Népújság, 1972. november (23. évfolyam, 258-282. szám)
1972-11-24 / 277. szám
Gazdasági és politikai vezetők nktívaci’tekezlete Egerben 4 növények esipkerialkája (Folytatás as 1. oldalról) ▼evők és a szállítók Wrftt Ugyancsak kedvező valtoza- sok történtek a munkaerő- gazdálkodás területén. is. Csökkent a munkaerő-vádor- lás a gyáregységekben, aihol az elmúlt élvekben lényegesen nagyobb figyelmet fordítottak a törzsgárdatagok megkülönbözteteitt anyagi, erkölcsi megbecsülésére. Jelentős összegekkel több egységet korszerűsítettek, . űj üzemek épülteik, javult * termelés gazdaságossága, tovább szélesedett az üzemi demokrácia, bíztató eredményei vannak a munka- é& üzemszervezésnek is. Az eredmények mellett régimén, s kritikusan szólt a referátum a megjevő gondokról, feszültségekről is. A nagyvállalatok még ma s^m tették kellően érdekeltté a gyáregységeket a belső tartalékok feltárásában, hasznosításában. Nem ösztönző az érdekeltségi rendszer sem, a dolgozók gyakran és jogosan kifogásolják a részesedési alapok fel- használását, a bérszín- vonalbeli különbségeket. Az a szövetkezeti tag, aki öregségi járadékban részesül, nyugdijjánjlék fizetésére nem kötelezett, és így a közösben végzett munkájával nyugdíjévét nem szerezhet. A jogszabály azonban lehetőséget adott arra, hogy az öregségi járadékosként közös munkában eltöltött idejének a beszámítását a járadékos kérhesse, ha — az öregségi járadék megállapítását követő munkateljesítménye alapján any- nyi nyugdíjévét szerezhetett volna, amennyi ténylegesen szerzett nyugdíjévéit az öregségi nyugdíjhoz szükséges 10 nyugdíjévre egészítené ki, és — a nyugdíjjárulékot utólag megfizeti. A beszámítás lehetőségét az 1972. december 31-ig fennálló rendelkezések úgy korlátozzák, hogy a járadékos nem kérheti a járadékosként közös munkában töltött idejének az utólagos beszámítását, ha a járadék megállapítása előtt szerzett nyugdíjevek száma ötnél kevesebb volt. Az öregségi és a munka.cépt 2 lensigl járadékosnak, az öregségi járadékra jogosító életkort (férfiaknál a 70 , nőknél a 65. életév) betöltött házastársa nyugdíjjárulékot a hatályos rendelkezések szerint — 1972. december 31-ig — nem fizet. Ezért pádig az időpontig nyugdíjBarta Alajos referátumit tartja. Negatív példaként említette a továbbiakban, hogy az új gépipari üzemek kapacitása nincs kellően kihasználva, í gy az alacsony eszközkihasz- máltság rontja a gazdaságosságot, késlelteti a beruházási költségek megtérülését Szorgalmazni, ösztönözni kell — hangsúlyozta — a kapacitások kihasználásának növelését, a gyáraknak, gyáregységeknek lehetőséget kell adni a szabad kapacitások önálló lekötéséire. S felhívta a továbbiakban a termelőegységek gazdasági, politikád vezetőinek a figyelmét arra is, hogy az üzem- és munkaszervezés sem egy osztály, egy üzem feladata, hanem rendszeres és kollektív munkát igényel az alsóbb és felsőbb vezetőktől egyaránt Ezután a központi párt- szervezetek koordinációs tevékenységét elemezte. Kezdve azzal, hogy a gyáregységek egy részénél nem foglalkoztak eléggé intenzíven a párt megyei végrehajtó bizottsága által hozott határozatokkal, a politikai munka több helyen leszűkül a Az új rendelkezés szerint a beszámítást 1973. december 31. napjáig az a járadékos is kérheti, aki a járadéka megállapításáig 5 évnél kevesebb nyugdíjévét szerzett, ha a járadék megallapítása után teljesített munkája alapján az öregségi nyugdíjra jogosultsághoz szükséges 10 nyugdíjévből hiányzó nyugdíjeveket nyugdíjjárulék fizetése esetén 1973. végéig megszerezhette volna. Több nyugdíjévét azonban neon lehet beszámítaná, mint ahány évre a 10 nyugdíjév eléréséhez szükség van. Kimondja viszont az új rendelkezés azt is, hogy a jövőben az a járadékos, akinek öregségi járadékát 1972. december 31 -e után állapítják meg, járadékának megállapítása után munkában töltött évek beszámítását egyáltalán nem kérheti. éveket akkor sem szerezhetett, illetőleg szerezhet, ha a közös munkában rendszeresen részt vett, illetőleg ez év december 31-ig részt /esz. Az 1972. december 31-ig hatályos rendelkezések ezeknek is lehetővé teszik a nyugdí jjárulék utólagos megfizetésével a közös munikaff'oto: Tóth Gizella) termelési és a bérezési kérdésekre. A gyáregységi és a telephelyi pártszervezetek munkájához jelentős segítséget adhatnak a vállalati pártbizottságok, pártszervezetek. E kapcsosaitokra is több Pozitív, illetve negatív példát említett az előadó. Beszéde befejezéséképpen azt hangsúlyozta, hogy a politikai, a gazdasági munkában rendkívül fontos szerep jut a vezetőkre. Gyáregységi vezetőink — hangsúlyozta — eredményesen rmmkálkodnak a vállalati és a területfejlesztési célok megvalósításán, amelyet mindennél jobban bizonyítanak az egyre értékesebb gyáregységi, vállalati, gazdasági és politikai eredmények is. Végül a legfontosabb gazdasági, politikai teendőkre hívta fel az üzemek, a vállalatok, a hivatalok képviselőinek figyelmét az előadó. A referátumot élénk vita követte, amelyet Barta Alajos foglalt össze, majd Klaisz Ferenc zárszavával ért véget a tanácskozás. ban töltött időkből annyi évnek — legfeljebb azonban 5 évnek — a beszámítását, amennyi az öregségi nyugdíjhoz szükséges 10 nyugdíjévből hiányzik, feltéve, hogy a járulék fizetése alól mentesült házastárs, a mentesítésig legalább 5 nyugdíjévét szerzett. A házastárs járulékfizetés alól való mentessége az új rendelkezés hatálybalépésével megszűnik, és 1973. január 1-től már szerezhet nyugdíjévét, ha a közös munkában rendszeresen részt vesz. A nyugdíjjárulék fizetése alól mentesített ilyen házastárs 1973. december 31-ig kérheti azoknak a naptári éveknek a beszámítását, amelyeket ez ideig a nyug- dijjárulék alóli mentesítése miatt nem vehettek figyelembe. A beszámítást akkor is kérheti, ha a járulék alóli, mentességet 5 nyugdíjévét nem szerzett, de a beszámítható évek figyelembevételével, öregségi nyugdíjra jogosulttá vált, vagyis ezzel megvan a 10 nvugd íjéve. Azokat a naptári éveket, amelyekkel a nyugdíj évek száma a 10-et meghaladná, a házastársnál sem lehet figyelembe venni. A beszámítható évekre a nyugdíjjárulékot természetesen utólag meg kell fizetni A beszámítást 1973. december 31-ig nem kérheti az a hasas társ, akinek’ a részéFelébred — Minden rosszat el tudok mondani erről a növényről, ha az árkérdés egyik oldalát vizsgálom — mondja Bakó Ferenc, a Hevesi Állami Gazdaság főkönyvelője, miközben vaskos dossziét lapozgat. A gazdaság távlati komlóprogramját nézegetjük, ott, ahol megyénkben egyedül foglalkoznak a sörgyártás nélkülözhetetlen alapanyagával, a komlóval. — Kissé ijesztő számokat mondok. Egy hektár korma telepítési költsége 220 ezer forintba kerül, ebből 150 ezer a támrendszer. Mi a hatvanas évek elején kezdtünk komlót termelni. Akkor építettük meg a hagyományos szárítóépületet egymillió-kétszázezerért. Ha ezt ma akarnánk felépíteni, négy- vagy ötmülióba kerülne. De ma már nem épületeket emelnek a szárításhoz, hanem mozgó gépeket gyártanak, sajnos, csak a tőkés országokban és Jugoszláviában. Ha újabb fejlesztést akarunk megvalósítani, meg kell vásárolni ezeket a gépeket. — Ha ilyen drága növény a komló, akkor miért termelik? — Sokba kerül, de jő! is fizet. A sörfogyasztást nehezem tudja kielégíteni a kereskedelem. Rengeteg az importsör, fejleszteni kell a hazai gyártást Ez komló nélkül lehetetlen. Ebből kiindulva született meg az a döntés, amely ez év januárjától átlagosan ötezer forinttal emelte meg a komló mázsámként! felvásárlási árát. Ma egy mázsa komlóért minőségtől függően 16—18 ezer forintot fizetnek. — Ezért határozták él a fejlesztést? — Két választási lehetőség között álltunk. Mivel már az elmúlt esztendőben is nagyon nehezen tudtuk előteremteni a 23 hektáros komlóföldre a szükséges munkaerőt, azt mondtuk, vagy megszüntetjük a termelést, vagy pedig egy megfordított alapállásból kiindulva akkorára növeljük a területet, hogy érdemes legyein komoly befektetéssel gépesíteni az egészet. Az utóbbi mellett döntöttünk. Gyors számítást végeztem. A jelenlegi 23 hektárra 178 úgynevezett átlagos dolgozó létszám szükséges nekünk egy évben, ha felemeljük a területet 58 hektárra, a dolgozói létszám a gépesítéssel 104-re csökken. — Mennyibe fog kerülni a telepítés és a gépesítés? re ezt az időpontot megelőzően, illetőleg a beszámítási kérelem előtt, öregségi vagy munkaképtelenségi járadékot állapítottak meg Ezt a korlátozó rendelkezést azért fontos megjegyezni, mert az új rendelkezések szerint a járadékosnak a • vele együttélő házastársa is kaphat öregségi járadékot, illetőleg — amint erről később még bővebben lesz szó — megkaphatja az öregségi járadék félét. Az öregségi, illetőleg a munkaképtelenségi járadékosnak az öregségi járadékra jogosító életkort betöltött házastársa tehát 1973-bam a következő két lehetőség közül választhat: — vagy kéri az öregségi járadék megállapítását és igy megkapja az öregségi járadék felét, vagyis 1973-ban havi 488,— Ft lesz. — vagy a nyugdíjjárulék utólagos megfizetésével kéri a járulékfizetési mentessége alatt a közös munkában töltött idejének nyugdíjévként történő elismerését, és ennek alapján öregségi nyugdíj megállapítását, amelyvek összege 1973-ban legalább havi 488,— Ft lesz. A járadékos öregségi járadékra jogosító életkort betöltött házastársának jól meg kell fontolnia az elhatározását, mert ha a járadékot részére megállapították, nyugdíjévét u tolása» bet»ir álmából — Nagyon sokba. Tizenhat millió forintba. — A sör az egyik legkedveltebb ital. A gyártás növelése fontos érdek. Mennyire tükröződik ez a dotációs rendszerben? — A komlótelepítés 50 százalékos állami támogatást élvez.. Ezenkívül a Söripari Vállalatok Trösztje a komlófejlesztés érdekében saját pénzügyi alapjából a speciális gépekre 20—25 százalékos támogatást nyújt. Így a tizenhat millióból mintegy nyolcmillió terhel bennünket a komlóprogramban. — A felemelt felvásárlási ár, az állami és a söripari támogatás növelte-e országosan a komlótermesztési kedvet? — A komló úgy látszik speciálisan állami gazdasági növény lett. A fejlesztési tervek csaknem kizárólagosan AZ EGRI, Sas úti üzem amolyan „mindenese”: hol ebben, hol abban a műhelyben tűnik fel. Egy-egy újabb vegyszer „bevetésekor” ott van a próbamosásnál, napjában többször is be-benéz a vasalókhoz, a vegytisztítólc- nál szemügyre vesz minden kényesebb holmit, megfordul a raktárakban, intézi a szállításokat. Munkaköre a dobogóra parancsolta egykor — de ő inkább száktársai között jár, irodája helyett az üzemrészekben tartózkodik szívesebben. Ott, ahol valamikor a két kezével próbálta végig mestersége iskoláját. Maholnap éppen másfél évtizede, hogy a Heves megyei Patyolat Vállalathoz került. Ruhakiadóként kezdte a pályáját, aztán a Dobó téri üzleteit vezette egy ideig. Addig, amíg fel nem kérték a fehérneműrészleg csoportvezetői tisztének betöltésére. — A felkínált vezetői beosztás roppant meglepett — emlékszik még ma is izgalommal a régi idők rendkívüli eseményére — s nagy elismerésnek, megtiszteltetésnek vettem. Bármennyire is hízelgő volt azonban a számomra, megvallom őszintén: húzódoztam tőle. Ahhoz itatását és öregségi nyugdíj megállapítását később már nem kérheti. Az öregségi és a munkaképtelenségi járadékos munkaképtelen házastársa, a járulékfizetés alóli mentesítése alatt, a közös munkában eltöltött idejének sem a jelenlegi, sem pedig az új szabályok szerint nem kérheti a beszámítását. Ha azonban a házastárs időközben a 70., illetve nő a 65. életévét betölti, akkor ugyanolyan feltételekkel kérheti a beszámítást, mint amiről az előbbiekben a járadékos 70., illetőleg 65. életévét betöltött házastársával kapcsolatban már volt szó. Ha a házastárs munkaképtelen és nyugdíjevek hiányában vagy egyéb okból beszámítást nem kérhet, 1973. január 1-étől munkaképtelenségi járadékot kaphat. Ha azonban az öregségi járadékra jogosító korhatárt már betöltötte, öregségi járadékot igényelhet. Az említett esetekben is csak akkor kaphat járadékot, ha legalább 3 éves termelőszövetkezeti tagsággal rendelkezik. Keresete, jövedelme pedig nem haladja meg azt az összeghatárt, amelyet később ismertetünk. (A járadék — erről is szó lesz — fele annak az összegnek, amit a házastárs kap.) , - (Folytatjuk) a komló állami gazdaságokban készültek. A hőgyészi 250 hektárral. a bikali és sziráld állami gazdaság 104 hektárral növeli a komló területét. Ezek mind nagyon fontos adalékok a söripar fejlesztési tervében. Sajnos, nálunk valamiféle idegenkedés /an ezzel a növénnyel szembún. Sok helyen fel sem merül a kérdés, mi lenne, ha komiót termelnénk, megí/pó-e'.’ Én a főkönyvelő szemével figyelem több mint tíz eve a termesztés kérdési:. Az . a tapasztalatom, hogy :ná; jó közepes termésnél egy hold komló 13 ezer forintos tiszta nyereséget biztosít. A mi fejlesztési programunk beruházási költségei 7 év alatt megtérülnek és utana jelentős összeget hoznak a gazdaságnak. Érdemes ezzel, ások helyen szinte feledésbe merült növénnyel foglalkozni. Sz. A. ugyanis, hogy nyugodt szívvel, tiszta lelkiismerettel elvállalhassam, tökéletesen ismernem kellett volna már a szakma minden csínját-bín- ját, ám ettől, még akkor elég távol voltam. A csoportvezetői tisztség helyett ezért inkább mást választottam. Azt kértem, engedjék meg, hogy végigjárjam a műhelyeket... így lettem később mosónő, aztán vasaló, vegytisztító, majd: szortírozó. Mindegyik munkát érdekesnek találtam, főként pedig hasznosnak, hogy alaposan megismerhettem. Csatlós Barnáné csak ezután merte elvállalni a magasabb beosztást. S ezután már mixjd előbbre is sodródott a pályán: helyettes művezető, művezető volt, majd tavaly óta a megyei vállalat termelésirányítója, amolyan „főművezetője”. — Enyém ma a heti programkészítés feladata — magyarázza — minden munka- területre én szabom a feladatot, s ezek elvégzését is én hangolom össze. Nekem kell megszerveznem a fuvarokat a megye egész területére, s gondoskodnom újra meg újra a műszakbeosztásról, egyes dolgozótársaim helyettesítéséről, felelnem a kötelező technológia mindenkori betartásáért... Hetvenöt-nyolcvan embert irányítok, ennyi szaktársam gondjában-bajában osztozom nap-nap után. Fárasztó a beosztás, de szeretem, igazán nem panaszkodnék sohasem. Ismerem a szakmát, nem követelek soha rendkívülit. Megértő vagyok, hiszen magam is végigdolgoztam minden munkaterületet. A munkatársak többnyire a barátaim, régi ismerőseim, de hé szükséges: tudok bizony szigorú is lenni. A hatalmi szóra, szigorra azonban szinte alig van szükség, emberséggel, meggyőzéssel mindig többre jutok... A munkáját — mint hallom — megbecsülik a vállalatnál: többszörös kiváló dolgozó, s nem egyszer kapott már pénzjutalmat is. A legjobban azonban annak örül, ha érzi, hogy a munkatársai valóban társuknak tekintik, s nem termelésirányítónak, főművezetőnek, párttitkámőnek — hanem kedves hangon, egyszerűen csak: Erzsikének, Erzsikém- nek szólítják ... MERT Csatlós Barnáné -r- majd elfelejtettem — egyben a vallalafc nemreg alakult alapszervezetének a titkára is. A vállalat harmadik embere, aki annak idején belépett a kommunisták közé. Az idén végezte el a pártiskolát, s most tizenharmad magával az élcsoportban iparkodik a jobb eredményekért«. Gy. Gy. Mmsmes 1878. november SA, péntek Milyen változások lesznek a nyugdijszabályokban III. Áz öregségi járadékos közös munkában eltöltött éveinek nyugdíjévként figyelembevétele Az öregségi és a munkaképte'enségi jára^éVos házas ársa közős munkában eltörött éveinek figyelembevétele ’--------------------------------------------------------------------------------------------------9 termelésirányító
