Népújság, 1972. november (23. évfolyam, 258-282. szám)

1972-11-17 / 271. szám

A Központi Bizottság állásfoglalása a X. kongresszus határozatainak végrehajtásáról és a tennivalókról A Magyar Szocialista Munkáspárt X. kong­resszusa két évvel ezelőtt, 1970. novemberé­ben határozta meg a párt további politikai te­vékenységének fő irányvonalát. A Központi Bizottság most, a két kongresszus közti idő­szak felén áttekintette a helyzetet, ellenőrizte, hogyan valósulnak meg a X. kongresszus ha­tározatai. A Központi Bizottság megállapítja: a X. kongresszus bel- és külpolitikai irányvonala, gazdaságpolitikai, szociálpolitikai és művelő­déspolitikai határozatai helyesnek bizonyul­tak, kiállották a gyakorlat próbáját. A kongresszus döntéseit a párttagság ma­gáévá tette, a Hazafias Népfrontban egyesült összes társadalmi erő helyeselte. Népünk az általános választások során a szavazatok mil­lióival erősítette meg, a munka hétköznapjain pedig tettékkel támogatja a kongresszus cél­kitűzéseit. A kongresszusi határozatok végre­hajtása általában megfelelően folyik; nagy eredmények születtek a társadalmi élet min­den területén, a Magyar Népköztársaság az elmúlt két esztendőben előre haladt a szocia­lista társadalom építésének útjain. A Központi Bizottság ugyanakkor azt is megállapítja, hogy a kongresszusi határozatok végrehajtásában egyes területeken elmaradás van, sőt helyenként a végrehajtás nem a kí­vánt irányban és módon történik. Az ered­ményes végrehajtást esetenként objektív okok gátolják, más esetekben a feladat megoldása több időt kíván. Szubjektív okokból, a követ­kezetes ellenőrzés hiánya, a teendőkre való nem elég körültekintő felkészülés, a felső ve­zetés, vagy a helyi végrehajtás, vagy mind­kettő hiányosságai miatt is vannak elmara­dások. A párt a X. kongresszus bevált fő irány­vonalát és összes alapvető, elvi döntését kö­vetve tevékenykedik tovább. A Központi Bi­zottság ezért most nem tartja szükségesnek a kongresszus valamennyi határozatának rész­letes taglalását; állásfoglalásában csak azok­ra tér ki, amelyeknél ezt a gyakorlati munka megkívánja, illetve amelyek időszerűsége ezt külön indokolja. A Központi Bizottság a kong­resszusi határozatok végrehajtásának helyze­téről, a tennivalókról a munka egyes terüle­tein az alábbiakat állapítja meg: 1973-ban végre megkezdhesse I. Nemzetközi kérdések Pártunk és kormányunk nemzetközi tevé- fenységében a X. kongresszus irányvonala alapján következetesen és eredményesen dol­gozik a szocialista országok, a nemzetközi kommunista mozgalom egységének erősítésé­ért, a társadalmi haladás, a népeik szabadsá­ga és nemzeti függetlenségi harca előmozdítá­sáért, szocialista építőmunikánk külső felté­teleinek, népünk békéjének biztosításáért, egy új világháború kirobbantásának megakadá- lyozasaért, a világ összes haladó erőinek tö­mörítéséért az imiperializrnus ellen folyó harc­ban. H Nagy eredmény, hogy közős élveink és céljaink szilárd elvi alapjain to­vább fejlődött, erősödött egységünk és együtt­működésünk legfőbb szövetségesünkkel, a vi­lág első és leghatalmasabb szocialista orszá­gával, a Szovjetunióval, amely az idén ünnepli megalakuláséinak ötvenedik évfordulóját I I Eredményesen fejlődtek poMtólkai, LfJ gazdasági és kulturális kapcsolata­ink a Varsói Szerződés többi országaival, va­lamint a Kölcsönös Gazdasági Segítség Taná­csának országaival, közöttük a KGST új tag­jával, Kubával Egyre erősödő a kapcsolatunk a hősies, önfeláldozó harcot vívó Vietnami De­mokratikus Köztársasággal Jól fejlődnek kap­csolataink a szomszédos Jugoszláviával és a Koreai Népi Demokratikus Köztársasággal Bár történt némi előrehaladás, nem megfe­lelőek kapcsolataink a Kínai Népiköztársaság­gal és az Albán Népköztársasággal. Változat­lanul arra törekszünk, hogy az államközi kap­csolatokat e két országgal is oonmalizáljuk és fejlesszük. S Következetesen részt veszünk a szo­cialista országok két legfontosabb hemzetköai szervezetének munkájában.. Megelégedéssel állapíthatjuk meg hogy a Varsói Szerződés tagállamainak aktív politikai és katonai közréműködésévei tovább fejlődött, még hatékonyabbá vált a szocialista országok­nak, a népek barátságának és békéjének leg­több védelmi pajzsa. Mint az alapító tagországok egyike, az el­múlt két évben is szorgalmaztuk a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa keretében kibon­takozó gazdasági együttműködést, amely a tárgyalt időszak alatt is minden résztvevő javára tovább erősödött. ITT Szélesedtek kapcsolataink — és to- |_J vább szándékozunk bővíteni azokat — Ázsia, Afrika, Latin-Amerika fejlődő or­szágaival, újabban Chilével, Peruval, Szomá­liával, a dél-ázsiai szubkontinens új államá­val, a Bengál Népi Köztársasággal és más or­szágokkal. A kölcsönösen előnyös kapcsolatok fejlesz­tésén túlmenően tőlünk telhetőén segítjük a fejlődő országokat abban a harcban, amelyet az imperialistákkal, a nemzetközi monopol tő­ke elnyomó törekvéseivel szemben vívnak ön­állóságuk és nemzetgazdaságuk megerősítésé­ért. j"~"í A fejlett kapitalista országokkal a lJ'l békés egymás mellett élés elve alap­ján építjük kapcsolatainkat. Hosszabb idő óta jók kapcsolataink a semleges Ausztriával és Finnországgal. Az utóbbi időben előrehaladás van Franciaországgal, Olaszországgal, s más államokkal kialakított kapcsolatainkban. Né­mi haladás mutatkozik e tekintetben az Ame­rikai Egyesült Államok viszonylatában is. A kétoldalú kapcsolatokat és a nemzetköri összefüggéseket, szövetségeseink érdekeit is figyelembe véve, úgy véljük, érielődnek a fel­tételei a Magyar Népköztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság államközi kapcsolatai rendezésének, ideértve a diplomáciai kapcso­latok felvételét is. í, , A nemzetközi élet, a béke és bizton- ság konkrét, időszerű kérdéseiben szilárd, elvi álláspontunk alapján folytatjuk munkánkat: Az elmúlt hetekben a vietnami nép hő­sies harcának, a nemzetközi szolidaritásnak eredményeként megérett, a helyzet arra, hogy befejeződjék korunk legigazságtalanabb hábo­rúja és béke legyen Vietnamban, egész Indo­kínában, A Vietnami Demokratikus Köztársa­ság békejavaslatai igazságosak. Az Amerikai Egyesült Államoknak haladéktalanul alá''kell tenia a létrejött megállapodást és maradekta­lamul be kell tartania vállalt kötelezet,tsőgeft. Változatlanul támogatjuk a Vietnami De­mokratikus Köztársaság kormányának, a Dél­vietnami Ideiglenes Forradalmi Kormánynak, a vietnami, a laoszi, a kambodzsai népnek a harcát, amelyet önrendelkezési jogáért, orszá­ga függetlenségének és szuverenitásának vé­delméért, az USA politikai és katonai beavat­kozásának teljes felszámolásáért folytat. — Szolidárisak vagyunk az izraeli ag­resszió ellen küzdő arab országok és a pa­lesztin nép imperialistaellenes harcával. Tá­mogatjuk a közel-keleti válság igazságos rendezését, a megszállt területek felszabadí­tását, és az ENSZ Biztonsági Tanácsa hatá­rozatának érvényesítésével lehetséges békés megoldást — Kezdettől fogva tevőlegesen részt vet­tünk az európai béke és biztonság megszi­lárdítását célzó erőfeszítésekben. A Magyar Népköztársaság részt vesz az ez év novem­ber 22-én Helsinkiben kezdődő sokoldalú elő­készítő megbeszélésen, s mindent megtesz annak érdekében, hogy az európai biztonsá­gi értekezlet munkáját. — Az európai helyzet kedvező alakulása elképzelhetetlen a nyugatnémet revansisták visszaszorítása nélkül. A hidegháború marad­ványainak felszámolása, az államok közötti ésszerű kapcsolatok fejlesztése megköveteli a Német Demokratikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság egyenjogú kapcsola­tainak és mindkét német állam ENSZ-tag- ságának mielőbbi rendezését. — A béke fenntartására és megszilárdítá­sára irányuló törekvéseinket szolgálva a- Ma­gyar Népköztársaság részt vesz a genfi le­szerelési tanácskozásokon és támogat minden nemzetközi kezdeményezést és megállapodást, amely a népek békéjét, biztonságát erősíti. Üdvözöljük a Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok megállapodását a straté­giai védelmi fegyverek fejlesztésének korlá­tozásáról, s tárgyalásaikat a támadó fegyve­rek korlátozásáról. Egyetértünk a Szovjetunió javaslatával a leszerelési vüágkonferencia összehívására. Helyeseljük az Európában szemben álló katonai erők kölcsönös csök­kentésének lehetőségeit kidolgozó nemzet­közi tanácskozás összehívását is. Pártunk a kongresszus határozatai­nak szellemeben végzi nemzetközi tevékenységét. A Magyar Szocialista Munkáspárt részt vett a kommunista és munkáspártok 1969. évi moszkvai értekezletének előkészítésében, határozatainak kidolgozásában és dolgozik azok megvalósításáért. A magyar kommunis­ták állhatatosan harcolnak forradalmi elmé­letünk tisztaságának megőrzéséért, minden­féle jobb- és „baloldali” torzítás ellen, a nemzetköri kommunista mozgalom marxista —leninista egységének megszilárdításáért. Változatlanul és határozottan elítéljük a ká­ros, álbaloldali maoista eszmerendszert, s annak szovjetéllenes, a szocialista országok, a nemzetközi kommunista és munkásmozga­lom egységét bomlasztó politikai megnyil­vánulásait. E Pártunk, társadalmi szervezeteink, a magyar békemozgalom sokoldalú és széles körű munkát végez, és lankadatlanul dolgozik a jövőben is az összes antiimperia- lista erő akcióegységének megteremtéséért, amely a társadalmi haladás, a nemzeti füg­getlenség és a béke ügyének általános győ­zelmét közelebb hozza. sokból keletkező feszültségeket leküzdve erősí­teni és fejleszteni kell a munkás-paraszt szövetséget és a szocialista nemzeti egyseget. ED m II. Belpolitikai, társadalmi kérdések A Központi Bizottság ezúttal is hangsú­lyozza, hogy pártunk legfőbb feladata a marxizmus—leninizmus nemzetközi érvényű tanításainak alkotó alkalmazása, nemzeti sa­játosságainknak és hazánk adottságainak fi­gyelembevételével. Ebből kündulva a X. kongresszus megerősítette és továbbfejlesz­tette a pártnak az elmúlt másfél évtizedben kidolgozott és bevált politikai irányvonalát Mindennek, s ezen belül az elmúlt két év­ben végzett munkának eredményeképpen ma az ország belpolitikai helyzete kiegyensúlyo­zott és megfelelően alakul. Pántunk a X. kongresszus határozatának megfelelően figyelemmel kíséri av. egyes tár­sadalmi osztályok és rétegek helyzetét tuda­tosan dolgozik a társadalmi, csoport- és egyé­ni érdekek összhangjának megteremtéséért. A soron levő ideológiai, politikai és gazdasá­gi feladatok megoldásával, az ellentmondá­Belpolitikai életünk legfőbb jel­lemzője népünk mindennapos alko­tó tevékenysége, helytállása az ópílőmunfcá- ban. A X. kongresszus határozata, negyedik ötéves tervünk a munkásosztály, a parasztság az értelmiség mindennapi munkájában valósul meg s ez jövő fejlődésünk legfontosabb záloga. A munkásosztály magatartása, munkája, fe­gyelme, szemlélete, a szocialista munkaverseny- és brigádmozgalom példája kihat az egész társadalomra, városban és falun egyaránt Az állami gazdaságok és a termel őszövetkezetek dolgozói a nehéz időjárása viszonyok közepet­te is jó termest takarítanak be. Értelmisé­günk alkotó munkája szocialista fejlődésünk szerves részévé vált. | • I A kongresszus a társadalom Pontos L_J kérdései sorában külön foglalkozott a nők, az ifjúság helyzetével, és a népesedés kérdésével. — A kongresszus határozatainak megfele­lően nagy erőfeszítéseik történtek a nók hely­zetének könnyítésére. Két év alaitt száma# központi intézkedés, állami rendelkezés, és a* üzemek, vállalatok, intézmények helyi akciói vitték előbbre a dolgozó nők helyzetének könnyítését célzó párhatározat végrehajtását Változatlanul elsőrendű fontosságú feladata egész társadalmunknak a nők egyenjogúsá­gának mind teljesebb megvalósítása az élet minden területén. — Az országgyűlés megalkotta az ifjúsági törvényt, a kormányzat, a társadalmi erők széles körű programot dolgoztak ki, a Kom­munista Ifjúsági Szövetség, s a fiatalok rnás érdekvédelmi szervezetei is megmozdultak annak érdekében, hogy az ifjúság problémái gyorsabban, és a korábbinál jobban megol­dódjanak. A párt, a népfront, a Magyar Nők Orszá­gos Tanácsa, és a kormány napirenden tart­ják a népesedés alakulásának nagy fontosáé gű kérdését Szárpos részintézkedés történt a népszaporulat kedvezőbb alakulása érdeké­ben. A kedvezőtlen jelenségeik okainak mély­reható feltárása és fokozatos magszüntetése azonban — tekintve a kérdés szerteágaz» és bonyolult társadalmi, gazdasági és közegész­ségügyi vonatkozásait — körültekintő via»- gala tot kivan; ez folyamatban van. III. A gazdasági építőmunka m Á kongresszus határozatainak vég­rehajtásával fejlődött hazánkban az államélet, a szocialista demokrácia. Módosítottuk az alkotmányt: népköztársa­ságunk alaptörvénye most az eddiginél pon­tosabban és teljesebben foglalja össze, és hatékonyabban védelmezi népünk szocialista vívmányait. Jelentősen fejlesztettük az or­szággyűlés, a Minisztertanács és az igazság­ügyi szervek munkáját Az országgyűlés meg­alkotta a szövetkezeti törvényt Elkészült és hatályba lépett az új törvény, amely a taná­csok önállóságát és hatáskörét növelte. A ta­nácsok megnövékedett hatáskörével élve to­vább kell javítani az államigazgatási mun­kát a lakosság ügyeinek intézését és vissza kell szorítani a bürokráciát. t A szocialista demokrácia erősítését to­vábbra is társadalmi fejlődésünk egyik köz­ponti feladatának tekintjük. Ennek fontos eleme, hogy az állampolgárok az üzemi, a tanácsi szervek útján, a tömegszervezeték és tömegmozgalmak keretében mind nagyobb számban vegyenek részt a közügyék intézé­sében és eldöntésében. I a I Az elmúlt két évben tovább erősö- Ldött hazánkban a szocialista rend­szer. A munkásosztály hatalma szilárd, a párt eszmei és politikai vezető szerepe növekedett a társadalom életében. Gyarapodtak az or­szág termelő erői. A tanácsok, az üzemek, a szövetkezetek fejlődésével erősödtek a szocia­lista termelési és tulajdonviszonyok, rendsze­rünk gazdasági alapjai; tovább erősödött a szocialista törvényesség. 1 j Államunk legfőbb politikai alapja, a ___I munkás-paraszt szövetség szilárd. A k özös célok alapján fejlődik a társadalom dol­gozó osztályainak és valamennyi rétegének összefogása, erősödik a szocialista nemzeti egység. E szövetségi politika továbbra is a párt. belpolitikai irányvonalának sarkalatos pontja. _________„ ---------------------­G D A X. kongresszus határozatainak jelentős része a szocialista társadalom alapjait érin­tő gazdasági építőmunka kérdéseivel foglal­kozik, amelyeknek pártunk tevékenységében is döntő szerepük van. A Központi Bizottság megállapítja, hogy a kongresszus által jóvá­hagyott gazdaságpolitikai irányelvek érvé­nyesülnek, az elhatározott gazdasági felada­tok megoldása folyamatban van. A népgazdaság az elmúlt két évben ___ a kongresszus irányvonalának meg­felelően és a IV. ötéves terv előírásaival összhangban fejlődött A nemzeti jövedelem — az 1961—67. kö­zötti időszak évi 5,3 százalékos átlagával szemben — 1968—71-ben évj átlagban 6,1 százalékkal növekedett. A IV. ötéves terv el­ső két évében a termelés össznövekedése — lényegében azonos dolgozói létszámmal — teljes egészében a munka termelékenységé­nek emelkedéséből adódik. Ugyanezen évek­ben a társadalmi összfogyasztás a nemzeti jövedelemmel közel azonos mértékben emel­kedett. Problémát okozott, hogy a nemzeti jöve­delem felhasználásában 1971—72-ben a ter­vezettnél nagyobb részarányú a felhalmozás. Biztosítani kell, hogy a következő három év­ben a nemzeti jövedelemből a felhalmozás aránya az ötéves terv előírásainak megfele­lően 23—25 százalék legyen. Az ipar általános növekedési üte- ___me a korábbiakhoz képest valame­lyest — évi 6,8 százalékról, 5,7 százalékra — csökkent. Kedvező, hogy az ipari termelésen belül a kiemelt iparágak — vegyipar, ener­giaipar, építőipar —, az átlagosnál nagyobb mértékben növekedtek. Viszont a tervszerű­en visszafogott szénbányászat mellett, a ru­házati ipar termelése a tervezettnél lassab­ban, csak évi 4,3 százalékkal nőtt. Nem a tervezettnek és nem a szükségletnek megfe­lelően növekedett az építőanyag-ipar terme­lése. — Az iparban a termelés strukturális vál­tozásának iránya megfelelő,' bár annak mér­téke még nem kielégítő. A központi fejlesz­tési programok teljesítését — a közúti jár­műgyártást, a könnyűipari rekonstrukciót, az alumíniumipari fejlesztést, a könnyűszerkeze­tes építési módot a földgázfelhasználást, a kőoLajtermékek vegyipari feldolgozását, a m számítástechnika alkalmazását — továbbra m kiemelt feladatként keli kezelni. A feladat most az ipar progresszív ága­zataiban a termelés növekedési ütemének emeléséhez szükséges rendszabályok kidolgo­zása, a gazdaságos cikkek termelésének nö­velése és a nem gazdaságos cikkek terme­lésének további, gyorsabb ütemű csökkentése. — A gazdasági irányító szervek külön vizsgálják meg és kísérjék figyelemmel az ország ipari termelésének jelentős részét elő­állító legnagyobb 40—50 állami vállalat te­vékenységét és amelyiknél ez szükséges, kü­lön intézkedéssel biztosítsák a megfelelő munka feltételeit. Az általánostól eltérő megoldást kell kidolgozni és alkalmazni an­nak a több ezer dolgozót foglalkoztató 8—10 nagyvállalatnak a korszerűsítésére, amelyek­nél a termelési struktúra szükséges átalakí­tásához saját erőből nem biztosíthatók az anyagi eszközök. — A kongresszus határozatának megfele­lően az ipari szövetkezetek az állami nagy­ipart hasznosan kiegészítve, főleg a lakéin ság közvetlen szükségleteire termeljenek, a növekvő igényeknek megfelelően szolgálta­tásokat végezzenek. Az ipari termelés struktúrájának korsze­rűsítésére irányuló munka érdekében a fej­lődés szempontjából jelentős állami nagy­üzemek számára biztosítani kell a szükséges munkaerőt, mert még gyakori, hogy munka­erő hiányában nagy értékű termelőberende- zések kihasználatlanok. A minisztériumok a termelési- feltételek korszerűsítésével együtt dolgozzák ki a belső munkaerő-tartalékok felszabadítására, átképzésére és átcsoportosí­tására vonatkozó terveket, ideértve a megfe­lelő kereseti viszonyok és munkafeltételek megteremtését is a fejlesztendő területeken. A mezőgazdaság összes termelése az __ elmúlt két évben a tervezett évi 3 ,6 százalékkal szemben évi 4,6 százalékkal növekedett Mezőgazdaságunk most már évek óta rendszeresen kielégíti az ország kenyér­gabona-szükségletét, s nagy eredmény, hogy megoldottnak tekinthető a korszerű kukori­catermesztés, a baromfi- és újabban a sertés­tenyésztés. Most mezőgazdaságunkban — az eddigi eredmények megőrzése es továbbfejlesztése mellett — a növénytermesztésben a cukoe­ifelyUitás a 4. oldalon) m

Next

/
Thumbnails
Contents