Népújság, 1972. október (23. évfolyam, 232-257. szám)
1972-10-07 / 237. szám
Búcsú a gépkocsiktól ’ A GYALOGOSOK HATÁRTALAN EGYETÉRTÉSSEL, a jó adag kajánkodással fogadták az állami személygépkocsik csökkentésére hozott kormányrendeletet, örömüket elsősorban nem is az okozta, hogy az állami gépkocsik számának csökkentésével százmilliókat lehet 'megtakarítani az államnak, a népgazdaságnak, hanem sokkal inkább a gépkocsikat addig használókért „aggódtak’' színes csipkelődés közepette. „Mi lesz majd velük, hogyan tanulnak meg ismét gyalog járni?’’ — hallottuk úton- útfélen tőlük. Nincs szándékunk a máig Is tartó jó hangulatukat elrontani, de a kormányrendelet nem a „turisztikavezetőknek” mozgalmát kívánja népszerűsíteni, hanem a hatalmas állami gépkocsipark közel kétmilliárdos éves költségeit „srófolja le” jelentősen. MÉGPEDIG ÜGY, HOGY A 37 EZER ÁLLAMI SZEMÉLYGÉPKOCSIBÓL 9 ezer 500-at a szolgáltató kategóriába soroltak, 6 ezer 500 kocsit pedig elvettek, illetve leadattak a vállalatokkal. így ezután a 27 ezer állami kocsi helyett csak 11 ezer szolgálja majd a törvényes, az indokolt személyszállítást. Az egyik neves, gyakran utazó magyar író-publiciszta mesélte a közelmúltban a tv- képernyőjén, hogy mint az Angol Tudományos Akadémia vendégét, taxin szállították be a repülőtérről a londoni akadémiára. Nem történt udvariatlanság — tette gyorsan hozzá —, ugyanis az Angol Tudományos Akadémiának sohasem volt és ma sincs állami gépkocsija. Egyetlen egy sem. Nem is olyan rég, e sorok írójának pedig a következő látványban volt része megyénk egyik kiemelt beruházásán. A minisztériumoktól, az országos főhatóságoktól látogatók érkeztek az építkezéshez. Pontosan megszámoltam — velük ebédeltem —, hogy kilencen voltak. És hány Mercedessel jöttek? Ezt is megszámoltam: pontosan kilenccel... Egészen biztos, hogy a londoni és a Mercedesek esete is a szélsőséges példák közé tartozik. De, hogy Magyarországon sikk az állami gépkocsi, hogy nélküle elképzelni sem tudnak még egy ötszemélyes ktsz-t sem, azt ékesen bizonyítja az eddig futó, s gyakran „kalandozó” 27 ezer állami személygépkocsi. Ráadásul az utóbbi időben már a Volga, a Moszkvics és a Polski Fiat sem felelt meg az igényeknek. Egyre több üzem, szövetkezet vásárolt nyugati márkájú gépkocsit. Az nem számított, hogy mennyibe került, fő, hogy hosszú és széles legyen a „járgány”. TERMÉSZETESEN IGAZSÁGTALAN, TISZTESSÉGTELEN lenne valamennyi állami gépkocsi „tulajdonosát” egy kalap alá venni. Ismerek olyan gyáregységvezetőt, aki minden reggel gyalog teszi • meg a másfél-két kilométeres utat az üzemig, pedig jogosan használhatná a hivatali kocsit is. Mindez azonban csak a kisebb táborra jellemző. Az állami gépkocsik vezetői színes, érdekes regényeket tudnának mesélni, hogy hol, merre jártak, kivel és miért. Sokszor már a kilométeróra is alig győzte számolni a megtett utak hosszát. S abban is igaza van a visontai hegesztőnek, hogy az állami gépkocsipark jóvoltából szép számmal vannak olyanok is, akik már el is felejtették, hogy Magyarországon vonaton és autóbuszon is lehet közlekedni. Senki sem essen át azonban „volán” túlsó oldalára. Akinek beosztása, munkája megköveteli, az ezután is állami gépkocsin utazik majd Mert a 11 ezer állami gépkocsi, amelyekben elsősorban ezután is vezetők ülnek, népgazdasági érdeket szolgál. Mégpedig azoknak az idején, munkáján keresztül, akik benne ülnek. Különben már meg is volt a premierje az új rendszámú gépkocsik bemutatkozásának. Megyénkben is 700 gépkocsi került leadásra, illetve átminősítésre. MINT AZ ORSZÁGOS, MEGYEI ELLENŐRZÉSEK bizonyítják: valamennyi le adásra ítélt gépkocsi még „nem jelent meg” a hatóságoknál. Ki tudja miért, még mindig sokan reménykednek, hogy hátha történik valami, hátha meg lehetne menteni a kocsikat. Fölösleges a várakozás, alaptalan az optimizmus, a rendelet október 1-vel életbe lépett, s így legfeljebb már annyi történhet, hogy az „eldugott” gépkocsik csak később találkoznak a hatóságokkal. Bármennyire is fáj tehát: ezektől a kocsiktól búcsút kell venni Koós József V Szolgáltatnak - titokban ? Magyarán arról van szó, hogy ' a különböző cégek, vállalatok, szövetkezetek igyekeznek a kedves vevő. az ügyfél kedvébe járni. Odaédesgetik magukhoz, vegyen tőlük, rendeljen , náluk, mert ha ezt teszi, ilyen és ilyen kedvezményben részesül. Semmi más ez, mint verseny a vevőért, végső fokon a nagyobb nyereségért. Olyan verseny, ami a vásárlónak kellemes. Nem is bánja, sőt! Furcsa azonban, hogy ez a nagy vetélkedő olykor titokban folyik. Nincs propagandája, mondhatnánk így is. Vagy nem is baj, ha nem vesz róla mindenki tudomást? Utólvégre pénzről van szó! © o © © Az autószerviz megegyezett az OTP-vel, hogy a takarékpénztár hitelt ad a gépkocsi-tulajdonosoknak a nagyobb javítások, felújítások elvégeztetéséhez. A Patyolat kérésre szívesen felvarrja a leszakadt gombokat de pótolja a nadrágon a kőplatót is, ha az már elrongyoiódott. A Heves megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat megtéríti azoknak az útiköltségét, akik az üzleteiben veszik meg a bútort. A város határain belül a nagyobb értékű cikkeket ingyen hazaszállítja a messzibb fuvarokat is jutánvosan elvégzi. Az élelmiszer kisker a jelentősebb tételű, házhoz szállított áru értékének három százalékát adja vissza a megrendelőnek. A GELKA a tv-készülekek be- és hazaszállításáért már nem kér díjat Ö ö © © Legutóbb a népi ellenőrök vizsgálták meg, milyen szolgáltatásokat élvezhetnek az emberek Gyöngyösön ? Megállapították. nogy ezeknek a köre egyre bővül. Előfordul azonban, hogy a vállalat szolgáltatást, más szóval: figyelmességet, szívességet megtagadják. Most nem, mert... Ebben az esetben lehetetlen, mivel... így kezdődik az indokolás« Kézenfekvő a következtetés, mivel a szolgáltatást éppen önérdekből ajánlották fel a vállalatok, ezt minden körülmények között meg is kell tartaniuk. Ne keressenek kibúvót, mivel minden ilyen magyarázgatás rontja nemcsak annak a boltnak a hitelét, ahol a szívességet visszaszívják, hanem az egész vállalatét. Ilyenkor mindenki általánosít ugyanis. © © 0 © Az egyik üzlet vezetője azt ajánlotta, ha a bútort nem akarják hazaszállítani, írja be a megjegyzését a panasz- könyvbe a vevő. Annak majd lesz foganatja. • Nem a panaszkönyv a fontos. Az már csak következmény. Egyszerűen nem szabad olyan helyzetet teremteni, ami a panaszkönyv elkéréséhez vezethet. Mert ilyenkor a vevőt már sérelem érte. Könyebb lenne az idegeskedést, a feszültséget megelőzni azzal is, hogy sem a rakodómunkások, sem az üzlethez tartozó segédszemélyzet nem informálná a vevőt. Olykor azért is emlegetve a nehézséget — elromlott a gépkocsi —, hogy nemi kenőpénz felajánlására késztesse a kínos helyzetbe került vásárlót. Ha kedvesek, előzékenyek iránta, melyik vevő nem ad borravalót a rakodóknak, a gépkocsivezetőnek ? Mennyivel egyszerűbb ez így. Ahogy az útiköltség-vissza- tentést is mindjárt a számiara ra lehetne vezetni. Nem pedig utólag akarnak esetleg tizenót-husz forintot leszámolni a vevő markaba. Aki néhány ezer forint értékű bútort ki tudott fizetni, esetleg sértésnek veszi a kis ösz- szegü autóbuszjegy árának a visszaadását. Szóval: a tapintat is fontos kereskedő’ eszköz. © © © © Egy sor jó dolog született már a vevőért, a nyereségért folyó versenyben. Ennek a hasznát érzik, látják a vevők is, jól is esik nekik, meg is hálálják úgy. hogy ingyen propagandát fejtenek ki a cég mellett. Ahogy rossz tapasztalataikat sem rejtik véka alá esetenként. Mindkét fél érdeke tehát, hogy kölcsönösen elégedettek legyenek egymással a vevők és az eladók egyaránt. Alakul már ez, de hát azért akad még tennivaló is. (G. Molnár Ft) Megkezdődött a folyamatos termelés Látogatóban az automatizált egri eserepgyás#ban Tagadhatatlanul a legjellemzőbb téglagyári kép fogadott berniünket: a magasba nyúló, vörösesbarna kémény, amely körül katonás rendben sorakoznak az égetőből kihordott tégla- és cserépkupacok. S a finom, szürke por, amely valamikor átláthatatlan felhővé sűrűsödve mérgezte a nehéz fizikai munkát végző dolgozók tüdejét. De csak valamikor, amikor még nem emelkedett az egri 1. számú téglagyár udvarán az új cserépgyártó üzem, amelyben szinte minden művelet gombnyomásra történik. Egy-két munkaterület kivételével ugyanis ebben az üzemrészben csupán a korszerű. automata gépsorok munkájának az iránsótására és ellenőrzésére korlátozódik az itt dolgozók feladata ... — Közel egyéves megfeszített munkával tettük ilyen korszerűvé a cserépgyártást — mondja a gyár műszaki vezetője, Gremsperger György. — Az építési munkák elkészülte után, ez év márciusában indult meg a próbatermelés az új üzemrészben. ■ Eleinte, ezt el kell ismerni, nem ment minden a legsimábban. Nem készült el ugyanis határidőre az agyagtároló medence, amely hazánkban az első ilyen konstrukció. A tárolórész üzembehelyezése után már a tervek szerint alakult a próbatermelés. A kísérleti időszak utolsó hónapjában, szeptemberben már több mint 570 ezer darab hornyolt, illetve kúpcserepet adtunk át a TU Z EP - telepeknek. — Az addigi tapasztalatok alapján miben jelent újat a most bevezetett cserépgyártási technológia? — Az NDK, nyugatnémet és a hazai gyártmányú megmunkáló gépsorok, illetve cserépgyártó gépek mindenekelőtt a termékek minőségi javulását eredményezik. A termelés növelése mellett lehetővé teszik, hogy szinte teljes mértékben megszüntessük á nehéz fizikai munkát. Ezen túl pedig folyamatossá válik a gyártás. Nem befolyásoló tényező ma már az időjárás, amely valamikor lehetetlenné tette a téli cserépszárítást, de magát az anyagelőkészítést is... Szállítószalagon érkeznek a kész cserepek. (Foto: Tóth Gizella) Október, 1-én megkezdődött az üzemben a folyamatos termelés. Az új csarnokban már az előző hónapok tapasztalatai alapján beállított gépek végzik a monoton mozdulatokból álló munkájukat. A háromezer köbméteres tárolómedencéből szállítószalag továbbítja az agyagot az első géphez. — Csupán arra kell vigyázni, hogy állandóan egyenletesen kerüljön a keverőbe az anyag. Itt ugyanis annyi vizet engedünk hozzá, hogy félpuhává, 24 százalékos nedvességtartalmúvá váljék. Nézzék csak, ilyenné, mint amilyen most jön ki a gépből —. mutatja a kipré- selődő agyagot Soczó József - né, a berendezés kezelője, ö egyébként 16 évvel ezelőtt lépett be először a téglagyár kapuján, s azóta az egész családjával együtt itt dolgozik. A cserépgyártó gépsorból kiözönlő nyers termék a szállítószalagról a Keller-lécekre kerül, onnan pedig a szárítóba. Ezen a munkahelyen még meg kell fogni a cserepeket. Naponta tíz-tizenhatezer darabot is. Az egyik gép védőrácsán kis tábla lóg, rajta a tömör szöveg: „Olimpiai rekord IX. 8. I. műszak — 57 kocsi: 17 943 . . .*’ Ez volt az eddigi legnagyobb teljesítmény, amióta beindult az üzem. Ennyi cserép indult el ezen a napon, hogy 75 óra múlva kiégetve, lehűlve az udvari raktárakba keiül jön. — A szárítóban 130 fokon készítjük elő az égetésre a termékeket. A kemencében 900 fokos hőmérsékleten tartjuk, majd amikor letelt az előírt égetési idő, a hűtőtéren keresztül jut a rakodókhoz a kész cserép — mondja Kriston Árpádné, aki az égetőautomata vezérlőasztala mellől irányítja ezt a nagy figyelmet igénylő műveletet, aztán a rengeteg villogó lámpa, műszer közül rámutat az egyikre, s már olvassa is az adatokat... Minden kezdet nehéz — tartja a mondás. Nehéz volt az egri téglagyárban is, ahol a több hónapos előkészítő munka, a próbaüzemelés után a napokban megkezdődött a folyamatos termelés. S ezt ott mindenki örömmel fogadta, hiszen a 95 millió forintos költséggel épített üzem első sikeres műszakjainak részesei voltak valamennyien. Szilvás István Törzstenyészet hét megyéből A sertések hízékonyságát vizsgálják az atkári állomáson Készt vesznek a hősprogram megvalósításában ‘ ATKAr régi település a gyöngyösi járásban. Egykor uradalmi birtok volt. Ezt őrzi a néhai Tabi család kastélya, az országút melletti parkban. A kastély nemrég megújult, régi, megkopott faDr. Soós János járási főállatorvos a levágott sertéseket vizsgálja. laira új vakolatréteg került. Szobáit átalakították, s közel egy éve az Országos Álatte- nyésztési Felügyelőség Sertéshízékonysági Vizsgáló Állomása működik itt. Sertéshízékonysági vizsgálat, nem sokat mond a kívülállónak, de ha részletesebben. bepillantunk ebbe a munkába, mindjárt megváltozik a kép és e tevékenység jelentősége. A húsprogram eredményes megvalósításában ugyanis az állomás dolgozói is részt vesznek, éppen a hízékonysági vizsgálatokkal, a törzstenyészetek kialakításában. Heves megyén kívül hat tiszántúli •megye: Borsod-A bauj-Zemplén, Nógrád, Szabolcs-Szatmár, Hajdú-Biha.r, Szolnok és Békés megye nehány közös gazdaságának. sertéstenyészetét vizsgálják. Az első ser tésszáüi tm any tavaly ősszel erkezett a bi- randi Űj illet Termelőszövetkezetből. A gazdaság észt lapálysertéseit vizsgálták. Később Heves megyei termelő- szövetkezetek is bekapcsolódtak és ma már az atkári Űj Elet, az erki Űj Barázda és a tiszanánai Petőfi termelőszövetkezetek sertéstörzs tenyészetét vizsgálják. AZ UTÓBBI hónapokban szinte az összes Magyarországon tenyésztett fontosabb sertésfaj táltat — például a fehér hússertést, az angol, az észt és a svéd lapálysertéseket — is hízékonysági vizsgálatoknak vetették alá. Az állomáson Nádasdi Lajos telepvezető irányításával dolgozó szakemberek többek között arra kíváncsiak, hogy az egyes sertések súlygyarapodásához naponta mennyi takarmányt hasznosítanak. Ultrahangos műszer segítségével megállapítják a szalonna vastagságát, amelyből a hústermelésre következtetnek. Ugyancsak erre kapnak választ a karajkeresztmetszet mérési adataiból, illetve a sonka vastagságából is. Ac adatok alapján az állomás dolgozói azután kiválasztják azokat a fajiakat és sertésegyedeket, amelyek leginkább alkalmasak a törzstenyésztésre, a. hús-, illetve zsirterme- lésre. Az eredményekről rendszeresen tájékoztatják a közös gazdaságokat, amelyeket a tenyésztői munkában hasznosítanak. A hízékonysági vizsgálatokkal az állomás szakemberei is részt vesznek a húsprogram eredményes megvalósításában. Keresik azokat a módszereket, amelyek hozzájárulnak a gazdaságos hús- és zsírtermelés- hez. Az atkári állomást a jövőbss, tovább bővítik. Egy Mit árul el a karajkeresztmetszet? Erre keres választ műszerével Nyeső Andrásné, az állomás dolgozója. (Foto: Kiss Béla) korszerű húsvizsgáló laboratóriumot létesítenek, ahol egyszerű kémiai és élelmiszerhigiéniai vizsgálatokat végesnek majd. A VIZSGALATRA kerülő állatokat több mint 400 férőhelyes fűthető istállókban tartják és egyedileg takar- mányozzák, ideális tartási és higiéniai körülmények között. A hízékonysági vizsgálatok után a sertéseket az állomás saját húsfeldolgozó üzemében levágják és évente 1100-at szállítanak Gyöngyösre a város húsboltjainak ellátására, (mentusz) Mm 1973, október 7.#
