Népújság, 1972. október (23. évfolyam, 232-257. szám)
1972-10-01 / 232. szám
Négyatiflüárd — táppénzre HAZÁNKBAN jelentősek a társadalombiztosítás kiadásai, csak táppénzre évente négymilliárdot fizetünk ki; ennyibe kerül a dolgozók betegállománya, A SZOT Társadalombiztosítási Fő- igazgatóságán most készült ej az első hathónapi statisztika, s eszerint az 1971. első félévi egymilliárd 918 milliós táppénzkifizetéssel szemben 1972. első félévében kétmilliárd 83 milliót tett ki a táppénz. Érdekes, hogy a kilencszázalékos emelkedés nem jelentett több táppénzes napot. Észtendőnként tehát négymilliárdot visz el csupán a táppénz. Ez nem kevés, ha meggondoljuk, hogy népgazdaságunk az orvosi, kórházi és rendelőintézeti ellátásra 6—6,5 milliárdot költ évente. Ha feltésszük a kérdést, reális-e ez az összeg, reális-e hogy száz dolgozóból havonta 5 betegállományba kerül, akkor a szakemberek azt válaszolják; ez az összeg reális, bár van mit megtakarítani. Az élet- és munkakörülmények, a munkahelyi körülmények javítása, az alaposabb tappénzellenőrzés, az orvosi liberalizmus csökkentése, de főleg a táppénzes1 fegyelem az, ami megtakarítást eredményezhetne. Főleg a fiatal szakmunkások szerepelnek gyakran beteg- állományban, az évi 12 nap pihenőidejüket megkísérlik megtoldani néhány nappal, s rendszerint sikerrel. A javuló életkörülmények is szerepet játszanak a betegállomány növekedésében, amit az jelez, hogy ma sokkal hamarabb elmennek az emberek az orvoshoz, mint régen, sokkal többet törődnek az egészségükkel. Olyan betegségek megelőző gyógyítására is sor kerül manapság, amibe az emberek régebben a betegség korai felismerése és kezelése nélkül egyszerűen meghaltak. A SZOT Társadalombiztosítási Főigazgatósága vizsgálja és számon tartja azt is, hogy milyen betegséggel kerülnek az emberek táppénzes állományba. Sok tanulsággal szolgál erről néhány adat Száz dolgozóra jutó betegségi napból 1965-ben a tbc volt az ok 127 esetben, 1970- ben mindössze 83 esetben. A bőrbetegségeknél is csökkenés tapasztalható, 87-ről 75- re, a. gyermekápolási táppénzes napok száma pedig 73-ról 15-re zuhant, nyilván a hároméves gyermekgondozási segély bevezetésének eredményeként. Nehány betegségfajta azonban feltűnően és kiugró növekedést mutat; így a szív- és érrendszeri betegségek aránya 193- ról 230-ra, az idegrendszerieké 57-ről 82-re, s az abortuszoké 33-ról 65-re nőtt, holott köztudott, hogy nagyon sok nő nem is veszi igénybe a terhességmegszakításra a táppénzes állományt. a négymilliárdos évi táppénzkifizetés tehát függvénye és mutatója egész egészségügyi és orvosi ellátottságunknak, munkahelyi körülményeinknek és egészében véve életkörülményeinknek. Sokat mondó az is, hogy milyen dolgozó rétegek és mely városok a listavezetők táppénzügyben. A szénbányászatban évente 28,4 táppénzes nap esik egy dolgozóra, az építőanyagiparban 19,4, a kohászatban 19,1, a textiliparban 18,9, a vegyiparban 15,7, a villamosener- gia-iparban pedig csak Í3 nap. Ugyanakkor vannak „kiemelkedő” városaink. Az országos adat szerint száz dolgozóból öten kerülnek havonta betegállományba. Ez a szám ugyanakkor Salgótarjánban 7,2, Esztergomban 6,6, Miskolcon 6,4, Tatabányán 5,6, Budapesten 5,1-et mutat. Nem lehet eleget ismételni, nem az a négymil- liárd forint a sok, amit évente társadalombiztosításunk a táppénzek kifizetésére fordít, hanem a munkahelyi, munkavédelmi és az egyéni egészségvédelmi megelőzési törekvés a kevés, a betegségek időbeni feltárására és kiküszöbölésére. <k. e.) Ez a gyöngyösi főiskola Bemutatjuk a megye új felsőoktatási intézményét Az épülettömb a Mátrába vezető út mentén látható Gyöngyös szélén, de még a lakott területen belül. Szemben vele — nagyon stílszerűen — a Sárhegy emelkedik. Valamikor ezen a ma eléggé kopár hegyoldalon termettek a legjobb gyöngyösi borok. Már készülnek a tervek, hogy a hegy visz- szanyerje egykori, kulturált kormányzati szerv is irányítja. Csak annyi megszorítást tartalmaznak a belső rendet biztosító szabályok, amennyire a kulturált életmódhoz feltétlenül szükség van. A főiskolai hallgatót felnőtt embernek tekinti az intézmény. Csak néhány lépcsőt kell megjárni ahhoz, hogy átjussunk az oktatási célokat a borkóstoló minősítő helyiséggel. Üzemi méretűek ezek, mintegy adva a majdani termelési környezetet a jövendő üzemmérnökök részére. Különböző labdajátékok megtartására alkalmas sportpályák csatlakoznak az épülettömbhöz, amit szépen kialakított park ölel körül a homlokzat felől. Nem kell messzire menni, hogy néhány méter után eljussunk a gépészeti tanszék már korábban is működő területére, illetve egy kissé nagyobb séta után, a város szélén található kísérleti és fajtabemutató épületcsoportig, gyakorló területig. Ezek a náddal fedett, a rusztikus formákat idéző épületek vonzzák a figyelmet, bárki járjon is erre. Nagy vonalakban ennyit a külső dolgokról, amelyek azonban nagyon is a tartalmi munkát szolgálják. A gyöngyösi főiskolai kar együttműködik a Szőlészeti és Borászati Kutató Intézettel, a Kompolti Kutató Intézettel, a Zöldségtermesztő- si Kutató Intézettel, a Kertészeti Egyetemmel, a gödöllői Agrártudományi Egyetemmel a szőlő művelési Hazai tájakon Ahol a „legnagyobb magyar” nyugszik Hetvenöt évvel ezelőtt egy nyi igji.f-.-d 1 ma.n.ülíi falu hangulatos román stílű temploma előtt szobrot emeltek a „legnagyobb magyar”-vak s Széchenyi Istvánnak, Az embernagyságü szobor — amelyet a helyi képviselőtestület kívánságára nagy művészünk, Stróbl Alajos készített bronzból —ma is ott áll Nagycenk 'főterén, ein- lekeztetvén az utókort ~a haladó politikus és gazdasági szakember elévülhetetlen érdemeire. A szobor talapzatán kőbe -vésett mondat hirdeti Széchenyi egyik híres jelszavát: „Magyarország nem volt, hanem lesz.” Széchenyire és nagy hírű családjára egyébként seregnyi más is emlékeztet Nagy- cenken. Az: éppen helyreállítás alatt levő ősi kastély, a már említett templom, a híres hársfasor és nem utolsósorban az öreg temető jellegzetes főúri 'mauzóleuma. Negyvennyolc ós között —• .nem véletlenül — az első strkamraban nyugszik I860, április 12. óta Széchenyi István is. Kriptája fölül soha nem fogynak: él a kegyelet virágai. Szüntelen újabb és újabb koszorúkat hoznak a, hálás látogatók. Így került! oda az a három fémből ké-j szült babérkoszorú is, ami a! puritán egyszerűségű zárókő-1 vet díszíti. Jaszai Mari ki- < tüntetéséi ezek. A „nagyasz-; szony” — ahogyan a cenkiekj emlegetik —, évente legalább; kétszer — Széchenyi szüle-; tésének és halálának évfor-; dulóján —, meglátogatta a; kriptát és ha babérkoszorút; kapott, elhozta a nagy halott-; nak. Jászai Mari babérkoszorúin kívül természetesen ott vannak a legfrisebbek is,; köztük az, amelyet dr. Csa-; nádi György, közlekedési és: postaügyi miniszter helyezett: el nemrég Széchenyi István; síremlékén. A koporsóval szemben egy vasláda álL Ebben őrizték hosszú évekig' Széchenyi ruháit, véres ingét, pepita nadrágját és csizmáját. amelyeket halálakor! , viselt. Ma már csak az a ko- ponyacsont-darab van a ládában, amelyet egykor a gyilkos golyó szakított át. A ruhák ugyanis néhány évvel ezelőtt a soproni Liszt Ferenc Múzeumba kerültek... fellendítette a szőlő- és bortermelést és szedreskertet létesített. Megteremtette falujában a selyemhernyó-tenyésztés feltételeit. A hires cenM ménessel pedig a magyar lótenyésztés alapjait. Magas szintre fejlesztette a juhásza tot és a gyapjúter- melést. A mezőgazdaság mellett —• ..és ez talán,,rendkívül meglépő —, ‘ élénken virágzott ■ ebben a Ids községben az ipar is. Az adálajstromok tanulsága szerint akkoriban hiár 16 féle ipairt űzteik. A szabókon, cipészeken, kőműveseken kívül volt a községben takács, pántlikakészítő, es cserépikályharakó is. A kaszinó és a kávéház mellett nem hiányzott a patika sem, ahol szikvizet is készítettek. Karom vízi és egy gőzmalom őrölte a falu és a környéke gabonáját. Termelt a cukor- ,gyár, a selyemfonoda és a téglagyár, sőt működött vas- és fémöntöde is. Bizonyára csak kevesen tudják, ho^y itt épült az első magyarországi gázgyár, vagy ahogy akkoriban .nevezték; a gázház, amely a kastélyépülettől nem messze, az ősszel csodálatos színekben pompa-. aS park szelén emelkedett. Emlékét ma is őrzi egy erősen ferde kémény... Mint mesélik: es a feljegyzések említik: a gázgépet Széchenyi. .Nyugat-Burópából hozta, s (kastélyának világítására használta. Az akkortájt egyedülálló megoldást Deák Ferenc, Klauzál Gábor és Eötvös József is megcsodálta. De ritkaságszámba ment egészen az első ' világháború' - végéig, ameddig működtették és villannyal. felváltották a régebbi gázvilágítást. Nagycenk ódon. házai és féltve őrzött műemlékei sajátos hangulatot idéznek. A monumentális kastélyépület homlokfaláról, amelyet megviselt a történelem vihara — lassan lekerül az állványerdő' és eredeti pompájában díszük majd. A múlt emlékeit átmentik az utókor számára. Mint hírlik: a helyreállított épület földszintjén, hamarosan közlekedési múzeumot, az emeleten pedig Széehenyá-emiLekszobákat rendeznek be. Mentusz Károly Borászati előadást tart Horváth tanár, a főiskola egyik előadó jában. János tanszékvezető A Kertészeti Egyetem gyöngyösi főiskolai karát a három részből álló, modem vonalú épülettömb foglalja magába. Ha szemben állunk vele, akkor a bal kézre eső épületszámy a kollégium, a középső az oktatási rész, míg a jobb kezre tetsző az igazgatási szárny. összkomfortos intézet, nevezhetjük így is. Bizonyítékként elsorolhatjuk, hogy a kerítésen belül szinte minden megtalálható a fiatalok testi, szellemi és lelki neveléséhez. Ki sem kell lépniük a kapun, hogy minden kívánságuk teljesüljön. Amolyan terülj asztalkamat lehet itt játszani, ha valakinek ehhez tamad kedve. Kezdjük a kollégiummal. A kifogastalan kényelemmel felszerelt szobák három személynek adnak helyet Egy kis előtér tartozik minden szobához. Emeletenként fürdők, konyhák, mosóhelyisegek, társalgók várják az ifjú lakokat. A földszinten hatszaz személyes konyha és étterem található. Orvosi rendelő, vendégszobák csatlakoznak a többi helyiséghez, valamint az irodák is. Az ifjúsági klub olyan tágas, annyira mutatós, hogy akármelyik. reprezentatív presszó is megirigyelhetné. Innen nem hiányzik a büfé es a zenekar sem. A kollégiumot a nevelők mellett működő ifjúság önElőbb a nagy méretű aula nyílik, meg előttünk szabad tereivel, hatalmas pálmáival, a fal mellé állított pihenőpadjaival. Igazi zárt, belső udvar ez, ahol nemcsak az intézmény ünnepségeit lehet megtartani, hanem városi vonzású kulturális rendezvényeket is: ‘ nagygyűléseket és hangversenyeket, de meg képzőművészeti kiállításokat is. A fektetett hasábra emlékeztető épületrész egyik felét adja az aula, a másik fele pedig az előadókat, a laboratóriumokat és a tanári szobákat fogadja magába. Minden előadó lépcsőzetes kialakítású, a tanár ient magyaráz, de a legkülönbözőbb vetítő eszközöket veheti igénybe. A világítást is egy kapcsolótáblán kezelheti. Elszívó- és fűtőberendezés biztosítja a megfelelő hőmérsékletet itt A laboratóriumok alkalmasak a hallgatói kísérletek lebonyolítására. Tehát mindenki magának bizonyíthat be tételeket, megállapításokat. módjainak, szaporitástechni- kájának és fajtakérdéseinek, a paradicsom fajtavizsgálatának, az uborkatermékenyítés biológiájának, a műtrágyák hatékonyságának, a gyomirtó és serkentő szerek felhasználásának, a rekultivációs területek termesztési problémainak a megoldásában. Továbbra te működteti a hatvani zöldségtermesztési és a putnoki agronómiái részlegét a gyöngyösi főiskolai kar. Oktatói közül tizenketten egyetemi doktori disszertációjukon dolgoznak, ketten pedig a kandidátusi rang elnyerésén munkalkodnak. Nyolcvan százaléka az oktatóknak a mérnöki diplomája mellé a tanári oklevelet is megszerezte. Az intézet tizenhatezer kötetes könyvtára a hallgatóknak. is a rendelkezésére áll, A már működő termelőszövetkezeti vezetők részére több hetes tanfolyamokat szerveznek rendszeresen. Évente mintegy négyszáz személy részére akarnak így /VV\AA/WWWVWWWN/WNAA/V\AAAA/VWWWWWWWNAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA/VNAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA/V» < A guriga, a sin és a mákos patkói A XIII ____________________________________ * ...................................... . , < N agycenket — valójában < Széchenyi tette naggyá! Ma< is csak csodálni lehet, högy; ez a község már akkoriban is * mennyire előbbre járt, mint 3 horanak hasonló települései! A Jtegnagyob’o magyar^ A tárgyalás szépen, termékenyen haladt a maga útján. „A guriga sin- retevésének elméleti és gyakorlati kérdései a bibliai nyelvészetben” című téma, mint az várható volt, óriási érdeklődést, késhegyig menő vitát, izgalmas eszmecserét hozott. Egymás után kértek és váltottak szót a Karós Szcúctársak és a téma ismeretének magabiztosságával, nagy-nagy felelősséggel fontolgatták, merről fogják meg, kik fogják meg és kik vigyék tovább a kérdést? Ki készítse el a sínt? A guriga kereke kör alakú, vagy négyszögletes légy en-e? Miből készüljön el a sin és mivel vonják be a guriga felületét? M eg gondolandó, hogy sínen guruljon-e a guriga, vagy a guriga alatt fusson tova a sín. Eme utóbbi álláspontnál viharos erővel csapiak össze a nezetek: toltak, akik azt a véletnényt képviseltek, hogy igenis a guriga guruljon a sínen és ne fordítva, míg végül is győzött a józan álláspont: a guriga ne is guruljon a sínen, hanem kötélpálya szállítsa a sin fölött. így a sín élettartama iksz a négyzeten arányban növekedni fog. Aztán arról fólydo- gált még az eszmelyán volt, a bibliai nyelvezet is szépen kopott a szavak csiszolókorongja alatt, amikor egy kissé bukdácsolni, akadozlők érvei és bár árnyékba borultak már a fák, meg mindig nem született meg az egyetértés: mi lesz akkor, ha esetleg Truste kezdett a tárgya- zsolát, köménymagot, lás menete. Ekkor túrót vagy pedig mákért szót ugyanis két fáradtan reprezentáló kremes között Szé- pencifrázott Jenci, a kot kell majd keverni a mézeskalácsba. Ki emlékezett már a mazsola, a köhelyi Mézeskalácsot ménymag, a túró és a Minden Kézbe Kom- mák népes táborának binát meósa — a laikusok szerint kostolója —, és szenvedélyesen arról kezdett csere, \ hogy ki végez- szónokolni, hogy vázé el a számításokat, jón milyen következki vitélezze azt ki a gyakorlatban, az előállítás újítást elő és ebből mennyibe vegyék be az igazgatót és mennyibe a főmérnököt —, nehogy harag legyen. Ilyen és ehhez hasonló igen magvas kerdesek röpködlek a levegőben és nem késtek a válaszok sem. A guriga mar majdnem a kötelpámenyekkel jár majd az, ha esetleg felülről során hány elhatározzák: ezután terjesszenek a mézeskalácsba mazsolát, köménymagot, túrót, valamint mákot is keverjenek. Alig télt él néhány röpke óra, mindenki kifejtette erről ügy- buzgó véleményét. Mint szikrázó nylonzacskók csaptak öss- sze a mazsolát, a köménymagot, a túrót, vagy a mákot kedvetagjai közül arra, amikor hazafelé tartott, hogyan is állunk a guriga sínretevésé- vel, s annak elméleti és gyakorlati kérdései pillanatnyilag hogyan tükröződnek a bibliai nyelvezetben? De álmában — csodák csodája — mindegyikük mézeskalács lovacskán ügetett egy sínekből készült országúton és a lovacska lábán mazsolából, köménymagból, túróból, valamint mákból készült patkó csattogott. íwwü Laburatóilumi gyakorlat dr. Jáuiljr Ottó do rns veze(Kiss Béla felvételei) tésével. A tanári szobákban egy vagy két személy részére biztosítottak megfelelő körülményeket az írásbeli munkák elvégzéséhez. Karzat is egyben az aula oldala felől az a függőfolyosó, amely átvezet az igazgatási szárnyba. Itt is minden szükséges helyiséget megtalálhatunk: a tanácskozásokhoz éppen úgy, mint a belső munkákhoz. De itt találjuk a versenyek megtartására is alkalmas tornatermet, a szőlőfeldolgozó és palackozó üzemrészt a gyakorló pincével és szakmai továbbképzést biztosítani. Rövidre fogva: így lehet bemutatni a megyénk új felsőoktatási intézményét, a Kertészeti Egyetem gyöngyösi főiskolai karát, amely a kerek tíz évig működött felsőfokú technikum helyét vette át, Megőriz.ve annak jő hagyományait, méltán kivívott hírnevét, hogy tovább öregbítse azt megyénk, de a szomszédos hegyvidéki területek és végső fokon mindannyiunk hasznára. Szöveg: G. Molnár Ferenc Kép: Kiás Béül
