Népújság, 1972. november (23. évfolyam, 258-282. szám)
1972-11-23 / 276. szám
Az alaphang: a határozata Évente háromszázezer műszerfal Zsigulihoz Politikai, gazdasági vezetők tanácskozása Egerben A Magyar Szocialista Munkáspárt Heves megyei Bizottsága 1970-ben végzett vizsgálatai után 1972-ben ismét felmérte, elemezte — lapunkban részletesen is beszámoltunk róla —, a minisztériumi vállalatok és a megyei gyáregységek kapcsolatát. Az említett vizsgálatokat megelőzve pedig megyénk pártbizottságának első titkára az országgyűlésen is elmondta, hogy mi az, ami jó, eredményes, illetve min kell javítani, változtatni, hogy az érintett termelőegységek még eredményesebben tudják végezni közös gazdasági, politikai munkájukat. Mindezek azt bizonyítják tehát, hogy gyáregységeink munkáját rendszeresen figyelemmel kísérik, s segítik megyénk politikai vezetői, akik folytatva az évek óta tartó eszmecserét, ma újabb tanácskozáson beszélik meg, cserélik ki gondolataikat a nagy vállalatok, a gyáregységek, a minisztériumok, gazdasági, politikai vezetőivel Nyugodtan mondhatjuk: ilyen jellegű és összetételű „randevú” még nem volt megyénkben. A ma kezdődő egri tanácskozáson ugyanis — rendezője az MSZMP Heves megyei Bizottsága —, az érintett vállalatok, gyáregységek, minisztériumok képviselői ülnek majd egymás mellett, folytatnak minden bizonnyal érdekes párbeszédeket a közös feladatokról, az eredményekről, a gondokról, a feszültségeikről egyaránt. Több aktualitása is van a mai tanácskozásnak. Egyrészt a pánt megyei végrehajtó bizottságának a gyáregységekkel foglalkozó határozatait élő szóban is megismerhetik a felsőbb szervek képviselői, másrészt a gyáregységek vezetőinek is alkalmuk lesz szemtől szembe és testületileg is elmondaniuk: hez várnak nagyobb segítséget, illetve min szükséges változtatni, módosítani Nem véletlen, hogy most kerül sor erre a tanácskozásra, amelynek alaphangját egészen biztosan a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának november 14— 15-í üléséről kiadott, s a gazdasági munkára vonatkozó határozatok adják majd meg. Mert, ha vannak is, s ha lesznek is viták a „kicsik és nagyok között”, abban mindig is egységes volt a vélemény, hogy a feladatoknak közösen kell eleget tenni És mint a megye üzemeiben is nagy érdeklődéssel várt, s egyetértéssel fogadott Központi Bizottsági határozatokból is kiderül: a tennivalókból bőségesen „válogathatnak” az üzemek, a vállalatok is. Bizonyításképpen elég, ha csak egy pontját idézzük a határozatnak: „— A munka hatékonyságának rendszeres emelése útján biztosítani kell, hogy a termelés szélesebb területein csökkenjen a termékek önköltsége, főként a korszerűség és a nagy sorozatokban való gyártás fokozásával. Intézkedni kell az irányítás és a végrehajtás minden szintjén a munka termelékenységének további javítására, a korszerű termelői kapacitások fokozottabb kihasználására, az előállított termékek minőségének javítására, valamint a termelés önköltségének a rezsi, és az általános költségeknek a csökkentésére.’’ Mindezeknek a megvalósításához, valóra- váltásához több, jobb, hatékonyabb munkára van szükség Heves megye üzemedben is. Ezt szolgálja, ennek az érdekében kerül sor a mai tanácskozásra is. mi zavarja, mi hátráltatja munkájukat, imPatyo!af>akci© A magyarországi üzemek többféle alkatrészt készítenek a Togliattiban lévő Zsipulí gépkocsigyárnak. A Mechanikai Mérőműszerek Gyára évente háromszázezer darab komplett műszerfalat szállít. November hónapban kerül szállításra a félmiüiomodik műszerfal. A képen: a kész műszerfalak végellenőrzése. (MTI foto — Bajkor József felvétele) 100 kilométeres sebességgel Füzesabony és Eger között Bevált az állomások körzetesítése Új vasúti megálló Makiár néven Kétszeres javulás a megyei szolgáltatásban További javulásra számíthatunk a szolgáltatásban. Mint Varga Istvánnétól, a Heves megyei Patyolat Vállalat igazgatójától értesültünk: ha az építők „jóvoltából” csaknem egy esztendőt késik is, Eger déli ipartelepén jövőre elkészül végre az új, korszerű mosóüzem, a vasalómühellyel együtt. Március végére szeretnék a kivitelezők a német szerelők rendelkezésére bocsátani a területet, ahol egyhónapos munka után teljesen végeznének a feladattal. így akár május elsején már sor kerülhet a modern létesítmény avatására is, amely a továbbiakban a jelenlegi üzem, teljesítményének kétszeresére képes. Egyidejűleg — a jövő év elején — megkezdődik a mostani egri, Sas úti üzem 4—4,5 millió forintos rekonstrukciója is, s ezzel az ide szakosodó vegytisztftás- ban ugyancsak kétszeresére bővül a kapacitás. Megkezdődött már Hevesen a gyorstiszti tó szalon építése, s az elképzelések szerint 1973- ban munkába is áll Ugyanekkor elkészült a terve az egri, Marx Károly utcai szalonnak, s hasonlót szeretnének — de pénzbedobással, bizonyos fokig önkiszolgáló rendszerű működéssel — a dr. Sándor Imre utcában is« A törekvésekhez nagy segítséget nyújt a vállalatnak a tanács. Bővül a felvevőhálózat is. Az idén Apcon, az egri Fi-, nomszerelvénygy árban, Füzesabonyban és Kiskörén nyűt Patyolatüzlet, s a közeljövőben Lőrinciben, Bélapátfalván is sor kerül hasonló eseményre. A vállalat Nógrád megye eddigi körzetéből, jövőre, két ütemben 11 fiókot vesz át, közöttük elsőként január elsejétől a petőfibányait. Mindezeken kívül pedig szintén 1973-ban Erdőtelket és Tamamérát is bekapcsolják a Patyolat-hálózatba, s új üzletet kap Eger is. * (—ni) Négy esztendeje is elmúlt már, hogy a kisforgalmú vasútvonalak és állomások megszüntetésének megyei elképzeléseit megtárgyalta annak idején a megyei tanács. E program keretében, a vasút korszerűsítése, a forgalom gyorsítása és nem utolsósorban az ésszerű takarékosság jegyében megszűnt a Tarnaszentmiklós—’ Pély közötti 13 kilométer hosszú kisvasúti vonal, valamint a Selyp—Kisbágyoo közötti 23 kilométer hosszú vonal. Mindkét megszűnt vasútvonal által érintett települések lakóinak közlekedése a sűrített autóbuszjáratok és a megépített, feljavított országutak segítségével megoldottnak tekinthető. Ugyancsak helyesnek bizonyult Heves megyében is a vasúti forgalom okszerű körzetesítése. A megyében eddig öt vasútállomás áruforgalmát terelték át, így Szi- halom állomás áruforgalmát Füzesabony, a lőrincit Selyp, az adácsit Vámosgyörk, a nagyútit Kál-Kápolna, míg a makiári vasútállomás áruforgalmát ugyancsak Füzesabony vasútállomása vette át, — s ahol szükségesnek bizonyult, ott a községek között szélesítették és erősítették az országutakat a megnövekvő forgalom lebonyolítása miatt. További elképzelés, hogy 1973. január 1-én Szarvaskő és Nagyvisnyó vasúti áruforgalmát szüntetik meg, a felnémeti vasútállomásra terelve azt. Igaz, hogy mind a két állomás ügyében a termelőszövetkezetek kifogásokkal éltek, ugyanakkor el kell fogadni a MÁV álláspontját is, hiszen az egyik állomás áruforgalma sem érte. el még a napi egy vagon forgalmi szintet sem. A távlatokban elképzelhető Egerfarmos és Kétútköz vasútállomásainak megszüntetése, sőt a karácsondi vasútállomásé is, ám mindehhez az szükséges, hogy Egerfarmos és Mezötárkány, illetően Karácsond és Ludas között megfelelő és , korszerű út épüljön meg. Miután ennek jelenleg még nincsenek meg az anyagi feltételei ezeknek az állomásoknak a megszüntetése meglehetősen a távoli jövőre tartozik. A jövő feladata, bár nem a távoli évtizedeké, Eger város pályaudvarának korszerű és célszerű átépítése. A Budapest—Füzesabony— Eger—Putnok közötti átszállásokkal tarkított közlekedés és teheráru-forgalom aligha mondható szerencsésnek, s ezen már csak azé/t is szükséges változtatni, hisz a Bélapátfalvi Cementgyár nagyarányú rekonstrukciója 23 tonna tengelynyomású vasútvonal kiépítését igényli. A tervek, a felmérések „születőiéiben” vannak és mint utal tünk rá, »ha nem is a közeljövőben, de előreláthatólag a következő ötéves terv második felében talán már formát is kezdenek ölteni az elképzelések. Ezzel összefüggően, illetően mégis ettől függetlenül jelentősen korszerűsítik az eger—füzesabonyi vasútvonalat, a személyforgalom körzetesítése tekintetében is. A lényeg, hogy e vasútvonalon megszűnjön a jelenlegi Makiár és Nagytálya megállóhely és a kettő között Makiár névén új vasúti megállóhely létesüljön. Az. Eger—Füzesabony közötti, egy megállóhely es vasúti szakasz lehetővé tenné, hogy 100 kilométeres óránkénti sebességgel közlekedjenek a vonatok és így a 28—30 perc helyett 15 percre csökkenne a menetidő. A tervek itt is előrehaladottak, bár a tárgyalások még folynak, hiszen a vasút korszerűsítésével párhuzamosan éppen Nagytálya, Andornaktálya községek számára lenne szükséges az autóbuszvonalak megnyújtása Egerből, illetőleg Egerbe. A közlekedés napjaink társadalmi és gazdasági életének fő ütőerét jelenti, s örvendetes, hogy ez az „ér” Heves megyének is új és frissebb vért szállít majd. —... .. ísiurkfl# Nyugdíjtörvény it A nyugdíj alapját képező átlagjövedelem számítása A szövetkezeti tag öregségi és rokkantsági nyugdíja ősz- szegét — az eddigi szabályok szerint —, általában azokra a nyugdíjosztályokra meghatározott jövedelem havi átlaga alapján állapították meg, amelybe a nyugdíjazás évében a nyugdíj megállapítását megelőző hónap utolsó napjáig, valamint a közvetlenül megelőző négy naiptári év alatt be volt sorolva. így például: ha a termelőszövetkezeti tag 1973. június 1-ével menne nyugdíjba, nyugdíja összegét azokra a nyugdíjosztályokra meghatározott havi jövedelem átlaga alapján kellene az ismertetett szabály szerint kiszámítani, amelybe 1969. január 1-e és 1973. május 31 -e közötti .időben be volt sorolva. Mondjuk, hogy 1969-ben az 5., 1970-ben a 8., i971-bem a 9.. 1972-ben és 1973-ban pedig a 4. nyugdíjosztályba volt besorolva. Mindegyki évben teljesítette a nyugdíjévhez szükséges 150 munkanapot, illetőleg a nyugdíj megállapítása évében az 5 nyug- díjhónapot. A figyelembe vehető havi jövedelem az 5. nyugdíjosztály szerint havi 1300,—, a 8. osztályban 1600,—, a 9-ben 1700,—, a 4- ben 1200,— Ft. Ennek megfelelően az 1969. évre 12x1300= 15 600,— Ft, az 1970. évre 12x 1600=19 200— Ft, az 1971. évre 12x1700=20 400,— Ft, az 1972. évre 12x1200= 14 400,— Ft., az 1973. évre pedig 5x1200=6000,— Ft vehető figyelembe. A nyugdíj- összegének alapját tehát 75 600:53=havi 1426,— Ft átlagjövedelem képezne,. , A munkateljesítmény ;dős korban, rendszerint csökken, de legalábbis ingadozik. Nem méltányos ezért az öregkori pihenés biztosítását szolgáló nyugdíjat négy—öt év jövedelmének az átlaga alapján megállapítani. Az új rendelkezések ebben a tekintetben is változást hoznak. Azoknak a szövetkezeti tagoknak a nyugdíját ugyanis, akik 1972. december 31-e után mennek nyugdíjba, már nem négy év és a töredékév nyugdíjosztálya szerint, hanem a nyugdíjazást megelőző 5 naptári év közül a legkedvezőbb 3 év nyugdíjosztálya és a nyugdíjazás évére irányadó nyugdíjosztály szerinti jövedelem átlaga alapján állapítják meg. A legkedvezőbb 3 év és a töredék- év nyugdijosztálya szerint azonban csak annak a termelőszövetkezeti tagnak lehet a nyugdíját megállapítani, aiki a nyugdíjazását megelőző 5 naptári óv alatt megszakítás nélkül termelőszövetkezeti tag volt és a legkedvezőbb 3 naptári év mindegyikében teljesítette a nyugdíjévhez szükséges munkanapokat (férfi 150, nő 100 munkanapot). Az előbbi példában említett termelőszövetkezeti tagnál az 1968—1972. közötti 5 évből kell a legkedvezőbb 3 évet kiválasztani. Ismerni kell tehát az 1968. évi nyug- dijosztályát i&. Ha ebben az évben a 7. nyugdíjosztályba volt besorolva — amely szerint figyelembevehető havi jövedelem 1500,— Ft —, a nyugdíjazását megelőző 5 naptári év közül a besorolás szempontjából reá nézve legkedvezőbb 3 naptári év az 1968., az 1970. és az 1971. év. Nyugdíja összegét ezért e három évi és a nyugdíjazása évére irányadó nyugdíjosztálya szerinti jövedelme alapján kell megállapítani. Ennek megfelelően a? 1968. évre 12x1500=18 000,— Ft, 1970. évre 12x1600=19 200,— Ft, 1971. évre pedig 12x1700= 20 400.— Ft jövedelmet, vagyis a 3 évre összesen 57 600,— Ft-ot vesznek számításba. A nyugdíj alapját 57 600.— Ft plusz az 1973. évre eső 6000.— Ft=63 600:41=havi 1552,— Ft képezi. • Az új szabály tehat a példabeli esetben havi 126.— Ft-tal magasabb átlagjövedelem figyeimbevételét teszi lehetővé nyugdíja megállapításánál, mint az eddigi szabály. A szabályok lehetővé teszik azt is, hogy a nyugdíjba menő szövetkezeti tag az öregségi korhatár elérését (férfi a 65 év, nő a 60. életéve betöltését), vagy ennél 5 évvel alacsonyabb életkor (férfi 60., nő 55.) betöltését megelőző nyugdíjosztálya szerint kérhesse nyugdíjának a - megállapítását. Az átlagjövedelem kiszámítása ebben az esetben úgy történik, hogy. az fiiéikor betöltésének évében az életkor betöltéséig eltelt tö- red ékidő, és az ezt megelőző 4 naptári év alatt történt besorolásának megfelelő nyugdíjosztály szerinti jövedelmet ves'i k figyelembe. E szabály csak abban az esetben kerülhet alkalmazásra, ha a termelőszövetkezeti tagnak az öregségi korhatár elérésekor, illetőleg ennél 5 évvel alacsonyabb életkor betöltésekor már volt 10 nyugdíjévé. A termelőszövetkezeti tagnak az a családtagja, aki a termelőszövetkezetbe tagként belépett, belépésétől számított 1 éven belül kérheti any-, nyi — legfeljebb azonban 5 naptári évnek nyugdíjévként' történő beszámítását, amely években mint segítő családtag a nyugdíjév megszerzéséhez szükséges munkaegységeket (férfi 120, nő 80), illetőleg 1967-től kezdődően a szüknéges munkanapokat (férfi 150 nő 100), a közös munkával teljesítette, és a nyugdíj járulékot ezekre az évekre utólag megfizeti. Az ismertetett szabály továbbra is érvényben marad. Mivel pecüg többen voltak Az 1972. december 31-e után nyugdíjba menő szövetkezeti tag kérheti, hogy az említett négy naptári év nyugdíjosztálya szerinti jövedelme helyett, az öregségi korhatárt, vagy az annál 5 évvel alacsonyabb életkorát megelőző 5 teljes naptári év közül annak a 3 évnek a nyugdíjosztálya szerinti jövedelmet vegyék figyelembe, amely számára' a legkedvezőbb. A töredékidőre eső jövedelmet természetesen itt is figyelembe kell venni. Ennek a kedvezménynek azonban gyakorlati jelentősége majd csak a későbbi időben lesz, mivel az 1968. előtti évekre egységesen havi 900, —Ft-ot lehet átlagjövedelemként számításba venhi. Olyanok, akik beléptek a termelőszövetkezetbe, de elmulasztották a belépéstől számított 1 éven belül kérni a családtagként eltöltött idők nyugdíjévként való beszámítását, az 1973. január 1-én hatályba lépő új rendelkezés lehetővé teszi, hogy 1973. december 31-ig azok is kérhessék a családtagként eltöltött idők figyelembevételét, akik eodig azt elmulasztották. Av a családtag azonban, ak; 1972. december 31-e után lép be a termelőszövetkezetbe, továbhra is ..csak a belépését követő 1 éven belül kérheti a családtagi évek'elismerését. ______ tíoípiatjuk) i A családtagként közös munkában töltött évek nyugdíjévként figyelembevétele
