Népújság, 1972. november (23. évfolyam, 258-282. szám)

1972-11-06 / 263. szám

(MTI foto — KS)

(MTI foto — KS)

Az évforduló

kitüntetettjei

A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 55. évfordulója alkalmából eredményes munkájuk elismeréséül a Munka Érdemrend arany fokozata kitüntetést adományozta Fekete Győr Endrének, a Heves megyei Tanács elnökének és Barta Alajosnak, az MSZMP Heves megyei Bizottsága titkárának. A Munka Érdemrend ezüst fokozata kitüntetésben részesült Csontos Istvánná, ügyész, és Kamarás Lajos, a Visontai Községi Tanács vb-titkára.

A Munka Érdemrend bronz fokozta kitüntetésben részesült Perecsényi István, a megyei pártbizottság dolgozója.

A Heves megyei Tanácson november 5-én délelőtt rendezték meg ünnepségüket a tanácsi dolgozók az évforduló alkalmából. Az ünnepségen részt vett Oláh György, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyei párt- bizottság első titkára is. A kitüntetéseket Szalay István, a megyei tanács elnökhelyettese adta át A Munka Érdemrend bronz fokozata kitüntetést kapta Juhász Jenő, a megyei tanács tagja és Eslézia János, a tamaleleszá községi tanács tagja. A megyei tanács elnökhelyettese húsz éves tanácsi munkáért hat dolgozót tüntetett ki, a megyei tanács által adományozott arany pecsétgyűrűvel. 15 éves tanácsi szolgálat után hatan kaptak kitüntetést, a Kiváló Dolgozó kitüntetésben pedig négyen részesültek.

A KISZ Heves megyei bizottságán ugyancsak vasárnap délelőtt rendezték meg az ünnepséget, amelyen részt vett dr. Sípos István, a megyei pártbizottság titkára és Kónya Lajos, a KISZ Heves megyei Bizottságának eüső titkára is. A köszöntő után Péli Bélané, a megyei KISZ- bizottság titkára emlékezett meg az októberi forradalom évfordulójáról, majd Kónya Lajos átadta a kitüntetéseket a Kommunista Ifjúság Szövetség mimikáját segítő aktíváiknak és politikai

munkatársaiknak. Az Ifjúságért Érdemérem kitüntetést kapta Ipacs József, a füzesabonyi járási pártbizottság osztályvezetője, Medics László, a magasabb egység pártbizottságának titkára, és Orosz László, a gyöngyösi iparitanuló-intézet igazgatóhelyettese. KISZ Érdemérem kitüntetésben részesült Diószegi Lajos, a MEZŐGÉP egri üzemegységének csúcstitkára, Tan József, az aldebrői KISZ- szervezet propagandistája, Varga István a vistontai bányaüzem KISZ-szervezetének csúcstitkára és Varga Miklós, a KISZ Egri Járási Bizottságának titkára. Ezenkívül Uttörővezetői Érdeméremmel két elvtársat, Kiváló ifjúsági vezető éremmel hetet, Aranykoszorús KISZ-jelvénnyel nyolcat, a KISZ Köziponti Bizottságának dicsérő oklevelével pedig négy aktivistát tüntettek toi.

A Magyar Honvédelmi Szövetség megyei titkára, Tóth György az évforduló alkalmával a néphadseregben teljesített húszéves szolgálata és eredményeinek elismeréséül a Szolgálati Érdemérem kitüntetést nyújtott át a megemlékező ünnepségen Zoók Györgynek, az MHSZ városi vezetősége titkárának. Húszéves munkáért a Honvédlmi Érdemérem kitüntetést Beda Imre és Felföldi István kapta. Tizenöt éves munkáért ugyanebben a kitüntetésben Berta Ervin és Dudás József részesült. A Honvédelmi érem kitüntetést tízéves munkáért Bemát Imre kapta meg Mindezen túl az MHSZ főtitkára az MHSZ kiváló munkáért érem arany fokozatával tíz, ezüst fokozatával öt, és bronz fokozatával ugyancsak öt MHSZ- aktívát tüntetett ki.

A BM Heves megyei Rendőr-főkapitányságán a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen megjelent Oláh György. a megyei pártbizottság első titkára, Virág Károly, a megyei pártbizottság titkára, valamint Szalay István, a Heves megyei Tanács elnökhelyettese is. Szalay István ünnepi megemlékezése -tán Pálinkás Ferenc ezredes, a megyei rendőr-fökápitányság vezetője kitüntetéseket és jutalmakat adott át a BM. állományában eredményes munkát végzőknek; 12-en kapták a belügyminiszter kitüntetését, a Haza Szolgálatáért Érdemérem, ilietve a Közbiztonsági Érem arany, ezüst és bronz fokozatát.

Kitünteti k a szövetkezeti mozaglomban élenjáró dolgozóka is. A KISZÖV-nél az évforduló alkalmából a hatvani Bata József né és a tar- namörai Papp András, a Szövetkezeti ipar kiváló dolgozója kitüntetést kapta, Pummer György, pedig 15 éves eredményes sportmunkája elismeréseként emlékplakett kitüntetésben részesült. Ünnepi pártnap keretében emlékeztek meg a MÉSZÖV dolgozói az évfordulóról. Az ünnepségen dr. Havellant Ferenc, a MÉSZÖV elnöke Kiváló szövetkezeti munkáért kitüntetést adott át Nagy Tibornak és Petrusz Jánosnak.

OB I-es vízilabda-mérkőzés, Szolnok, 100 néző. V.: Csillag.

EGRI DÓZSA; Kácsor — Pécsik, Katona, Lutter, Regős, Krajcsovics, Bolya. Csere: Olajos, Rüll. Edző: Pócsik Dénes.

IZZÓ; Füzesi — Bodnár II., Konräd II., Molnár, Győré, Martinovics, Martin. Csere: Bobon, Konrád IV., N érheth. Edző: Kiss Egon.

GÓLDOBÓK: Bolya (2), Lutter (4 m-esből), Krajcsovics, illetve Martin (2), Martinovics (4 m-esből), Konrád IV.

Kiegyenlített játékot hozott az első negyed, az Izzó egy túl szigorúan megítélt büntetőből szerzett vezetést.

Emlékezés november 7-re

(Folytatás az 1. oldalról)

helyezte el az MSZMP koszorúját a díszsírhelyen. Az egri Felszabadulási Emlékműnél ünnepélyes külsőségek közepette helyezték el a hála és kegyelet koszorúit a megye, a város és járás párt, állami és tömegszervezeteinek képviselői, valamint az üzemek, vállalatok és intézmények dolgozói. A koszo- rúzási ünnepség résztvevőit Trezsenyik Sándor, az Egri Városi Pártbizottság titkára köszöntötte, majd dr. Sípos Istvánnak, a megyei pártbizottság titkárának és Gubán Dezsőnek, az Egri Járási Pártbizottság első titkárának társaságában helyezte el az MSZMP nevében a koszorút. A tanács nevében Szalay István, dr. Varga János és Hegyi János helyezett el koszorút.

Megyeszerte a községekben és a városokban megemlékező és koszorúzási ünnepségekre kerül sor ezekben a napokban. Gyöngyösön 5-én délelőtt 9 őrsikor nagygyűlést tartottak a városi művelődési házban, ahol Berényi József, a városi tanács elnöke mondott ünnepi beszédet.

A második negyedben feljavult az Egri Dózsa, formás támadások után egyenlített, majd a harmadik negyed elején Bolya remek góljával átvette a vezetést. Ezután néhány védelmi megingás elég volt arra, hogy ismét az Izzó jusson előnyhöz. Az utolsó játékrészben előbb az Izzó, majd egy perccel a befejezés előtt mindkét csapat emberelőnyös helyzetben szalasztotta el a győzelem megszerzésének lehetőségét. A látottak alapján a labdát többet birtokló és többet támadó Egri Dózsa győzelmet érdemelt volna,. Jók: Lutter, Pócsik, Bolya, Regős, illetve Konrád II., Martin.

Egri Dézsa-Vasas Izzó 4:4

Interjú az Aurora első komisszár) á val

A

Nagy Októberi Szocialista Forradalom 55. évfordulóján

A Nagy Október! Szocialista Forradalom 55. évfordulója alkalmából koszorúzási ünnepséget rendeztek Budapesten a Szabadság téri szovjet hősi emlékműnél. Legfelső képünkön: Kádár János és Biszku Béla elhelyezik az MSZMP KB koszorúját az emlékművön.

Feldíszítve várja Moszkva a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulóját. Középső képünkön: a Gorkij utcai telefonközpont díszkivilágításban.

Százhalombattán a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 55. évfordulója alkalmából adták át a Dunai Kőolajipari Vállalat 3 millió tonnás kapacitású új üzemegységét. Alsó képünkön: az új üzem.

1972. november 6., hétfő

LENINGRAD.

A Néva vízén az Aurora cirkáló. Történelmi múzeum.

A fedélzet, ahol 1917-ben megalakult a forradalmi ha- jotanács, ahonnan 1917. október 25-én, este 9 óra 45 perckor figyelmeztető tüzet nyitottak a Téli Palotára.

Szűk lépcső vezet a volt legénységi szállásra. 1917-ben fapriccsek álltak itt Most matrózok fényképei sorakoznak. A legtöbben meghaltak.

Alekszandr Bélisev, az Aurora első komisszárjának viszaemlékezése:

„... 1917. október 25. A hajóharang, amely mindig óránként jelezte az időt, hallgatott. Csend volt a cirkálón, ötszáz szem nézett a sötétbe. A rakéta fényét kívántuk látni, amely jelt ad a lövésre. 9 óra 45. Hirtelen kiáltásokat hallottunk: A jel! Most már mindenki látta, hogy a megbeszélt jel lassan kúszik felfelé a Péter-Pál erődről. Egy perc múlva tűz- parancsot adtam. A hajóharang zengése helyett a hathüvelykes ágyú dördült: figyelmeztető tüzet nyitottunk a Téli Palotára.”

Több mint öt évtized telt el. Alekszandr Belisev, az Aurora első komisszárja most a parancsnoki kajütben ül:

— Mit kíván tudni? Ami 1917. október 25-én történt, az ma már történelem. Sokan megírták.

— Azokat a részleteket szeretném hallani, amelyek még ismeretlenek. Személyes élményeit.

— 1893-ban születtem, és ma már öreg vagyok. 1913- ban kerültem az Aurorára. Katonai szolgálatra hívtak

Lakatos volt a szakmám, gépész lettem. Részt vettem az első világháborúban, megjártam sok kikötőt, várost, láttam az emberek életét És hírt kaptam, hogy a háborúban meghalt az öcsém. A hír és a szüleimtől kapott levelek egyre inkább elkeserítettek. Több, mint ötven év távlatából visszaemlékezve az eseményekre, azt Íriszem, az én életemben ekkor kezdődött az ösztönös ellenállás.

— 1917. február 27-én megalakult a Munkás_ és Katonaküldöttek Petrográdi Szovjetjének Tanácsa. Mi történt akkor a cirkálón?

— Akkor éjjel választott meg az Aurora bolsevik csoportja a cirkáló pátbizottsá- gának elnökévé. Huszonhárom éves voltam.

— 1917. október 24-én reggel a Forradalmi Katonai Bizottság úgy rendelkezett, hogy a katonai egységeket harci készültségbe helyezi, megerősíti a hidak és pályaudvarok őrségét. Segítségül hívták a Balti Flotta hadihajóit és matrózait is. Ekkor este, Lenin munkásruhá- bá öltözve parókában, a Szmolnijba érkezett. Ügy tudom, akkor önt is hívatták a Szmolnijba.

— 1917. október 24-én este futár értesített, hogy azonnal menjek a Szmolnijba a Forradalmi Bizottsághoz Lu- kicsov gépésszel, a helyettesemmel. Szverdlov fogadott

bennünket. Első kérdése ez

volt: „Milyen állapotban van a cirkáló?” A második kérdés: „Megbízhatunk-e a cirkáló matrózaiban?” Miután biztosítottam, hogy a cirkáló harcképes, a matrózok megbízhatók, parancsot kaptam, hogy a Néva torkolatánál vesztegelő Aurora a legrövidebb időn belül húzzon fel Leningrádba, a Nikolaj-híd- hoz. Amikor elbúcsúztunk, Szverdlov még ezt mondta: „Nagyon remélem, hogy a feladatot végrehajtják, jelentős feladat vár a cirkáló legénységére.” Amikor visz- szatérlünk az Aurorára, a fedélzeten megbeszélésre hív. tam az Aurora' egész személyzetét. Ismertettem a feladatot.

— Hány személy volt a cirkálón?

— 575 személy legénységi állományban, meg 22 tiszt.

— A gyűlésen a tisztek is részt vettek?

— Nem. Miután meggyőződtem arról, hogy a legénység mellettünk áll, lementem a hajó parancsnokához és közöltem vele, e£ kell indítani a cirkálót a Nikolaj- hídhoz. A parancsnok azt válaszolta, sekély a víz, a cirkáló zátonyra futhat, tehát ilyen parancsot nem adhat. Ez, persze kifogás volt. A fedélzetmester azonnal csónakba szállt, ellenőrizte a » mélységet. Bebizonyosodott, aj mélység megfelelő. Isimét fel-®

kerestük a hajó parancsnokát. Ekkor már kategorikusan megtagadta a kérést. Nem volt mit tennem, a tiszteket lefogattam, a kajü- tökbe zárattam, a kaj ütök elé őröket állítottam, majd felmentem a kapitányi hídra és parancsot adtam az indulásra. Még sosem álltam a parancsnoki hídon. Féltem. De a gépek mozgásba jöttek. És a cirkáló elindult. 1917. október 25-én hajnali 3 órakor már a Nikolaj-hídnál voltunk. A hidakat az Ideiglenes Kormány parancsára felhúzták, hogy a munkáskerületekből a város központja felé a Néván az átjárást megakadályozzák. Amikor a hídon őrködő junkerek meglátták a cirkálót és a feléjük irányított fegyvereket, eltűntek a hídról, az Auróra legénységének egy része pedig partra szállt, leengedte a hídpllléreket, átjárást biztosított a forradalmi egységeknek. Kora este a Katonai Forradalmi Bizottság elnöke érkezett a cirkálóra. Közölte, este kilenckor a bolsevik párt ultimátumot küld az Ideiglenes Kormánynak: mondjon le. Ha a kormány ellenáll, akkor a Péter-Pál erődről vörös rakéta jelzi az Aurora legénységének, hogy figyelmeztető tüzet nyiss00 a Téli Palotára. A fülkébe zárt tisztek előtt az őrséget megerősítettem, a hajón szolgáló papot a partra tettem és a legénységnek riadót rendeltem el. Este k4» lenckor mindenki a helyén állt. Nagyon ideges voltam. Vártuk a jelt. A jel késve, 9 óra 45-kor futott fel az égre. Akkor kiadtam a tűzpa- rancsot. .. Éjjel 2 óra 10 perckor a Téli Palota már a bolsevikok kezén volt.

— Mi történt azóta, több mint fél évszázad alatt önnel, az Aurora volt komisszárjával?

— Évekig pártmunkás voltam. Majd középiskolába, egyetemre kerültem, és mérnöki diplomát szereztem. Mérnöjci munkámért évekkel ezelőtt Lenin-díjat kaptam. Leningrád elektromos hálózatának kiépítése volt a feladatom. 69 éves koromban vonultam nyugdíjba. Azóta sokat utazom, fiatalokkal találkozom. Sokszor jártam külföldön, Csehszlovákiában, Romániában, Bulgáriában.

önnek már életében, itt a hajómúzeumban szobra van. Mit érez, ha saját szobrát látja?

— A múltkor fiataloknak magyaráztam itt az Aurora történetét. És amikor a szoborhoz értem, ösztönösen azt mondtam, ez itt Alekszandr Belisev, az Aurora első komisszárja. Szinte nem is gondoltam arra, hogy én vagyok. Már megszoktam. És különben is, hogy az én szobrom áll itt, az úgy vélem, csak véletlen. Ha nem én vagyok akkor itt a komisszár, akkor egy másik matróz hajtja végre a parancsot. A tett nem egy ember akarata volt.

AZ AURORA 575 vök matróza közül 162 még éL

H. Barta Lajos