Népújság, 1972. november (23. évfolyam, 258-282. szám)
1972-11-17 / 271. szám
Közlemény a Központi Bizottság november 14-15-i üléséről Á Központi Bizottság határozata az 1973. évi népgazdasági terv és állami költségvetés irányelveiről (Folytatás az 5. oldalról) A Központi Bizottság meghallgatta az 1972. évi terv várható teljesítéséről kapott tájékoztatást és megvitatta az 1973. évi népgazdasági terv és állami költségvetés irányelveit. Megállapította, hogy a népgazdaság a IV. ötéves tervben meghatározott irányban fejlődik. Az idei gazdaságpolitikai feladatokat kijelölő 1971. december 1-i határozatainak végrehajtásával számos kedvező változás következett be. 1972-ben a termelés a legtöbb területen eléri vagy túlhaladja, másutt pedig megközelíti a tervezettet. A felhalmozásnak és a fogyasztásnak a IV. ötéves terv időszakára előirányzott aránya helyreállt; az ország külkereskedelmi és nemzetközi fizetési mérlege javult Az állami költségvetés a tervezettnek megfelelően alakult, de az egyensúlyt még nem sikerült a kívánt mértékben megteremteni, ezért e téren további erőfeszítések; szükségesek. Az ipar bruttó termelése a tervezett ütemben, mintegy 6 százalékkal növekszik, ami teljes egészében a termelékenység emelkedéséből származik. A mezőgazdaság termelése mintegy 4 százalékkal meghaladja a múlt évit. A közlekedés és a hírközlés — a városi közlekedés és távbeszélőhálózat kivételével — az igényeknek megfelelően fejlődik. A nemzeti jövedelem ez évben 6 százalékkal növekszik. A lakosság egy főre jutó reáljövedelme 4,2 százalékkal, az egy keresőre jutó reálbér 2,4 százalékkai emelkedik. Az áruellátás kiegyensúlyozott. A lakásépítési tervet összességében teljesítjük, a tervezett 75 ezerrel szemben mintegy 81 ezer lakás épük A Központi Bizottság a IV. ötéves terv célkitűzéseiből kiindulva, az 1973. évi terv fő követelményének az eddigi, kedvező tendenciák erősítéséti és újabbak kibontakoztatását tekinti. vényesüljön. A tanácsok a költségvetési eszközök hatékony felhasználásával és saját erőforrásaik koncentrálásával, az olcsó és észszerű megoldások alkalmazásával segítsék a lakásépítés meggyorsítását. A lakosság építési kölcsönök iránti igényeit az 1972. évinél magasabb szinten kell kielégíteni. Javítani kell a lakosság építőanyag-ellátását. . I á I 1973-ban tovább kell szélesíteni ‘ I nemzetközi’ gazdasági kapcsolatainkat. Együttműködésünk a KGST tagországiai- val, elsősorban a Szovjetunióval fokozódjék. Az irányító szervek és a vállalatok fordítsanak nagy gondot az exportkötelezettségek ütemes teljesítésére. m Az állami költségvetés bevételednek közel 90 százalékát továbbra is a szocialista gazdálkodó szervek befizetéseiből kell biztosítani Az egészségügyi és szociális kiadások 9 százalékkal, az oktatásra és kulturális tevékenységre fordított kiadások 9— 10 százalékkal emelkednek. Ez lehetőséget nyújt az állami oktatás továbbfejlesztésére hozott határozat végrehajtásának megkezdésére, a gyermek- és diákjóléti, egészségügyi és szociális intézmények hálózatának bővítésére. A költségvetési egyensúly javítása minden szinten szükségessé teszi a pénzgazdálkodásban az ésszerű takarékosság elvének érvényesítését ★ A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága a párt X. kongresszusa határozatainak végrehajtásáról és az 1973. évi népgazdasági terv irányelveiről hozott határozatával társadalmunk legfontosabb politikai, gazdasági és ideológiai feladatainkra hívja fel a párt és az egész ország közvéleményének figyelmét Az ország belpolitikai helyzete megfelelő; társadalmunk a kongresszus által kijelölt irányban fejlődik. A X. kongresszus határozatainak következetes végrehajtásával, az 1973. évi népgazdasági terv teljesítésével to m A Központi Bizottság az 1973. évi népgazdasági a következőket jelöli meg; terv fő előirányzataiként A nemzeti jövedelem - termelésének növekedése A nemzeti jövedelem belföldi felhasználásának növekedése Az ipar bruttó termelésének növekedése Az országos építés-szerelés teljesítményének növekedés» A mezőgazdaság bruttó termelésének növekedése kb. A munkások és az alkalmazottak egy keresőre jutó reálbérének növekedése Az ipari és építőipari munkások reálbérének növekedése .Az egy lakosra jutó reáljövedelem növekedése A kiskereskedelmi áruforgalom növekedése A szocialista szektor beruházása Lakásépítés ebből állami lakásépítés Az állami költségvetési bevétel növekedése kb. Az állami költségvetési kiadások növekedése kh. 4.0— 5,0 százalék 4.0— 5,0 százalék 5,5—6,0 százalék 3.0— 4,0 százalék X0 százalék 2.0— 2,5 5.5— 6,0 4.5— -5,0 6.0— 6,5 111—113 81—82 33—34 9,0 X5 százalék százalék százalék százalék md Ft ezer ezer százalék százalék A termelés növelése sarán érvényesíteni kell azt a fő követelményt, hogy a termelés jobban felel jen. meg a hazai és .a külkereskedelmi szükségeteknek, csökkenjen a gazdaságtalan' termékek, termelése, javuljon- a. gazdaságosság. Következetesen végre kell hajtani a beruházások, a készletek, a külkereskedelmi áruforgalom, az állami költségvetés és a hitelezés tervszerű alakítására hozott in*“->piéseket. normáit átlagosan 15 százalékkal fel kell emelni. Emiatt a térítési díjaik nem változnak. •1873-ban 81—82 ezén, ezen' belül- 33 84 ezer állami lakás, épüljön ..fel. Az ötéves tervben kiemelt városok — Budapest, Debrecen, . Győr, Miskolc-, Pécs, Szeged — magasabb részesedési aránya a tanácsi lakásépítésben árvább erősítjük szocialista társadalmunkat. Folytatjuk a. .dolgozó osztályokat,.a kom- 'náimistákat - és 'pártonkívübeket átfogó szövetség politikánkat, fejlesztjük' a“ szocialista demokráciát, biztosítjuk a népgazdaság tervszerű, arányos fejlődését és ezzel. együtt a nép életszínvonalának rendszeres emelését. E Az ipar termelését úgy kéH növelni, hogy a termelékenység a IV. ötéves terv Den tervezettnél nagyobb mértekben legyen a növekedés forrása. Az ipari termelésen belül a kőolaj-feldolgozás 7—8 százalékkal, a földgáztermelés 10— 11 százalékkal, a villamosenerga-termelés 9— 10 százalékkal, a timföldtermelés 26 százalékkal, a műtrágya termelése 12 százalékkal, a híradástechnikai ipar termelése 8—9 százalékkal, a cementtarmelés 11—12 százalékkal emelkedjék. Az építőiparban a termelés és a kereslet legyen kiegyensúlyozottabb, az építményeket gyorsabban fejezzék be, az építőipari munka minősége jelentősen javuljon. Előbbre kell lépni a könnyűszerkezetes építési mód alkalmazásban. ■ , f A mezőgazdaság fejlesztésében a I * I szarvasmarha-tenyésztés fellendítését, a tehénállomány növelését és a hozamok emelését, a zöldségtermesztés növelését és a hozzá szükséges modem technika szélesebb körű elterjesztését központi feladatnak kell térin‘°ni. i , I 1973-ban folytatni kell az 1972. évi I - I beruházáspolitikát. Továbbra is elsőrendű feladat a beruházási tevékenység hatékonyságának növelése minden területen: a központi szerveknél, a tanácsoknál, a vállalatoknál és a szövetkezeteknél egyaránt. A beruházások volumene összességében lényegesen nem növelhető, ezért a pénzeszközök gondos és megfontolt felhasználására van szükség. A vállalatok és szövetkezetek csak a pénzügyi lehetőségeikkel összhangban álló, reálisan megvalósítható fejlesztési célokat tűzzenek ki. Az ötéves tervben számításba vett nagy beruházások közül többek között megkezdjük a Székesfehérvári Alumíniumhengermű oővitését, a Magyarországot a Szovjetunióval összekötő gázvezetékrendszer létrehozását, a Dunaújvárosi Papírgyár továbbfejlesztését, a kiskörei vízlépcső építésének második szakaszát. valamint Leninvárosban a nagy kapacitás- v'olaj finomító megépítését. I ' I A Központi Bizottság a párt élet- I I színvonal-politikájának megfelelően fon.omak tartja, hogy az életszínvonal növe- _ése mindig szoros összhangban legyen a reális lehetőségeinkkel. Meg kell teremteni annak feltételeit, hogy a lakosság áruellátása az ez évihez hasonlóan 1973-ban is kiegyensúlyozott legyen,. 1973-ban i lakosság fogyasztásárnak 5,4 százalékos növekedésével lehet számolni. A központi ‘ár- intézkedéseken felül a piaci hatásokra vég- oemenő fogyasztói árszintemelkedés nem haladhatja meg az 1—2 százalékot, a hatósági áremelkedésekkel együtt pedig a 3,6 százalékot. A kórházak, gyermekintézmények és ra-ás hasonló intézményei tiehaeaési kóltség1350 tonnás uszályok szamára is Épül a hajózsilip Kiskörén Kiskörén a Tisza n. vízlépcső építése a Tisza új mederbe terelésével utolsó szakaszába lépett. Gyors ütemben épül a 12 méter széles hajózsilip, amely 1350 tonnás uszályok átbocsátására is alkalmas. Ezekben a hetekben a Tisza új medrének végleges kialakításán dolgoznak, s a 127 négyzetkilométer területű víztároló gátrendszert építik. A védő- zsilipek mögött pedig szerelik a turbinákat és más gépeket. (MTI foto — Erezi K. Gyula) Mindennek érdekében tovább erősítjük pártunk eszmei, politikai, cselekvési egységét és emeljük munkájának színvonalát. A marxizmus—leninizmus hegemóniájának erősítésével, az ideológiai harc fokozásával továbbvisszük a szocialista kulturális forradalmat és biztosítjuk kongresszusi határozataink és elveink érvényesülését. A Központi. Bizottság utasítja a párt minden szervezetét és tagját, hogy példamutató helytállással, cselekvéssel, a tömegek mozgósításával dolgozzon e határozatok végrehajtásáért A Központi Bizottság felhívja a kormányban, az állami, gazdasági és kulturális szervekben, intézményekben és szervezetekben dolgozó kommunistákat, tisztségviselőket, hogy minden szinten nagy politikai felelősséggel, határozottan és következetesen képviseljék és hajtsák végre pártunk és államunk politikáját A párt politikájának és • államunk törvényednek szellemében, cselekvő vezetők mindenkor számíthatnak 3. pártszervezetek teljes tamogatasara és népünk egyetértésére, bizalmára. Felhívjuk a Hazafias Népfront; a szakszervezetek, a nőmozgalom, a Kommunista Ifjúsági Szövetség, minden tömegszervézet és tömegmozgalom vezetőit és aktív tagjait, a kommunistákat és pártonkívüli szövetségeseinket, a szocializmus minden hívét hogy állásfoglalásukkal és munkájukkal segítsék e határozatok végrehajtását, dolgozzanak velünk együtt a közös céloikért, a nép, a haza javára. A Magyar .Szocialista Munkáspárt következetesen halad tovább a X. kongresszus által kijelölt úton. Nagy történelmi céljaink szolgálatában mint mindenkor, most és a jövőben is bizalommal épít munkásosztályunk, parasztságunk, értelmiségünk, egész népünk politikai öntudatára hazaszeretetére. Bizonyosak vagyunk abban, hogy a X. komgresz- szus határozatainak "végreha jtá&üvál újabb nagy eredmények születnek, újabb lépést teszünk előre a szocialista társadalom építésének utján. (MTI) Térképeink a világon Magyarország területe a föld összes szárazföldi területeinek alig több mint 0,06 százaléka, lakóinak száma pedig nem éri el a föld népességének 0,3 százalékát. Mégis van néhány olyan szakma, vagy inkább tudományág, amelyben hazánk nagyhatalomnak számít. Ezek egyike a térképészet, amelynek sikereiről és nemzetközi tekintélyéről alig tud valamit a közvélemény, talán azért, mert eredményeit rendkívül aprólékos, csendes munkával éri eL Ha ma autón indul valaki európai kőrútra, szinte az egész kontinenst bejárhatja a Magyarországon készült autótérképek segítségével. Itthon forintért vásárolhatja meg például Jugoszlávia, Ausztria, Olaszország, Franciaország, Csehszlovákia, Lengyelország, az NDK, az NSZK, Románia és Bulgária autótérképeit, de ha túl sok az idegen valutája, ugyanezeket a határokon kívül is megkaphatja különféle idegen nyelvű szöveggeL A bécsi Freitag Berndt és a nyugatnémet Polyglott ugyanis a magyar Kartográfiai Vállalattól vásárolta ezeket a kelendő árucikkeket. A jugoszláv gyerekek az iskolában magyar falitérképeken tanulják a történelmet, a nyugatnémet turistákat pedig Moszkvában, sót rövid időn belül Lenin- grádban is magyar térképek fogják eligazítani. A chicagói Rand McNally-cég készülő nagy világatlaszához magyar térképészek készítették el a Szovjetunió, Kína és Távol- Kelet térképeit Arról már sokszor számolt be a sajtó, hogy a Larousse új kiadását is magyar térképekkel jelentették meg. A svéd Esselte-cég és a magyar Kartográfiai Vállalat • közösen adta ki Kína első, a kínaiak által, is elfogadott latin betűs térképet. És a felsorolást hosszan lehetne tovább folytatni, ha lenne még hozzá hely. Nagy szerepet játszanak a magyar térképészek személyesen is a nemzetközi tudományos életben. A Nemzetközi Földrajzi Unió — az UGI — mindkét térképészeti vonatkozású bizottságában működik rendes tagként magyar kartográfus, a Nemzetközi Térképészeti Társulás — az ICA — legfontosabb bizottságának munkáját pedig magyar elnök vezeti. Az ENSZ földrajzi névadó bizottságában, amely a térkének „nyelv- használatát” igyekszik egységesíteni, Kelet- Közép-Európa és Délkelet-Európa vonatkozásában a munkát most öt éven át Magyar- ország fogja össze. Magyar az egyik tag még a kozmosznak a föld határain kívül eső területeire vonatkozó nómenklatúra egységesítésére életrehívott háromtagú bizottságon b«Ul is.
