Népújság, 1972. november (23. évfolyam, 258-282. szám)

1972-11-19 / 273. szám

Hol kezdődik a minőség? L átszólag nem nagy dol­gok­Az első osztályú étterem­ben — ahol az étlap a kü­lönlegességek egész sorát ígéri — az átlagosnál termé­szetesen magasabb áron, ki­hozza a felszolgáló a szálka­mentesnek hirdetett halból készült finomságot... ami­ben sajnos ugyancsak akad szálka, viszont annál kevés­bé' még az alapvető fűszerek­ből is, a sóból, vagy papri­kából Beköszöntvén a hűvösebb idő, vásárol hát az ember egy jobbnak tartott, színes pulóvert, örömmel siet vele haza, s alig várja, hogy vi­selhesse. Aztán egyszer bele­bújik, térül-fordul benne, este pedig leveti magáról: meglepetve, bosszankodva tapasztalja, hogy a drága holmi rútul összefogta vilá­gos ingét. Más. Beköltözöl végre az oly régóta várt, annyira óhajtott lakásba és élvezed az új örömét. Nyilvánvaló, hogy minden tetszik, min­dentől él vagy ragadtatva. Később azonban, ahogy be- rendezkedel, s jobban is kö­rülnézel, látod, hogy az aj­tótokot „kissé” csérén állí­tották a falba, az ajtó defor­mált, ujjnyi rések vannak mellette akkor is, ha bezá­rod. S szelei a többi „nyílás­záró” is, ami ugyan nyáron még elviselhető volt, de őszidőben, a kiváltképpen majd a télen már kevésbé. A lakásban határozottan hi­deg van, olyannyira, hogy egész nap fűtened kell, mert különben elviselhetetlen a hőmérséklet. Eközben pedig a normálisnak a duplájára emelkedik a fűtési költsé­ged, amj szintén nem mellé­kes. No, és? — kérdezik erre tőled. Mire valóban nem tudsz mást válaszolni, mint azt, hogy: igaz, igaz, utólag is tehetsz még sót és papri­kát az említett halászlébe, s nem hajt a tatár, a török, szép lassan, egvenként ki­szedegeted a kellemetlen szálkákat... Aztán színes inget is vehetsz az új puló­vered alá, esetleg éppen olyan színűt, mint a pulóver, s már nem is látszik úgy rajta a festék. S mi több: az a lényeg, hogy egyszerűen van lakása az embernek, a szobákon átfütyülő szél, az ajtók, ablakok ujjnyi rései csupán jelentéktelen aprósá­gok! A válasz azonban — jól tudja ezt a kérdező is — ko­rántsem meggyőző. Tudod te is, s tudja a másik is, hogy a mégoly kis hibák is hibák, észrevehető foltok a minő­ségen. Kicsinységük mellett is idegesítik, ingerültté te­szik az embert, s ezek az ap­ró bosszúságok olykor szin­te ugyanúgy rontják a köz­érzetet, a hangulatot, mint a nagyobbak. S alattomosan, észrevétlenül mérgezik az életedet, az életünket, amit egyébként annyira szeretünk, amire különben annyira vi­gyáznánk. S tudom, tudod azt is, hogy kis hibákkal kezdődnek a nagyobbak. Ha szemet hu­nyunk a látszatra apróságok felett, engedékenyebbek le­szünk a jelentősebbekkel szemben is. Ha nem szólunk a szálkamentesként árult drága szálkás halért, vagy a csárén beépített ajtótokért — holnap esetleg teljességgel elfelejtik az étterem kony­háján, hogy a halhús szálka nélkül, vagy igazán minimá­lis szálkával is található, s az építészetbém valaha is­merték a függőónt, amellyel a merőlegest mérték az aj­tók beállításánál, a falak ki­húzásánál. Holnap nemcsak szeleinek majd az ablakok, hanem teljességei hiányza­nak a szobák falából vagy talán kifelejtik a bejáratot, aztán keresheted a lépcsőhá- zat is ... Nem oktalan nyflgösség. kákán való csomókeresés, ha az ember a kis hibákat is kifogásolja. S éppenséggel nem véletlen, hogy a kis hi­bákra figyelmeztet: hiszen, aki törődik az ilyenekkel, komolyan veszi az apróságo­kat, minden bizonnyal fele­lősséget érez a nagyobbakért is. Akit megszólnak, elma­rasztalnak a kisebb vétke­kért, egész biztos, hogy elke­rüli már a jelentősebb hibá­kat. Végsősoron: a bírálatnak eredménye lehet! S mi más a cél, mint, hogy napról napra eredménye­sen dolgozzunk, a tőlünk tel­hető legjobb minőséggel ör­vendeztessük meg egymást az élet minden területén..?! Í gy dolgozzék hát a szakács, mintha saját számára főzne mindig, olyan pulóvert küldjön az üzletbe a munkás, mintha maga hor­daná később, s a kőműves se építsen másképp, mintha ő akarna beköltözni, lakni az új házban. S ha e szándék újra meg újra párosul a gya­korlattal, nemcsak önma­gunkkal szemben leszünk igényesek, hanem mások hasonló igényeit is igyek­szünk minduntalan tökélete­sen kielégíteni, minden bi­zonnyal kevesebb lesz a gondunk, bosszúságunk, elégedetlenségünk, sokkal boldogabban élhetünk! Gyónl Gyula u A Népújság jogi sorozata flz Aj nyiigdrrende'kezésrtl Szerdától kezdve lapunkban közüljük a módosított, Il­letve kiegészített termelőszövetkezeti nyugdíjrendszerről -szóló cikksorozatunkat A sorozat 14 folytatásban jogi ala­possággal, közérthetően ismerteti az új szabályokat Írásunk nemcsak azoknak nyújt konkrét segítséget eligazodást az új rendelkezések között akik 1973. január elsejétől készül­nek nyugdíjba, hanem a már nyugdíjban lévőkre vonat­kozó változásokat is ismerteit Hók között - Ramadan kosokon 4. 1348-ban kezdődött Valahol Szíriában járunk. A jól megépített úton apró falvak, kertek, megművelt földek között robog a gép­kocsink. Letérünk egy má­sik, hasonlóan jó állapotban levő útra, haladunk egy ide­ig, majd megállunk. A kis falu semmiben sem külön­bözik a többitől, amelyen ed­dig átutaztunk. A község ve­zetőit keressük. Egy magas fiatalember elindul, hogy ér­tesítse őket. Várjunk addig !tt — mondja. Várunk. Köz­ben beszélgetni, barátkozni szeretnénk a bennünket kö­rülvevő gyereksereggel, s a néhány lépéssel mögöttük álló felnőttekkel. Nem sokra megyünk. Hiába mondja arab tolmácsunk, hogy kik vagyunk, válasz nem érke­zik. Csendben néznek rámik. A gyerkek, akiknek a fejét próbáljuk megsimogatni, fél­ve hátrább lépnek. Megérkezik a vezető. Erős, markáns arcú, jó negyvenes férfi. Mögötte idősebbek, fia­talabbak még néhányan. Be­mutatkozik, mégegyszer meg­győződik arról, hogy kik va­gyunk és invitál, menjünk az ő házába, ott nyugodtan beszélgethetünk. Alig méter­nyi széles, zegzugos kis kö­zökön, egymáshoz ragasztott, apró házak között kanyar- gunk, míg egy piciny udvar­ra. onnan egy hűvös szobába érünk Olyan az érzésünk, mintha egy fázósan, félve össze boruló nyáj közepén lennénk, hisz az egész falu a maga zegzugos labirintusá­val, apró házacskáival akko­ra, hogy egy jókora takaró­val talán be is lehetne fed­ni. Palesztin menekültek tá­borában vagyunk. A szőnye­geken körül ülve a közös­ség vezetői néznek ránk kí­váncsian. Öröm és bizalom sugárzik a szemükből amikor hallják, hogy egy távoli szo­cialista ország fiai érdek­lődnek az 6 sorsukról. Először általában beszélge­tünk. Meglepő tájékozottság­gal szólnak hozzá a világ dolgaihoz. A szocialista or­szágokat jól ismerik, test­vért, szövetségest tisztelnek Galenus inasa A kígyó és kehely Jegyé­vel díszített arany pecsét­gyűrűt adtak át 32 gyógy­szerésznek, a Heves megyei Gyógyszertári Vállalat ala­pító tagjainak. Hárman — tudományos munkálkodá­sukért — a Magyar Gyógy­szerészeti Társaság kitünte­tését, Than Károly emlék­plakettet kaptak. Az egyik kitüntetett Czipczer Ottó, az egri Gyógyszertári Központ „Galenus” laboratóriumának vezetője. öt esztendővel ezelőtt ke­rült az egri Galenus labora­tórium élére. Olyan ember­nek jutott a vezetői poszt, aki már számos helyen bizo­nyította hozzáértő tehetségét, kutató-kísérletezői hajlandó­ságát, s aki gyógyszerész kol­légái körében tartózkodó sze­rénységéről is nevezetes. A laboratórium létezéséről igen kevesen tudnak, s még kevesebben ismerik annak j . .txrtw ' 1872. n. rendeltetését, tevékenységét. Mindenekelőtt erről magya­ráz Czipczer Ottó a Bajcsy- Zsilinszky. utcai műhelyben. A neonfényben üveg- és fém- műszerek, berendezések csil­lognak, vitrinek polcain üveghengerekben sárga, zöld, színtelen folyadékok, fehér színű porok, s mindent be­tölt a gyógyszerek illata. — Laboratóriumunk közép­szintű üzem a gyáripar és a gyógyszertárak között. Olyan gyógyszereket készítünk, amelyekből nem tud eleget adni a gyáripar, s amelyek elkészítésére nincsenek meg a kellő feltételek a gyógy­szertárak kis műhelyeiben. Elsősorban a hiánycikkek pótlása a feladatunk. Rendel­kezésünkre áll minden szük­séges alapanyag, s ezekből készítjük el mi a hiányzó gyógyszereket. S hogy tevé­kenységünket számadatokkal is alátámasszam: évente 8— 10 millió forint értékű gyógy­szert állítunk elő. Heves me­gyén kívül mi látjuk el Szol­nok megye gyógyszertárait is, galenusi készítményekkel. Az egri laboratórium az ókor híres tudósáról kapta a nevét. Galenus nevéhez fon­tos anatómiai és élettani mü­vek fűződnek, s ő volt első összefoglalója a klasszikus világ orvosi ismereteinek. Maga is állított elő különbö­ző gyógyszereket. A hajdani tudós orvos útját járja a ké­sei szerény utód, Czipczer Ottó, immár a modem ké­mia korszerűbb, tudományos eszközeivel. A legelső és legfontosabb tennivaló az azonossági vizs­gálat. Minden alapanyagot ellenőriznek, elemeznek. A cserére (gyógyszergyárban, raktárban) sok lehetőség van. vasárnap s ez súlyos esetekhez vezet­het Nem lehet hát ezt a munkát rutinszerűen végezni, a felelősségtudat elsőrendű követelmény. Az elemzés tö­kéletes kell, hogy legyen. Az azonossági vizsgálat minden gyógyszertárban is kötelező. E vizsgálatokat — a gyógy­szerkönyv útmutatásai alap­ján — begyakorlotton és me­chanikusan végzik él, nem kutatva a szükséges kémiai folyamatok okát A „miért”- re figyelemfelhívóan készített Czipczer Ottó (Demeter And­rás kollégájával közösen) „Azmossági vizsgálatok” címmel egy 110 oldal ter­jedelmű kézikönyvet amit 15 megyében fogadtak el újítás­ként és használták az V. gyógyszerkönyv kiegészítése­ként — Komoly problémáink — mondja —, hogy laboratóriu­munk készítményeinek cso­magolása nem a legmegfele­lőbb, nem tetszetős. Gyógy­szereinket emiatt nem egy­szer idegenkedve és gyana­kodva fogadják a betegek. Sajnos a csomagolástechni­kán alig tudunk változtatni valamit Azt tartják fontos­nak,- hogy gyorsam, és kése­delem nélkül elkészítsük az egészségügyi ellátásban, hi­ányzó gyógyszereket, s úgy vélem, tevékenységünkben, ez a leglényegesebb. Az egri Galenus laborató­rium a kísérletezéseknek is műhelye. Igen sok probléma adódott egyidőben a gerrm- cid gyermekkúpokkal A kú­pok „vivőanyaga” kemény volt. töredezett oldódása hosszabb ideig tartott a kel­leténél. A laboratórium hosz- szú kísérletbe fogott, hogy megfelelő „vivőanyagot” ál­lítsanak össze, amelynek gyógyító, terápiái hatása biz­tosított Három évi erőfeszí­tés után sikerült csak a kí­vánt eredményt elérniük, s Czipczer Ottó most készül arra, hogy kísérleteik ered­ményeit tudományos feljegy­zésben is összefoglalja. A Galenus laboratórium vezető gyógyszerésze most 41 éves, ebből 18 esztendőt áldo­zott hivatásának. — Gyermekkorom óta gyógyszerész akartam lenni, s nem pedig pilóta vagy ten­gerészkapitány — mondja. — Mezőkövesden, ahol laktunk, közvetlen szomszédunkban volt a patika. Pesti Józsi bá­csi vezette azt a patikát, 4 gyermeke volt, s azok is mind gyógyszerészek lettek. Én együtt nőttem fel a Pesti gyerekékkel, együtt hancú- roztunk, játszottunk, együtt koptattuk az iskolapadot. Kétéves korom óta bejáratos voltam a patikába, elemista­ként sokat segítettem kiadni a porokat. Ott és akkor sze­rettem meg hivatásomat Érettségi után mindjárt egye­temre kerültem, s idejöttem a megyébe, 1954-ben, a dip­loma megszerzése után. Mindent megpróbált, amit egy gyógyszerésznek próbál­nia kell Dolgozott falusi gyógyszertárakban, volt he­lyettes vezetője az egri fő utcai éjjel-nappali és a Dobó téri nagygyógyszertámak is. Közben rengeteget tanult képezte magát Minősítést szerzett, mint szakfelügyelő, gyógyszerismertető és gyógy­szertechnológus. Utolsó, kötelező kérdés­ként munkájának szépségéről faggatom: mi az, amit hiva­tásában szeret, de kitalálva szándékomat, a válaszával megelőz: ■— r' yteni az embereknek. „ ’nyobb ... Pataky Dezső bennünk. Közben kávéval, tiszta, hideg vízzel kínálnak. A beduin módra főzött, mé­regerős kávé feloldja a tar­tózkodást. — 1948 óta élünk itt — kezdi a vezetőjük. Apám ta­nító volt Palesztinában, ab­ban a faluban, ahol addig éltünk. Egy szép napon, ta­lán június lehetett, cionista katonák vették körül a falut. Fél órát adtak és távoznunk kellett. Ügy hajtottak ben­nünket, mint a barmokat, át a határon. Aztán Szíriái test­véreink segítettek. Azóta itt élünk. Rámutat egy, valamivel fiatalabb társára. — Ök még csúnyábban jártak — mond­ja — A falu apraját, nagy- ját összeterelték, legéppus- kázták őket. Nagy gépekkel eltapos Lük a házakat. Gye­rek volt még, véletlenül me­nekült meg. — Kint játszottunk, a fa­lutól egy kicsit messzebb. Láttuk a katonákat, hallot­tuk a lövöldözést, nem mer­tünk hazamenni. Aztán már csak a holttesteket találtuk meg és a falu romjait. Apám, anyám, testvéreim maradtak ott. Lassan kikerekedik a múlt. A huszadik század egyik legtragikusabb sorsú népé­nek a történelme. 1947-ben hozott határozatot az ENSZ arról, hogy 1948. május 15-én megszűnik a Palesztina fe­letti angol mandátum. A ha­tározat értelmében Paleszti­na területén két önálló,, de­mokratikus állam alakul: egy zsidó és egy arab. Ki­jelölték a határvonalaikat is. Ám az igazságos döntésből nem valósult meg semmi. A tervezett két állam helyett egy jött létre. 1948. május 14-én, zsidó burzsoá-nacio- nalisták, cionisták kikiáltot­ták Izrael államot. Az új államban a hatalom a nyugati monopoltőkéhez ezer szállal fűződő zsidó nagyburzsoázia kezébe ke­rült. Hogyan mondta a pa­lesztin tábor visszaemlékező vezetője? — Tehették. A kivonuló angol gyarmati hadsereg tel­jes fegyverzetét átadta az iz­raelieknek. Ezek a legkor­szerűbb fegyverek voltak ab­ban az időben. És azóta is itt élnek. Akik felnőtt korban űzettek el ha­zájukból, lassan már öreg emberek. Felnőtté válik az az új generáció is, amely a száműzetésben született és nevelkedett fel. Ám a haza iránti szeretet és vágyakozás nem szűnik. Mi lesz velük? Egyöntetű a válaszuk a kér­désre: Életük legfőbb célja; visszatérni apáik földjére, békében élni Palesztinában. Nem feledtetheti velük ezt a vágyakozást az a testvéri szeretet és gondoskodás sem, amelyben arab testvé­reiktől részesülnek. Magunk is tapasztaltuk Szíriában, hogy minden különbség nél­kül, anyagiakban, kultúrá­ban, jogokban ugyanúgy ré­szesülnek, mint a szíriai ál­lam polgárai És mégis, el­pusztíthatatlan vágyként él bennük a hazatérés gondola­ta — mindinkább párosul­va egy olyan reménytelenség érzettel, amely végsőkig el­szánttá, vakmerővé, egyese­ket közülük kalandor tervek vak eszközévé is tehet. Küzdelmük végcéljának el­érését szinte reménytelenné teszi a palesztin felszabadí- tási mozgalom jelenlegi álla­pota: a teljes széthúzás, a mégoly minimális egység hi­ánya. íme, néhány momen­tum a jelenlegi helyzetről: Az ellenállási szervezetek közül a legerősebb az El Fa­tah, amelynek elgondolása szerint az új Palesztina ha­ladó, demokratikus ország lesz, amelyben keresztények, mohamedánok, zsidók béké­sen együtt élnek majd. „Né­pünk nem teszi le a fegy­vert addig, amíg Palesztina nem szabadul fel...” — mondják, s csak a katonai harcról akarnak tudni, a po­litikai megoldás útjait elve­tik. Nyilvánvaló, hogy ez a platform irreális, mert elve­ti a jelenlegi objektív hely­zet figyelembevételét. A palesztinok másik — ugyancsak befolyásos — szervezeté a Demokratikus Népfront Palesztina Felsza­badításáért elnevezésű szer­vezet, amely dokumentumai­ban imperialistaellenes, sza­vakban a marxizmus—leni- nizmus alapján áll. „Célunk egy egyesült demokratikus Palesztina megteremtése — vallják — egy tanácsköztár­saság, amelyben a Paleszti­nái arab és zsidó nép min­den nemzeti és osztályelnyo­más nélkül élhet.” Nem szük­séges bizonyítani, mennyire nincs realitása a mai Izrael által meghódított területen egy ilyen tanácsköztársaság létrehozásának. A Népi Front Palesztina Felszabadításáért elnevezésű ultrábáloldali szervezet a kö­zel-keleti konfliktus megol­dásának egyetlen lehetőségét egy harmadik világháború­ban látja. Ezek, a magukat maoistáknak valló gerillák vállalták az elmúlt évek lát­ványos repülőgép-eltérítéseit is. Természetes, hogy az ult­rabaloldali terrorakciók sem vezetnek pozitív eredményre. A legpozitívabb erőt az El- Anszar képviseli, amelynek soraiban a jordániai, a szi- riai, libanoni, az iraki kom­munista párt tagjai és pár­ton kívüliek harcolnak. Ál­láspontjuk világos és reális: „A fegyveres harc csak ak­kor érhet el sikert, ha össze­kapcsoljuk a szabadság, a haladás és a szocializmus erőinek világméretű harcá­val.” Valamennyi ellenállási szervezet és mozgalom egy­ségéért harcolnak, mint a si­ker alapvető feltételéért. Ügy tapasztaltuk, ehhez a harc­hoz a szíriai és az iraki ve­zetés részéről teljes támoga­tást kapnak. Varga József Következik: 5. Dobri gyen... Nagyvállalat keres megfelelő szakmai képesítéssel (egyetem, okleveles mérlegképes) rendelkező dolgozót számviteli osztályvezetői munkakör betöltésére Jelentkezés írásban (részletes működési leírással) ..ÉPÍTŐIPAIT* Jeligére az egri hirdetőbe;

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents