Népújság, 1972. november (23. évfolyam, 258-282. szám)

1972-11-18 / 272. szám

A fövő hét a tévében Moli közit! - Ramsdáis Isisen 3. A legbékésebb ágyúlövés Damaszkusz r KOSSUTH 8.18 Lányok, asszonyok 8.40 A (úvószene története. I. 8.59 Zenekari muzsika 10.05 Gábor Andor: Dollárpapa. R.-vált. 11.20 Salja pm énekel 12.20 Zenei anyanyelvűnk 12.50 Magyarán szólva.^. 12.45 Melódiakoktél 14.03 Jegyzet 14.13 Kantáta 14.25 Üj Zenei Újság 15.05 Kis magyar néprajz 15.10 Csak fiataloknak! 18.00 168 óra 17.30 Kortársaink 18.03 Beethoven: Itt. Erők» szimf. 19.25 Népi muzsika 20.11 Vidám pletykálkodás. !l, 21.11 Kedves lemezeim 22.20 Beat 23.05 Világhírű művészek tclsS #.10—2.00 Melódiakoktél A PETŐFI 9.05 Operettrés zl. 9.45 Válaszolunk hallgatóinknak 9.03 Nóták 11.50 Jelképek erdején át. ^ 12.00 Napraforgó 12.53 Éneklő Ifjúság 13.03 Mozart: Esz-dúr triói 13.25 Holnap közvetítjük 14.00 Hándel-művek 14.30 Közv. a ZTE—Honvéd labdarugó-merk. IL félidejéről 15.20 Orvosok a mikrofonnál 15.25 A Falurádió műsora 16.05 A hét műsorából 17.09 Kórusművek 17.24 Egy új Hitler-portréhov 17.39 Népdalok 18.10 Kalandozások*, sok muzsikával 19.10 Filmdalok 19,18 Debussy: Pelléas és Méftsande, 5 felv. opera 22.52 Petrovics: Cassazione, 13.15 Melódiakoktél MAGYAR 8.« rrv 9.55 Rólad van szód 19.25 Felfedezés az erdőben.’ Tv-film 13.25 Közv. a ZTE—Honvéd labdarúgó-mérk,-ről. Közv. az ügetőpályáró! 15.45 Slágerstúdió 16.30 Magyar rövidfilm 16.50 Múzeumi séták 17.15 Három nyomozó naplója.^ V. 17.45 Dokumentumfilm a Lett SZSZK-ról 18.45 Hírek 18.50 Beszélgetés Yehuda Menuhinnal 19.15 Cicavízió... 19.30 Tv-hiradó 20.00 Tabi László ötperce 20.05 Vidám történetek 21.10 Gilbert Bécaud. .. Francia zenés film 22.00 Tv-híradó 22.10 Az „L” alaki! szoba. Mb. angol film Egerben délután fél 4 órakor: A furfangos özvegy (Petőfi ifj. bérlet) Este 7 órakor: A furfangos özvegy (Madách-bérlet) EGRI VÖRÖS CSILLAG (Telefon: 22-33.) Fél 4. léi 6 és este 8 órakor Lépj olajra! Színes francia kalandfilm EGRI BROLY (Telefon: 14-07) Fe» 4 fél .6 es fél 8 órakor Cromwell , Színes, szinkronizált angol film GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Fél 4, háromnegyed 6 és este 8 órakor Wusa Színes amerikai film HATVAN! VÖRÖS CSILLAG Fél 6 órakor Utánam gazfickók Este léi 8 órakor A 22-es csapdája HA I s ‘ NI KOSSUTH A hegytetőn zöld fenyvesek FÜ/A.r \BJNY A jövő emlékei PÉTER VÁSÁR A A korona elrablása, av*?y újra a, bosszúállók FEDERICO GARCIA LORCA: Donna Rosita Kedd: 20.00 A háromfelvonásos drámai költemény előadása, a Víg­színházból, felvételről. A nagy spanyol költőt és drá­maírót 38 esztendős korában kivégezték a falangisták. Ha­talmas formátumú költésze­tén mély nyomot hagytak a gyermekkori élmények, a granadai táj, az ott élő em­berek. Drámáiban az ősi for­mákba merevedett spanyol társadalmat, ennek fojtott légkórét ábrázolta. Művésze­te mélyen népi ihletésű, drá­máiban famotívum néhány kiszolgáltatott asszonysorson keresztül mutatni be a társa­dalmi ellentmond ásókat. Az 1935-ben alkotott Donna Ro~ sitában már fokozottan kerül előtérbe a társadalmi meg­határozottság. A Vígszínház az elmúlt év decemberében állította színpadra a művet, Donna Rosita szerelme Dél- Ameriikába kénytelen utazni, s a lány évtizedekig várja reménytelenül kedvesét. Ez az értelmetlen hervadás ma­ga a mű,, amelyet Weöres Sándor fordított. A főszere­peket Pap Éva, Bulla Elma, Sulyok Mária és Páger Antal alakítják. BINDER MANN KOLLÉGA Szerda: 20.00 Magyarul beszélő NSZK! tv-űkn. A fűm egy nyugaton Többszínnyomással ofszet ét­járással vízjel nélküli fehér pa­pírra készült a magyar posta november 15-én megjelent leg­újabb bélyegsorozata. Az üveg­festményeket ábrázoló sorozat 40, 60 filléres, 1, 1,50, 2,50, 4 éa 5 forintos címleteket tartalmaz. A bélyegsorozat a Pénzjegy- nyomdában készült 610 ezer fo­gazott és 6 ezer fogazatlan pél­dányban. Az egyes címletek Rippl-Rónai, Lotz, Székely Ber­talan és Kernstock Károly alko­tásait mutatják be eredeti szí­nekben. A bélyegeket Zombory Sva grafikusművész tervezte. A posta 1973. december 31-ig áru­sítja a bélyegeket. — A posta­vezérigazgatóság közölte, hogy a „Magyar Népköztársaság Al­kotmányának egységes szöve­ge” elnevezésű sorozat két érté­ke az új forgalmi sorozathoz tartozik. Az új forgalmi soro­zatba sorolják a budapesti cen­tenárium három bélyegpár ér­tékeit. A bó végére jelzik két újabb forgalmi érték megjele­nését is. A 40 filléres Szarvas várossá alakulásának 250. évfor­dulója, míg az 1 forintos Salgó­tarján félévszázados jubileuma alkalmából jelenik meg. UEYELET Egerben: szombaton délután 2 órától hétfő reggel 7 óráig, a Bajcsy-Zsilinszky utcai rendelő­ben. (Telefon: 11-10). Gyermekorvosi ügyelet szom­baton 16 órától 17.30 óráig, va­sárnap délelőtt í> órától 10.30 óráig. Délután 16 órától 17.30 óráig az Alkotmány utcai ren­delőben (Telefon: 17-74.) Ren­delési időn kívül az általános orvosi iigyeleten. (Bajcsy-Zsi­linszky utca.) Hétfőn 19 órától kedd reggel 7 óráig a Bajcsy- Zsilinszky utcában. Fogorvosi ügyelet: 9—13 óráig a Technika Házában. Gyöngyösön: szombaton 14 órától hétfő reggel 7 óráig. Az orvosi ügyelet helye: Jókai ut­ca 41. szám. (Telefon: 117-27.) Gyermekorvosi ügyelet: vasár­nap délelőtt 9 órától 11 óráig a ■Puskin utcában.. (Telefon: : 23-50.) Hatvanban: szombaton 12 órá­tól héttő reggel 7 óráig a ren­delőintézetben (Telefon: 10-04.) Rendelés gyermekek részére is. Gyermekorvosi ügyelet vasár­nap 10—12 óráig a rendelőinté­zet. gyermekszakrendelésén. (Te­lefon: 10-04), Fogorvosi ügyelet- 8—10.39 étiig « randelÓtRtéMHiM. elterjedt problémáról szól. olyan gondról, ami számunk­ra teljességgel ismeretlen: ha valaki megöregszik, állandó­an attól kell rettegnie, hogy esetleg elveszíti állását, s töb­bé már nem tud magának munkát találni. Bindelmann úr is ilyen helyzetbe került. A céget — amelynek 25 éven át volt odaadó hivatalnoka —, a tulajdonos eladja, s az új főnök nem veszi át. Bin- delmannt azonban ez sem áb­rándítja ki volt főnökéből, s annak egyetlen alaptalanul és gondatlanul odavetett sza­vára ismét bízni kezd abban, hogy sorsa jóra fordul... GYILKOSSÁG RECEPTRE Szombat: 20.05 Magyarul beszélő amerikai film. A most vetítésre kerü­lő krimi írója Richard Le­vinson és William Link volt, rendezője pedig Richard Ir­ving. A bűnöző mesteri tö­kéllyel rendezte el a hely­színt tette elkövetése után, a legapróbb részleteikre is ag­gályos műgonddal figyelt, ám éppen ezen akad meg a de- tektívhadnagy, nem óhajt hinni a látszatnak, s kono­kul próbál megfogható nyom­ra találni. Az izgalmas film szereplőinek magyar hangjai: Garas Dezső, Benkő Gyula, Csűrös Karola és Láng Jó­zsef. N»gyon sokszor hangzott rú a bélyeggyűjtők részérül észrevé­tel a blokkok és bélyegképek nagyságáról. A MABEOSZ IX. küldöttközgyűlésén Horn De­zső, a Magyar Posta vezérigaz­gatója megígérte, hogy intézke­déseket fognak tenni a magyar bélyegek méretének csökkenté­sére és az első napi borítékok méretének egységesítésére, ez annál is fontosabb, mert ezek az érdekek találkoznak a posta belső kezelési munkájának meg­könnyítésével. o o o A Bizományi Aruház Vállalat holnap, november 19-én Kinizsi utcai székházában a filatelisták által önként felajánlott gyűjte­ményekből árverést rendez. Nyolcvanhárom gyűjtemény ke­rül felkínálásra, zömében ma­gyar bélyegek, köztük klasszi­kusokat is tartalmaznak, de vannak más országbeliek és te­matikus összeállítások is. Né­melyik olyan értékes anyagot tartalmaz, hpgy 10—20 ezer, sőt az egyiknek 54 ezer forint a kikiáltási ára. O 0 o ÚJDONSÁGOK: — Hollandiát Mivel szeptember 1-től tarifa- változás történt a holland pos­tán, a vöröskeresztes sorozathoz pótlólag egy ugyancsak vörös­keresztes 5 c-es pótbélyeget is forgalomba hoztak. — Izland: Az északi jégvilág mélyéből fa­kadó gejzírek, hőforrások me­legét jól hasznosítják az izlan­diak. Három bélyegből álló so­rozatban láthatjuk — 8, 12 és 40 korona —, hogy paradicso­mot, rózsát termelnek és távve­zetéken szállítják a hőenergiát. — Jugoszlávia: A húszadik férfi és az ötödik női sakk-olimpia emlékére — szeptember 18— október 14. között zajlott Skop­jéban — 1,50 As 6 dinár névér­tékű bélyegből álló sorozat je­lent meg. — Lengyelország: Ki­lenc bélyeget tartalmazó soro­zaton — 20, 40 és 60 gr. 1,35, 1,65, 3,40, 4, 4,50 és 7 zl. — a lengyel állatkertek legnépsze­rűbb lakóit láthatjuk. Minden bélyegen szerepel az állat tudo­mányos és lengyel elnevezése is. Németi V. Amikor Kairó repülőterén elbúcsúztunk egyiptomi ven­déglátóinktól, újságíró bará« tahiktól, félig tréfásan, fé­lig komolyan felhívták a fi­gyelmünket: Mire Damasz­kuszba értek, éppen elkez­dődik a Rámádén ünnepe, vi­gyázzatok, nehogy éhen hal­jatok. A napnyugtába hajló út, amely a Nílus völgye felett kivezetett a tenger fölé, majd egy merész körívvel megke­rülve Izrael partjait, Liba­non keleti csücske felett Szí­ria légterébe, Damaszkusz fölé ért, nagyon szép volt. A látvány feledtette a nagyon hétköznapi földi problémá­kat: alattunk a kicsiny, de el­szánt és erős agresszor, Izra­el partvidéké látszott a távol­ban. A tengeren apró pon­tok: őrnaszádok lehetnek? Ha igen, melyik fél katonái ül­nek benne? Ilyen magasból egészen mindegynek tűnt. A lenyugvó nap által megvilá­gított tenger mélykékje, a ha_ ragoszold ligetek a partvidé­ken, a szürkéssárga dombok, hegyek vonulata nagyon bé­késnek látszott. Hamar elte­relte a mi figyelmünket is, helyet adva a gondolatnak: ráérünk majd ezekkel a nagy kérdésekkel a földön szembe­nézni; módunk lesz rá, mert vendéglátóink országának fővárosa Damaszkusz a front- közeiben lévén, bizonyára érzékletesebb az állandóan fenyegető izraeli agresszió jelenléte. Ami a Ramadánt HleG, e* a moharpedánok 'böjthónapja. Ebben a hónapiban szállt le a tanítások szerint a korán a hetedik mennyországból az elsőibe, ahonnan Gábriel ark­angyal részletekben — ezért tart egy hónapig — megsúg­ta azt Mohamednek. Ilyen­kor a hívők nem esznek, nem isznak. Életmódjukat ezalatt az idő alatt más tilal­maik, korlátok is szabályoz­zák. Felvilágosultabb embe­rek, úgy beszéltek erről, mint egy megtisztulása folyamat­ról, a szervezet évenkénti generátjavításáról, karban­tartásáról. Ma már — főleg a városokban —, nem minden­ki hívő, sokan nem tekintik magúikra nézve kötelezőnek a vallási előírásokat, de bizo­nyos szokásokat a maguk módján betartanak. A Rama­dan előírásainak egy-egy olyan részletét, amelyet egészségesnek tartanak. Egy igen művelt, európai szelle­mű újságíró ismerősünk pél­dául elmondta, hogy ő és családja már régen nem val­lásos. Ám ő maga Ramadán idején nem fogyaszt zsíros étéit és nem dohányzik. „Sok más ismerősöm sokkal szigo­rúbb önmegtartóztatásnak veti alá magát ilyenkor, így könnyen megtartom én is ezt az elhatározásomat. A szervezetnek pedig nem árt egy kis pihentető kímélet” — mondta. Egykori útleírások szíve­sen szólnak arról, hogyan őgyelegnek, vonszolják magu­kat éhesen és unatkozva az emberek ilyenkor az utcákon vagy ülnek a kávéházakbari — ahol kiszolgálás nincs, de mégiscsak telik az idő — és várják a naplementét, az üdvözítő ágyúlövést, hogy mohón essenek neki az est­ebédnek, amely ilyenkor ért­hetően bőséges és változatos. Ez egyébként talán a törté­nelem legbékésebb ágyúlövé- se, hisz éppen itt, Damasz­kusziban sűrűn lehet más lö­véseket is hallani, a betola­kodó izraeli repülőgépekre leadott tüzet, amely rendre visszazavarja az agresszoro- kat Egyébként nappal nemsoíto- jel mutatja, hogy a szent hónapban vagyunk. Az élet folyik, mint máskor. De az esti ágyúiövés után most is majdnem elnéptelenedik egy időre a város. Itt-ott még az üzletek is bezárnak, hogy a hívő tulajdonos és alkalma­zottai elfogyasszák — aznap először —, a már elkészített vacsorát. Ez a csend tart egy óráig hogy utána újból meg­teljen a város, most már az est enyhet adó hűvösében to­vább folyjon zsongó élete. Az üzletek újra megtelnek, vi­dám tömeg hömpölyög az ut­cáikon, harsány nevetés hang­zik mindenhonnan. A mozik előtt fiatalok serege, köztük már szép számmal lányok is' — akiknek azelőtt a vallás ■tiltotta, hogy idegen férfi előtt megjelenjenek. Nagyné- ha suhant csak el egy-egy asszony az utcán, arcát fá­tyol alá rejtve, dolga után sietve. Ez a múlt, de a város­kép azért még nem egészen olyan, mint Európában. A lányok egy részé még nem jár olyan természetes köz­vetlenséggel a fiúk társasá­gában az utcán, mint máshol. Találkozásunk a Ramadán- nal, az irodalomból ismert múlt és a jelen összevetése önként adta a gondolatot: keressük a helyét a mai mo­dern arab világban az isz­lámnak. Választ keresünk arra, vajon milyen helyet foglal el a vallás és milyen­nek látják a jövőjét, szerepét a majdani szocialista társa­dalomban. (Ismerve azt, hogv a szocializmust, mint az arab belvárosa. népek jövőjét, vendéglátó or­szágaink elfogadják, prog­ramjaikban, célkitűzéseikben szerepeltetik, útját intézke­déseikkel, törvényeikkel egyengetik,) Érdekes választ adott erre a kérdésre a szíriai Arab Új­jászületés Szocialista Pártjá­nak egyik vezető ideológusa, a központi bizottság propa­ganda és információs irodá­jának vezetője. Elmondotta, hogy pártjuk ma — szövet­ségben a kommunistákkal és más haladó erőkkel —, Szí­riában vezető szerepet tölt be. Céljuk a szocialista Szí­ria felépítése. A tudományos világnézet alapján állnak, de a valláshoz való viszonyt hivatalos dökumentumokban még nem tisztázták. Hiszen az osztályharcban, az arab népek egységének a hívei, s ezek ma olyan fontos felada­tokat jelentenek — hangsú­lyozta —, amelynek a vallás­hoz való viszony kérdéséi alá kell vetni. Részben ezzel, részben az iszlám bizonyos sajátos vonásaival magyaráz­ható, hogy nem tudják elfo­gadni a marxizmusnak a val­lásról alkotott, igen határo­zott álláspontját — noha a marxizmust sók egyéb vonat­kozásban elfogadják, az arab szocializmus megvalósítása érdekében felhasználhatónak tartják. Elmondta, hogy nincsenek meggyőződve — az iszlámot illetően —, annak egyértel­műen reakciós voltáról. Nem biztos, hogy a vallás tanítá­sai teljesen hibásak. Azt sem hiszik, hogy a lét egyértel­műen materialista — hisz amennyiben mindezt hinnék, marxisták lennének. Az isz­lám szerinte hasznos hatással volt minden időkben a kul­túrára, az emberi gondolat fejlődésére. Ez a hatása ma is megvan. Nem lehet tehát olyan könnyen, egyértelmű­en lemondani róla. Ez a nézet semmiképpen nem állja ki a tudományos vizsgálat próbáját, de ismer­ve az arab népek egységéért folyó harc bonyolult voltát, mindenképpen helyes takti­kai döntésnek látszik. A vég­ső állásfoglalás kialakítása ebben a kérdésben nyugodtan megvárhatja azokat az idő­ket, amikor az arab népek szocialista társadalmi beren­dezkedésének útjában nem lesznek ennél nagyobb, nehe­zebb akadályok. Varga József Következik: 4. 1948-ban kezdődött i 1973. november IS,, ssombs* Fjodor Makivcsuk Nem a pénz teszi. .. Két régi barat találkozik az utcán. — Szervusz, Nikolasa! Miért búsulsz? — Ne is kérdezd! — Mi történt? — Tudod, nagy szükségem lenne ötszáz rubelre. Voltam már Petyánál is, gondol­tam, hogy ad, de azt mondta, szó sem lehet róla. Jártam Vaszilijnál, az meg kinevetett: „Azt akarod, hogy elveszítsem a legjobb ba­rátomat? Nem tudod, hogy a kölcsön meg­rontja az emberek közti jó kapcsolatot, ba­rátságot?” így fogadott. Hidd el, már egy hete nem alszom. — Hát akkor szégyellheted magad, Nyi- kolaj! Rögtön hozzám kellett volna for­dulnod. — Nem is mertem gondolni, hogy van fölösleges pénzed. — Nikolasa! Nézzél csak be hozzám ma délután. Remek import altatóm van. Ha egy szemet beveszel, úgy fogsz aludni .reggelig, mintha letaglóztak volna. Fordította: Saiga AttiM

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents