Népújság, 1972. október (23. évfolyam, 232-257. szám)
1972-10-05 / 235. szám
Hét hónap alatt ötmillió forint beruházási hitel A Magyar Nemzeti Bank a hitelpolitikai irányelvek r A MAGYAR NEMZETI Megkezdődött a főpróba * Üzembe helyezték az automata kékszőlő-feldolgozót a megyeszékhelyen Jó ütemben halad a szüret az egri borvidéken BANKBAN feldolgozták az év első hét hónapjának hitelezési adatait, összegezve és elemezve a beruházási hitelek engedélyezésének, folyósításánál?; helyzetét, ' a bank kü telezettságváilaiásait. Az MNE-ben az MTI munkatársának elmondták, hogy a hitelpolitikai irányelveknek megfelelően a legfontosabb fejlesztési célokat, a népgazdaság száradra hatékony és jövedelmező vállalati beruhá- zásolcat segítették és segítik továbbra is hitelek nyújtásával. Hét hónap alatt az 1972- re engedélyezett 10,8 milliárd forint beruházási hitelből csaknem ötmilliárdot folyósítottak, vagyis többet, mint tavaly ilyenkor, ami arra utal, hogy a beruházók a különböző intézkedések hatására jobban koncentrálnak a folyamatban levő beruházások gyors befejezésére. Az új hitelengedélyezések a korábbiakhoz képest mérséklődtek, hét hónap alatt 3,6 milliárd forint beruházási hitelt engedélyezett a Nemzeti Bank, ami azzal hozható ösz- szefüggésbe, hogy az előző év hasonló időszakában a negyedik ötéves terv kiemelt fejlesztési céljaihoz viszonylag sok új hitelre adtak engedélyt, így a legjelentősebb új vállalati fejlesztések megindulhattak. Az új engedélyezések csökkenésében az is közrejátszott, hogy ez év június 30-ig korlátozták a hitel- cngedelyezesekct és egyes vállalatok, hitelkepessége sem tette lehetővé, hogy a bank hozzájáruljon új hitelek nyújtásához. A HOSSZÚ LEJÄRATÜ HITELEK legnagyobb részét a könnyűipar, a középlejáratú hitelek legnagyobb hányadát pedig a mezőgazdasági üzemek számára engedélyezték. A' hiteleket olyan fejlesztésekhez veszik igénybe, amelyek a lekötött eszközökhöz képest a könnyűiparban 17, a mezőgazdaságban. 20 százalék nyereséget hoznák. Az új és bővülő üzemek sokasága, s a gyorsan gyarapodó lélekszám egyre nagyobb gondot jelent a megyeszékhely közlekedésében. Zsúfoltak a hajnali buszjáratok, s igen nagy a zsúfoltság a déli müszakváltás idején is. A VOLÁN 4. sz. Vállalat a lehetőségeihez mérten sűrítette a csúesforgalmi járatokat, ám hosszú távon ez sem jelent már megnyugtató megoldást. Ezért foglalkoznak jó ideje Egerben is a kulturáltabb utazást, s a gazdaságosabb kocsikihasználást jelentő lépcsőzetes munkakezdéssel. Két „csúc pont" a váró libán A legnagyobb forgalom a város két végpontjára: a felnémeti üzemek és a több mint háromezer dolgozót foglalkoztató Finomszerel- vénygyár, valamint a Lenin út végén csoportosuló gyárak felé irányul. Hajnali üt óra után egyszerre, öt csuklós autóbusz indul a Berva felé, s ezt követi még három, amely a hatórás műszakkezdéshez viszi a munkásokat. Két csuklós autobus? pedig a bervai lakótelepről indul. Százhúsz személyesek a kocsik; és némelyiken mág nézni is rossz, hogyan szoronganak az emberek. Ugyanez következik a kora délutáni órákban is — közben pedig kihaszná- Jaüaaui jdh&ak a kották. érvényesüléséről Az 1972. első hét hónapjában engedélyezett összegekkel együtt a bank hitelfolyósítási kötelezettsége 18 milliárd forintra emelkedett; ebben természetesen benne vannak azok az összegek, amelyeket már korábban engedélyeztek, de a vállalatok még nem vettek igénybe. E hitelekből az ipar 12,6 milliárd, az építőipar 1,2 milliárd, a mezőgazdaság 2,7 milliárd, a szállítás-hírközlés 0,8 milliárd, a kereskedelem 0,7 milliárd forinttal részesedik. A hitelek jelentős része a kiemelt fejlesztési programokhoz — az alumíniumipar központi fejlesztési programja, számítástechnikai gépek és alkatrészek gyártásának fejlesztése, közúti járműgyártás fejlesztése, bútoripari rekonstrukció, textil- és textíl- ruházatipari rekonstrukció, sertéstelepek létesítése, konvertálható exportárualapok bővítését szolgáló kapacitások létrehozása — kapcsolódik. Július végén a Nemzeti Banknál mintegy négymilli- áxd forintos hiteligény volt elbírálás alatt. A kért négy- xnilliárd forint segítségével a vállalatok hatmilliárd forintos fejlesztést terveznek. Elsősorban a konvertálható exportáru-alapok növeléséhez, számítástechnikai gépek és alkatrészek gyártásának fejlesztéséhez, az építőipar hátterének bővítéséhez, a nyomdaipar fejlesztéséhez, a bútoripari rekonstrukcióhoz kérik a vállalatok az említett hiteleket. A bankszervek a kérelmeket gondosan vizsgálják, ügyelve arra, hogy a döntésnél a legszigorúbban érvényesüljenek a hitelpolitikai irány elvek előírásai a többi között az a követelmény, hogy a fejlesztéseknek legalább 30 százalékához rendelkezésre álljon a saját alap. Ily módon is erősíteni kívánják a gazdasági életben az 1972. első felében már tapasztalt kedvező tendenciákat. Az intézkedések kedvező hatásai egyébként — főA megoldás módjáról először a VOLÁN Vállalat személyforgalmi osztályán érdeklődtünk. Szilvást Miklós menetrendi felelős így vélekedett a dologról; — A lépcsőzetes munkakezdés bevezetésére egyre nagyobb szükség van. Már kialakult két forgalmi gócpontunk, s ha így fejlődik, rövidesen a déli ipartelep is sok gondot okoz. A legjobb megoldás az lenne, ha széthúzhatnánk a csúcsforgalom idejét. Persze, ez nem megy könnyen, mi is tudjuk, hiszen egy egész sor más területet is érint. Például az óvodákat, bölcsődéket és az üzlethálózatot. Ezenkívül össze kell hangolni a vasúti menetrenddel, s a mi egyéb helyközi járatainkkal. Minden vállalatot felkerestünk már, felmérést készítettünk a lélszámhely- zetükről, s várható fejlődésükről, így nyilvánvalóvá vált, hogy a mostoha rendszer mellett nagyon sok új autóbuszra volna szükség már a közeljövőben. Pillanatnyilag 13 csuklós buszunk van, s még ötöt tudunk beszerezni a jövő évben. Többhöz nem tudunk hozzájárulni, de nem is lenne célravezető a további gyarapítás, hiszen napközben nem tudjuk kihasználni a kocsikat. Mi már elkészültünk a javaslatunkkal s most egy tanácsként a beruházási piacon —, számottevően a második negyedév óta mutatkoznak. 1973-ra ez év július végéig a Nemzeti Bank ötmilli- árd forint beruházási hitelt engedélyezett. Az elbírálás alatt levő hitelkérelmeket és a még várhatóan bééi-kező hiteligényeket figyelembe véve az év végéig körülbelül ki- lencmilliárd forintra emelkedik a jövő évre engedélyezett hitelösszeg. Az MNB szerint ez általában elegendő a beruházások folyamatos megvalósításához és elősegíti, hogy a vállalatok felkészülhessenek az új beruházásokra. , Hitelengedélyezésre marad még lehetőség jövőre is. Ezzel együtt 1973-ban az idei színvonalnak megfelelő hitellel lehet számolni. A FORGÓESZKÖZHITELEK állománya 1972 első hét hónapjában hétmilliárd forinttal emelkedett, tehát jóval kisebb mértékben, mint tavaly ilyenkor. A múlt év azonos időszakában ugyanis 22 milliárd forint volt az emelkedés. A vállalatok és szövetkezetek készletei — a mezőgazdaságot nem számítva —, az első félévben 3,6 milliárd forinttal csökkenitek. Tavaly az első félévben ugyanebben a körben a készletek hatmilliárd forinttal nőttek. A befejezetlen termelés éis lelkész termék készletállománya öfcmilLiárd forinttal, vagyis ugyanannyival nőtt, mint tavaly, a készletcsökkenés ajz anyagkészletek több mint hatmilliárd forintos, ezenkívül a kész termékek állományának szintén jelentős érdeklődésével függ össze. A készletek csökkenése egyébként nem általános. Az élelmiszeripar nélkül számított ipari ágazatban a készletek az első félévben a múlt évi 6,3 mihiárddal szemben az idén négymilli- árddal nőttek, az élelmiszer- iparban 7,4 milliárddal csökkentek. A fogyasztási cikk kereskedelem készletei a múlt évitől eltérően az idei első félévben szintén, mérséklődtek. Egerben ? kozás összehívását tervezzük,' ahol a vállalatvezetők, s az szb-titkár.ok is megjelennének. Nehéz az egyeztetés — Történt-e kezdeményezés a vállolátok részéről? — A Finomszerelvény- gyárban az elmúlt évtől az alkalmazottak már később kezdik a munkát, s a VILA- TI-ban ugyancsak később kezdenek az ipari tanulók. Egyelőre többre még nem jutottunk. Most már tanulhatunk Budapest példájából, de az ország más városaiban is találkozhatunk hasonló megoldással: Győrben és Szegeden már lépcsőzetes rendszerben kezdik a munkaidőket. A megyei tanács építést és közlekedési osztálya szervezi, irányítja az átállást. Itt: Tesléri Lászlótól, a közlekedési csoport megbízott vezetőjétől kaptunk tájékoztatót. — A VOLÁN Vállalat első jaavslatát nem fogadtuk el, s legközelebb új javaslatokról tárgyalunk október 9- én a szállítási bizottság személyszállítási csoportjának tanácskozásán. Egyelőre nincs tehát végleges döntés; keressük az optimális megoldást. — Mi lehetne a célravezető döntés?. A borgazdasági vállalatok és pincészetek szakemberei szinte naponta tájékozódnak történelmi borvidékeinken a szüreti kilátásokról. Egyre- másra készítik felméréseiket, hogy minél pontosabban lássák, mekkora must- és bor- átvételre számíthatnak. Az elmúlt napokban kedvezett az időjárás, csak néhol esett csapadék, így a korábbi „termésbecslések” tartják magukat. A hét elején kampányszerűen megkezdődött a szüret az egri borvidéken. A közös gazdaságokon kívül az Eger— Gyöngyös vidéki Pincegazdaság eged-hegyi és egerszóláti szőlőiben is hozzáláttak a nagy munkához. Mint Dancz Pál, igazgatótól megtudtuk, egyes 'borszőlőíajták — mint medoc noir, az oportó —, szüretelését már korábban meg— Véleményem szerint, ha a déli ipartelep munkakezdési idejét kettéválasztanánk. Első lépcsőben ide szállítanánk a munkásokat, másodikban a Bervába, s harmadikban pedig szintén a déli ipartelepre. A legnagyobb gond egyébként a vidéki buszjáratok átrendezése lesz. — Mikorra várható a lépcsőzetes munkakezdés bevezetése? — Ha sikerül megegyezni, jövő év májusában az új menetrend életbe lépésekor. Kikértük a legtöbb munkást foglalkoztató Finomszerei vény gyár véleményét is: — Az alkalmazottaknál már bevezettük a későbbi munkakezdést — mondta Győrffy Ferenc gazdasági igazgató. — Ám a munkásállományban ez már sokkal nehezebb lesz, mivel sok faluból járnak be, s ezt nem tudják összeegyeztetni az üzemek eltérő munkakezdésével. Nálunk ezért lesz nehéz a változtatás. Egyelőre tehát igen sok akadályt kell még leküzdeni, amíg a lépcsőzetes munkakezdés megvalósul. Persze, ez egyrészt hozzáállás kérdése is; de úgy hisszük, hogy az egyre növekvő zsúfoltság sem tartható mar sokáig. . Kekeli Sándor kezdték, mivel fellépett a szürkerothadás. Hétfő óta azonban már a fehér borszőlőfajtákat, többek közsött a muskotályt és a leánykát is szüretelik. A pincegazdaság szőlőfeldolgozóiban naponta átlagosan 15U0 mázsa szőlőt dolgoznak fel a gépek. A feldolgozó üzemekbe azonban nemcsak az egri és a Mátra- alji szőlőkből szállítják a fajtáikat, hanem Borsod-Aba- uj-Zemplén, Szabolcs-Szat- már, Nógrád és Hajdú-Bihar megyékből is. A tervek szerint az idén 250 ezer mázsa szőlőt dolgoznak fel a pincegazdaság 56 üzemében, ennek egyötödét pedig Heves megyében, az egri árnyék- szalai feldolgozóban. Az egri borvidéken az új telepítésű szőlők nagy része termőre fordult. A megnövekedett szőlőmennyiséghez természetesen újabb feldolgozóra van szükség. Az Eger —Gyöngyös vidéki Pincegazdaság a korábbi műszaki fejlesztést tovább folytatva az ámyékszáUü főpincészet mellett nagy jelentőségű kéksző. Heggel nyolc óra. A hatvani főposta egyetlen pénz- befizetésre szolgáló ablakánál tízen ácsorognak. Pár perc múltán duplájára nő a toporgók száma, mivel az árva pénzkezelőnő — kékben, sötétbarna hajjal — néhezen bírja a tebipót. Ami nem csoda, hiszen a csekkbefizetéseken kívül takarékbetétkönyveket is kezel. Fél kilenc. Még állok a vártán. Nem könnyű, mert néhányan csellel meg akarnak előzni, hogy igy kerüljenek közelebb az „ígéret hölgyéhez”. S tessék nézni, közben odébb, két kalitkában is, hírlapárusítással, szervezéssel megbízott tisztviselők unatkoznak. A harmadik lyuknál pedig a csoportvezető elégedett arca tűnik fel: Ugye? Mondja valaki, hogy az embereknek nincs pénzük. Egész Hatvan itt trónol... Fél kilenc után tíz perccel szabadulok a bolyból. Mérgesen, ácsorgáslól meggyötörve. S míg elgyalogolok a csendes hivatalnokok, lő-feldolgozó üzemet létesített. Értesülésünk szerint a hét elején üzembe helyezték a nemrég Olaszországból érkezett feldolgozó automata gépsor első tagját. Ez a gép a hagyományos héjon elvesztést mellőzi. Ehelyett 70—80 fokon mdcgkezeléses eljárással,' időveszteség nélkül vonják ki a bikavér alapanyagát adó kókszőlőbogyók szín- és zamatanyagát. Mindez hozzájárul a világpiacon is oly kedvelt egri bikavér minősegének további javításához. Ezzel az eljárással ugyanis tökéletes összetételű és színanyagban gazdag mustot nyernek. A gépsor — amelynek teljes üzembe helyezését 1974- ben fejezik be —, érdekessége, hogy speciálisan az egri borvidék kékszőlő-feldolgozására készül. Jelenleg legkorszerűbb a világon és egyedülálló Magyarországon. A már üzembe helyezett gépegységgel az idei szüreten mintegy 30 ezer mázsa szőlőt dolgoznak fel. . (mentusz) vészmentes üvegkalitkák előtt, kérdés motoszkál a fejemben. Nyilván ismerik a postavezetők ezt a problémát, miért nem oldják, meg akkor? Miért nem nyitnak másik ablakot o betétkönyveseknek legalább fizetések idején néhány napra? Miért tűrik el a tumultuózus jeleneteket a posta területén? Miért lopják időnket? Majd az utolsó felötlő kérdés: ha papírra vetem annyi embertársam kötelező tortúráját, vajon kibúvók keresésébe fognak-e illetékesek, vagy pedig nagyon egyszerűen, nagyon kézzelfogható módon egy- gyel növelik a főposta befizetőhelyeinek számát? Mercurius adja, hogy így legyen! (moldvay) MB&mQ *»72, október &, csütMü Lesz-e lépcsőzetes munkakezdés Hatvani Mercuríushoz I A kékszőlő-feldolgozó modern olasz automata gépsor. (Kiss Béla felvétele)
