Népújság, 1972. november (23. évfolyam, 258-282. szám)
1972-11-09 / 264. szám
tftAVAVSzerda esti külpolitika> kommentárunk Szavazás Rmerikában ^ A CSODÁRA varok csalódtak. Az amerikai választásokon győzedelmeskedett a papírforma: Richard Milhouse Nixont újabb négy esztendőn keresztül Mr. Pre- sidentnek, elnök úrnak szólítják majd. Milyen tényezőkből állt össze ez a szokatlanul nagy arányú, de még ilyen arányban is jó előre megjövendölt győzelem? Az USA történetének statisztikája azt mutatja, hogy a hivatalban levő, az úgynevezett „incumbent” elnök eleve nagyon komoly eséllyel rendelkezik arra, hogy a második szakaszra is megtarthassa magas tisztségét. A Fehér Ház mindenkori lakója ugyanis számtalan olyan politikai, pénzügyi, és propagandalehetőség birtokában van. amelyet ellenfele általában nem mondhat a magáénak. Egyetlen példa a mostani kampányból: amikor kipattant az ITT- mcmopólium furcsa pénzalapjaival, majd a demokrata párt székhazának még furcsább „látogatóival” kapcsolatos botrány, Nixon sikerrel vette igénybe a hivatalos államgépezetet a skandalum hatásainak csökkentésére. A második faktor vitathatatlanul Vietnam. Nixon négy esztendeje a vietnami béke ígéretével választatta meg magát és ez elméletben ellene fordulhatott volna. Több okból ennek az ellenkezője történt. Amikor az any- nyiszor becsapott, kiábrándított amerikai szavazó azt hallotta, hogy McGovern most ígéri csaknem ugyanazt, mint annak idején Nixon, minden jel szerint így gondolkozott: miért, hinnék neki jobban? Ezen is túlmenően sok szavazó felismerte azt az alapvető tényt, hogy az Egyesült Államok mind katonailag, mind politikailag kifulladt Indokínában, és a béke az elnök személyétől függetlenül Washington számára parancsoló szükségszerűség. A Kissi nger-k üldetésekkel kapcsolatos fejlemények a huzavona ellenére megerősítették ezt a meggyőződést. Jelentős számú szavazatot szerzett az elnöfcnek pekingi és mindenekelőtt moszkvai látogatása, a SALT- egyezmény megkötése és a világszerte, de elsősorban eu- rópában tapasztalható enyhülési folyamat Az urnák előtti döntést milliók számára könnyítette meg az ellenfél, McGovern szenátor gyakori következetlensége. AB ELNÖK sikerének értékét ugyanakkor csökkenti az a tény, hogy a szavazók a törvényhozásban meghagyták az ellenzéki többséget. Ez a többség hozzájárulhat ahhoz, hogy Washington a jövőben se hagyhasson figyelmen kívül bizonyos fontos realitásokat. De a remény legfontosabb forrása nem bel-, hanem külpolitikai természetű a nemzetközi progresszió ereje, amely az első négy évben is több józan lépést kényszerített Richard Nixonra. Az NSZK első varsói nagykövete Henryk Jablonski, a Lengyel Államtanács elnöke szerdán fogadta dr. Hans Reutet, az NSZK első rendkívüli és meghatalmazott varsói nagykövetét, aki átnyújtotta megbízólevelét. A megbízólevél átadásánál jelen volt Stefan Olszowski külügyminiszter es Ludomir Stasiak, az államtanács titkára. A nyugatnémet nagykövetet megbízólevelének átadása után a lengyel államelnök magánkihal'.gatáson fogadta. Ezen részt vett. S. Olszowski külügyminiszter is. BefaiyaszSotiák az árakat és béreket Angliában Az angol kormány közzétette az árak, a bérek, a házbérek és a tőkejövedelmek háromhónapi befagyasztásának intézkedéseit és szankcióit tartalmazó „fehér könyvét”. A Heath miniszterelnök által hétfőn bejelentett korlátozások megszegőit esetenként 400 font sterling pénzbírsággal büntethetik. Nagy Britannia Kommunista Pártjának Politikai Bizottsága nyilatkozatban szögezte le, hogy a bérbefagyasztás általános támadás a dolgozó tömegek életszínvonala ellen. A londoni és a külföldi valutatőzsdéken a bérbefagyasztás mellékhatásaként valamelyest emelkedett a font sterling június óta „lebegő” árfolyama. —Z £ GéFJ?fS££BB~ § PORTJEIfNTÉfÜNK ÚJPESTI DOBSA—CELTIC ;. 3:0 (3:0) Megyéft'ütr, 18 000 néző. "V.: Nielsen (dán). Góllövök: Bene (2) és Fazekas (11-esből). Az első félidőben magyar klubcsapattól ritkán látott nagyszerű játékkal rukkoltak ki az újpestiek és rászolgáltak az értékes győzelemre, a 4:2-es összesített eredménynyel..a továbbjutásra. Jók: Horváth, Harsány!, Dunai III., Fazekas és Berte, Illetve Brogan, McNeall és Johnstone. SPARTA FRAGA— FERENCVÁROS 4:1 (2:1) Sparta-pálya, 28 000 néző. V.: Kunze (NDK). Góllövök: Barton (2). Kara és Urban (11-esből), illetve: Mucha. Szerdán délután Prágában került sor a Sparta Prága— Ferencváros KEK-mérkőzés visszavágójára, amelyre a zöld-fehér együttes a Budapesten szerzett két gólos előnnyel utazott. A Páncsics és Albert nélkül felálló Ferencváros, erősen kapkodott és különösen a védelme jött gyakran zavarba. 4:1-es veresége azt jelenti, hogy 4:3-as összesített gólarányával a Sparta Prága került a KEK nyolc legjobb csapata közé. BTA-köilemény a bolgár repülőgépkatasztrófáról November 5-én bejelentették, hogy eltűnt egy IL—14- es repülőgép, amely Burg asz és Szófia között bonyolít le rendszeres légijáratot. A szófiai repülőteret borító sűrű köd miatt a repülőgépet leszállásra Plovdivba irányították. A Rodope hegységben, Pestera város körzetében találták meg a repülőgép roncsait. Meg nem állapított ökok miatt a repülőgép Plovdivtól délnyugatra lezuhant és elégett a sziklás, erdős területen. Valamennyi utas és a személyzet minden tagja életét vesztette. Az alapszerződés FONTOS mérföldkőhöz érkezett el egész Európa: a két német állam képviselői kézjegyükkel látták el az NDK és az NSZK viszonyát szabályozó alapszerződést. Ezzel valóban új fejezet nyílhat kontinensünkön, ahol évtizedeken keresztül akadályozta az enyhülést a két német állam kapcsolatainak kialakulatlansága és rendezetlensége Az Ilyenkor szokásos „szövegezések még hátra vannak, a szakértők nyilván elmondják majd véleményüket az egyes cikkelyekről, amelyek érthetően magukban hordozzak egy kemény, öthónapos tárgyalási szakasz kompromisszum-keresésének eredményeit. A lényeg mégis • az. amit. az alapszerződés elnevezés is kifejez, hogy sikerült egyezségre jutni az NDK és az NSZK békés egymás mellett élésének alapjait i hűtőén Ez pedig nem lehetséges másként, csak olyan keretek között, ahogyan a koegzisztencia és együttműködés a szuverén, egymástól független, különböző társadalmi rendszerű államok között megvalósul. Aligha kell hangsúlyoznunk, miért annyira fontos 1972. november 9., csütörtök ezeknek az elveknek érvényesülése. Az NSZK-beli jobboldali köröknek az a politikája, s ez az ésszerűtlen magatartás sajnos igen hosszú időn keresztül a hivatalos állami politika rangján lehetett — hogy tagadják a demokratikus Németország önálló állami létét, visszautasítják elismerését, sőt a legszélsőségesebb elemek a másik német állam nyílt bekebelezését sem tartották elvetendőnek. Az alapszerződés tehát a nyugatnémet politika kijózanodásának, a realitások elfogadásának folyamatát tükrözi és sírfeliratát jelenti a korábban annyit hangoztatott különféle doktrínáknak. EMLÉKEZZÜNK az Adenauer által megfogalmazott „egyedüli képviseleti elvre”, amely arra a tarthatatlan állításra épült, hogy Bonn hivatott a „németeket” képviselni, függetlenül attól, hogy valójában melyik állam polgárai. Azután következett a Hallstein doktrína, amely előírta a harmadik országokkal történő szakítást, amennyiben azok diplomáciai viszonyt létesítenek az NDK-val. így sem tudták megakadályozni,, hogy ne terebélyesedjenek Berlin kapcsolatai. S amikor már ezek a doktrínák vereséget szenvedtek, az utóvédharcok következtek: a két német állam között különleges, „bel- német” kapcsolatokat próbáltak. kiépíteni, megakadályozták az NDK jogos részvételét az ENSZ szakosított szervezeteiben amelyben az NSZK már korábban tagja lehetett. Nem kevés következetlenség .és megtorpanás után azonban változott a helyzet. Ennek voltak útjelzői az erfurti majd a kasseli találkozó, a közlekedési és forgalmi szerződés, az általános európai enyhülésen belül a kapcsolatok újrafelvétele s az alapszerződés megtárgyalása. Mindez nem jelenti és nem jelentheti azt, hogy a két német állam viszonyában nem adódhatnak problémák: különböző társadalmi berendezkedéssel bírnak, más politikai irányvonalat követ- • nek, más szövetségesi elkötelezettséggel rendelkeznek. De kétségkívül lefaragható- ak azok a plusz feszültségkeltő elemek, amelyek nem az NDK hibájából — eddig fennálltak. KÉT ORSZÁG alapszerz dését parafálták, de ez Kihat tágabb pátriánkra, Európára is. A Helsinkibe november 22-ra összehívott multilaterális konferencia előkészítő ülés mindenképpen létrejött volna, de ezálParafálták a Német Demokratikus Köztársaság és az NSZK alapvető kapcsolatait szabályozó szerződést Egon Bahr (jobbról) államtitkár kezet ráz Schütz nyugat- berlini főpolgármesterrel a bonni kormány ülése után, amelyen jóváhagyták az NDK—NSZK közötti egyezményt. Baloldalt: Brandt kancellár. / (Népújság telefoto — AP—MTI—KS) (Folytatás az 1. oldalról) ségét, majd nyilatkozatára Egon Bahr államtitkár válaszolt. A két német állam kapcsolatait szabályozó alap- szerződés ünnepélyes para- fálásának alkalmából először dr. Michael Kohl miniszterelnökségi államtitkár az NDK küldöttségének a vezetője méltatta a nagy esemény jelentőségét. Rámutatott, hogy az alap- szerződés beleilleszkedik azoknak a szerződéseknek a sorába (NSZK—szovjet, NSZK—lengyel!) „amelyek földrészünkön a népek és államok békés egymás mellett élésében új szakasz kezdetét jelzik”. Ezek a szerződések összességükben „kifejezik a Szovjetuniónak, az NDK-nak és más szocialista államoknak a békés egymás mellett élésre irányuló aktív politikáját, de ugyanakkor azt is tükrözik, hogy a Német Szövetségi Köztársaság kormánya realitásérzékről tett tanúságot”. Egon Bahr, az NSZK kancellári hivatal államtitkára, a nyugatnémet küldöttség vezetője a két német állam alapszerződésének ratifikálása alkalmából tett nyilatkozatában megállapította, hogy a megállapodás „az európai enyhülés és együttműködés megteremtésére irányuló nemzetközi erőfeszítések elengedhetetlen építőeleme”. A szerződés hosszú tárgyalások eredménye —mondotta — hiszen a két német állam párbeszéde két esztendeje, 1970. november 27- én indult meg. „Nem hallgatjuk el — húzta alá az államtitkár —, hogy elvi kérdésekben áthidalhatatlan nézetek választanak el bennünket és fognak is elválasztani. Nem teszünk úgy, mintha az egyik fél rákény- szeríthetné a másikat meggyőződése feladására. Vonatkozik ez magára a nemzeti kérdésre js” A szerződés nem azért jött létre, mert a két állam kormánya ezt így akarta — folytatta — hanem azért, mert „szükségük var. rá a két államban élő embereknek". BERLIN: „Ha az ember a szerződésben megfogalmazott alapél- veket és kötelezettségeket összeveti azzal a politikával, amelyet az NSZK több mint két évtizeden át az NDK-vál szemben folytatott, teljes világossággal megmutatkozik, hogy nagy lépés történt a normalizálás, a különböző társadalmi berendezkedésű két állam békés együttélésén alapuló kapcsolatainak kialakítása útján — ' állapítja meg az NDK hírügynökségének (ADN) kommentárja. Ez kétségtelenül nemcsak » szerződést kötö két állam számára jelentős eredmény, ennek rajtuk túlmenő fontossága is van. Gondoljunk csak arra, hogy az NDK és az NSZK rendezetlen viszonyát használták fel ürügyül arra, hogy megakadályozzanak az enyhülés irányába ható, más lépéseket. Ha a kapcsolatokat a szóban forgó szerződésnek megfelelően rendezik, ez az európai enyhülést és biztonságot szolgálja majd". Az ADN kommentárja ezután megállapítja, hogy ez az eredmény elsősorban a megváltozott nemzetközi erőviszonyoknak, a Szovjetunió és az egész szocialista közösség egyre növekvő erejének köszönhető. Olyan egyezmény ez, amely az NSZEP VIII. kongresszusa külpolitikai irányvonalának megvalósításából ered. De elégedettek lehetnek ezzel az egyezménnyel az NSZK polgárai és kormánya is. Azon természetesen semmiféle szerződés nem változtathat, hogy az NDK-ban szocialista, az NSZK-ban kapitalista viszonyok uralkodnak. — írja befejezésül az ADN. Érvényesült a papírforma A jóslatok valóra váltak. Nixon nagyarányú győzelmet aratott a választásokon. Képünkön: az elnök és felesége egy washingtoni hotelben fogadja a gratulációkat. Baloldalt Agnew alelnök áll. (Népújság telefoto — AP—MTI—KS) (Folytatás az L oldalról) MOSZKVA Nyikolaj Podgomij, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke ugyancsak üdvözlő üzenetet küldött Richard Nixonnak abból az alkalomból, hogy ismét őt választották az Egyesült Államok elnökévé. Podgomij táviratában egyebek között a következőket írja: „megelégedéssel által, hogy a két német állam megállapodása megelőzte ezt, jelentős tehertől szabadulhat meg az európai biztonsági konferencia. Olyan kölcsönhatások sorozatáról beszélhetünk, amelyek jótékonyan befolyásolhatják egymás menetét, a politikai kibontakozást. Nem lenne teljes azonban a kép, ha nem hívnánk fel a figyelmet egy másik közelgő dátumra és eseményre. November 19-én kerül sor az NSZK-ban az általános választásokra, amelyeknek esélyei változatlanul nyíltak. Ä jobboldali ellenzék ugyan tanácstalan és nem tud semmit szembeállítani az alapszerződéssel, de győzelem esetére máris a megállapodások felülvizsgálatával fenyegetőzik. Ez a fellépés bizonyára befolyásolja majd a választási harc finisét, jóllehet a szavazást számos más, bizonyos fokig kiszámíthatatlan belpolitikai tényező is meghatározza. Mégis bizonyos, hogy az NSZK megváltozott nemzetközi állásfoglalásában nemcsak egyes vezetők jószándéka játszik közre, hanem az objektív szükségszerűségek kényszerítő hatása, amelyek úndenképpen fennállnak majd, november 19-ét követően is. AZ ALAPSZERZŐDÉS találó neve arra is int, hogy megfelelő alapok nélkül semmit nem lehet csinálni. lapítva meg, hogy megkezdődött az országaink közötti kapcsolatok átrendezésének folyamata, amihez meghízható alapot teremtett a májusi moszkvai találkozás, szeretnénk kifejezni azt a meggyőződésünket, hogy az előttünk álló időszakban továbbra is kedvezően fejlődnek majd a szovjet—amerikai kapcsolatok, a szovjet és az amerikai nép érdekében, a nemzetközi biztonság és a világbéke megszilárdítása javára.” Igor Orlov, a TASZSZ hír- magyarázója írja: Richard Nixon győzelme nem meglepetés. Bár a választások eredményei még hosszú ideig elemzések és kommentárok alapjául szolgálnak majd, már most levonható néhány nyilvánvaló következtetés. Elsősorban adódik az a következtetés, hogy az amerikai választók tömegükben az elnökválasztásokon nem annyira egyik vagy másik programra, mint Inkább egyik vagy másik politikus személyiére adták szavazatukat. (A két vezető párt választási platformjának számos pontja nagyjából azonos.) Természetesen az einökja- vára vált egyebek között • szovjet—amerikai kapcsolatok javulása, ami kifejezésre jutott több fontos szovjet—amerikai megállapodásban. Ezek a megállapodások elősegítik a nemzetközi biztonság általános erősödését. A közvélemény-kutatás ismert szakértői már a választások küszöbén megállapították, hogy külpolitikai kérdésekben Nixon elnök a győztes vetéiytársával szemben. Sok kiélezett és elodázhatatlan belpolitikai probléma sutja az Egyesült Államokat. Minden valószínűség szerint ezzel magyarázható, az a tény hogy a republikánus párt sem a szenátusban, sem a képviselőházban' néni tudta megszerezni a többséget.