Népújság, 1972. október (23. évfolyam, 232-257. szám)
1972-10-06 / 236. szám
i Mininximrianáes napirendién Megkezdődik a Kiskörei Vízlépcső tersegenek üdülőkörzet! elokeszitese A Kiskörei V ízlépcsővel Kisköre és Tiszabábolna között a Tisza hullámterében kialakuló negyven kilométer hosszú víztározó környékének 700 négyzetkilométernyi területére, a Közép-Tisza vidéki üdülőkörzetre kidolgozott regionális rendezési tervet tárgyalta meg és hagyta jó- vá a kormány. A terv célja, hogy a lakosságnak . mind jobban növekvő üdülési igényeit az Alföldön is kielégí thetőbbé tegye, a Velencei tónál négyszerié nagyobb hullámtéri tározó és környékének üdülési, idegen- forgalmi hasznosításával. Hosszú távú programról van szó, ugyanis a Kiskörei Vízlépcsőnél a jövő évben kezdődik meg a duzzasztás. A tározó tószerű kialakulása csak a beruházás második ütemében, 1978—80 körül, s a maximális vízfelület — 127 négyzetkilométer —, a fokozatos duzzasztás harmadik ütemében 1980—85 között várható. A kormány határozata alapján azonban már a negyedik ötéves terv időszakától kezdve számolni kell az üdülési és idegenforgalmi fejlesztéssel, s folyamatosan három-négy ötéves tervidőszakban az üdülőkörzet teljes kiépítésével. A Borsod- Abauj-Zemplén, Hajdú-Bi- har, Heves és Szolnok megye területeit és érdekeit érintő regionális körzetben 640 hektárnyi különböző üdülőterületen mintegy 45 000 ember szálláshelyi, s átutazási jelleggel további tízezer ember üdülési és idegenforgalmi igényeit kell kielégíteni. A kijelölt üdülőterületek elsősorban a hétvégi pihenésre alkalmasak, s csak kisebb részben tartós üdülésre. Ezért főként a körzet menti négy megye lakosainak nyújt majd kedvező pihenési lehetőségeket, hiszen Eger, Debrecen, Miskolc és Szolnok környékéről általában egy-másfél órai utazással elérhetik az üdülőterületet. A határozat szerint az üdülők mintegy 80 százalékát négy jelentős településre, Tiszafüredre, Abádszalókra, Kiskörére és Poroszlóra kell összpontosítani. A helyi, a vállalati és a magán erőforrások felhasz1/ » í_ f_ . Mint felvételünk is mutatKiseriet MDosoron JU. már aU a haz> aminek tulajdonképpeni „építéséhez” tegnap reggel kezdtek A határon. A családi házat — a Heves megyei Tanácsi Építőipari Vállalat által korábban készített alapokra emelték előregyártóit elemekből a csehszlovák szerelők. A külső munkákkal egyidejűleg jelentősen előrehaladtak a belső feladatok végzésével is, s így a központi fütéses, modern ház teljes átadása a jövő hét szerdájára várható. Az érdekes kísérletre ez alkalommal majd visszatérünk. (Tóth Gizella felv.) nálásával kell kialakítani az új üdülőterületeket, s ezeket az anyagi lehetőségeket úgy kell csoportosítani, hogy az első ütemben a legkedvezőbb üdülési feltételekkel rendelkező Tiszafüred község fejlődjön, a második ütemben pedig Kisköre és Abádszalók, ahol a legkorábban alakul ki a tározóban mélyebb vízréteg. Miután a hatalmas víztározó fontos gazdasági célja, hogy a nyári szárazságban öntözéshez adjon vizet a gazdaságoknak, várható a tározó vízszintjének viszonylag erőteljes, 2,5 méter körüli ingadozása. Ezért fontos, hogy elsősorban a mélyebb vízterületek melletti községeket fejlesszék, s ne csak a víztározó partján, hanem egyéb közeli helyeken is növeljék a strandolási lehetőségeket. így előírja a határozat, hogy Kiskörén, Abád- szalókon és Poroszlón ter- málkutak feltárásával új strandfürdőket létesítsenek, A hatalmas tározót és a benne létesíthető szigeteiket főként a vízi sportok hívei, a horgászok, csónakázók, /cero- pingezők kapják meg. Ezért sok helyen építenek majd horgásztanyákat, csónakkikötőket, ' kempingeket. Az új üdülőkörzet kialakításának második ütemében már vállalati és SZOT-üdülők építését is számításba kell venni. Fontos követelmény, hogy a különféle épületek és építmények jól beilleszkedjenek e Tisza menti tájba, s így a tanácsoknak az építési engedélyek kiadásánál szigorúan ellenőrizniük kell az előírások teljesítését. A kormány megállapította, hogy a területfejlesztés komplex megvalósításának hatékony és koordinált szervezésére a Közép-Tisza vidéki üdülőkörzet intéző bizottságának létrehozása szükséges. A Minisztertanács határozata intézlcedik az üdülőterületet érintő főutak és vasútvonalak korszerűsítéséről, a folyamatos közműépítésről, a különféle ellátó és Iciszolgáló létesítmények megfelelő ütemű és az idegenforgalommal arányos építéséről. , Próbatermelés: november 7-tői Közel száz megavattos terheléssel ‘ üzemel a visontai Gagarin Hőerőmű V. számú blokkja A Gazdasági Bizottság határozata alapján a visontai Gagarin Hőerőmű utolsó 200 megawattos blokkját 1972. november 30-án kellett volna bekapcsolni a villamosener- gia-termelésbe. Az üzemi párt- és társadalmi szervezetek, valamint a szocialista brigádok által kezdeményezett munkaverseny eredményeként azonban a kitűzött határidő előtt két és fél hónappal — mint arról már hírt adtunk, 1972. szeptember Balogh Kálmán, a Ganz Villamossági Művek föszerelője 14-én délelőtt 10 óra kilenc ellenőrzi a turbinaszabályzó működését. perckor. — bekapcsolták a blokkot. Ezt követően újabb felajánlás és munkaversenyfelhívás született: a dolgozók elhatározták, hogy a blokk kísérleti munkájának ellenőrzését és vizsgálatát november 7-éré befejezik, s megkezdik az V. számú blokk próbaüzemeltetését. Jelenleg tehát az utolsó energiatermelő egység ellenőrzése, vizsgálata folyik, s az eddigi üzemviteli tapasztalatok kedvezően alakultak. A blokk ezekben a napokban közel száz megawattos terheléssel üzemel, de teljesítménye hamarosan eléri a maximális 200 megawattot. A kedvező tapasztalatok alapján a Magyar Hajó- és Darugyár Visontán dolgozó szakemberei párttaggyűlésen határozták el, hogy az V-os blokkhoz tai'tozó kazán próbaüzemét 1973. június 3Ö. helyett hazánk felszabadulásának 28. évfordulójára, április 4-ére befejezüc. Egybén felhívták a hőerőműnél dolgozó többi építő- és szerelővállalat kollektíváját, hogy csatlakozzanak a vállaláshoz. Ennek eredményes teljesítése nyomán ugyanis már a jövő ősszel, az energiafogyasztás várható csúcsa idején teljes kapacitással termelhet a Gagarin Hőerőmű valamennyi blokkja, (-3) Az V-ös blokk vezérlőterme, ahonnan az üzembe helyezési próbák minden mozzanatát végigkísérik a szakemberek. (Foto: Tóth Gizella) A szarvasmarha-tenyésztés fejlesztésének igen nagy szerepe van a lakosság tej- és húsellátásában, valamint a tőkés export lehetőségeinek jobb kihasználásában. Heves megyében a szarvasmarha-létszám alakulása terén igen nagy ingadozást állapíthatunk meg. 1953 évben 77 753 szarvasmarhát számolt a Statisztikai hivatal. Az ez évi összes szarvasmarha-létszáma 59 775. 1968-tól évenként körülbelül 2000 db-os volt a létszámcsökkenés, főleg a háztáji és a kisegítő gazdaságokban. Érdemes még rámutatni arra, hogy amikor a szarvas- marha-létszám a maximumot elérte, akkor a megye lólétszáma 24 723 volt. Az ez évi márciusi lólétszám már csak 5521, s könnyen megállapítható, hogy közel 20 év alatt 17 778 szarvasmarhával és 19 202 lóval, együttesen 36 970 db-al csökkent a ló- és szarvasmarha-állomány. Ha a megyénk mezőgazdaságában végbement változásokat figyelembe vesszük, és ha azt a takarmánytermesztés oldaláról vizsgáljuk, akkor sem indokolt az Ilyen nagyarányú szarvasmarhalétszámcsökkenés. Az ágazat kedvezőtlen helyzete több egymással ősz- szefüggó tényező hatásara alakult így. Gyakran változtatták az ágazatot érintő közgazdasági szabályozókat. Azokban a gazdaságokban, ahol a termelési mutatók a megyei átlag felett voltak, még ott is veszteséges volt a szarvas- marhatartás. Az üzemek többségében nem biztosították sem a közös, sem a háztáji gazdaságok állatállományának folyamatos és biztonságos takarmányazüksegA kormányprogram jegyében: Megyénk szarvasmarha-tenyésztésének helyzete és a fejlesztés lehetőségei letét. A nem elégséges, és a bizonytalan takarmányellátás károsan hatott a nagyüzemek szarvasmarha-állományának termelésére, nagymértékben járult hozzá a háztáji és egyéb gazdaságok létszámcsökkenéséhéz. Súlyosbította a helyzetét az esetenkénti értékesítési bizonytalanság, egyrészt a tenyész-, másrészt a vágóállatok felvásárlásánál. A nőivarú szarvasmarhák selejtezésének korlátozása még tovább fokozta a bizonytalanságot az ágazatnál. A megtermelt tej felvásárlásánál is voltak nehézségek. összességében olyan helyzet alakult ki, hogy sem a nagyüzemek, sem a háztáji és kisegítő gazdaságok nem törekedtek a létszám fejlesztésére, a termelési színvonal emelésére. A szarvasmarhatartók iparkodtak állataiktól szabadulni, vagy a létszámot csökkenteni. A leírtakon kívül meg egyéb tényezők is közrejátszottak az ágazat stagnálásához, illetve visszafejlődéséhez. A kormány az elmúlt évek során több esetben nagy anyagi áldozatok árán tett intézkedéseket, de mivel azok hosszú távon nem biztosították a termelés és a szükségletek összhangját, nem érvényesültek kellőképpen. Az ágazatnál még fennálló hiányosságok megszüntetése és folyamatos fejlesztés beindítása céljából a Minisztertanács a közelmúltban meghirdette a szarvasmarhatenyésztés kormányprogramját . ________ A program hosszú távon biztosítja az ágazat gazdaságos fejlesztésének legfontosabb feltételeit. Ebben a tervidőszakban a létszám növelése, az állomány termelőképességének fokozása és az adott termelőeszközök jobb kihasználása a fő feladat. Már a fejlesztés kezdeti szakaszában két irányban kell koncentrálni: — a tejtermelést kell erőteljes ütemben növelni. A jelenlegi tejtermelés egy tehénre, egy évre vonatkoztatva rendkívül alacsony, kb. 2000 kg. Az ez évi bőséges, de folyamatos, jobb takarmányellátás útján az alapvető tenyésztői munka megszervezésével 2400—2600 kg tehenenként! éves tejtermelés a tervidőszak végére elérhető; — a hústermelés mennyiségi és főleg minőségi vo- natkozásában is nagy lehetőségeink vannak még kihasználatlanul. A takarmány ozás-tartástechnológia megváltoztatásával tovább lehetne a költségeket csökkenteni, az áru minőségét ugrásszerűen javítani, ami nagyobb jövedelmet biztosítana az exportlehetőségek jobb kihasználása útján. Az ágazat jövőbeni fejlesztésének igen fontos tényezője a tenyésztői munka színvonalának emelése. Ahhoz, hogy az üzemeltetés alatt álló állomány értékmérő tulajdonságait megismerhessük, azokat egyedenként, tartósan meg kell jelölni. Ezt a munkűt & programnak megfelelően a megyénkben is megkezdtük. A közeljövőben várható központi intézkedések alapján valamennyi nagyüzem vezetőivel megbeszéljük az ágazatot érintő kérdéseket. Ezek után a helyi és környezeti adottságok messzemenő figyelembevételével meghatározzuk a hasznosítás irányát. A fajtát, a szakosodás anyagi és egyéb lehetőségeit, a rekonstrukció ütemét, a szaporítás, szolgáltatás módját, a tenyésztési vagy termelési ellenőrzést. A takarmánytermesztés korszerűsítését, felhasználásának módját, az értékesítési biztonság megteremtését, a közös és a háztáji gazdaságok közötti kapcsolatát, a szakmunkások, szakemberek szerepét, feladatát az ágazatban. A háztáji és kisegítő gazdaságok szarvas marha-larta- 50 is nagyobb jövedelmet biztosít a jövőben. Ismeretes ez a kormány fejlesztési programjából. A jövedelmezőség növelése mellett nagy jelentőségű az értékesítési biztonság is. A magánszektorban senkinek nem kell attól tartania, hogy vajon értékesíteni tudja-e meglévő állományát, annak szaporulatát. A szaporulat felvásárlására a szükséges intézkedést megtettük. Azokban a háztáji gazdaságokban, ahol a szaporulatot fel kívánj álc nevelni, tenyésztési és hizlalá- si szerződést köthetnek kedvezményes feltételek tnellett. Az ezzel kapcsolatos» közös tájékoztatásunk, felhívásunk a megye valamennyi köz- igazgatási egységében, nagyüzemeiben és egyéb helyeken a közeli napokban megjelenik. A fejlesztési program megvalósítása érdekében mind a nagyüzemeknél, mind a háztáji és kisegítő gazdaságoknál rendezte a kormány a végtermékek árát. Valamennyi szektorban az ágazat fejlesztése érdekében egyéb támogatást is élvezhetnek a szarvasmarhát tartók. A határozatban megállapított közgazdasági szabályozók a jelenleginél lényegesen nagyobb paraméterekre lettek megállapítva. Nem lehet 1200—1500 liter tejet termelő tehenészetre jöve- delrtiező szabályozókat kidolgozni, mert az ágazat árutermelésének fejlődését veszélyeztetné. Ezt viszont növekvő életszínvonalunkkal összeegyeztetni semmiképpen sem lehetséges. A szarvasmarha-teny észté s fejlesztésében a kitűzött feladatokat akkor tudjuk eredményesen végrehajtani, ha késlekedés nélkül ki-lci a saját területén szükséges intézkedéseket megteszi. Különösen a mezőgazdasági vezető, és állattenyésztő szakemberekre vár ezen a téren nehéz, de megtisztelő feladat. Papp Sándor a Heves megyei Állattenyésztési Felügyelőség igazgatója O r • • svájci speditőrök Heves megyében A magyar vasutak vendégeként, szerda óta svájci speditőrök — szállítási szakemberek —, 22 tagú csoportja tartózkodik hazánkban. A buchst Danzas A. G. dolgozói, a Győr-Sopron—Ébenfurti Vasút R. T. képviselőinek társaságában különvonatta! csütörtökön Egerbe látogattak, ahol a várossal ismerkedtek, majd kirándultak a Blikkbe, A külföldi vendégek még a nap folyamán visszatértek a fővárosba. Mint megtudtuk: Budapesten a MASPED és a MÁV vezetőivel folytatnak tárgyalásokat az export—import szállításokról, s más szakmai kérdésekről tanácskoznak. A svájciak vasárnap utaknak haza. MmmQ 1972. Oktober Dg »CMtofr
