Népújság, 1972. november (23. évfolyam, 258-282. szám)

1972-11-03 / 260. szám

Miért megy a munkásember a gyárba? M indennapos eset: • az ^ esztergályos, vagy a lakatos reggel 8-kor mun­kába kezd, és aztán másfél órát szaladgál szerszámért, anyagért, tmk-ért, rajzokért, miegyébért. Aztán egy idő múlva ráún a dologra és fel­teszi magában a jogos kér­dést: „miért jövök én a gyárba és miért kapom a fizetést? Azért, hogy 8 órán át a gép mellett dolgozzam, vagy azért, hogy ebből a 8 órából jó esetben másfél-két órát olyasmivel töltsék, ami mások feladata, amiért má­sok kapják a fizetést?” Az esztergályos nemcsak kérdez, válaszol is önmagá­nak, s ezt a választ aligha kell idézni. Megkockázatat- nám: az esztergályost nehéz lenne minden további nélkül elmarasztalni akikor is, ha egy idő után a műszak felét ellógja amyag-alkatrész-rajz stb. utáni futkosás ürügyén. Néha talán még megszólal « lelkiismerete, ám dör­zsöltebb kollégái gyorsan megnyugtatják: „Ne törd magad, imitáld a munkát, másak is ezt teszik, külön­ben nem állnánk nap mint nap jó néhány órát.. Aztán előfordul, hogy egy ilyen csoportban, megjelenik a munkapszichológus, aki arra kíváncsi, hogy milyen a munkahelyi légkör? Az emberek elmondják; kere­setlen egyszerűséggel, nem éppen a tudományos szak­szótárba illő szavakkal. A pszichológus roppant értel­mes tanulmányt ír a válla­lat vezetői számára, s mivel ezek a vezetők ősidők óta „ismerik a problémát”, a dolgozat odakerül a többi mellé, valamelyik fiókba, s minden marad a régiben. Lehet, hogy borúlátó «* kép, ám a lényegen mit sem változtat. .Találkoztam már neves nagyüzem speciálisan képzett szakmunkásával, aki csali azért hagyta ott a munkahelyét, s állt be egy ablakszigetelő kisiparozhoz alkalmazottnak, mert nem bírta, hogy éveken át úgy játszottak vele, mint macs­ka az egérrel. Felszerszá- mozták a hatalmas karusszel esztergát, majd két óra múlva átszerszámozták; el­kezdették vele az egyik munkát, s mire a felénél tartott, jött az utasítás, hogy kezdjen másikhoz. így ment éveken át, s bár e kap­kodást nem érezte meg a fizetésén, mégis megúnta a dolgot. „Itt, a maszeknál legalább tudom azt, hogyha valamit elkezdek, azt be is fejezem—” mondotta, s hin­nem'kéllett ennek az ember­nek. Aki nem próbálta, nem tudja, hogy milyen idegőrlő, ha valaki láthatóan cél és értelem nélkül dolgozik, ha rész® egy olyan szervezet­nek, amely sokszor maga sem tudja, hogy mit akar, amelyből hiányzik az átgon­dolt, világos koncepció. A munkahelyi légkör kri­tériumaként sok mindent szoktak felsorolni: a vezetők és beosztottak jó kapcsola­tait, a látványosan beharan­gozott igazgatói fogadónapo­kat, a megfejelő szociális lé­tesítményeket, a kellemes és célszerű munkahelyet, a színdinamika élvei szerint kipingált műhelyeket, s az ergonómia tudósai által meg­álmodott munkaeszközöket. Mindez fontos, egyik-másik pedig elengedhetetlen motí­vum. Jártam modem kül­földi gy a raliban, ahol mint a patika, ragyogott minden, automatákból fröccseni a jeges üdítő, vagy a forró kávé, s -még a munkások ruhája is speciális élvek szerint volt tervezve. De nemcsak a munkaruha... a munka is. Nem túlhajtva, nem „látástól vakuláság” módra, hanem tempósan, folyamatosan, s ami a lé­nyeg: az emberek többnyi­re tudták — mert megma­gyarázták nekik — miért kelj a lehető legjobban dol­gozniuk. Nemcsak a bérért, vagy azért, hogy ne kerül­jenek az utcára, hanem mert fontos részei egy nagy szervezetnek, s ha ők hibáz­nak, akkor társaik isszák meg annak a levét. Ha most konkrét példát idéznék, te­szem azt egy nyugat-európai gyárból — mert bőven idéz­hetnék —, altkor lehetne vi­tázni, ideológiai fejtegeté­sekbe bocsátkozni, de lehet gondolkodni és lehet tanul­ni is. Elsősorban módszere­ket. S aztán gondolkodni kell azon, hogy ezeket a módszereket hogyan, állítjuk a saját céljaink szolgálatába, ■•ersze a legegyszerűbb, a legkézenfekvőbb dolgokért .nem kell külföld­re — sem Keletre, sem Nyu­gatra —, menni. Egyszerű­en az alapigazságot kell tu­domásul venni. A munkás­ember azért megy a gyárba, hogy dolgozzon, s aztán munkája után — és annak arányában —, rendesen megkapja a fizetését. Egy­szerű recepit, amely egyúttal a jó munkahelyi légkör tit­ka is. Minden más csak esz­köz e cél eléréséhez. Nálunk azonban sok helyen még csaik a célt' látják és megfe­ledkeznek mindarról, ami annak eléréséhez vezet. V. Cs. Összefogás — az utánpótlásért (Tudósítónktól): Tavasszal jártunk utoljá­ra a Mü. M. 215. sz. ipari szakmunkásképző intézeté­ben, a selypi Vörösmajor­ban. Akkor a vizsga előtti lázas készülődésről adtunk hírt, most viszont a munka folytatásáról írhatunk. Tóth Mihály igazgató nem kis büszkeséggel beszél az elmúlt évről; Legjobban a szerződést kötők jártak — Az elmúlt tanév siker­rel zárult. Minden harmad­éves tanuló eredményesen vizsgázott. Nem jelentett gondot az elhelyezkedés sem, a környező vállalatok nagy szeretettel fogadtak minden jelentkezőt, biztosít­va számukra a megfelelő munkakörülményeket. Nem lehet panasz a fize­tésre sem, hisz a felszaba­dultak átlagos órabére meg­haladja a nyolc forintot. Tóth Mihály igazgató meg­jegyezte, hogy legjobban pedig azok jártak, akik elő­zőleg szerződést kötöttek va­lamelyik vállalattal. Hiszen az iskolaév alatt már meg­szokottá váltak a munkatár­sak, vezetők, így nem oko­zott nehézséget a beilleszke­dés. n Segített a „toborzás Annak idején problémát okozott egyes szakmákban a jelentkezők hiánya. A taná­ri kar azonban gyorsan rea­gált: propagandáival igye­kezett segíteni. Részt vet­tek a pedagógusok az álta­lános iskolák szülői értekez­letein és pályaválasztási ta­nácsadás keretein belül pró­bálták jelentkezőket tobo­rozni. , £ vállalkozás eredménnyel járt és a hegesztő, valamint szerkezeti lakatos szakmák­nál jelentős javulást hozott. Ahhoz azonban, hogy a vál­lalatok egyre növekvő igé­nyeit ki tudják elégíteni, még jóval több tanulóra len­ne szükség. Egyre jobbak az intézet kapcsolatai a környező üzemekkel. Már előzetes tár­gyalások folynak a szak­munkásképzési alapból visz- sza térítendő összeg felhasz­nálásáról. Közösen beszélik meg, hogy milyen eszközö­ket célszerű beszerezni a vállalatoknak az oktatás fej­lesztésére. A Mátraalji Szénbányák Vállalat például 400 ezer forintért szereltet fel híddarut petőfibányai tanműhelyében, a Qualitál Vállalat illetékesei pedig ik- ladi példára tervezik meg tanműhelyük felszerelését. Körültekintőbb oktatás örömmel üdvözölték a tananyag csökkentését elő­irányzó júliusi párthatároza­tot. Már régebben foglalkoz­tak hasonló gondolatokkal — mondotta az. igazgató — és e határozat csak bátorí­tást adott. Szakmai munka- közösségeket hoztak létre, melyek célja: az elavult, lexikális anyagok felszámo­lása, FŐ szempont, hogy a tananyagot már az órán el­sajátíthassák a diákok és az ismereteknek főleg a gya­korlati élettel legyen kap­csolata. Természetesen nem egyes humán tárgyak elhagyásá­ról van szó, mint ahogy azt sokan — főleg a tanulók kö­zött — remélték. Nem azzal könnyítenek, hogy az egyes tantárgyakat elhagyják, ha­nem inkább a meglevők okosabb, körültekintőbb ok­tatásával — fogalmazódott meg a vélemény, a tanári karban. Ami végeredmény­ben logikus! Horváth Attila Gépesített cukorrépa-termesztés - terméshozam-növelés Egyszerű társulás a szarvasmarha-program megvalósítását a ORSZÁGOS ÜGY lett a cukorrépa-termesztés. Gaz­daságpolitikánk fontos lánc­szeme, amely jelentős fel­adatot ró a közös gazdasá­gokra. Az utóbbi években az országoshoz hasonlóan — megyénkben is csökkent a répaterület. Nem volt elég gép a gazdaságos termelés­hez, így hagyományos esz­közökkel művelték a répát. Sok helyütt — különösen a kézi tegyelés magas költsé­ge miatt meg is szüntették a termelést. Mindezt figyelembe véve a cukorrépatermő-terület nö­velésére és főként a gazda­ságosabb termelésre me­gyénkben a jövő évben sza­kosítják a cukorrépa-ter­mesztést. Háromezer holdon zárt technológiával, géppel termelik majd ezt a növényt 12 Heves megyei gazdaság­ban, elsősorban a füzesabo­nyi, a hevesi és a gyöngyösi járásban. A cukorrépa komplex gé­pesítése már megoldott ha­zánkban is. Azonban a gaz- ■ daságok eddig 1 nemigen al­kalmazták, annak ellenére, hogy államunk jelentős hi­telnyújtással támogatja ezt. Megyénkben a Dél-hevesi és az Eger—Gyöngyös vidéki Termelőszövetkezetek Terü­leti Szövetségének javaslatá­ra a helyi viszonyokat mesz- szemenően figyelembe véve az NDK-ból importált „Klei­ne” típusú cukorrépa-ter­mesztő gépsort alkalmazzák majd a közös gazdaságok. HOGYAN VALÓSUL meg a cukorrépa-termesztés zárt technológiája? A kiválasz­tott földterületekről minde­nekelőtt talajmintát vesznek és kémiai módszerekkel meg­állapítják annak tápanyag- ellátottságát. Tápanyagtér­képek alapján műtrágyáz- nak. Ezt követi majd a ve­tés, a növényápolás, a nö­vényvédelem, a betakarítás és a rakodás teljes gépsor­ral. Ez a lánc kiküszöböli a nehéz kézi munkaerőt. Számítások szerint gépi módszerrel az időjárás vi­szontagságaitól függetlenül az eddigi 150—170 mázsás átlagtermés helyett 200—250 ' mázsás átlagtermés érhető el, jelentős önköltségcsök­kentés mellett. És még egy érdekesség: a cukorrépa-ter­mesztés zárt technológiáját megvalósító közös gazdasá­gok társulás alapján a répát a Mátravidéki Cukorgyárak­nak szállítják. így az üze­mek jelentős mennyiségű ta­karmányhoz is jutnak, mi­vel a leveles répafejet,, to­vábbá a cukorgyártás mel­léktermékeit : a répaszeletet és a melaszt a gyár takar­mánykeverő üzemében dú­sítják, és mint értékes szarvasmarha-takarmányt a gazdaságok rendelkezésére bocsátják. Az egyszerű gaz­dasági együttműködésben részt vevő Mátravidéki Cu­korgyárak és ’a répatermesz- tő közös gazdaságok tehát együttesen hozzájárulnak a szarvasmarhaprogram. me­gyei megvalósításához, Nem beszélve arról, hogy a gé­pesített cukorrépa-termesz­téssel megvalósul egy olyan vertikum, amely egy hosz- szú folyamatot fog össze a vetéstől egészen a cukor- gyártásig, illetve a takar- mánykeverésig. AZ EGYSZERŰ társulást a megyei közös gazdaságok és a cukorgyár még novem­berben megalakítják. A zárt technológia kialakításához pedig jelentős hitelt nyújt az állam, amely hozzájárul majd az eredményesebb cu­korrépa-termesztéshez Heves megyében is. (mentusz) Kisebb gép-, napi vegyszer- forgalom a mezőgazdaságban Áz elmúlt évben megle­hetősen nagy műtrágya- és növényvódőszer-készletek gyűltek össze a raktárakban, mert a mezőgazdasági ter­melők inkább gépeket vásá­roltak; Idén fordult a hely­zet, lényegesen keresetteb­bek a vegyszerek, műtrá­gyák. ’ Az AGROTRŐSZT össze­sítése szerint a mezőgazda- sági nagyüzemek, háztáji gazdaságok és a kiskerttiu- lajdonosok idén eddig négy­millió tómra műtrágyát vá­sároltak, lényegesen többet, mint 1971. azonos időszaká­ban. Örvendetes, hogy ja­vult a nitrogén, foszfor és kálium műtrágyák aránya. A gazdaságok egyre inkább felismerik, hogy hiába hasz­nálnak fel az egyik rovásá­ra többet a másikból, ezzel nemigen növelhetik a ter­méseredményeket, s a ke­reskedelem is egyre nagyobb tételeket szerez be külföld­ről műtrágyákból, amelyek­Uj gyártmány Kukorica fosztok" Egerből Jugoszláviába Képünk a szállítás előtti előkészületeket örökítette meg. (Foto: Kiss Béla) A kukoricaföldeken több­nyire már befejezéséhez kö­zeledik a munka dandárja, a betakarítás. Az idei bő ter­més behordása nem kis gon­dot okoz a közös gazdasá­goknak. Kevés ugyanis a be­takarító kombájn és emiatt sok helyen hagyományosan, kézzel törik a csöveket. Az utóbbi években főként Jugoszláviából érkezett, jé néhány kukoricabetakarító­gép a mezőgazdasági üze­mekbe. Nagyobbrészt ezek dolgoznak most is a földe­ken. A Zmáj-típusú csőtö­rőkhöz a Budapesti Mező- gazdasági Gépgyárral együtt­működve „fosztóasztalokat” gyártanak az Egri MEZŐ­GÉP Vállalat műhelyeiben. Az új gyártmánynak nagy a sikere, ezt bizortyitják a megrendelések. Tavaly pél dául 800-at gyártottak Budapesti Mezőgazdasági Gépgyárnak. Az idén már tovább emelkedett ez szám, s október utolsó nap jaiban ezer fosztóasztalt szál­lítottak a megrendelőkne' Év végéig a hazai ellátó' túl mintegy 200 új alkati'. ' szállítanak Jugoszláviába bői a hazai üzemek csak korlátozott mennyiséget tudnak készíteni. Foszfor­műtrágyából októberben na­gyobb mennyiség érkezett Ausztriából, s kálisóból is 20 százalékkal többet importál­tak, mint az elmúlt évben. Növényvédő szerekből egész évben zavartalan volt az el­látás, miután a tavalyinál 30 százalékkal többet hoztak forgalomba. A termelők több mint 250 féle készít­ményből válogathatják ki a számukra legmegfelelőbbet. A gépek iránt megcsap­pant az érdeklődés, a tele­pek forgalma eddig kisebb az elmúlt évinél. Októberben ugyan a kedvezményes vá­sárlási lehetőségek hatására valamelyest fellendült az ér­deklődés, de a raktárkészle­tek még így is igen nagyok. A gazdaságok a jelek sze­rint az új gépek vásárlása helyett szívesebben újítják fel a régi berendezéseket, amit az is jelez, hogy az idei alkatrészforgalom máris 100 millió forinttal haladja meg az elmúlt évit. A MÉM szakembered sze­rint örvendetes, hogy meg­nőtt a műtrágyaforgalmazás, de nem tartják helyénvaló­nak, hogy nagy számú gép áll november elején a rak­tárakban. A minisztérium - ban tanulmányozzák, hogy jövőre miképpen lehetnefel- lenditeni a gépek iránti ér­deklődést. Megállapították ugyanis, hogy a nagyüze­mek gépparkjának több mint húsz százaléka már olyan állapotban van, hogy üze­meltetésük gazdaságtalan. A több éves, elavult gépeli szá­ma is magas, emiatt szük­ség van a korszerűsítésre, a géppark fejlesztésére. (MTI) Több m’nt száz nö kap munkát Mezöiárkányban Több mint száz nő mun­kába -állításának gondja ol­dódik meg a közeljövőben Mezőtárkányban, ahol a köz­ségi tanács és az Egri Ru­haipari Szövetkezet vezetői­nek közös tervei alapján egy varrodát létesítenek. Jelen­leg az erre alkalmas helyi­ség — a volt községi műve­lődési otthon — átalakítási munkálatait végzik az épí­tők. A berendezésről és a szükséges gépekről a ruha­ipari szövetkezet vezetői gondoskodnak, sőt vállalták, hogy az üzem átadása előtt egy előkészítő tanfolyamot tartanak a leendő dolgozók­nak. A lányok és asszonyok előreláthatólag jövő márci­usban kezdik meg a szalag­szerű termelést. november 3., pentefc „

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents