Népújság, 1972. november (23. évfolyam, 258-282. szám)

1972-11-03 / 260. szám

W*sA/VVV\/ v A'WVvV Csütörtök esti külpolitikai kommentárunk fl chilei nép harcol KETTŐZÖTT FIGYELEMMEL kíséri a világ hetek óta a chilei események híreit. És kétféle figyelemmel is: az imperializmus körei és támogatóik a santiágói népi egység kormánya ellen szurkolva, a haladó tömegek pe­dig világszerte a reakciós támadások leverését kívánva. A Salvador Allende elnök és a népi egység kormá­nya iránti világszolidaritás napról napra nő. A földrajzi­lag és etnikailag legközelebb eső országok, a latin-ame­rikai államok közül a perui, a venezuelai, a kolumbiai, a panamai haladó közvélemény mind erőteljesebben nyil­vánítja szolidaritását a chilei nép iránt. Országszerte tö­megtüntetések és nagygyűlések folynak Mexikóban. Még az olyan jobboldalibb rendszerekben is, mint Argentína, felszínre kerül a szolidaritás: Buenos Aires-ben például legutóbb a pénzügyi intézmények szakszervezetének dol­gozói szögezték le magukat a chilei nép ügye iránt. Ehhez várható több száz nagy argentin szakszervezet csatlako­zása a közeli napokban. ÖRVENDETES, hogy Chilében a hadsereg is támo­gatja a népi egység kormányát, a reakció minden dühödt támadása ellenére. Jelentős polarizáció megy végbe a chilei középrétegekben. Növekszik például azoknak a ke­reskedőknek a száma, akik — a jelenlegi válság egyik fő tényezőjét, a kereskedősztrájkot — nem tartják be többé és kinyitják üzleteiket. Ehhez pedig bátorság is kell, mert a jobboldal a fizikai erőszaktól sem riad vissza sztrájkfelhívásának érvényesítése érdekében. Egyébként friss és jelentős, sőt örvendetes esemény, hogy létrejött a kiskereskedők egyesülete. Ez az új szer­vezet nem óhajt egy követ fújni a nagyvállalkozókkal, a jobboldali és fasiszta elemekkel, hanem a helyzet konszo­lidálását, a népi kormány megerősítését kívánja elősegí­teni. A HARCNAK koránt sincs még vége Chilében, a S reakció nem adta fel. De mind keményebben küzdenek > az imperializmus és a belső reakció ellen Chile népi erői ^ és erősíti őket az a tudat, hogy a világ haladó közvé- j leménye szolidáris velük. ** Ülést tartott a Minisztertanács béke első napja lett volna... Párizsban csütörtököm dél­előtt megnyílt a Vietnammal foglalkozó négyes értekezlet 105. ülése. Nguyen Tin Binh asszony, a DIFK külügyminisztere a tárgyalások színhelyére ér­kezve újságírók előtt rámu­tatott, hogy a Nixon kor­mány nemcsak megtagadta a tűzszünet: megállapodás aláírását, de kijelentéseivel kétségessé tette az egyez­mény alapjait is, amelyeket korábban elfogadott. Mint mondotta, az amerikai el­nök misztifikálja az ügyet, hogy becsapja az amerikai és a világközvéleményt, hol­ott tulajdonképpen nem akarja megvonni támogatá­sát Thieu rezsimjétől és folytatni akarja a háborút. Nguyen Minh Vy, a VDK delegációjának helyettes ve­zetője hasonlóképpen bírál­ta Nixon elnök halogató' taktikáját és hangsúlyozta, egyedül az amerikai fél hi­bája, hogy az indokínai tér­ségben nem honol béke. A négy tárgyaló fél közül egyedül William Porter, az amerikai delegáció vezetője tartózkodott mindenfajta vé­leménynyilvánítástól. „Ma, csütörtökön lett vol­na a béke első napja Viet­namban, az első nap bom­bák nélkül, napalm nélkül, halottak és sebesültek nél­kül _ írja vezércikkében az Humanité. — Ám a háború tovább folyik... A Nixon kormány nem lép ki abból az ördögi körből, amelybe bezárkózott: továbbra is támogatja Thieu diktatúrá­ját és ezért folytatnia kell a háborút. Az Egyesült Álla­mok és Saigon közötti légi- hidon gyorsított ütemben szállítják a fegyvereket és hadianyagot Dél-Vietnamba. Nixon drámai tévedést kö­vet el, ha gyengeségnek vé­li a vietnamiaknak azt a gesztusát, amelyet azért tet­tek, hogy véget érjen a há­ború, ha azt hiszi, hogy újabb zsarolással rábírhatja a vietnamiakat annak a cél­nak veszélyeztetésére, ame­lyért immár 27 éve harcol­nak. A vietnami nép soha­sem törődik bele az ország déli részének rabszolgaságá­ba s tovább folytatja majd küzdelmét, bármilyen árat is kell érte fizetnie." Kohl-Bahr mozgalmas napja Dr. Michael Kohl, az NDK minisztereilnökségi ál­lamtitkára és Egon Bahr, az NSZK kancellári hivatalá­nak államtitkára csütörtö­kön délelőtt tovább folytatta a két állam viszxmyát érin­tő alapvető kérdések meg­oldására irányuló tárgyalá­sait. A két államtitkár szerdán délután Váratlanul előkészí­tő megbeszélést folytatott egymással az NDk főváro­sában. Berlini politikai meg­figyelők szerint ez esetleg annak a jele, hogy tár­gyalások döntő szakaszba lépteik. Ez azonban még nem azt jelenti, hogy a tárgyaló- partnereknek sikerült volna minden akadályt áthidalni- ok. A csütörtöki tárgyalások megkezdése után rövid idő­vel Egon Bahr, az NDK fő­városából Nyugat-Berlinbe ment át. Nyilvánvalóan azért, hogy onnan telefonon át ér­tekezzék illetékes bonni kormányszervekkel. Az új­ságírók kérdésére minden felvilágosítást megtagadott arra vonatkozólag, hogy mi­ért volt szükség erre a kon­zultációra. A kora délutáni órákban dr. Michael Kohl, és Egon Bahr folytatta tár­gyalásait az NDK fővárosá­ban. Finisben... George McGovern szenátor, a demokrata párt elnök je­lölt je nagygyűlést tartott New Yorkban, a Hetedik Avenue-n. A munkanélküli­ség megszüntetésére tett ígé­retet. (Népújság telefolo — AP—MTI—KS) Fehér iskolabojkott Brooklynban (Folytatás az 1. oldalról) mányközi bizottság 12. ülésé­ről, amelyre október 19—20- án került sor. A tanácsko­zás résztvevői fő figyelmü­ket az 1976—80. közötti együttműködésnek a kor- •m^nyelnökök tavaszi talál­kozóján megállapított fel­adataira fordították. Megvi­tatták a gépipari, vegyipari és energetikai együttműkö­dés, továbbá a termelési sza­kosítás és kooperáció idősze­rű. .kérdéseit. A Miniszterta­nács a jelentést jóváhagyó­lag tudomásul vette. Dr. Tímár Mátyás, a Mi­nisztertanács elnökhelyettese tájékoztatta a kormányt a m~gvar—NDK gazdasági és műszaki-tudományos együtt­működési bizottság elnökei­nek október 20-án Budapes­ten folytatott tárgyalásairól. A két ország gazdasági kap­csolatai eredményesen fej­lődnek. Növekedett a ma­gyar—NDK Külkereskedelmi forgalom, ezen belül a köz­szükségleti cikkek kölcsö­nös szállítása. A Miniszter­tanács a tájékoztatót tudo­másul vette, és megbízta az illetékes minisztereket, hogy a megállapodások végrehaj­tására a szükséges intézke­déseket tegyék meg. A kormány a közlekedés- és postaügyi miniszter elő­terjesztése alapján rendele­tet hozott a magánszemélyek gépjárműhasználatának sza­bályozásáról. Ennek előírá­sai szerint magánszemély személygépkocsi, motorke­rékpár és 500 kg-nál nem nagyobb teherbírású pótkocsi kivételével gépjárművet nem. tarthat üzemben. Magánsze­mély részére csak olyan gép­jármű vámkezelhető, amely­nek tizemben tartására jo­gosult. A rendőrség , csak * ilyen gépjárművekre adhatja ki a hatósági jelzéseket. A jelenleg személyi tulajdon­ban levő olyan gépjárművet, amelyet, a rendelet szerint .magánszemély nem tarthat, üzemben, a tulajdonosa 1973. december 31-ig használhat­ja. Külföldi személytől gép­járművet belföldön csak az arra feljogosított Állami Gépjárműkereskedelmi Vál­lalat vásárolhat. A íVIinisz- tertané’s felhívta a közleke­dés- és postaügyi minisztert, hogy a fuvarigények felmé­rése útján állapítsa meg, milyen eszközök szüksége­sek a kisiparosok, a Kiske­reskedők és az őstermelők szállítási szükségleteiuek ki­elégítésére, és — az érdekelt szervek bevonásával — gon­doskodjék a fuvarozói és |972. november 3., péntek egyéb szolgáltatói tevékeny­ségek bővítéséről, illetőleg a szállítási igények kielégíté­sére alkalmas új szolgálta­tási formák bevezetéséről. A kormány megtárgyalta és elfogadta a közlekedés-és postaügyi miniszter előter­jesztését o tehergépjármű- gazdálkodás helyzetéről és a tehergépjármű-állomány re­konstrukciójáról. Az ipari és a mezőgazda- sági vállalatoknál a gazda­ságtalan tehergépjárművek üzemeltetésének és a több- letalkatrészek felhasználá­sának költsége igen magas, emellett jelentős javító és karbantartó kapacitást köt­nek le. A vállalatok nincse­nek eléggé érdekeltté téve a selejtezésben. A kormány felhívta a közlekedés- és postaügyi minisztert, hogy 1973. december 31-ig ren­deljen el rendkívüli felül­vizsgálatot. Utasította az il­letékes minisztereket, hogy vizsgálják meg a tehergép­jármű-állomány rekonstruk­ciója érdekében hozott in­tézkedéseknek a hazai gyár­tásra, a javítóipari kapaci­tás felszabadítására, a szál­lítási szerkezetre és az üze­mi költségekre gyakorolt ha­tását, s a szükséges tenni­valókra tegyenek javasla­tot. A könnyűipari miniszter tájékoztatta a kormányt a textil- és textilruházati ipar rekonstrukciójának helyzeté­ről. A IV. ötéves terv idősza­kára e területen tervezett beruházások indítása kielégí­tő. A rekonstrukció végre­hajtásához azonban a taná­csok és a vállalatok saját alapjaikból a tervezettnél kisebb mértékben járultak hozzá. A szükséges munka­erő biztosítása érdekében egyéb intézkedések mellett a textilipari vállalatoknál na­gyobb összegeket biztosítsa­nak a szociális és a munka- védelmi beruházásokra. A kormány a jelentést tudo­másul vette. A munkaügyi miniszter javaslatot terjesztett elő a bérszabályozás részleges mó­dosítására. A kormány hoz­zájárult, hogy azok a mi­nisztériumi iparba tartozó vállalatok, amelyek munka­erőt szabadítanak fel, eme­lik a műszakszámot, progra­mot dolgoznak ki és hajta­nak végre a gazdaságtalon termelés részarányának visz- szaszoritására, amennyiben ez hátrányosan érintené a személyi jövedelmek emelé­sét, az illetékes minisztéri­um engedélyével eltérhetnek a bérszabályoz'is általános rendszerétől Az ipar és az építőipar 1 ■ :etéről tár­cánként l— ' egy közleke­dési válal ', valamint egy-két ipari szövetkezetnél kísérleti jelleggel a berí ' ai&g-kia'uályozcta rendszerei alkalmazzák. Az 1972. évi eredmény elszámolásától kez­dődén a vállalatoknál mér­sékelik a bérfejlesztési mu­tató csökkenése esetén je­lentkező terheket. A munkaügyi miniszter tá­jékoztató jelentést terjesz­tett elő az 1972-beri kezdő­dő munkás . ábbképzés elő­készítésének helyzetéről. No­vemberben 14 szakmában kezdődik meg a szakmai is­mereteket felújító-korszerű- sítő továbbképzés. A munka­vezetők folyamatosan irá­nyítási feladatokra felkészí­tő, 150 órás tanfolyamokon vesznek részt. A kereskede­lem és vendéglátás területén dolgozó szakmunkások ré­szére ismeretbővítő és spe­ciális továbbképzést biztosí­tanak. A kormány a tájé­koztató jelentést jóváhagyó­lag tudomásul vette. A művelődésügyi minisz­ter jelentést terjesztett a kormány elé az általános és középiskolai diákotthoni be­ruházásokról. A negyedik öt­éves terv fejlesztési prog­ramjához képest a diákott­honok beruházásainak telje­sítésében elmaradás mutat­kozik. Az általános iskolai diákotthonok férőhelyeinek egy részét a tanácsok más rendeltetésű épületek igény- bevételével kívánják bizto­sit ani. A kormány a jelen­tést tudomásul vette. Felhív­ta a művelődésügyi. minisz­tert és a diákotthonok léte­sítésében érdekelt miniszte­rek, valamint a megyei ta­nácsok elnökeinek figyelmét, hogy az ilyen irányú beru­házások teljesítését tekint­sék fontos feladatuknak a negyedik ötéves terv hátra­levő időszakában. A megyei tanácsok elnökei szorgalmaz­zák, hogy az érdekelt közsé­gek közös erőforrásból is lé­tesítsenek általános iskolai diákotthonokat, s erre alkal­mas épületek igénybevételé­vel is gyorsítsák a hálózat fejlesztését. A Minisztertanács a mű­velődésügyi miniszter és az Országos Műszaki Fejleszté­si Bizottság előterjesztése alapján határozatot hozott az Országos Műszaki Múzeum létrehozásáról. A kormány megtárgyalta és elfogadta a Termelőszö­vetkezetek Országos Tanácsa elnökének előterjesztését a mezőgazdasági szövetkezetek munka verseny -mozgalmá­nak továbbfejlesztéséről. Szocialista mezőgazdaságunk fejlődésének eredményeként az élelmiszer-gazdaságban, a mezőgazdasági szövetkeze'> \ gazdálkodásában mind r gyobb szerepet töltenek L a különl öző mezőgazdasági termelő társulások. 4 kormány '’oután egyéb ügyeket térggeZ. Phenjani tanácskozás PHENJAN: Csütörtökön Phenjanban megkezdődött az észak- és dél-koreai közös koordiná­ciós bizottság második ülés­szaka. A tárgyalásokon részt­vevő dél-koreai küldöttséget Li Hu Rak, a dél-koreai központi hírszerző hivatal igazgatója vezeti, az északi tárgyalófél vezetője_ pedig Pák Szong Csői,. a Koreai Népi Demokratikus Köztár­saság második miniszterel­nök-helyettese, a Koreai Munkapárt Politikai Bizott­ságának tagja. Az ülésszak csütörtöki megbeszélése zárt ajtók mögött folyt. A legnagyobb New York-i negyedben. Brooklynban a fajüldöző fehér szülők né­hány napja bojkottálják az iskolákat, mert a negyed is­kolájába egy szomszédos túl­zsúfolt iskolából átirányítot­tak körülbelül 30 néger ta­nulót. A néger diákokat autóbu­szon szállítják az iskolához és rendőrök kísérik be őket a tanterembe. Minden reg­gel többszáz fős fajüldöző tő­in eg várja ököl;. Mefeaföno- luwi keresztül.-sértegetik és szidalmazzák a kis néger diákokat és záptojással do­bálják meg őket. Az isko­lában gyakorlatilag megszűnt az oktatás. A fajüldöző szülők fokoz­ták kampányukat Nyomá­sukra bezárták a negyed ki­lenc iskoláját, mivel a többi fehér fajüldöző- szülő „szó-' lidaritáSt” vállalt velük és gyermekeiket nem engedik iskolába menni. Most már több mint 12 000 tanuló nem jár iskolába. Az isko­lákban is feszült a helyzet. A felszított hisztérikus és gyűlölködő légkörben csopor­tos verekedésre került sor a fehér és néger tanulók kö­zött. A polgármesteri és a köz- —oktatási hivatal előtt » fajüldözők gyűléseket tarta­nak. A hatóságok, úgy tű­nik, nem kívánnál« közbe­lépni és tevékenységük csak arra korlátozódik, hogy rendre intik a fajüldöző szü­lőket, de eszük ágában sincs megfékezni őket. Varsói tudósítás Lengyelország 2000-ben AZ ELMÚLT két évben a lengyel politikai, gazdasági és társadalmi életben bekö­vetkezett változások világ­szerte hatalmas érdeklődést keltettek. Egy bizonyos. Min­denki érzi, hogy új szakasz kezdődött, melynek ihletöje, ösztönzője és irányítója a párt. A pártmunka új stílusa tö­megeket ragad magával. A helyi közigazgatás átszerve­zéséről szóló határozaton „még meg sem száradt a tinta” — mondják Varsó­ban — már új plenáris ülést készít elő a központi bizott­ság, ezúttal a fiatalok, az if­júsági szervezetek ügye ke­rül napirendre. Hiszen — hangoztatják — azok a pers­pektivikus feladatok, ame­lyeket a párt az elmúlt két év alatt felvázolt, magukkal ragadták az egesz lengyel if­júságot, s a végrehajtás fő­ként az ő vállaikon nyug­szik majd. (A hosszútávú ter­vezés ma Lengyelországban szervesen összetartozik a je­len feladatainak megoldásá­val. Éppen a ma eredményei — az utolsó két esztendő bíztató gazdasági fejlődése, politikai lépései — adnak hitelt a tervezésnek.) A fiatalság számára a párt lelkesítő távlatokat nyitott: „rajtatok múlik, milyen lesz hazátok 2000-ben!”. A 2000. esztendő egyre gyakrabban fordul elő írásokban, tanul­mányokban. Tudós* köz­gazdászok, művészei-, politi­kusok, írók, az Álla ii Terv­hivatal, az ipar, a mezőgaz­daság. a Tudományt s Akadé­mia kihalóimé '-■!('! kölel- Szamra jtiC.ii.cin, nie-, a fu­turológiái előrejelzésüket, A „Perspektywy” című hetilap minden száma közli a hozzá­szólásokat, véleményeket ar­ról a szinte mindennapossá vált témáról, milyen legyen Lengyelország az évezred fordulóján, illetve az évszá­zad fordulóján. Mieczyslaw Rakowski, a közgazdasági tudományok doktora, a Lengyel Tudomá­nyos Akadémia tagja, az Ál­lami Tervező Intézet tudo­mányos munkatársa bgész. sor híres munkája után most részletekben jelenteti meg a Perspektywy hasábjain óriá­si előzetes érdeklődést kivál­tó könyvét: „Lengyelország 2000-ben”. A cikksorozat máris óriási vitát váltott ki. Melyek Rakowski legérdeke­sebb tézisei? A LENGYEL urbanizáció­nál arra kell törekedni, hogy a század végére körülbelül 100 olyan városi település legyen az országban, amely­nek lakossága 200 000 és 500 000 között váltakozik. (Sem Varsót, melynek lakossága jelenleg 1 millió 300 ezer, sem Lodzt, melynek lakossága több mint 700 0Ö0, nem fej­lesztik , többmilliós metropo­lissá.) A városokban él majd a lengyel lakosság több mint 80 százaléka. A városok kö­zötti vasútközlekedést úgy oldják meg, hogy az ország bármely része 2—3 óra alatt eléri íető legyen. A városokat autó sztrádák kötik össze, a városi tömegközlekedés fő eszköze a metró lesz. A me­zőgazdaságban dolgozók túl­nyomó részét is városokba tömörítik, munkahelyük ma. ximaUsau 30—30 kilométer távolságnyira lehet lakóhe­lyüktől, így autóbuszokkal könnyen elérhetik azt. Lengyelország földterüle­tének 25 százalékát erdő bo­rítja. Rakwski szerint a századfordulóra az intenzi­vebb mezőgazdasági termelés mialt 8,3 millió hektárral csökkenteni lehet a mező- gazdaságban hasznosított földterületet és Lengyelor­szág területének 50 százalé­kát erdő borítja majd. Ez messzemenőleg megváltoz­tatja az egész környezetei, zöld Lengyelország szület­het — állapítja meg. Az ipar a kevésbé anyag- igényes és több munkaigé­nyes ágazatok felé tolódik el. A munkaidő az automati­zálás útján felére csökken, valamennyi munka elvégzé­séhez magasabb képzettség­re lesz szükség. A tár^dal- mi életben a kultúráé, a kulturáltságé az első hely. A tanulás és szórakozás, a hasznos pihenésre szolgáló többlet idő megszünteti az emberek között' napjainkban tapasztalt elidegenedést és a kulturált társadalmi 'érintke­zésre sokkal több időt for­díthatnak majd. MINDEZ a n "hiány példa természetesen csak jelzés a cikksorozatból és a körülötte folyó orszégej vi-á-úl. 'Je­lentősége azonban letagad­hatatlan. A lengjelek előre néznek, a jövőt kémlelik, és a horizontot a párt nyitotta meg előttük. A mi lehetősé­günk — állapítja meg Ra­kowski — nem kisebb a vi­lág bármely más népénél és országánál. A jövőnk csak rajtunk múlik. H, B. %

Next

/
Thumbnails
Contents