Népújság, 1972. október (23. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-08 / 238. szám

A világ élvonalában Őrségváltás a búzaföldeken Közel egy évtizeddel ez­előtt hazánkban is elindult hódító útjára egy új szovjet búzafajta, a Bezosztája 1-es. Meg kell mondani, Heves megyében nehezebben tört utat magának, mint máshol, hiszen a kompolti kutatóin­tézetben korábban nemesí­tett fajták nem kis konkur- reneiát jelentettek számára. A mezőgazdaság szocialista átszervezése azonban jelentős fordulatot hozott a gabona­termesztésben is. A kaszák helyett a kombájnok váltak általánossá — s a régebbi magyar fajták, nem voltak alkalmasak a gépi betakarí­tásra. A Bezosztája. ez a zö­mök, erős szárú búza azon­ban igen. Mindemellett ki­tűnt magas termőképességé­vel, azzal, hogy jól bírta a telet és ellenálló volt a kü­lönböző betegségekkel szem­ben. A Bezosztája tehát me­gyénkben is egyre inkább" el­terjedt, s az utóbbi eszten­dőkben már az összes búza­terület 60—65 százalékán termelték. S nem is ered­ménytelenül. Érdemes meg­említeni, hogy amíg a régeb­bi magyar fajtákat termesz­tették, addig a megyei ter­mésátlag nem tudott a hol­danként! tiz mázsa fölé emelkedni. A Bezosztája jó­voltából aztán lényegesen megváltozott a helyzet. 1965 után állandósultaik a 14—15 mázsa körüli átlagok, az idén pedig már túljutottunk a holdankénti 17, vagy hektár­ban számítva a 30 mázsán. Magyarország egyébként ma á világ legjobb búzater­melő országai közé tartozik. Köszönet ezért a Bezosztájá- nak. * Mégis más ? A szakemberek az utóbbi időben egyre gyakrabban í integetnek- más fajtákat is i Bezosztája mellett. Sőt < nemcsak emlegetik, hanem mégyénkben is egyre több nezőgazdásági üzemben ter­jed például a Mironovszkája. a Jubilejnaja, a Kiszombori, a Kavkáz és az Auróra. Hűtlenek leszünk tehát a nagy sikert elért Bezosztájá- hoz? A kérdésre nem könnyű válaszolni. Annyi tény, hogy az utób­bi esztendők ráirányították a figyelmet bizonyos gondok­ra. Többek között arra, hogy ha ilyen nagy területen ter­melnek az üzemek egy fal­át, akkor ez a fajta egyszer- •e érik be, s így bizony nem önnyű a betakarítása. Az C lőször el sem akartam " hinni, hogy ilyesmi álunk megtörténhet. De ztán hivatalosan is megerő­sítették illetékes helyen, ogy csakugyan ez történik linden reggel az új szuper- •orotvapengét gyártó magyar zemben és a szakszervezet lem tesz ellene semmit. Sőt, telyesli. Pedig tulajdonkép- eh balesetveszélyes tevé­kenységről van szó, mégpe­dig közvetlenül a műszak kezdetekor, amikor az em­ber még nem teljes bizton­sággal dolgozik, rendszerint csak később lendül bele a munkába, amint ez nálunk megszokott. Itt azonban, ahol a borot­vapengéket gyártják, vérre megy a dolog. A szó szo­ros értelmében. Mindazok a munkások, akik a magyar borotvapengék gépi élezésé­vel foglalkoznak, kötelesek reggelenként a gyárban bo­rotválkozni. íls nehogy azt tessék gondolni, hogy akár­milyen, mondjuk hazulról ho­zott Wilkinson pengével. Nem. A lényeg éppen az, hogy a művezető zsákbapenge ala- ion, találomra kihúz egy lengét az élezőgépeknél dol­gozók saját terméséből és átáni mosollyal átadja an- ik, aki csinálta. Hogy tes­ik, ezzel borotválkozz, biz­tosan remek, hiszen magad alkottad. A nagy hírű Bezosztája 1-es (bal oldalon), az újabbak: a Mironovszkája 808-as, a Kavkáz és az Auróra. (Foto: Kiss Béla) 1970-es év csapadékos nyara azt is bizonyította, hogy a Bezosztája érzékeny a liszt- harmatra és a fuzáriumr.i. s emiatt nagy területein nagy károk keletkezhetnek. Mindez arra késztette a szakembereket, hogy elgon­dolkozzanak : neun lenne-e célszerű a Bezosztáját kissé visszaszorítani, s több fajtát termeszteni. Nem árulunk el titkot, ehhez az új fajták már meg is voltak. A korai fajták közé tarto­zó Rannája 12-es és a Kis- zombori 1-es egy héttel ko­rábban érik be, mint a Be­zosztája, tehát ennyivel le­het korábban kezdeni az ara­tást. Éppen ezért igen cél­szerű, ha a gazdaságok bú­zaterületük 20—25 százalé­kán e fajták közül valame­lyiket termesztenék. A középkorai fajták közé tartozik a Bezosztája 1-es, a Fertődi 293-as, a Jubilejnaja 50-es és az Auróra. Az utób­bi két új szovjet, intenzív fajta azt is igazolta, hogy a Bezosztájától és a Fertőditől mintegy 8—12 százalékkal nagyobb termésre képes. Végezetül megemlítjük az úgynevezett középérésű faj­tákat, mint például a Miro­novszkája 808-ast és a Kav- kázt, melyek 3—4 nappal ké­sőbb érnek, mint például a Bezosztája. Ez az utóbbi fajta megyénkben különösen alkalmasnak látszik, mert egy kicsit több csapadékot igényel, mint amennyi az al­földi részeken hull. Egészségesebb arány A szakemberek vélemé­nye szerint a jövőben tehát nem célszerű meghagyni a Bezosztája egyeduralkodó szerepét, hanem úgy érdemes termelni, hogy a gazdaságok válasszanak a korai, a közép­korai és a középérésű fajták­ból is. így az aratást koráb­ban lehet megkezdeni és ké­sőbb lehet befejezni. A me­zőgazdasági üzemek jelenlegi kombájnparkját figyelembe véve ez nagyon is indokolt­nak látszik. A kezdeti lépések már meg is történlek. Az idén például a megye mezőgazdasági üze­mei már csak 51 százalék­ban termeltek Bezosztáját. A Kiszombori ból, a Kávkáz- ból, a Jubilejnajából és az Aurórából viszont még csak hét százalékot. Jövőre azonban a Bezosztája terüle­te csaik 49 százalék lesz, a Rannája 16—17, a Kiszom­bori 3—4, az Auróra és a Jubilejnaja 5—6 százalékot tesz ki.'Növekszik a Miro­novszkája és a Kavkáz ará­nya is, az előbbit 14—15, az utóbbit 4—5 százalékon ter­melik. Az idei esztendő eddig si­kert hozott áz ú j- fajták' szá­mára. A Kavkáz hektáron­ként 39 mázsáé; a Kiszombo­ri 36, az Auróra 35, a Ranmá- ja 33 mázsás termést hozott a megyében. A Bezosztája a hektáronkénti 34 mázsával a rangsor ötödik helyére csú­szott. A búzaföldeken az őrség­váltás tehát megkezdődött. Mint említettük, hazánk ma a világ legjobb búzatermelő országai közé tartozik. Ez a cím kötelez, s ezért kell min­dent megtenni a jobb és célszerűbb termelésért. Kaposi Levente Z5 jUHPEHEE Aztán megkezdődik a ko­mor szertartás. Ki-ki fogja a saját pengéjét, szépen be- szapanozza magát és nekilát a szörtelenítésnek. Nomár- most, minden férfiember tud­ja, hogy a borotválkozás az otthoni fürdőszobában, vagy a konyhai tükör előtt sem tartozik a legvidámabb el­foglaltságok közé. Jómagam például, ahogyan visszaem- lékszem a minden reggeli tortúrára, mindig eléggé el­keseredett pofát vágok, alig várom, hogy túl legyék az egészen. Pedig én az előző­leg általam vásárolt és gon­dosan kiválasztott pengével borotválkozom, és közben nem is néz senki árgus sze­mekkel, hacsak magamat nem számitom senkinek. A borotvapengét gyártó üzem­részben viszont kritikus szemmel figyelik az illetőt: milyen képet vág a sajai zsi­lettjéhez, és ha látják az ar­cán, hogy húz, akkor őt még jobban húzzál;, hogy már megint selejt van a munká­jában. Ezért aztán az illetők iparkodnak jó képet vágni, inkább a penge húzza őket, mint a művezető, s maguk­ban szent fogadalmat tesznek, hogy jobban fognak ügyelni a pengeélek minőségére, ha egyszer tiéd a zsilett, és esetleg magadnak köszörü­löd. Azt mondják, hogy mind­ez összhangban van azzal a helyes elvvel, miszerint a dolgozót érdekeltté kell ten­ni a munkában. Hogy ne le­gyen számára mindegy, ho­gyan és milyen minőséggel dolgozik. Nos, ebben az eset­ben mindenki csakugyan a saját bőrén érezheti, ha mun­kájának minősége kívánni­valót hagy maga után. És a magyar borotvapengék évti­zedek alatt tényleg olyan ké­tes hírnévre tettek szert, ami indokolttá teszi, hogy az új zsilettek jóságáról elsősorban a készítőt kelljen meggyőz­ni. Mert a technika nem minden, kezeléséhez szakkép­zett, odafigyelő, lelkiismere­tes emberek kellenek. Bi­zony. Ha így megy tovább, a magyár pengék fokozato­san bizonyára visszahódítják maguknak a bizalmat, jól­lehet, addig még sok vér le- folyik az elintett ábrázalo- kon. Igen arn, de a pengegyár - tas csak eléggé kis szektor* Jelfogók Markazról — Kábába Segédüzemág — fiatalokkal Mit tud egy parányi jelfo­gó? Elektromos jelzésekre áramköröket zár, ’.agy bont. A telefonáló nem is gondol arra, hogy egyetlen beszélge­téshez a teleién. Központban több száz jelfogó együttes működésére van szükség. A központok ezen ominó­zus alkatrészeinek szerelését aiig egy hónapja kezdték meg a markazi Máiravölgye Termelőszövetkezet új segéd­üzemében. Fiatal termelőszö­vetkezeti tagok végzik ezt a precíziós munkát, vaiameny- nyien nők. Az átlagéletkor a lányok körében alig közelíti meg a húsz évet. Hogy mi ennek a titka? Erről Koren János főmezőgazdász így vé­lekedik : — Hosszas előkészítő tár­gyalások után a Beloiannisz Híradástechnikai Gyár segéd­üzemet létesített szövetkeze­tünkben. Húsz fiatal nő dol­gozik itt két műszakban. Va­lamennyien tsz-tagok gyer­mekei. Az új üzemmel az a célunk, hogy a faluban lakó fiatal nőket foglalkoztassuk és ezzel itthon tartsuk őket. A termelőszövetkezet köz­ponti irodájának egyik tágas helyiségében berendezett üzemben zöld munkaasztalok mellett dolgoznál; a nők. Kü­lönböző méretű csavarhúzó­kat, drótokat és fémalkatré­szeket forgatnak kezeik kö­zött. — Kapcsoljuk be az am­permérőt! — hangzik a fel­hívás a terem túlsó végéből. A műszer skálája elmozdul eredeti helyéről. Fehér köpe­nyes férfi jár a padok között és magyaráz. Ismerteti az elektromos mérő szerkezetét. Szeleczky György, a Beloian­nisz Híradástechnikai Gyár csoportvezetője oktatja, ta­nítja a nőket. . — Szeptember ötödikén kezdtük a tanfolyamot — tájékoztat a „tanár”. A lá­nyok fél év áláft elméleti és gyakorlati képzést kapnak. Azután már mint betanított munkáspk dolgoznak majd.' Az ablak melletti asztalnál hosszú szőke hajú fiatal kis­lány, Keszthelyi Mária csa­varoz. — Honnan, került az üzem­be? — állítjuk meg egy pil­lanatra munkájában. — Gyöngyösről, az angol női szabó szalonból, ott vol­tam ipari tanuló. a mi gazdag életünknek. Nem lehetne vajon másutt is bevezetni a meggyőzésnek ezt a hatásos módszerét? Már miért ne lehetne! íme, csak néhány tipp azok kö­zül, amelyek hirtelenjében eszembe jutottak. Az üzemi étkezdékben az ebédidő kez­dődjön azzal, hogy a sza­kácsnőket kiültetik egy min­denhonnan jól látható asztal­hoz, amelynek főjén termé­szetesen a konyhavezető fog­lalna helyet. Majd nyilváno­san megennék azt, amit főz­tek. Lehet, hogy az első nap még nagy erőfeszítéssel el­fogyasztanák a kaját, sőt, még csettintenének is hozzá, de másnap feltétlenül jobbat főznének. Valahogyan azt is meg kellene oldani, hogy a helyi és távolsági autóbuszok beszerzéséről és forgalomirá­nyításáért döntésre illetéke­sek mindig csúcsidőben utaz­hassanak ezeken a járműve­ken, esetleg karszalagot is le­hetne adni nekik, feltüntet­ve a beosztásukat. rj e nem folytatom, mert még valakinek eszé­be jut, hogy az újságírókkal meg szóról szóra el kell ol­vastatni az újságot. Nem, ak­kor inkább várjunk még en­nek a hatásos módszernek a bevezetésével...- Árkai Jouej — Így otthagyta korábbi szakmáját? — Igen. — Miért? — Mert haza jöhettem Markazra. — Korábban gondolt-e ar­ra, hogy műszaki pályára lép? — Nem, de mégsem bán­tam meg. Az iskolai poli­technikai és fizikai ismere­teimet itt jól hasznosíthatom. A szomszédos asztalon összeállított jelfogó működé­sét ellenőrzi Özse Erzsébet. Nyáron érettségizett a hatva­ni Bajza József Gimnázium­ban, de nem tanult tovább. — A termelőszövetkezet meghh-dette az új üzem ala­kulását és fiatalokat keresett — meséli serényen. — Én így választottam ezt. Nagyon örülök, hogy itthon lehetek Markazon, s nem kellett el­mennem a szüleimtől távoli vidékre. — Mennyi idő alatt állít össze egy jeljogót? — Általában néhány perc a szerelési idő, de most még hosszabb. — Mennyit keres? — Egyelőre 5,50-es órabért, fél év után 1800 forintot. A nők csoportvezetője Gerhárt Lászióné, korábban a gyöngyösi Izzóban dolgo­zott. Egy hónapja azonban hazajött Markazra. — Tranzisztorszerelő vol­tam a Pipisen. Rádió- és te­levízió-alkatrészeket készí­tettünk. ; — Ez viszont teljesen más munkakör. — Igen, de szívesen vállal­tam, legalább ezt a szakmát is megtanulom. Meg aztán itt van a család is a faluban. — Mit jelent a csoportve­zetői munkakör? Felülről lefelé: Keszthelyi Mária, özse Erzsébet, Ger­hart Lászlóné. (Foto: Kiss Béla) — Valamennyi kolléganő teljesítményét jegyzem és számon tartom. — Hová szállítják majd a kész, beállított jelfogókat? — Exportra, Kubába és a Szovjetunióba. Mentusz Kártíly Pályázati felhívás A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa, és a Közpon­ti Sajtószolgálat szerkesztősége pályázatot hirdet a mezőgaz­dasági termelőszövetkezetek vezetői részére. A; pályázat célja, hogy az MSZMP Központi Bizottsága, valamint a kor­mány 1971. évi decemberi határozatainak sikeres végrehaj­tása érdekében feltárjuk és minél szélesebb körben- köz- kinccsé tegyük a mezőgazdasági szövetkezetek vezetőinek az üzem- és munkaszervezésben, a közös gazdaságok vezeté­sében, a szövetkezeti munkaverseny és szocialista brigád­mozgalom irányításában szerzett legjobb gyakorlati tapasz­talatait, eredményesen alkalmazott munkamódszereit. Ezért felhívással fordulunk a mezőgazdasági szövetke­zetek vezetőihez — tsz-elnökökhöz, elnökhelyettesekhez, párttitkárokhoz, főagronómusokhoz, főmérnökökhöz és üzemegység-vezetőkhöz —, hogy a pályázat keretében írják meg azokat a személyes tapasztalataikat, gyakorlatban jól bevált, konkrét esetekkel, példákkal illusztrált vezetési mód­szereket, amelyek megfelelő adaptálással más közös gazda­ságokban Is alkalmazhatók. A pályázat lebonyolítása és feltételei: i | | A pályázatot két kategóriában hirdetjük meg:. I 1 i a) a kedvezőtlen adottságú szövetkezetek vezetői: b) az átlagos, vagy annál jobb körülmények között gaz­dálkodó közös gazdaságok vezetői részére. f o I A pályázatra beérkező írások értékelése két sza- kaszban történik: a) Első szakaszban minden megyében külön-külön a megyei lap szerkesztősége mellett alakult zsűri bírálja el a beküldött írásokat és azok közül a legjobbnak minősitett 4—5 írást továbbítja az országos bíráló bizottságnak. b) Második szakaszban a megyei' bíráló bizottságok ál­tal beküldött írásokat a TOT és a Központi Sajtószolgálat általt alakított országos zsűri bírálja el, s közülük választja ki a díjazásra, illetve országos közlésre alkalmasakat. 3.1 Pályadíjak szövetkezeti kategóriánként külön-külön: 1 db I. díj 7000,— Ft 2 db II. díj, egyenként 5000,— Ft 3 db III. díj, egyenként 4000,— Ft 4 db IV. díj, egyenként 3000,— Ft A helyezésnek megfelelő pályadíjon túl, a szerzőke megilleti a megyei lapokban való közlésért a Központi Sai tószolgálattól járó egyszeri honorárium is. A pályadíjaka nem nyert, de a sajtóban közlésre kerülő írások szerzői ugyancsak honorárium illeti meg. A pályázatra küldött írások kívánatos terjedelm 6—8, ritkán gépelt oldal. 15.1 A Pályázatra benevezett írások beküldésének határ L__í ideje: 1972. december 1. |6 ( A. cikkpáíyázat nyílt, a beküldött íráson fel kel tüntetni a szerző nevet, beosztását, pontos lakcímét a szövetkezet megnevezését és telephelyét. 17.1 A pályaműveket 3 példányban az alábbi címre kér- LU juk beküldeni: Népújság Szerkesztősége, Eger, Beloiannisz u. 3. |8J A pályázat eredményhirdetésére és a pályád íjak át- LJ adasara 1973. január 15-en, Budapesten kerül sor. Termelőszövetkezetek Országos Központi Sajtószolgálat Tanacs» ..... Szerkesztőse««

Next

/
Thumbnails
Contents