelenleg 47 ezer lakás építésén dolgoznak, így több új otthont építenek, mint amennyit általában egy évre irányoz elő a terv. Ezzel a munkával tehát a jövő évi feladatokat készítik elő, s be- temtenek kedvező feltételeket a lakáseladás ütemének javítására. Az ÉVM építőanyag- és szerkezetgyártó ipara az első tíz hónapban 4 százalékkal több anyagot szállított az építőknek, mint egy évvel ezelőtt — az alapvető termékekből lényegesen javították az ellátást. Különösen kedvező, hogy a cement- és mészipar ebben az időszakban 10 százalékkal növelte termelését. A hazai cementellátás javításához mér hozzájárult a határidő előtt átadott beremendi új gyár is. így a cementipar majdnem 200 ezer tonnával többet szállított az építőknek ebből a fontos kötőanyagból, mint egy évvel ezelőtt. A téglaipar többlete ebben az időszakban mintegy 50 millió tégla, tetőcserepböl viszont visszaesett a termelés, mert csökkent a kereslet, s más tetőfedöanyagök iránt nyilvánult meg nagyobb érdeklődés. Ennek megfelelően * hazai azbesztcement tetőfedő-lemezből csaknem 30 százalékkal növekedett a termelés. Falburkoló csempéből majdnem háromszor annyi készült, mint egy évvel ezelőtt. A mozaik-oementlap- ból a 20 ezer, húzott síküvegből pedig a 30 ezer négyzetmétert is meghaladja a termelési többlet A kő- es kavicsbányák, valamint a betonelemgyártó üzemek sok értékesítési nehézségekkel küszködtek, s általában visz- szaesett a termelés. Továbbra is sokan vásárolták azonban feszitett és lágyvasas betongerendái cat, s így ezekből a termékekből mintegy 25 százalékkal a termelést növelhették. fMTT) Természeti kincsek . védelmében A Hazafias Népfront tapolcai járási bizottságának természetvédelmi munkacsoportja tervet készített a vidék értékes természeti kincseinek megóvására. A munkacsoport az elmúlt években csaknem száz műemlék felügyeletére és gondozására vállalkozott, smost ezt a munkát kiterjeszti a természetvédelemre is. A tapolcai és a káli medence hazánkban természeti értékekben, látványosságokban egyik leggazdagabb vidéke. A Balaton közelsége miatt méltán tart számot a hazai és a külföldi turisták érdeklődésére. A természeti ritkaságok többsége már a törvény védelmét élvezi, egy részük azonban még a társadalom önkéntes pártfogására vár. Szinte minden földrajzi tájegységben tucatszámra találhatók érdekességek. A szentbékállai kőtenger — amelynek képződményei kővémeredt hullámokra emlékeztetnek < — páratlan látványt kínál. Mind- szentkálla közelében a réteskő képződményei, a vulkáni hamueső és a lávafolyás maradványai vonzzák a látogatókat. A bazaltorgonák, a kúpalakú képződmények, a Fekete-hegy krátertavai és az alföldi Csarabos — érdekes déli növényzet — védelme és rendbentartása egyaránt szerepel a munkacsoport programjában. A tervek szerint feltérképezik az érdek«» képződményekben gazdag vidéket és megóvásukhoz igénybe veszik a környékbeli KISZ- szervezetek és úttörőcsapatoJc támogatását is. 1972. november 12., vasárnap
