Népújság, 1972. november (23. évfolyam, 258-282. szám)

1972-11-29 / 281. szám

Kedd esti külpolitikai kommentárunk A szovjet párt- és kormányküldöttség keddi programja a Dipoli-paiotából A VILÁG nagy íotoszolgálatai rendszeresen küldik felvételeiket a Helsinki egyik festői városrészében, Ota- niemiben levő Dipoli-paiotából. A legújabb képeken már vastag hótakaró borítja az érdekes, modern üveg- és be­tonépület környékét. Ez meteorológiai értelemben kétség­telenül a tél biztos jele, a politikai hőmérők ázonban ha­tározottan jó időt jeleznek a palotában: a legfrissebb je­lentések arról számolnak be, hogy többnapos tanácsko­zás után a résztvevők túljutottak az első komolyabb aka­dályon és megegyeztek az ügyrend kérdésében. Ez annyit jelent, hogy az európai biztonsági konfe­renciát előkészítő sokoldalú megbeszélésen szerdán meg­kezdődhet a valóban érdemi munka, az általános politikai eszmecsere. MAR AZ ÜGYRENDI VITA SORÁN bebizonyosodott, hogy a munka nem lesz könnyű. Akadt olyan fogalma­zásbeli javaslat, amelyet egyesek körültekintésnek nevez­tek, a döntő többség azonban inkább körülményeskedés­nek érzett Ezen azonban a küldöttek a józanság, a kom­promisszum szellemében túljutottak és más, az ügyrend­del kapcsolatos fontos kérdésekben is megállapodtak. Talán a két legjelentősebb Uyen kérdés a titkosság és az egyöntetűség elve. Az első astt jelenti, hogy a tár­gyalások bizalmasak és a sajtót csak kommünikék segít­ségével tájékoztatják. Hosszan lehetne idézni akár a legutóbbi idők tapasz­talatait amelyek egyértelműen bizonyítják, hogy zártkörű megbeszéléseken delegátusok könnyebben koncentrálhat­nak a lényegre. Ami a másik alapelvet az egyöntetűsé­get illeti, ez a tanácskozás természetéből következik. A cél az, hogy Európa történetének legszélesebb értekez­lete megegyezzen a kontinens jövőjét is befolyásoló, rep­rezentatív biztonsági konferencia színhelyének, időpont­jában és napirendjében. Ezt a célt valóban elérni csak úgy lehet hogy a földrész valamennyi Helsinkiben kép­viselt állama ezekben a vonatkozásokban közös platfor­mot talál. VAN VALAMI JELKÉPES abban, hogy az előzetes értesülések szerint az általános politikai eszmecsere első felszólalója a szovjet nagykövet lesz. A Szovjetunió év­tizedekkel ezelőtt, elsőnek vetette fel a kontinens bizton­sági rendszerének gondolatát és azóta is küzd ezért a nagy célért A Dipoli-palotában is. Albánia nemzeti ünnepe 28 eve szabadult fel Albá­nia. E kivívott szabadság az olasz és német fasiszták elle­ni hősies harc eredménye, amelyet az albán antifasisz­ták különösen a jugoszláv és a bolgár hazafiakkal karölt­ve folytattak. Küzdelmük si­kerének feltétele természete­sen az volt, hogy a szovjet hadsereg ebben a térségben is döntő csapást mért a hit­leristák fő erőire. Az internacionalista támo­gatást Albánia felszabadulá­sa után is élvezhette. Ennék köszönhető, hogy az albán nép erőit, nagyszerű képes­ségeit az elmaradott ország szocialista jellegű átalakítá­sa,ra összpontosíthatta. Albá­nia a faeke és a kézművesség országából, a Szovjetunió és a többi szocialista ország ba­ráti segítségére is támasz­kodva, rövid idő alatt kor­szerű szövetkezeti mezőgaz­dasággal, valamint fejlődő iparral rendelkező agrár-ipa­ri állammá vált. Az eredmények még na­gyobbak, lehettek volna, s az albán nép kevesebb áldoza­tokkal. haladhatna, választott útján, ha az Albán Munka­párt és a kormány vezetői nem változtatták volna meg a hatvanas évektől kezdve a Szovjetunióhoz, a szocialista országokhoz való viszonyt, nem szakítottak volnar a KGST és a Varsói Szerződés keretei között folyó együtt­működéssel. A magyar nép, amely nagy megbecsüléssel, és rokon- szenvvel figyeli az albán nép törekvéseit, őszintén fájlal­ja, hogy az Albán Munkapárt és az állam vezetői még |min­dig ragaszkodnak Albániának ehhez, a szocialista országok összefogását gyengítő, a pro­letárinternacionalizmus el­veivel nem egybeeső irány­vonalához. Mi a jövőben is síkraszállunk az országaink közötti jobb együttműködés­ért, a viszony helyreállításá­ért, a szocialista összefogás erősítéséért, és nemzeti ünne­pén az albán népnek sok si­kert kívánunk hazája felvi­rágoztatásában, <KS\ (Folytatás az 1. oldalról) A szovjet—magyar ipari kooperációról is szó esett a gyárlátogatás alkalmával. HarVáth Ede elmondta, hogy nagyon jó a kapcsolatuk a Ívovi, a likinói autóbuszgyár­ral és az enge Isi trolibusz ­üzemmel. Az együttműködés nem volt mincng zökkenő­mentes — tette hozzá a gyár vezérigazgatója —, nekünk is meg kellett tanulnunk négy­ezer kilométerre is pontosan szállítani. A gyárlátogatást követően a szovjet párt- és kormány- küldöttség tagjainak és a társaságukban tévő magyar Kádár János elvtársat W. születésnapja alkalmával ez év tavaszán a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége Len in-renddel tüntette kL A legmagasabb szovjet kitün­tetést hétfőn este a Parlamentben L. L Brezsnyev, az SZKP főtitkára nyújtotta át Kádár Jánosnak. Megállapodások a helsinki előkészítő tanácskozáson HELSINKI Újabb ügyrendi pontokban született megállapodás az európai biztonsági és együtt­működési konferenciát elő­készítő nagyköveti tanácsko­zás délelőtti ülésén. A nagy­követek délután is összeül­nek, hogy minél hamarabb túljussanak az ügyrendi vi­tán. Az ügyrend tíz pontja körűi most már hét pontban megszületett a végleges szö­veg, csupán három, a kon­ferenciához közelálló körök szerint kevésbé lényeges kér­désben kell dönteni a dél­utáni ülésen. A kedd reggel legfonto­sabb eseménye, hogy sikerült végleges formában megfogal­mazni az ügyrend első pont­Ulsteri „csendélet" Londonba érkezett lések szerint megkezdték az éhségsztrájkoló Sean Macs- ttofain kényszertáplálását. Az IRA ideiglenes szárnyának vezérkari főnökeként ismert ember már 10 napja nem vett magához sem étel, sem Italt Hétfőn — mint már jelentettük — Dublinből át­szállították Curraghba. a Dublin közelében levő kato­nai táborba. Az ír rádió és teterizié munkatársad kedden már dolgoztak, miután két napig sztrájkoltak egyik kollégá­juk, Kevin O’Kelly elítélése miatt. Kedden a napilapok munkatársai léptek sztrájkba a Macstiofainnal interjút ké­szítő Kelly elítélése miatt A délutáni sajtó már nem je­lent meg és a reggeli lapok sem készültek el. Soraikat rendezik az NSZK pártjai m 1972. november 39-, szerda A választási izgalmak el­csitulta után az NSZK poli­tikai pártjai soraikat rende­zik és nyugodt légkörben igyekeznek megjelölni to­vábbi tevékenységük irányát Kedden a kormánypártok vezető képviselői folytatják koalíciós megbeszélésüket, amelytől megbetegedése mi­att távol marad Willy Brandi szövetségi kancellár. A ked­di tanácskozás napirendjén a „forró” gazdaságpolitika és annak személyi vonatkozásai szerepelnek. Az bizonyosnak látszik, hogy ismét szétvá­lasztják a gazdasági és pénz­ügyminisztériumot. nem dőlt még el azonban, hogy ki kap­ja meg a gazdasági tárcát. Erre a kisebb koalíciós partner, az FDP tart igényt, a pénzügyminisztérium veze­tése megmaradna Helmut Schmidt kezében. A vita ug­rópontja. hogy Schmidt a pénzügyminisztérium egyes fontosabb reszortjait szeret­né megtartani magúnnU. Az azonban egy pillanatig mm vitás, hogy a kéj, párt nem viszi kenyértörésre a dolgot és a megbeszélések kompro­misszummal zárulnak. Leverkusen ben időközben az SPD szélsőbal szárnyának harmincegynéhány képviselő­je tartott zártkörű megbe­szélést arról, miképpen tud­ják érvényesíteni követelé­seiket egyrészt a párt, más­részt az SPD parlamenti cso­portjában. Bajorországban lezárult a CSU vezetőségének és par­lamenti képviselőinek ta­nácskozása, bár véglegesen nem döntöttek még arról, hogy felrriondják-e a frakció­közösséget a CDU-val. Az uniópártok súlyos belső vál­ságáról szóló hírek azonban túlzottak, mert az ellenzék parlamenti egységét a CDU semmiképpen nem akarja megbontani és a CSU is in­kább csak blöfföl, hogy rá­kényszerítse irányvonalát a testvérpártra. Bár személyi követelések nyíltan nem hangzottak el, tudni vélik, hogy Strauss most már nem ragaszkodik Barzel CDU-elnök gvors tróní,is-:i' • ■'loz, hanem '.ti-sz belemenni abba. hogy még egy évig a volt kancellárje- löít legyen a parlamenti frakció vezetője. iát Es kimondja, hogy a részvevők „az egyenlő szu­verenitás alapján, önálló füg- .getlen félként, egyenlő jo­gokkal vesznek részt a tár­gyaláson. Ezek a megbeszé­lések a katonai tömbökön kívül mennek végbe”. Ez a pont okozott nagyobb vitát az eddigi megbeszélések 6orán s az elfogadott formula kompromisszum eredménye. A további ügyrendi pon­tok, amelyekben a délelőtti ülés egyetértéssel döntött előírják, hogy a megbeszélé­seken a nagykövetek képvi­selik országukat Ugyancsak fontos megálla­pítása az elfogadott ügyren­di pontoknak, hogy a ta­nácskozás döntéseit az egyön­tetűség, a konszenzus alap­ján hozza meg, Uyen egyet­értésnek azt kell tekinteni, ha egyetlen részvevő sem emel kifogást az elfogadásra ajánlott tervezet ellen. személyiségeknek útja a vá­rosközpontba vezetett. „Kísé­retük” pillanatok alatt több ezer főre szaporodott: a me­gyeszékhely Lakói nagy-nagy szeretettel köszöntötték váro­sukban a vendégeket. Amer­re elhaladtak, tapsra verőd­tek a tenyerek, éltették a né­peinket összefűző megbont­hatatlan barátságot. Délután a szovjet pért- és kormányküldöttség program­ja a József AttUa Művelődé­si Házban folytatódott, ahol a vendégek a vállalati kol­lektíva képviselőivel talál­koztak. Párt-, tömegszérve- zeti és gazdasági vezetőkkel, fizikai és műszaki dolgozók­kal, szocialista brigádveze­tőkkel beszélgettek a gyár munkájáról, eredményeiről, a délelőtti üzemlátogatás ta­pasztalatairól. A delegáció tagjait a vál­lalat dolgozói nevében Kiss Sándor, a gyári pártbizott­ság megbízott titkára üd­vözölte, utána Horváth Ede vezérigazgató kért, szót. A többi között arról' adott tá­jékoztatást, hogy tudják mozgósítani a dolgozókat a vállalat előtt álló feladatok eredményes végrehajtására. Gyárukban hosszú évek óta bevált módszer, hogy min­den fontosabb teendőről, tervfeladatról aprólékosan tájékoztatják a dolgozókat, ismertetik velük a fejleszté­si elképzeléseket, a korsze­rűsítési programokat. Ügy tapasztalták, hogy a munka ilyen gondos előkészítése mindig meghozza a gyümöl­csét: ha előzőleg szót érte­nek a dolgozókkal, könnyeb­ben megvalósulnak a tervek. Ugyan Uyen jó az együttmű­ködés a váUalat párt-, gaz­dasági és mozgalmi szervei között. A feladatok Uyen sokrétű elemzésével, gondos vizsgálatával elérték, hogy 1975-ig konkrét terveket tudtak a gyár-részére kidol­gozni. Az egybegyűltek nagy tap­sa közepette Vlagyimir Scserbickij, az SZKP Politi­kai Bizottságának tagja, az Ukrán Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára emelkedett szólásra. A szovjet párt- és kormány­küldöttség nevében üdvözöl­te az egybegyűlteket, köszö­netét tolmácsolta az orszá­gos és a helyi vezetőknek n szívélyes fogadtatásért. A délelőtti üzemlátogatás-:: utalva, elismerő szavakka nyüatkozott a Rába Magyar Vagon- és Gépgyár eredmé­nyeiről, a dolgozók munkájá­ról, a szakmai és politikai szempontból rendkívül sike­resen tevékenykedő üzemi kollektíváról. Ezt követően arról bőszéit, hpgy a Szov­jetunióban sikeresen folyik az SZKP XXIV. kongresszu­sán elfogadott, határozatok végrehajtása. A Szovjetunió — amint arra Vlagyimir .Scserbickij utalt — igen lelkes munká­val készül a Szovjetunió megalakulása 50. évforduló­jának megünneplésére. Ki­tért arra is, hogy az élcí- szín vonal-emelési program végrehajtása sokkal gyor­sabb ütemű lehetne, ha a nemzetközi helyzet nem ten­ne szükségessé igen nagy védelmi erőfeszítéseket á Szovjetunió, a szocialista kö-■ • zösség biztonsága érdekében. Végezetül a szovjet és a magyar nép közös útjáról,, sorsközösségéről beszélt, majd a szovjet küldöttség . nevében szívből jövő jókí­vánságait tolmácsolta a gyá-‘ ; rí koUektívának, Győr váro­sának, a megye lakossága-.,., nak. A szovjet küldöttség né­vében ezután ajándékot nyúj­tott át a gyár dolgozóinak: egy művészi Lenin dombor­művet Viszonzásul Horváth Ede a gyúr egyik— szovjet exportra készülő — termé­kének modelljét adtá át ' Brezsnyev budapesti látogatásáról BERLIN A Neues Deutschland ked­di száma több írásában is bő­ségesen foglalkozik Leonyid Brezsnyev budapesti látoga­tásával. Az első oldal vezető helyen saját tudósítójának, jelenté­sét közli a látogatás első napjának eseményeiről, a kö­vetkező címmel: „Budapest üdvözölte szovjet barátait — Szívélyesen fogadták a Szov­jetunió párt- és kormánykül­döttségét — Leonyid Brezs­nyev átnyújtotta a LerUn- rendet Kádár Jánosnak.“ A lap külpolitikai oldalán ugyancsak fő helyen szere­pel az ADN budapesti jelen­tése, a tudósítás címe: „Az együttműködés további elmé­lyítéséről tárgyalnak.'’ A Német Demokratikus Köztársaság más központi lapjai is részletesen beszá­molnak a Szovjetunió párt­ós kormányküldöttsége ma­gyarországi látogatásának eddigi eseményeiről MOSZKVA A kedd délutáni moszkvai lapok változatlanul a nap legfontosabb eseményét meg­illető helyen, többhasábos cí­mek alatt számolnak be a szovjet párt- és kormánykül­döttség budapesti program-, járói. lugoszlávia huszonkilenc éve HUSZONKILENC évvel ezelőtt, 1943. november 29-én a boszniai Jajce városkában alakították meg a szabad Jugoszlávia ideiglenes kor­mányát Ebben az időben még Európa-szerte dúlt a harc a fasiszták eUen, s en­nek a felszabadító háború­nak egyik különösen dicsősé­ges frontja volt az a hősies küzdelem, * amelyet a jugo­szláv népek folytattak a be­tolakodók kiűzéséért. Két évvel a Jugoszláv Né­pi Felszabadító Antifasiszta Tanács e történelmi jelentő­ségű lépése után — miután az ország a jugoszláv parti­zánok és velük vállvetve küzdő, előrenyomuló szovjet hadsereg győzelme nyomán felszabadult — ugyanez a nap újabo mérföldkő lett az ország történetében. 1945. no­vember 29-én a nemzetgyűlés eltörölte a királyságot és Belgrádban, a szövetségi fő­városban kikiáltották a Ju­goszláv Szocialista Szövetsé­gi Köztársaságot. A szövet­séges államforma keretében a hat köztársaság és a két autonóm tartomány meg­kezdhette az új államrend megszervezését é- az ország újjáépítését. A pusztítás amelyet a második világivá - 1 ború hagyott örökségül óriá­si volt: egymillió 700 ezer ember vesztette életét, az or­szágot ért agyagi veszteséget 9 milliárd dollárra becsülik. A politikai és gazdasági rendszer fejlesztése déli szomszédainknál rendkívül dinamikusan ment végbe. A háború utáni időszakban — pontosabban 1939-hez, az utolsó békeévhez képest — az ország ipari termelése ti­zenegyszeresére nőtt. A me­zőgazdasági lakosság aránya a háború előtti 76 százalék­ról 1971-ig 36,4 százalékra csökkent, vagyis az ország iparosodása és modernizálása rendkívül nagy lépésekkel halad előre. Jugoszlávia külpolitikájá­val is sok elismerést váltott ki a vüágban. Következetes antiimperialista álláspontja és erőfeszítése a béke, a nemzetközi együttműködés érdekében, a kapcsolatok szilárdulása és fejlődése az európai szocialista országok­kal erősíti tekintélyéi és be­folyását nemzetközi -onatko- zá sokban. Hazánk és Jugoszlávia kapcsolatai két szomszédos, baráti, szocialista berendez­kedésű állam jó viszonyát példázzák. Ennek a kölcsö­nösen előnyös kapcsolatnak szilárd alapja az azonos jel­legű társadalmi rendszer, a döntő fontosságú nemzetközi és munkásmozgalmi kérdé­sek egyetértő vagy közel álló megítélése. Az utóbbi eszten­dőkben a két ország viszo­nya egyre melegebb, a min­den irányú kapcsolat és együttműködés egyre zavar­talanabb és zökkenőmente- sebb. A közös történelmi múlt, a földrajzi közelség, vala­mint az a nagy megbecsülés, amellyel népünk jugoszláv barátaink múltbeli hősies küzdelmét értékeli, s jelen­legi áldozatot, alkotó erőfe­szítéseket követelő munkáját követi, a rendszeressé vált kölcsönös magas szintű láto­gatások, az égről’ évre bő­vülő kereskedelmi forgalom, az egyes ágazatok között ki­alakuló közvetlen együttmű­ködés. a kulturális csere és igen jelentős súllyal a turiz­mus fejlődése — biztosíték ezeknek a kívánatos tenden­ciáknak további izmosodásé hoz. MELEG, baráti érzésekkel és őszinte megbecsüléssel üd­vözöljük a szomszédos Jugo­szlávia népet, minden nem­zetiségét nagy nemzeti ün­nepükön Kívánjuk, hogy ba­ráti viszonyunk tovább erő­södjék mindannyiunk javá­ra. Jugoszlávia népei pedig, kommunista pártjuk vezeté­sével töretlenül haladjanak előre, a testvériség és egy­ség jegyében, a szocializmus felvirágzásának utján. fcKSl

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents