Népújság, 1972. november (23. évfolyam, 258-282. szám)
1972-11-26 / 279. szám
TEASZÜRET GRŰZlABAN A változások őrei Moldova György úi regénye Victor Hugó összes műveinek kiadása Három vastag kötetben megjelent Párizsban Victor Hugó összes költői müveinek gyűjteményes kiadása. Mind ez ideig a Hugóval foglalkozóknak a különböző antológiákhoz kellett folyamodniuk,, mivel nem állt rendelkezésükre a költőóriás müveinek teljes kiadása. Maga Hugó mélységes megvetéssel nyilatkozott mindig az antológiákról. Borzadva gondolt arra, hogy művei az antológiaössze- állítók kezébe kerülhetnek. Végrendeletében meghagyta, hogy müveit válogatás nélkül, teljes egészében kell kiadni. Később közölte határozott kívánságát: halála után valamennyi kéziratát a Bibliotheque N.atio-- nale őrizze. Minden végakarata ellenére történt: Victor Hugó hosszú Időn át az antológiák és a kivonatos olvasmányok legkedveltebb költője volt, holott mindig azt akarta, hogy müveit az emberek „egészben” olvashassák. Ezért a költő művei most három kötetben összefoglaló kiadásban kerülnek az olvasó elé. Igazságot szolgáltatva qi nagy költőnek, akinek munkássága nélkül a jelenkori francia Irodalom sohasem válhatott volna ilyen tokr rétűvé és gazdaggá. Ab író műveinek figyelmes olvasói már régebben észre- ' vehették, hogy a szatírákon és a romantikáin túllépő Moldova György milyen következetesen ábrázolja izgalmas meseszövésű regényeiben az ötvenes évek magyar valóságát, az 1956-os ellenforradalmat és az azt megelőző esztendőket Az emlékezetes Magányos pavilon magát a fegyveres harcot mutatta be, majd az írót egyre inkább foglalkoztatták az ellenforradalomhoz vezető út eszmei és politikai ellentmondásai. Ennek jelzése volt már a Malom a pokolban, amelynek hőseit látjuk most viszont Az új regény, A változások őrei írói vallomással kezdődik: a Maiam a pokolban befejezetlenül hagyta a hősök sorsát, s most áz ő éle. tűket kíséri tovább az író. „Én magam sem éreztem befejezettnek hőseim sorsát — írja Moldova György. — Flandera János a szanatóriumban, Károlyi Miklós a bőr. . tönben, Bóna Erzsi egy eldugott falusi házban várja az idők változását. Eltűnődtem, merre fordulhat sorsuk a továbbiakban, ezeknek a tűnődéseimnek eredménye a jelen könyv, A változások őrei, 1953-tól 1956. októberéig kísérem el bennük hőseimet”. Izgalmas, változásokat ígié- rő három esztendőt ölel fel a regény cselekménye. A Sztár' lin halálát követő évek ezek, a személyi kultusz „olvadásának” időszaka, amely eszmei és politikai zűrzavarával az ellenforradalom lehetőségét teremti meg Moldova az azonos hősökkel figyelmeztet, hogy ez a lehetőség már korábban érlelődött, hiszen minden hősét ért sérelem a törvénytelenségekből és a képmutatásból fakadt. Flandera János most is megmarad a társadalmon kívül álló Moldova-hősnek, aki a zavaros időkben végleg karrieristává züliik, ... Pe Moldova többi hőse js tragikus időket él át: a grófból lett forradalmár, Károlyi Miklós a börtönből szabadulva majd a pártházat védd a támadók ellen, Altschuler, az egykori emigráns mellette pusztul el, miután Flanderán megbosszulta lányának, Nagyezsdának öngyilkosságát, A szelíd Bóna Erzsi eltűnik a kavargó eseményekben. a számi tóan ravasz Mester Anna pedig a megsebesült Flandera helyett új partnert kereshet magának. . — Moldova György ebben a regényében is megtartja eddigi írói eszközeit. Ügyesein fonja a szereplők sorsát, hatásosan helyez el a történetben egy-egy politikai kulisz- szatitkot, a sánta és szerelmében társ tálán Nagyezsda öngyilkosságával könnycsor- dítóan tud az érzelmekre is hatni, és mozgalmasan, pergő frisseséggel tud mesélni is. Az olvasónak mégis hiányérzete támad, és kissé becsapottnak is érzi magát • Többet várt mint kapott, s legfeljebb majd tanulságai miatt emlékezik a regényre Moldova György könyve arra ébresztett rá bennünket, hogy az ötvenes évtized első fele és az ellenforradalom már valóban történelemmé vált. Igaz, mindig figyelmeztető történelemmé, die már nem lehet szólni róla az olvasóra kacsintó bennfentes felszínességével. A történelem makacsul objektív, széles távlatokban érthető csak, és kellő művészi elmélyültség nélkül még a tragikus em- bersorsok sem állnak össze jó regénnyé. (Magvető, 1972.) E. NAGY SÁNDOR Petin, Ki hallott már olyat, hogy magyar ember szótárral olvasson Petőfi-verseket?! Sokan talán így csattanak fel, ha meghallják, hogy Petőfi-szótár készül. Az akadékoskodók- nak röviden csak annyit: a világirodalom nagyjainak művei szülőhazájukban többször adtak alkalmat hasonló kiadványokra. így született meg például a Puskin- és a Goethe- szótár. (Természetesen ezekre a szótárakra nem a vers egyszerű élvezőinek van szükségük, hanem az irodalommal, a nyelvvel foglalkozók számára nyújt jelentős segítséget.) A Nyelvtudományi Intézet a hét köletes kritikai kiadás minden szavát feldolgozza a Petőfi-szótárban. A feldolgozás magában foglalja a szó meghatározását, a szó „környezetével”, azaz a szóhoz tartozó mondattal együtt, továbbá azt is, hogy a költő hányszor, hol, milyen értelemben használta. Az eddigi szerkesztői munkák alapján várhatóan 20 ezer szót tartalmaz majd az első magyar költőszótár. A szószámlálást nehezítette, hogy Petőfi nem éppen a mai magyar helyesírás szabályait követte az egybe- és különírást illetően. A nagy költőnek elnézhető helyesírási önkényt bizonyítja például, hogy még az „almátevett” szavakat is egybeírta. — Petőfi költői nyelve nemcsak kora, hanem korunk köznyelvéhez is a legközelebb áll — mondta dr. Soltész Katalin, a Petőfi-szótár egyik szerkesztője. — Nyelvének gazdagságát jelzi az is, hogy egy-egy szót hányféle jelentésben használt. Példaként kiválasztottuk a „csillag” szét; amit 240-szeir fedeztek fel a műveit szótároeó nyelvészek. Ennek az egyetlen szónak nyolc fő jelentését használta Petőfi. íme néhány „csillag-változat”: mint fénylő égitest — „Tekintetem a csillagok közé vész..csillag, mint szem — „Belenéztem szemed csillagába ..mint szikra — „Csillagokat rúgott szilaj paripája ..és csillag, mint híres, kiváló személy — „Osztrolenka véres csillaga...” (Bem tábornokra mondja ezt az „Erdélyi hadsereg” című költeményében.) A szótár szerkesztői összeállították a Petőfi áíltal használt szavak gyakoriság-listáját is. Hosszú ideig úgy látszott, hogy az „ember” szó tartja majd a rekordot 1258-szo- ri előfordulással. A későbbiekben kiderült, hogy a győztes a „jó" szó, amelyet 1509-szer írt le műveiben, leveleiben Petőfi. A „magyar” szót 500-szor, a „szabadság” szót 314- szer, a „dal” szót 193-szor nyomtatták le a hét kötetetes Petőfi-művekben. Az „ég” igére 114-szer, az „ég” főnévre 5>07 helyen találtak rá a szótár készítői. Némileg furcsább, hogy a „csal” szó 28-szor igeként fordul elő, kétszer viszont főnévként a mai „csalás”-nak megfelelően. A szótár tanúsága szerint Petőfi igen sok szót használt egyszer. Csak a szótár h-betűs szavai között három ilyenre is akadtunk: hárfás, harkály, hármacskán. Az egyszer használt szavak között találjuk a „csihol” szót, amely azonban nem található meg a nyomtatott Petőfi-kötetefcben. A kutatók ugyanis, egy kéziratban fedezték fel, ahol a „Vándorélet” című verséiben a költő később áthúzta: „Ki fcsihol) ba- góz, ki füstöt ereget, Képezőleg terhes felleget”. A szótárszerkesztői munka megkövetelt bizonyos személyazonossági „ellenőrzést” is, hiszen, Petőfi több versét csak monogrammos, megjelöléssel ajánlotta X. Y.-nak. Az Sz. J.-ről könnyű volt kideríteni, hogy Szendrei Júlia. Azt is megállapították, hogy E. R. Petőfi egyik tanárának lánya. Erdélyi Róza, az „F. L. kisasszony” személyazonosságát azonban máig sem sikerült kideríteni és — vigyázat! — F. A., akinek szintén verset ajánlott a költő, nem. nő, hanem Frankenburg Adolf szerkesztő. Visszatérve a „kedves”-re, a későbbi feleségre, Petőfi összes műveinek szótárazása alapján megállapítható, hogy kedvenc női neve a Julcsa. (76-szor fordul elő két 1847-ben írt prózai műben.) A Juliska név 43-szor szerepel, de ez nem mindig Szendrei Júliát jelenti, akit csak egyetlen egyszer nevez Júliának, méghozzá levélben. Az indiszkrét szótár- szerkesztők ugyanis megállapítottak, hogy a Juliska név 14 alkalommal más rokonszenves, azonos nevű hölgyet „takar”. A három kötetes Petőfi-szótárt száz ívre tervezték, de a miunka során kiderült, hogy csak százhúsz ívre fér el majd a szókincs. Az első kötet (A—F), a költő születésének 150 éves évfordulójára, a jubileumi évben jelenik meg. A további köteteiket 3—4 évenként kívánják megjelentetni. Pálos Miklós szótára szedve Eles Pál esküdött a ferde vonalakra. Lendületet, erőt, változékonyságot, felfelé tartó, végtelen fejlődésvonalat látott bennük — akár a többi fiatal formatervező. Diplomamunkáját egy autógyárban készítette. Olyanformán kellett valami sivatagi terepjárón a vezetőfülkét kiképeznie, hogy a jármű álló helyzetben is a száguldás érzetét keltse. Megoldotta. Aztán egy kutatóintézethez hívták, ahol mindennapi életünk kellékeinek ideális formáját kereshette. A jó tervező szerencsére minden feladatban megtalálja a lehetőséget. Nem hiába tanult annyit, tartalom és forma egységéről, minden munkát alaposan átgondolt; hagyta magára hatni az életet, hogy az anyag lelke megszólaljon, és a funkció esztétikus vonalakat sugározzon. Itt volt például ama emlékezetes fogkefetartó. Sokan beérnék annyival, hogy beleférjen a fogkefe, de ő bizonyítani akart, és így gondolkodott: A fogkefét az ember otthon a pohárban, vagy a pohár peremére fektetve tartja. A fogkefetartó csak utazásnál szükséges. A formának is ezt kell hát kifejeznie. Namár- most! Mivel szokott az ember utazni? Vonattal. Repülővel. Hajóval. Vagy éppen gépkocsival. A hajón történő utazásról nehézkes hajó- bőrönd jut eszünkbe. A vonat füstös és fekete. A repülőn túl sok a ki- szögellés — bár az igazi az lenne!... A gépkocsi túlságosan közönséges. Különben is, csak balhé TRENCSÉNYI IMRE: támadna, ha a célnak legjobban megfelelő, hosszúkás kocsitípusokból választana .. Szinte hallotta a főkonstruktőr kiáltozását: — Nem az a dolgunk, hogy valamely autómárkáinak reklámot csináljunk .,. Maradt a repül őgépforma. ezt igen felemelő hatásúnak érezte, de a kollégák — már akik előtt meg merte kockáztatni ötletének felvillanását —, azt tanácsolták: ne kísérletezzék repülővel, mert az ördög nem alszik —, megkérdezhetik, miért nem alumíniumtól van a fogkefetartó! Nem beszélve arról a támadási felületről, hogy a repülőgép a fémes csillogásra, az pedig a fogtömésre emlék éz tét — ami egyáltalán nem cél. mert borúlátóvá teszi a fogyasztót, fölébr»szti benne a fogmosással- szemben amúgy is lappangó szkepszist. Azon a ponton volt, hogy feladja. Gondolataiban már egv robogó vonaton ült, hogy mennél jobban eltávolodjék a repülő témától Ekkor felragyogott az arca. — Hálókocsi! Szép, fényes, világos tetejű, srivarhosszúségú hálókocsi! Látta magát és az utókort, mely Pullmann után őt is emlegeti, mint a korszerű fogkefetartó feltalálóját, a lekerekített, lágy vonalak szerelmesét. Azért ez se ment egész sámán. Az illetékesek — noha csettinteni szerettek volna a csodálatos modellt forgatván kezükben —, nem mutattak különösebb lelkesedést. — Igen, igen, kétségtelen... — hümmögött mindenki. Tagadni sem lehetett a hálókocsi és a fogkefe közti ideális kapcsolatot. Az álnok, féltékeny öreg rókák azonnal meglátták a nagy exportlehetőséget. Minthogy a hálókocsi este indul, reggel érkezik — kétszeres fogmosási alkalmat kínál az utazóközönségnek. Mégis megpróbálkoztak az elmaradhatatlan ellenvetésekkel, gáncsoskodásokkal. — Jó, jó, látszólag kellemes képzetet kelt a suhanó szerelvény, ruganyos fekhelyeivel. De mi van ébredéskor?! Rossz szájíz. Ez a fogkefetartó még az utazástól is elveszi az emberek kedvét... Ha ezek a kis féltékenykedő gán- csoskodások végül is erejüket vesztettek, részint azért történhetett, mert a zseniális találmányok szükségszerűen győzedelmeskednek, részint pedig azért, mert egy tekintélyes intézmény friss észjárású szakértője olyan értelemben foglalt állást, hogy „rossz szájíz” ébredéskor más okból is keletkezhet, tehát utazás és fogmosás képzetének összekapcsolása csak oszlathatja a szorongásokat. Következésképp a.háló- kocsi alakú fogkefetartó — minden más előnye mellett —, még az utazási kedvet is fokozza. Nagy nehezen elfogadták hát az Éles-féle modellt, és a dokumentációt átadták termelő vállalatoknak. A forma tervet általában dicsérték, és hamarosan Éles leopárd alakú benzlneskannája is díjat nyert. Időve! nagyobb intézethez csábították. több pénzért. — Végeztem a piti ügyekkel' — ropogtatta derűsen a „sw'.'ait. — Eljött a koitolj munka ide•>I... — A csavart vonalaké a jövő! — vallotta akkoriban, ,és hűtőszekrényének formá'-ával kívánta őszintén megsnwtni a hűtőrendszer csöveinek okos teker vény ességét, oha.a spirálvonalba nyújtotta tehát a hűtőt - °t, hogy ez a fogyás/:'ás utáni vágyakozást leje-ki. Hosszú ideig kellett az új elkép- zolás elismertetéséért kös/k-dnie. Bolondnak nézték, fantasztának, sznobnak, utópistának. Ellenfelei későob főleg a raktározási nehézségekre hivatkoztak, de aztán egy szakértő bizottsáa megállapította, hogy a hagyományos formájú hűtőgépek iránti kereslet — az eladott példányok egy részének túlzott tartóssága miatt —, erő sen megcsappant. A 'modern formájú hűtőszekrénytől remélték a kereslet fellendülését. A csiga vonalú hűtőgépformát végül is elfogadták. Éles Pál nagy összeghez jutott, és számos vállalat legfőbb tekintélyévé lépett elő. Egy névnapi összejövetelen pedig megismerkedett a tröszt vezérigazgatójának lányával... Nem sokkal később karonfogva vonultak, beletörődve, hogy némely utcába még ők se hajthatnak be gépkocsival. — Micsoda modernkedő eredeti- eskedés ez! — állította meg a hitvesét Éles egy kirakat előtt, amelyben külföld^- nűtőgép szemérmet - lenkedett. A hűtőteret függőleges és vízszintes síkok határolták, nem éktelenkedett elő a szerkezet, valamint a kilincset is az ajtólap síkjába süllyesztették, feltehetőleg, hogy ne ütközzön neki senki, ha netán a konyhában szűk a hely... Élest sokáig foglalkoztatta ez a jelentéktelennek tűnő bosszúság, megbontva lelkének derűs, magabiztos harmóniáját. Később aztán munkatársaival is megtárgyalta annak a fiatal kollegának az esetét, aki talán kissé merészen kezeli a ceruzát, mikor gömb alakú hűtő- székrényexet tervez, de végül arra a megállapításra jutottak, azért talán mégsem kellel e rögtön idiótáinak nevezni. Elvégre kezdetben az Éles-féle „csigaházak” is szokatlannak tűntek.. \
