Népújság, 1972. november (23. évfolyam, 258-282. szám)

1972-11-30 / 282. szám

%2 százalékkal több a munkabér, 4,5 százalékkal emelkedtek az átla«rjövedelmei fiz Idén is az országosnál nagyobb mértékben Hiti megyénk iparának termelése Bár még több mint egy hónap van hátra az eszten­dőből, de ahogyan az SZMT elnöksége által megtárgyalt jelerites is bizonyítja: me­gyénk üzemeinek, vállala­tainak többségé az idén is jól, eredményesen dolgozott. Bizonyítja ezt. hogy a há­rom negyedév alatt megyénk szocialista iparának terme­lése aí országos átlagot is meghaladva nem kevesebb, mint 14 százalékkal emelke­dett. Viilamoo energiából 40, lignitből 23, égetett cserép­ből 41, üvegipari termékek­ből 26 százalékkal termeltek többet üzemeink az elmúlt év azonos időszakánál. Tizenhárom százalékkal emelkedett az építőipari vál­lalatok tevékenysége. A be­ruházási stop mellett a kivi­telezői kapacitás bővítésé­nek is köszönhető, hogy eb­ben az évben egyetlen épí­tési igényt sem utasítottak éL A gyors, a dinamikus ter­melésnövekedést elsősorban a termelékenység emelésé­vel érték el az üzemek. Az egy foglatkoTdatottra jutó termelés 12 százalékkal kar­iad ja meg a tavalyit, az egy építőipari munkásra jutó ter­melés hatezer forinttal emel­kedett. Igaz, hogy ez a szám még a fejlődés ellenére is jelentősen alacsonyabb az országosnál Előnyös válto­zás viszont, hogy az üze­mek az idén mintegy 4,6 szá­zalékkal kevesebb túlórát használtak fel A több, a jobb munkával arányosan változott a dolgo­zók anyagi, erkölcsi megbe­csülése is. 4 9 hónap alatt üzemeinkben 9,2 százalékkal több bért fizettek ki, amely­nek eredményeként az átlag­jövedelmek 4,5 százalékkal emelkedtek. Ezen belül is elsősorban a nők és a fiatal szakmunkások jövedelme emelkedett nagyobb mérték­ben. A jövedelmek alakulásá­val kapcsolatban egy kedve­zőtlen jelenségre is felhívta az üzemeli vezetőinek figyel­mét az elnökség. Mint a közelmúltban végzett vizsgá­lat adatai is bizonyítják: a munkások jövedelmének emelkedése valamennyi nép- gazdasági ágazatban elmarad a többi bérből és fizetésből élő rétegétől. Ugyancsak jellemző az üzemek többségére, hogy nyereséges a gazdálkodásuk. A kereskedelmi vállalatok, s a szövetkezetek azonban az idén nem tudják megismé­telni a tavalyi eredményei­ket. A vállalatok vezetői is megerősítették: ebben az esztendőben a korábbinál is nagyobb, hatékonyabb segít­séget kaptak a gazdasági munkához az üzemek a me­gyei szakszervezeti szervek­től. Eredményesen segítették a szakszervezetek az újító­mozgalmat, a szocialista bri­gádok többsége nemcsak tu­dásból, hanem lelkesedésből is jelesre vizsgázott Több vállalatnál a szak­szervezeti bizottságok javas­latára elemezték a gazdasági vezetők a munkaidő kihasz­nálását a veszteségidő csök­A hevesi zöldség-, gyümölcsfélék sikere külföldön Megyénk élelmiszer-gazda­ságának reprezentáns termé­kei nagy népszerűségnek ör­vendenek a külföldi orszá­gokban. A minőségi fehér és vörös borokon kívül évente jelentős mennyiségű zöldsé­get és gyümölcsöt szállítanak megyénkből. A SZÖVTER- MÉK az idén növelte export- forgalmát. Mint Cecse János áruforgalmi osztályvezetőtől megtudtuk, tavaly több mint ötszáz vagon terméket ex­portáltak Európa különböző országaiba. Az idén viszont már növekedett ez a szám és év végéig várhatóan eléri majd a 640 vagont. Májusban kezdődött az ex­portidény. 12 vagon jó mi­nőségű zöldborsót szállítot­tak Csehszlovákiába és Nyu- gat-Németországba. Később kibővítették az exportlistát zöldbabbal és meggyel. Mindkét termékből keveseb­bet szálítottak mint tavaly, mivel csökkent a zöldbab­termesztési kedv, és keve­sebb termett meggyből is. Az évszaknak megfelelően júniusban nagy sláger volt a kajszibarack. 73 vagonnal küldtek . Heves megyéből nyugatnémet megrendelésre. A kajszibarack minősége ör­vendetesen jobb volt a ta­valyinál, különösen Gyön­gyös környékén. A SZÖVTERMÉK megala­kulása óta az idén exportált először tízvngonnyi ősziba­rackot a Szovjetunióba és Csehszlovákiába, Kevésbé sikerült viszont a paradicsomexport. A nagy­arányú fertőző betegségek miatt ugyanis csak kétva- gonnyit szállítottak külföld­re. Talán a legnagyobb si­kert a dm ige és a paradi csompaprika aratta. Dinnyé­ből nagv mennyiseget, 25(' vag ,nnvii, szállítottak hol­land, nyugatnémet, osztrák NDK. lengyel és csehszlovák megrendelésre. Növekedett a termelési kedv a paradicsom paprika termelésében is. A gyöngyösi hűtőházból nyer sen és szeletelve ötvenvagon nyit szállítottak a nvugatné met élelmiszeriparnak. Az év hátralevő részében mar csak vöröshagymát ex­portálnak, öt-, tfa- és hu­szonöt kilós csomagolásban, ugyancsak nyugatnémet meg­rendelésre. kentésénék, a kapacitások növelésének módjait. Támo­gattál!, segítették a szakszer­vezetek a belső tartalékok feltárását, a munka- és üzemszervezéssel kapcsolatos vállalati döntések elfogadá­sát, megvalósítását. Az eredmények, a jó mun­ka elismerése mellett a gon­dokra, a feszültségekre is felhívta a figyelmet az SZMT elnöksége. Különösen a differenciált bérezés, a gazdaságosabb termelés, a jövedelmezőség, a munka- és üzemszervezés területén vár az eddiginél is több munka, feladat az üzemek gazdasági, szakszervezeti ve­zetőire egyaránt. Végezetül néhány meglepő furcsaság kivizsgálását, elem­zését javasolta az elnökség a szakmai jnegyebizottságok- nak. Például, mi az oka, hogy a Heves megyei Htís- ipari Vállalat nem tudja el­adni, ugyanakkor a megyé­ben százak, ezrek keresik naponta hiába a sertéskör­möt. A Minisztertanáas és a SZOT utasította a vállalato­kat a munka- és az üzem- szervezési programok elké­szítésére Ennek ellenére megyénk több üzemében még hozzá sem láttak az átfogó, a komplex tervek kidolgo­zásához. A legnagyobb rejtélyt azonban megyénk két nagy építőipari vállalata szolgál­tatta, mégpedig azzal, hogy ez évben mészszükségleté- nek jelentős részét nem a Bélapátfalvi Cementgyártól vásárolták meg, hanem a maszek mészégetőktől. Pedig egy tonna maszek mész ára 1300 forint, egy tonna álla­mi mészért pedig csak 500 forintot kellett volna fizet­niük. Az SZMT elnökségé­vel mi is kíváncsian várjuk a választ: vajon miért nem kellett a tanácsi, az állami építőknek az olcsó, jó mi­nőségű mész, s miért döntöt­tek a drága maszek mész mellett? — koós — Védett a zaj ellen Ipari üzemeinkben .álta­lában nagy zajkíséret mel­lett folyik a munka. Csat­tognak a légkalapácsok, élesen csordulnék az egy­máshoz ütköző fémdarabok, s ez mindmegannyi „táma­dás” az ember egészsége, testi épsége, idegrendszere ellen. Sok helyen'— így a Mátravidéki Fémművek füzesabonyi gyárában is — jelentős összegeket költe­nek a zajártalmak megelő­zésére. A képünkön látható fül- védő immár második éve eredményesen szolgálja a füzesabonyi gyáregységben a dolgozok egészségének védelmét, (Foto: Tóth Gizella) Egerszőláti kezdeményezés Mesterséges tél — dupla tojáshozam AZ EGERSZŐLÁTI Béka Termelőszövetkezet liba- farmja ma már nem csupán a megyében, de az egész or­szágban is híres. S nemcsak azért, mert kiváló tenyésztői munkát folytatnak a közös gazdaságban, hanem azért is, mert mindig valami újdon­sággal jelentkeznek, érdekes kísérletbe fognak. Az el­múlt évek tapasztalatai azt bizonyítják, hogy nem is eredménytelenül. A kísérle­tek nyomán gyarapodnak a közös forintok, növekszik a tagok jövedelme. A közelmúltban ismét ér­dekes vállalkozásba kezdtek az egerszőlátiak. Az alapöt­letet tulajdonképpen az ad­ta, hogy a közös gazdaság libakeltető telepén jelentős a holt idény. A keltetés júni­us közepétől január közepé­ig szünetel, hiszen ez alatt az idő alatt nincs libatojás. Másrészt viszont a Phila- xia gyár részéről, mely az állatok számára szükséges gyógyszerek egy részét gyártja, olyan igény merült fel, hogy szívesen szerződne olyan gazdasággal, amely eb­ben az időben is tudna liba­tojást szállítani. Azért gon­doltak erre, mert a libák egyik legveszélyesebb beteg­Milyen változások lesznek a nyugdílszabályokban Vili. Az öregségi és a munkaképtelenségi járadékos házastársi pótlékra jogosultsága A jelenlegi szabályok sze­rint az öregségi és a munka­képtelenségi járadékos a ve­le együtt élő házastársa után akkor kaphat házastársi pót­lékot, ha házastársa az öreg­ségi járadékra jogosító élet­kort (férfi a 70., nő a 65. életévét) betöltötte, vagy tel­jesen munkaképtelen, és nincs havi 260,— Ft-nál több keresete, jövedelme vagy nyugellátása. A házastársi pótlék összege 1972-ben havi 42,— Ft. Az öregségi és a munkaképtelenségi járadé­kost az élettársa után házas­társi pótlék nem illeti meg. AZ ÜJ SZABÁLYOK SZERINT az öregségi és a munkakép­telenségi járadékos a vele élettáraként együtt élő nő után is kaphat házastársi pótlékot A házastársi pótlék a jára­dékost 1973-tól a vele együtt élő házastársa (éiettársa) után akkor illeti meg ha — a házastárs (élettárs) az öregségi járadékra jogosító életkort betöltötte, vagy munkaképtelen és — a házastárs (élettárs) nyugellátása (egyéb ellátá­sa), keresete, jövedelme az öregségi járadék összegét — 1973-ban. tehát a havi 418,— Ft-ot — nem *>á7rUa meg és — a házastárs (élettárs) a Járadékos holdig esetén öz­vegyi járadékra lenne jogo­sult. A házastársi pótlékot kizá- ró íövedelem számításánál a! termelőszövetkezettől járó juttatásokból eredő jövedel­met (jövedelemrészesedés*, földjáradékot, a haszonbért és a háztáji gazdaságból ere­dő Jövedelmet) figyútmm kí­vül hagyják. Nem kaphat azonban házastársi pótlékot a járadékos, ha a házastársa (élettársa), öregségi, vagy munkaképtelenségi járadék­ban, illetőleg annak fele ősz- szegében részesül A házastársi pótlék összege ugyanannyi, mint az öregsé­gi, illetőleg a rokkantsági nyugdíjast megillető házas­társi pótlék, vagyis 1973-ban havi 106,— Ft. Az új rendel­kezések szerint tehát az öreg­ségi és a munkaképtelenségi járadékosok házastársi pótlé­ka 1973-tól több mint 60,— Ft-tal emelkedik. AZ ÖREGSÉGI, A MUNKA­KÉPTELENSÉGI ÉS AZ ÖZVEGYI JÁRADÉK FOLYÓSÍTÁSA A jelenlegi szabályok sze­rint az öregségi, a munka­képtelenségi és az özvegyi' járadékot korlátozás nélkül folyósítják, ha a járadékos a termelőszövetkezetben fizikai m unkát végez. Ha azonban a járadékos a termelőszövet­kezetben nem fizikai munkát végez, a járadékot naptári évenként addig folyósítják, amíg a járadékos teljesítmé­nye a naptári évben a 120 munkanaoot meg nem halad­ta. Ez a folyósítási szabály 1973. után is érvény i*en ma­rad. Változnak azonban a sza­bályok arra az esetre, ha a járadékos a termelőszövetke­zeten kívül végzett tevékeny­sége alapján jut keresethet jövedelemhez, vagy pedig, ha nyugellátása van. A jelenle­gi szabályok szerint ugyanis a járadékot naptári évenként _ addig folyósítják, amíg a já- xuúcküji .Vdőí há&áítáirsa resete, jövedelme, illetőleg nyugellátása a naptári évben a 3120,— Ft-ot meg nem ha­ladta. Az új rendelkezések e sza­bályokat lényegesen módo­sítják. Külön rendelkezések érvényesek arra az esetre, ha a járadékosnak saját magá­nak van keresete, jövedelme és külön arra az esetre, ha a járadékos házastársának van keresete, illetőleg jövedelme, valamint arra az esetre, ha a járadékost egyéb címen is megilleti nyugellátás (egyéb ellátás). AZ ÖREGSÉGI, A MUNKA­KÉPTELENSÉGI ÉS AZ ÖZVEGYI JÁRADÉK FOLYÓSÍTÁSA, HA A JÁRADÉKOS MUNKAVISZONYBAN ÁLL, VAGY KERESŐ­FOGLALKOZÁST FOLYTAT. Annak a járadékosnak, akit munkaviszonyban, kisipari szövetkezet tagjaként, bedol­gozóként, vagy megbízással foglalkoztatnak, av öregségi, a munkaképtelenségi, illető­leg az özvegyi járadékát nap­tári évenként addig folyósít­ják, amíg a járadékos Kere­sete imunkabó' e, munkadí­ja) a naptári é* ben a 6000,— Ft->* nem faiadja meg. A ja radek megállapítása évében a 6000,— Ft ké etösszeg an­nyiszor 5«»,— Ft-t.il csök­ken, ahány teljes naptan hó­nap a járadék megállapítá­sáig eltelt Ha a járadékos keresete a 6000,— Ft-ot elérte, és tovább dolgozik, az öregségi, a mun­kaképtelenségi és az Özvegyi, járadék fcáyu&itásat szünetel­tetik a naptár! év végéig minden olyan naptári hónap­ban, amelyben munkabért, il­letőleg munkadijat kapott Például: az öregségi jára­dékos havi 900,— Ft munka­bér mellett éjjeliőrként mun­kaviszonyban áll; járadékát a naptári év első hat hónap­jában korlátozás nélkül megkapja, mert ez alatt 5400,— Ft-ot keresett. A VII. hónapban kapott 900,— Ft munkabérével azonban kere­sete a 6000,— Ft-ot már túl­lépi, és így július hónapban öregségi járadékát már nem folyósítják. Ha továbbra is munkaviszonyban marad, já­radékának folyósítása akkor is szünetel ha rövidebb mun­kaidőben dolgozik tovább, és a havi munkabére 900,— Ft- nál kevesebb. De szünetelte­tik a járadékát akkor is, ha keresőképtelen betegsége miatt munkabér helyett táp­pénzt kap. A kereset, jövedelem össze­gére tekintet nélkül szüne­teltetik az öregségi, a mun­kaképtelenségi és az özvegyi járadék folyósítását abban az esetben, ha a járadékos iparj-gositvány alapion kis­ipar;, vagy keresk.-dői tevé­kenység-: fo.yiat, vagy a já­rat" ékcoi—k h.iszr •• hajtó jc- gosítvá iya v>n, ilietők-g a járadéki« k-r.-kS tevékeny­séget folytató munkaitözösség tagja. Nem szüneteltetik azonban» a járódéit folyósítá­sát abban az ««e^ben, ha a járadékos javitó-szolgaltató tevékenységre kapott kis ipari működtetési engedély alapján folytat javító szol gáltetó tevékenységet. sége a libainfluenza s as influenza elleni védőszéru- mot liba tojásból állítják elő. Tehát a szérumnak addigra meg kell lennie, amire az első kislibák február közepe táján kikelnek a tojásból. Hegedűs Miklós, a szövet kezet keltetőüzemének ve­zetője éppen ezért megte­kintette a Gödöllői Agrártu­dományi Egyetemen és a rácalmási BOV-telepen folyó kísérleteket — amelyek cél­ja az, hogy mesterséges tél segítségével előbbre hozzák a pihentetési folyamatot, majd ezután előbb megkez­dődjék a tojószezon is. A KÍSÉRLETEK alapján a termelőszövetkezetben szeptember ötödikén meg­kezdődött a mesterséges téL Ez annyit jelent, hogy öt­száz tojó negyven napon át, 150 gúnár pedig húsz napon át teljes sötétben volt — s ez alatt az idő alatt bőséges takarmányt kaptak. A mes­terséges tél befejezte után úgynevezett világítási prog­ram következett, ebben az időszakban naponta 14 órát villanyfényben töltöttek az állatok. (Maga a kísérlet si­kerrel járt, ma már javában tart a tojószezon, kétnapos­ként tojnak a libák. A vállalkozásnak egyrészt tudományos jelentősége i* van, ilyen kedvező ered­ményt ugyanis még sehol nem értek el, másrészt pe­dig nem lebecsülendő a gaz­dasági haszna sem. A szö­vetkezet az idén mintegy 10 ezer ilyen „szezon utáni” to­jást ad át a Philaxiának, da­rabonként 35 forint. Jövőre azonban már ez a mennyi­ség 100 ezer darabra növek­szik. A liba influenza elleni szérumhoz a teljes tojás- mennyiséget az egerszőláti tsz .biztosítja. Azt is érdemes megemlí­teni, hogy az előbbre hozott tojőszezon után ismét pi­hentetés következik, majd a rendes tojószezonban újra tojni kezdenek a libák. Az általuk „előállított évi meny- Dyiség” így a duplájára emelkedik. A SZÖVETKEZET vállal­kozása tehát mindenképpen dicséretre méltó. A libafarm a szövetkezet évi bevételé­nek eddig is 65—70 százalé­kát adta. jövőre pedig újabb milliókat hoz. Az útkeresés tehát ha nehéz is, de ered­ményes. (kaposi) 1972. november 30,, csiitöriÄ

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents