Népújság, 1972. november (23. évfolyam, 258-282. szám)

1972-11-03 / 260. szám

5N * fi"" r» M rtt f fi ______________________________ P feásssn avors büntetés a i23 van a-ahá kezeid ügyiben .. Á b J R ­olajjal, melegebb é ;:vT lat £ dá ci nmei glosz­Szdt S Vul bünk lápunkbana, egvik hat earn bénzinkútke­zelör .)l, u' ci keresaedelmi al­k-dtn a .'.hti :i •/ nem illő mó­dón oánt ri1 fiatalabb, idő­sebb yásá dókkal. Trágár ki­fejezi ésekk el illette őket, s jogta ián. indokolatlan kövé­telm: ínyek be/ kötötte a lütö­olaj kiásó .gál isát. Az A Fi )R 3. sz. tájegységi telep vGteii ü.ségc- gyorsan rea­gólt cikk! inkre, illetve Hai­vari varos i tanacsa hivatalos útira! .ára. Kezünkben Köthet) Jozse f táj egységi telepvezető V — 3117 — 1972. számú ha­tároznia, mely a visszássá­gok kivizsgálása nyomán született s arról tudósít, hogy a mayáról megfeledkezett kútkezelőt fegyelmi bünteté­sül megfosztják beosztásától, s határozatlan ideig a hat­vani ÁFOR-telepen kell dol­goznia segédmunkásként. Megállapítja a vizsgálati jegyzőkönyv; illetve büntető határozat, hogy a hatvani Zöldfa-bisztrón túl levő kút kezelőjének magatartása al­kalmas arra, hogy a válla­lat hírnevét rontsa, s meg nem engedhető a kiszolgálás során tanúsított önkényeske­dése. Nevezettet ilyesféle vi­selkedése alkalmatlanná te­szi kútkezelői munkakör to­vábbi betöltésére, valamint Indokolja leváltását. A hatvan; fűtőolaj-fo­gyasztók nevében köszönjük a példásan gyors és hasz­nosnak ígérkező intézkedést. • i (m. gy.) Szövetkezeti sütőüzem epui Szihalmon A szihalmi körzeti fo­gyasztási szövetkezet terüle­tén — főleg Mezőszemerén és Eger farmoson — évek óta komoly gondot ókoz a ke­MWWWWMWVWVWAV.V/.'.' nyár- és a péksütemény-el­látás. • Lapunkban is többször roglalkoztunk már e prob­lémával s beszámoltunk ar­ról is hogy a mennyiségileg és minőségileg egyaránt meg­felelő ellátás érdekeben a- szihalmi körzeti fogyasztási szövetkezet sütőüzem építé­sét határozta el. A tervekből lassan való­ság lesz; augusztusban a MÉSZÖV félmilliós (támoga­tásából, a mezöszemerei és egerfarmosi mezögazdasagi termelőszövetkezetekkel koó- perációban a szihalmi ÁFÉSZ megkezdte a sütő­üzem építését. A több mint egymillió forintos létesít­mény a tervek szerint no- vembei végére elkészül. Az új szihalmi sütőüzem napi 2.3 mázsa kapacitású, s így bőségesen előállítja majd a jelenlegi nrspi 13 mázsás ke- nvérszüksegletet a három község területén. A fogyasztási szövetkezet vezetői elmondták, hogy az igé'nyektól függően fokoza­tosan bővíteni kívánják a sütőipari termékek választé­kát. így mar az első idő­szakban három kilogrammos, kerek házikenyeret és két kilogrammos hosszú kenye­ret, valamint zsemlét és kif­lit állítattak elő. Felelősségre von!ák ai osztályvezetőt Lapunk október 29,-i szá­mában „Pénzkereső munka­könyvek” címmel hívtuk t'el az illetékesek figyelmét egy Visszaélésre. Az Eger és Vi­déke Körzeti Általános Fo­gyasztási és Értékesítési Szö­vetkezet igazgató elnöke tá­jékoztatta szerkesztőségün­ket, hogy a cikk nyomán megindították a vizsgálatot. . hogy az abban , érdekelteket felelősségre ’ vonják.-• / AAAVA W/v*,V//.V/>AV/'. V Ülést tartott az SZjn/iT nőbizottsága (Váradi Anna tudósítónk­tól): A Szakszervezetek Heves megyei Tanácsának nőbizott­sági ülésén a bizottság tag­jai beszámoltak arról, hogy az általuk patronált üze­mekben hogyan gondoskod­nak az 1970. februári párt- határozat végrehajtásáról. Beszámoltak arról, hogy a nők helyzetének javítását célzó intézkedési terveket mindenütt elkészítették, azonban egyes üzemek nem a tervekben rögzítettek alap­ján hajtották végre a fel­adatokat. Ez arra figyelmez­teti hogy a vezetőknek sok­kal hathatósabban kell ellen­őrizniük a határozat alap­ján született tervek, utasítá­sok végrehajtását. Javasolta a nőbizottság, az illetékes szervek hívják fel a gazdasági vezetők figyel­mét arra, hogy a lejárt ha­táridejű intézkedési tervek helyett készítsenek újat, le­hetőség szerint a kollektív szerződésekkel együtt, hogy a kollektív szerződés módo­sításaiban szerepeljenek azok az intézkedések is, amelyek a nődolgozók gazdasági, szo­ciális, és kulturális helyze­tének megjavítását szolgál­ják. Megállapították azt is. hogy a további eredmények elérése érdekében sokkal hathatósabban kell dogoz- niuk a szakmai megyebizott­ságoknak és a mellettük működő nőbizottságoknak. Szó volt az ülésen a nőfe­lelősi tanfolyam tematikájá­ról. s a gyermekintézmények fejlesztéséről is. Van meg tennivaló a nők helyzetének javításáért !i petőfibányai varázsló EZ A TITULUS nem tő­lem származik. A művelődé­si otthon igazgatója emle­gette így Maflát Józsefet, az intézmény mindenesét, ami­kor legutóbb arra jártaim. Zárat kell javítani? Majd a Józsi bácsi. Kitört a szék lába? Majd az öreg helyre­pofozza. A szellőzőbe rende­zés bakafántoskodik? Szól­jatok csak a mi' varázslómé­nak ... ! A HAJDANI VÁJÁR, aki a két háború között Erdély­ben, Lónvabányán kezdte a munkás éveket, most itt ül velem szemben. Pepita sportingben könnyű házi nad­rágban, papucsban. Tehát otthonosan, ahogy váratlan látogató jöttekor általában lenni szokott. Az viszont természetéből . fakad, hogy amikor ezermesterkedő dol­gairól, kérdem, nehezen in­dul szóra. Olykor felesége, majd leánya kapcsolódik beszélgetésünkbe, hogy ke­rekebb. határozottabb legyen a róla készülő portré. — A második világháború alatt elkerültem Erdélyből! Dorogon, majd Kiskarén dolgoztam. Aztán kikoptam a bányászatból. Elfogyott a szenünk. Ekkor nyergeltem át a kőműves iparra, s igye­keztem mindent elsajátítani, ami csak a vasas és faipari szakmával kapcsolatos. Odá­ig vittem, hogy mikor Petó- fibányára kerültem, elhív­tak az iparitanuló-iskolába oktatónak, öt eve onnan menteni nyugdíjba. Úgy né­zett ki magának Podoni elv • társ, a kultúrotthon igazga­tója! S afféle háztáji min­denesnek, havi ötszázért, le­szerződtetett. igaz, ami igaz: a keaem sok mindenre jár. Időmmel sem takarékosko­dom. Soha nem nézem az órát, csak a reám bízott feladatot. Dicsekvés ez? Ér­dem ez? Nem. Én ilyen va­gyok. S úgy nem tehetek róla. mint ahogyan meg- őszüitem és túljutottam a hatvanadik éven. — Pár hétig csak tűrte » tétlenséget, amikor nyugdí­jazták. Hanem azért egyre idegesebben kezdett járkálni a lakásban S morgó* kedvű lett. Mindenért porolt ve­lünk. minden apró dolog fel­izgatta. Először próbáltuk békítgetni. Semmi, siker. Egy idő múltán kitalálta, hogy azért ideges, mert néni bír­ja a tétlenséget. Keres ma­gának valami munkát. Rá­hagytuk. Azóta szent a bé­ke köztünk. ráncos arc. deres FEJ. Ebberi azonban sok minden benne van. túl azon a hatvan esztendőn, amit Józsi bácsi emleget. Benne van a régi. elhanyagolt bá­nyák nyirkos levegője. Az illegális munkásmozgalom­ban!. eltöltött idők megannyi keserve, nehezen kivívott öröme. S benne van az üldö­ző hatalom elől francia földre menekült édesapa utáni sóvárgás. Az atyai gondosság nélkülözése. — Regénybe illő későbbi találkozásunk, hiszen évti­zedek során apámmal a csa­lád minden kapcsolata meg­szakadt, s mi úgy tudtuk, már nem is él... A felsza­badulás után, 1945-ben tör­tént! Szakszervezeti funkcio­nárius voltam, gazdasági ügyekben a Pesti központba^ utaztam. Szinte egyszerre jelentettek be két Máj lát Józsefet, az akkori főtitká­runknak, Zgyerka Jánosnak. Bent csak néztük egymást, vizsgálgattuk, s nem akar­tunk hinni a szemünknek. Hogy élünk, hogy egymásra találtunk huszonöt év múl­tán. » A SÓK VIHAR UTÁN a nyugdíjához érkezett Majlát József miért nem pihent meg? Figyeljünk egy pilla­natra a családi otthon asz- szonvára! AMENNYIRE A KULTUR- HAZNAli örülnek Józsi bá­csinak, úgy siratja az ipa-ri- tanuló-iskolában Tóth Mi­hály igazgató. Érzik hiányát, a? űrt, amit maga után ha­gyott. Próbálják visszacsa­logatni. — Azt már nem! — teszi le a voksot Podoni István.. — Ha öt éve nem hiányzott, most már hagyjak nyugton minálunk. Nagyon megért­jük egymást, nagyon össze­melegedtünk, s nagyon nagy hasznára van Józsi bácsi a petőfibányai közművelődés­nek. Mert ezt az ügyet nem csupán az igazgatói asztal­nál, n,em csupán valamelyik szakkor, művészeti csoport élén lehet szolgálni, hanem úgy is, ahogyan ő teszi. Szemük itt összevillan, és ha jól tudok olvasni a te­kintetekből: Majlát József marad. HŰSEGE PEDIGLEN régi veretű! Abból az időből táplálkozik, amikor 'gyer­mekéveit élte. S két' ' koro­nát ' kapott a „szakiktól”, amiért megtanulta és elfúj­ta gyönyörűen az tnterna- cionáiét a lónyai Liba téren. Moldvay Győző ' VAAAAAAA/'vWA WVVWV* í. Allah nagy, de az ember nála is hatalmasabb ÜJsághír: 1972. október 27-én ünnepelte az Uzbép SZSZK megalakulásának 50. évforduló­\ját­Allah nagy. de az ember nala is hatalmasabb. Ezer és ezer kilométereket kell ahhoz utazni, -hagy az ember rájöjjön, végtére is a világ mindenütt egyforma, hogy mindenütt van hori­zont, amely lezárja á, látó­határt. van múlt és jelen, és miután mindenütt az ember­arcú társadalomért harcol­nak, ha gyakran emberte­len arcú emberekkel szem­ben is, mindenütt van jövő is. Kell lennie! Az embernek van jövője: az emberi tár­sadalomnak. Mert múltja is van és tapintható jelene. S ilyen közhelyek megfo- en’mazásáért utazzék az ember? Utazzék! Mert a világban az a cso­dálatos, hogy az ember vi­lága. S ebben egységes. S mert az emberé, éppen ezért mindig más is. Amióta az ember emberként ‘ él a föl­eiMmsU november 3., péntek dort, megszámlálhatatlan mó­don tör előre, kapaszkodik feljebb, mind feljebb a „múlt mélységesen mély kútjából” a napfényre, s e megszámlálhatatlan egysége és különbözősége a múltbán, kaleidoszkóp gazdagságú szí­nei a jelenben tanúsítják: a világ igenis nem egyforma. Egységében ellentétes és el­lentétjében egységes. ... s e bölcs dolgok nem másutt jutottak eszembe, mint ahol ilyen dolgoknak észbe jutniuk a legokszé- rűbbek a „világ orcája” szívé­ben, az ősi Szamarkand, ha­sonnevű szállodájának abla­kában. miután filozófiához aligha méltó káromkodások közepette kapaszkodtam fel a modern szálló hatodik emeletén levő szobámba. Mert a világ igenis egyfor­ma: itt is rossz a lift! Igaz, hogy itt is magyar a lift. Ha működik. Ha nem, Allah akarata valósul meg ebben is, mint annyi más­ban is az ő akarata valósult meg itt évezredeken keresz­tül. Allah nagy, s nagy az ő hatalma. Még azt is meg tudja tenni, hogy járjanak a magyar gyártmányú Hi­tek. A filozófia tehát, mint a fentebbi eszmefuttatásból és a lift*, valamint Allah szoros kapcsolatából is ki­derül, csak ott burjánzik lám magasra, ahol nincs lift. Ulugbek, Timur Lenk, „a vaskezű'’ unokája, a vi­lághírű, a ma is csodált csil­lagász és filozófus, akinek innen a teraszról látni Ti­mur Lénkkel, nagyatyjával közös sírhelyét — lám, mennyit gyalogolhatott, míg feljutott maga építette csil­lagdájába? És filozófus lett. Van jövőm, ha még ma­radok a 2500 éves városban, s itt maradok e modern szállóban, amely egyébként meghökkentően példázza nem is e város, hanem egész Üz­begisztán jelenét és sorsát. A fala tövében kezdődik, vagy ha úgy tetszik, fejező­dik be az óváros az ezernyi vályogházával, ablak nél­küli falaival, szűk sikátorai­val, marakodó • kutyáival, piacaival, medreszéivel, ap­ró és nagyobb mecsetjeivel, a fák lombjai között, meg­húzódó minaretjeivel, az itt lakók ezerszínű ruházatával, tenyérnyi boltjaival, műhe­lyeivel, zsibongó gyerekha­dával. S a fala tövétől kez­dődik az új város, a Gaga­rin lakóteleppel, a trolibusz­járattal, a Sosztakovics-ba- letlet hirdető színházzal, a Szőrmekutató Tudományos Intézettel és a televíziós re­lével, s egyáltalán azzal a morgolódással, amely tipi­kusan a XX. századé: rossz a lift! A lift lehet rossz, de egy időgép soha. Ö, gyermekko­rom álma. a csodagép, az időgép, amelyet Wells írt meg, s amelybe annyiszor szerettem volna beülni, hogy visszaszáguldjak évszázado­kat. de úgy, hogy közben azért maradjak is megszo­kott és magaménak vallott jelenkoromban. De hát csacs­ka gyermekség volt éz a játékos ötlet az időgéppel. Pedig van ilyen gép, sőt nem is egy — legalább három. Ennyiben ültem ugyanis: IL 18> TU 134. és AN 24. E tit­kos számok á repülőgéptípu­sok számai. E modern kor furcsán izgalmas, csodálato­san egyszerű és félelmetesen bonyolult gépei • hol majd tízezer méteren, hol „csak” öt és fél ezren vittek maguk­kal végtelennek tűnő táju­kon és órákon keresztül — délkeletre. Átrepültem a Volgát, elsuhantam az Ural iarkincája és az Aral-tú északi csücske felett, keresz­tülsuhantam az Amu-Darja felett, megsf.urcoltam a Pa- mirt, a „világ tetejét”, hogy majd kinyúltam hófehér sip­káiért, enyhülésül a gép ab­lakán átsütő keleti nap for­rósága ellen. Alattam suhant el a végtelen sivárság, s a folyók táplálta, csatornák ölelte «emberi világ. Alattam kanyargott keletről nyugatra a Pamirtól mindig csak nyu­gat felé a Selyemút, (Marco Polo útja, romok és városok, ezredévek emlékei s a ma be­tonja felett suhant el a gép árnyéka. Repültem a jelen­ből a múltba! A jelen techni­káján. Lehet, hogy szamárháton kocogni, teveháton hintázni, vagy a dervisek gyalogútját taposni, mint taposta azt volt Körösi Csorna, vagy Vámbé- rv Ármin, romantikusabb. Izgalmasabb, és mélyebbre hatoló a múltba is, a jelen­be is. az emberi lélekbe is. Én. mint elpuhult utód és az ő tudásuk mélységével csak tudatlanságom mélységét szembeszegezni tudó mai uta­zó, baedekerrel a kezemben, száguldva utazom e nagy kul­túrák földjére, repülő sző­nyeg helyett megteszi a re­pülőgép is. Az út végén szögezhettem le újfent, mit egyébként elő­re is tudtam: e baedekert a szovjet hatalom adta a ke­zembe. Start Moszkvából, a „bel­földi” járattal, moszkvai idő szerint 0 óra 50-kor. Kinn esik az eső, plusz hat fok van, benn a gépben izgatott fészkelödés. Érkezés Taskenl- be, 9000 méter magasban, négy és fél órát repülve, reggel, jóval kilenc óra után. Kelet felé repülvén ugyanis három órát ' oott el tőlünk a föld forgása közben, amit azonban útban hazafelé Mosztaa^c már letoctesztetU ■* '.V'.Tj'Üi* uiíUflfc^"71 Taskent: szikrázó napfény, sehol egy felhő, a hőmérsék­let 20 fok felett. Hiába, itt is közeleg a tél. Később, napokkal és ezer kilométerekkel később már Tádzsikisztánban, a Pedzsi- kendi múzeum homlokzatán olvasom, a neves tadzsik költő, Rudaki egész Közép- Kelet ismerte négysorosát: „Nincs eme világon nagyobb öröm, mint látni a baráto-i kát...” Kölcsönösen így üdvözöl­tük itt egymást: én1, a kora­beli magyar utazó es Üzbe­gisztán földje a maga méltó­ságával és sok ezer éves múltjával. Esz-szelám alejkum! Allah nagy és hatalmas. De az ember nála is hatalm-,- sabb. Erről fogok szólni, Gyurká Géza «Következik... aki eír a, híMsk 3 lehsemwt ,) „Nincs eme világon nagyobb öröm, mint látni a barátokat..

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents