Népújság, 1972. november (23. évfolyam, 258-282. szám)

1972-11-26 / 279. szám

Taggyűlések előtt taggyűlések után TPíz napja, hogy az MSZMP Központi • Bizottsága nyilvánosságra hozta köz­leményét november 14—15-i üléséről. Azóta — megyénkben is — megyei, járási, városi pártbizottsági üléseken tájékozódtak, tárgyal­tak a pártbizottságok tagjai a Központi Bi­zottság állásfoglalásáról, a X. kongresszus határozatai végrehajtásának helyzetéről és a tennivalókról. Megismerkedtek a -Központi Bizottság határozataival, amelyet az 1973. évi népgazdasági terv és állami költségvetés irányelveiről hozott. A jövő héten — és azt követően — az alapsztrvezetek kommunistái taggyűlésen be­szélik meg az állásfoglalásból és a határo­zatokból acjódó tapasztalatokat, feladatokat. Nem új jelenség és tapasztalat: a politi­kában, a társadalom életében egyre aktívab­ban, egyre hatékonyabban vesz részt az or­szág lakossága. Éppen ezért nagy várakozás előz meg minden országgyűlést, központi bi­zottsági ülést, minden fontosabb országos vagy megyei tanácskozást. így volt ez most is. Tavasz óta ismert volt az ország, a szo­cializmus hívei és barátai előtt, hogy a Köz­ponti Bizottság ősszel napirendre tűzi a X. kongresszus határozatainak végrehajtását, hogy a két kongresszus közötti félúton meg­áll egy pillanatra, visszatekint a megtett út­ra, hogy aztán újabb erőt gyűjtve gyürkőz- zön neki a másik távnak. Nos, ez a félidei értékelés megtörtént és választ adott sok mindenre. Elsősorban arra, hogy nincs szenzáció! A kongresszus óta eltelt időszak nagy munká­ban telt el, nagyon jelentős eredményeket hozott, ugyanakkor gond is, nehézség is akad jócskán, amelyek megoldása nemcsak a párt, a kommunisták feladata és érdeke, hanem mindenkié, aki alkotója és barátja a szocia­lizmusnak. Nincs szenzáció, viszont bebizonyosodott ország-világ előtt, hogy a magyar kommu­nisták politikája — amely 1957 óta töretlen — töretlen marad ezután is és egyértelműen megtesznek mindent a X. kongresszus hatá­rozatainak megvalósításáért. Nincs szenzáció, de van egy alapos, a va­lóságra, az objektivitásra alapozó és támasz­kodó, a szubjektivizmustól, a rózsaszínűség- től és a feketére festéstől mentes értékelése dolgainknak, terveinknek, céljainknak. S mindenkit megnyugtathat: több jót, eredmé­nyeset és szépet tettünk a két év alatt, mint amennyi hibát vétettünk és ezek a hibák sem végzetesek. A határozatot, a közleményt „végigrág­va” egyre megnyugtatóbb ez az álláspont, amely mentes a dicsekvéstől, a nagy szavak­tól. de éppen reális józanságával, helyenként önkritikusságával bizonyítja: a párt az egész nép érdekében végzett politikáját, minden te­vékenységét a valósághoz, a jelenhez és a megvalósulandó célhoz méri. Hétköznapi sikereink nap mint nap bizonyítják, hogy a X. kongresszus útja helyes, az egész nép ér­dekét szolgálja. S hogy kevesebb legyen a kudarc és több- a siker, ahhoz egységesen kell nemcsak gondolkodnia, hanem cseleked­nie is mindenkinek. Nincs tehát szenzáció, szétpukkadtak a nyugati lapok kacsái, megkoptak, úgyis mondhatnánk, semmivé váltak a „jólérte- sültség” biztos forrásai is. Annak, aki nyitott szemmel jár az or­szágban, annak, aki nemcsak kibice, hanem aktív részvevője is mindennapunk harcának a szocializmusért, nem kell különösebben bi­zonygatni : a X. kongresszus határozatainak megvalósítása sínen van, a X. kongresszus határozata, irányvonala helyes, kiállta a gya­korlat próbáját. Erősebb, gazdagabb lett az ország, gyarapodott, sok és szép eredményt mutathat fel népünk. Ha csak szűkebb ha­zánkban nézünk is szét: két óriási beruházá­sunk Visontán és Kiskörén is sikeresen ha­lad a megvalósulás felé, iparunk többet ter­melt, mint bármikor az eddigi években, me­zőgazdaságunk a kedvezőtlen időjárás elle­nére is bravúrt hajtott végre. Épülnek, szé­pülnek, gazdagodnak megyénk városai, fal­vai. Máink megnyugtatóak, holnapjaink bizta­tóak. sokat ígérők. Sajnos — vagy inkább természetes — vannak gondjaink is. Olyanok, amelyekről tehetünk és olyanok is, amelyekkel szemben egyelőre tehetetlenek vagyunk. Vannak be­ruházások, amelyek elhúzódnak és megvaló­sulásuk már tegnap is késő lett volna. Az ár- és bérproblémák, a jövedelmi arányok eltolódása is foglalkoztatta — hozzátehetjük joggal — a közvéleményt Mindez megfelelő helyet kapott a párt állásfoglalásában és megfogalmazódtak a tennivalók is. Egy dol­got azonban világosan kell látni: mindezek a gondok, hibák nem a kongresszus határo­zataiból, hanem a kongresszusi határozat nem megfelelő végrehajtásából adódnák. Tény, hogy céltudatosabb, hatékonyabb, kö­vetkezetesebb munkával és fellépéssel a gon­dok, a hibák jóval kevesebbek és kisebbek lennének. Nagy hiba lenne azonban, ha ezektől a kétségtelenül meglevő — olykor­olykor bizony el is túlzott — negatív jelen­ségektől nem látnánk mindazt, amelyet né­pünk alkotó tehetsége hozott létre az eltelt másfél évtizedben és ezen belül az utóbbi két esztendőben is. A határozat mondanivalója egyértelmű és világos, a végrehajtásához minden feltétel adva van. A határozat megvalósulásában, a X. kongresszus által meghatározott célok el­érésében elsőrendű és nélkülözhetetlen fel­adata minden kommunistának, hogy segítsen megértetni a határozatot, hogy az egységes szemlélet birtokában egységes végrehajtás­ra, cselekvésre serkentse a pártonkívüliek millióit is. Minden emberhez, minden ember- csoporthoz, réteghez él kell jutni, s elmonda­ni mit várunk tőlük, mit tehetnek ők közös dolgainkban. Nagyobb szerepet kell vállalnia minden kommunistának a szocialista közgondolkodás kialakításában is. Azon túl, hogy sorain be­lül harcol a párttól idegen eszmék és hordo­zóik ellen, segíteni kell, hogy a közélet, a közvélemény is ítélje el az önzést, a közöm­bösséget, az anyagiasságot és a harácsolást, segítse megértetni, hogy ebben az országban első a közügy és csak ezután jöhet az egyén érdeke. A Központi Bizottság ülésének feladata az volt, hogy elősegítse, előre lendítse a X. kongresszus határozatainak végrehajtását. Nincs tehát új feladat, nem kezdünk újat, csak a határozat szellemében és annak meg­felelően segítenünk kell a jobbat, a hatéko­nyabbat és vissza kell szorítani, meg kell szüntetni mindazt, ami régi, ami rossz, ami akadályozza, fékezi / haladásunkat, fejlődé­sünket. A határozat, a cél adva van, most a felelősségteljes és egységes végrehaj­táson van a sor. Papp János Egerben pontosan 2300 csa­ládot. És természetesen az adócsoport embereit, akik két éve vették át a pénzügyi szakasztól ezt a feladatot. A rendelet világos: az fizet borforgalmi adót, akinek bo­ra van. Ezt fizetni kell akár eladja, akár megissza. Igen- ám. csakhogy az adó „kive­téséhez” tudni kell, kinek mennyi bora van, s ee bi­zony nem könnyű feladat Mert a bevallások adatai nem éppen pontosak, s ne­héz ellenőrizni kinek meny­nyi bor lapul a pincéjében. Vagy esetleg a szénakazal­ban. Ennek ellenére nem tu­dunk beszámolni érdekes, iz­galmas esetekről, azt mond­ják, nincsenek ilyenek. Ma már , nem bontanak falat, nem túrják fel a szénakaz­lakat, legfeljebb a présbe zárva találnak olykor egy kis hordó borocskát. Az em­berek többsége ismeri a tör­vényt, 'sőt van, aki már na­gyon is ismeri. Gondot okoznak a zugki­mérések is. Bár mindenki tudja, hol mérnek bort Eger­ben, mégis nehéz rajtakapni ezeket az illegális italozókat. Pedig ezeken a helyeken engedély nélkül mérik a bort, nem fizetnek utána adót, s nem tartják be a hi­giénia szabályait sem. Még­sem lehet egycsapásra be­zárni a Szépasszonv-völgy Szűk pincéit, vagy a város­ban található ház; borozó­kat. Ügy tűnik, mintha az idri^n forgalmi érdekek tar­tanák. nyitva a bort kínáló pincéket. Pedig idegenforgal­munk igazi érdeke az lenne, ha enedélyt kapnának a bor­kimérések, persze csak azok, amelyek jó bort mérnek és tiszta környezetben, fgy, fi­zetnék az adót, s lehetőség lenne az ellenőrzésre is. A hivatal mindent tud Egyöntetű vélemény, hogy a kisiparosok adója körül támad a legtöbb vita. Az adó alapja itt is a bevallás. A kisiparos sok-sok rubri­kát kitöltve közli az adócso­porttal, hogy az előző év­ben mennyi volt a bevétele, s mennyi a kiadása. A kü­lönbözet az a bizonyos tisz­ta jövedelem, ami után fi­zetni kell az adót. De hogy mennyi ' is valójában ez a tiszta jövedelem, nos, azt na­gyon nehéz és bonyolult mesterkedés megállapítani. De azért meg lehet! Nézzünk egy példát: Az egyik vízvezeték-szerelő bevallása szerint 23 000 forint volt a múlt évi tiszta jöve­delme. Az adócsoport utána­számolt. Az első kontroll a legkisebb tiszta jövedelem megállapítása. A vízvezeték- szerelő egyedül dolgozik, így kiszámolták, hogy a szakmában szokásos 13 fo­rintos órabért figyelembe vé­ve 33 000 forintos jövedelem jön ki egy esztendőre. Eny- nyit keres egy szakember, ha valamelyik mesternél dol­gozik. A mesternek tehát en­nél többet kell keresnie! A másik kontroll a szakmai kalkuláció, amely a felhasz­nált nyersanyagból indul ki, s így következtet vissza a bruttó bevételre. A vízveze­ték-szerelő esetében ez a kalkuláció 36 000 forintos tiszta jövedelmet mutatott ki. Ez lett az adóalap, amely után 5735 forintot kell fizet­ni. A gyakorlatban persze mindez nem ilyen egyszerű, hiszen ellenőrizni kell a pénztárkönyvet, a számlákat, észrevenni ha valaki a ki­rándulásait, sőt még a nya­ralását is a rezsiben akarja elszámolni, adatokat kell gyűjteni, tudni kell, ki meny­nyiért dolgozik, stb., stb. Mindebből kiderül, hogy az adócsoport munkájának egyik alapja a jól szervezett tájékozódás. Mindent tud­nak. Többek között azt is, ha egy egri kőműves mond­juk a Dunántúlon épített há­zat valakinek, vagy ha a könyvkötő, egy alföldi falu­si könyvtár köteteit szedte rendbe. A kisiparos zsebében még jóformán meg sem me­legedett a pénz, amikor jön a hivatalos irat, amely a végzett munkáról és a fel­vett összegről tudósítja az adócsoportot. S ha ezek a bevételek nem szerepelnek a kisiparos pénztárkönyvé­ben, nos, akkor már hiba van. Ha esetleg nagy összeg szándékos eltitkolásáról van szó, olyanról, amelynek adó­ja ötezer forinton felül van. akkor már a bíróság tesz pontot az adócsalás végére. Ilyen eset is akad egy-kettö a városban. A kisiparosok többsége jó adófizető, sőt a bevallások­kal sincs különösebb problé­ma. Ezután pedig még in­kább megnyiqtatóbbá r>álik a helyzet, s bizonyára keve­sebb lesz a vita is: 1973-tól. ugyanis a KIOSZ adóközös­ség keretében nyolc tagú bi­zottság állapítja majd meg a kisiparosok adóját. A kontroli, a sokoldalú eilétt­Sebestyén Nándorné nyilatkozata „A Béke-világtanács elnöksége drámai időszakot élt át Santiagobon" Fontos döntések a békés jövö é dekében A Béke-világtanács elnök­sége Chile fővárosában San- tiagóban tartotta meg ülését s e tanácskozás jelentőségét emelte, hogy olyan időszak­ban került megrendezésre, amikor Chilében a belső re­akció az imperialista álla­mok sugallatára és támoga­tásával sorozatos, szervezett támadást indított a reform- törekvésekkel szemben a kormány megbuktatására Ezekről az élményekről és a BVT ülésének témáiról, vi­táiról, határozatairól adott nyilatkozatot lapunknak Se­bestyén Nándorné, az Orszá­gos Béketanács főtitkára. — Milyen események kö­vették a tanácskozás meg­nyitását? — A megnyitást követően a nagygyűlésen adták át dr. Salvador Allende köztársa­sági elnöknek a Béke-világ­tanács magas kitüntetését a Joliot Curie-érmet, amelynek odaítélését a Béke-világtá- nács budapesti közgyűlése határozta eL A kitüntetés átvétele után Allende elnök kijelentette: büszke arra, hogy a Béke-vi­lágtanács elnökségének tag­ja nagyra értékeli azt a te­vékenységet, amellyel a bé­kéért, haladásért, a nemzeti függetlenségért, az imperia­listaellenes egységfront meg­teremtéséért küzd. Beszédé­ben kifejtette, hogy nem le­het béke, egy ember ottho­nában, ahol nemcsak a fizi­kai táplálék hiányzik, hanem a kulturális is. — A tanácskozás napjai­ban zajlottak a jobboldali ellenzék akciót Miként érin­tette ez a BVT elnökségének munkáját? — A BVT elnöksége drá­mai időszakot élt át Santia- góban. A reakció által szer­vezett jobboldali tüntetések­nek és az ország vérkerin­gését megbénítani igyekvő sztrájkoknak voltunk tanúi. A külső és belső reakció . minden erőt latbavetett, hogy a súlyos gazdasági helyzetet és az elkövetett hibákat ki­használva megbuktassa a kormányt. A réz világpiaci árának leszorításával Chilé­ben nagyon válságos gazda­sági helyzet alakult ki. Nőtt az infláció, rossz volt az áruellátás, kevés volt a tej, a hús. A kereskedők — zö­őrzés természetesen ezután sem marad el. Nagymenők Vannak-e? Vannak-e ná­lunk milliomos kisiparosok? A közvélemény olykor azt mondja: igen, vannak. Az adócsoport szerint nihcsenek. De vannak jól kereső, sokat kereső kisiparosok, olyanok, akiknek a bruttó ■ bevétele megközelíti, esetleg el is éri az egymillió forintot. De ez nem tiszta jövedelem. A megye legjobban kere­ső kisiparosa — legalábbis az adatok szerint — egy gyöngyösi műszerész. A múlt évi tiszta jövedelme 360 ezer forint volt, s ezután 105 000 forint adót fizet. Második egy Almár-völgyi mészégető. alti 267 900 forint tiszta jö­vedelme után 126 000 forint adót fizet. Harmadik egy kőfaragó mester, akinek 216 000 forint volt a múlt évi tiszta jövedelme és 88 000 forint az adója. Ne­gyedik egy, egri műszerész 1 S3 000 forint tiszta jövede­lemmel, s 70 000 forintos adóval. A számok összevetése >s mutatja, hogyan és milyen mértékben emelkedik az adó. S hogy meg szemlélete­sebb legyen: érdemes felje­gyezni : 24 000 forintos tiszta jövedelem évi adója mind­össze 2000 forint, 48 000 fo­rint után 7000, 72 000 forint után pedig 15 000 forint. Így érvényesül az adópoli­tika: a kisemberek keveset, a nagymenők jelentős össze­get fizetnek. Igaz, van mi­ből, s marad is bőven... Márkusz László me kormányellenes — a fon­tos árucikkeket eldugták és a feketepiacon értékesítet­ték, s ezzel további elége­detlenséget szítottak. A jobb­oldal nyíltan uszít á kor­mány ellen, hol a katolikus ifjúságot, hol a kereskedő­ket, nol a háziasszonyokat vonultatta fel s a több mint egy hónapig tartó sztrájk, amelyet a kereskedők és ma­gánfuvarosok szerveztek, óriási kárt okoztak az or­szágnak. — Miben tudott segíteni a Béke-világtanács elnöksége? — Határozatban felszólí­totta a nemzeti békebizott­ságokat, hogy szervezzenek tiltakozó megmozdulásokat a Chile elleni imperialista támadások elítélésére és biz­tosítsák támogatásukról a népi egységet. A magyar kormány, a Hazafias Nép­front, a társadalmi és tö­megszervezetek — köztük az Országos Béketanács — a válságos napokban őszinte szolidaritásáról biztosította a népi egységet. Változatlanul figyelemmel kíséri most is a chilei nép küzdelmét és ha szükséges, újabb szolidaritási akciókat szervez, külföldi kapcsolatait is felhasználva a chilei nép támogatására. — Miként értékeli a BVT elnökségének santiagói ülé­sét? — A BVT elnökségének ülése eredményesen zárult. Kimunkálta a nemzetközi békemozgalom 1973. évi prog­ramját és több fontos hatá­rozatban rögzítette a béke- világmozgalom feladatait. A határozatok közül a legje­lentősebbek az Indokínáról, az európai biztonságról, a leszerelés témájáról. a Közel- Keletről és a moszkvai vi­lágkongresszus összehívásá­ról szóló dokumentumok. 1973-ban kerül megrendezés­re a Szakszervezeti Világ- konferencia Indokínáról és a BVT delegációt küld Vi­etnamba, valamint Laosz fel­szabadított területeire is. Az EGYT Gyógyszerve­gyészeti Gyár több mint 200 millió forintos befektetéssel, új üzemet épít Körmenden. Az új gyárban 1974-től gyer­mektápszert állítanak elő, amelyhez naponta nyolcezer liter tejet dolgoznak majd fel. Képünkön a Hőtechni­kai Vállalat dolgozói szige­— Resztvettek az ENSZ ülésszakán ls\ Milyennek ta­lálta a két világszervezet kapcsolatát.’ — Az ENSZ főtitká.a, Kurt Waldhiim. a BVT fő­titkárával, TÍy.v. íisn ChanU- rával történ- megbcjzjlésai során arról nyllatiíuzott, hogy az ENSZ mélységesen érdekelt a nemzetközi tár­sadalom olyan erőinek tá­mogatásában. amelyeket a Béke-világtanács képvisel. Aláhúzta annak fontosságát, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetének és a Béke-vi- lágtanácsnak együttesen so­kat kell tenni azért, hogy a leszerelésben további ered­mények szülessenek. A főtit­kár helyeselte a chilei ülés határozatait és támogatásáról biztosította a Moszkvában megtartásra kerülő világ- kongresszust — Milyen gondolattal szer­vezik meg ezt a tanácsko­zást? —. A tervek szerint 1973. októberében hívják össze Moszkvában a világkongresz- szust, amely előtt a BVT „Együtt az emberiség békés jövője felé” címmel adott ki felhívást s e nagy jelentősé­gű eseményt a nemzetközi békemozgaímak akciói segí­tik. A világ népeinek moszk­vai találkozóját széles körű nemzetközi előkészítő bizott­ság szervezi, s hazánkban iá nagy propagandát fejtünk ki a moszkvai világtalálkozó céljainak ismertetésére. Az Országos Béketanács, a Ha­zafias Népfront, a társadal­mi és tömegszervezetek, az egyházi békemozgalmak köz­reműködésével a továbbiak­ban is mindent megtesznek, hogy eredményesen segítsék pártunk és kormányunk po­litikájának, törekvéseinek széles körű ismertetését és a béke-világmozgalom prog­ramjának megvalósulását — fejezte be nyilatkozatát Se­bestyén Nándorné. Kovács Endre telik az új gyár technoló­giai csőrendszerét. (MTI-foto — Jászai Csaba) Mémsm gfr 1972. november 26., vasárnap Ű] opr épül Körmenden

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents