Népújság, 1972. október (23. évfolyam, 232-257. szám)
1972-10-27 / 254. szám
A lámpás Gárdonyi Géza regényének színpadi változata az egri színházban Némi zavarral küzd most a Balogh András kiállítása "*"* T,T~ la*u?kfb-an. ^zsim, m csütörtökön délután ünnepélyes keretek között nyitották meg Egerben a Rudnay Gyula teremben Balogh András festőművész kiállítását. Képünkön: egy részlet a kiállításról. (Foto: Kiss Béla) Amikor Hatvan polgárai jelesre vizsgázlak krónikás. A színház Gárdony: Géza halálának 50 évfordulóját ünnepelve emlékező kegyelettel mutatta be az író korai kisregényének színpadi változatát. Beszéd is elhangzott, miközben mindenki a nagy íróra emlékezett. S most. a krónikás úgy érzi. megtöri az ünnepi hangulatot. mert a bemutató alapján azt kell mondania, hqgy a színház szerencsétlen kézzel nyúlt Gárdonyi Géza hagyatékához. 0 Barphogyan is nézzük, A lámpás, mint regény sem tartozik Gárdonyi rangos alkotásai közé. A maga idejében is elsősorban eszmeiségével és aktualitásával hívta fel magára a figyelmet, de már akkor is kitapinthatóak voltak az írás gyengéi, a jellemábrázolás hiányosságai is. Erőiéi jesen visszhangzik a regényben a kor problémája, de az író magánélete is: jól érzékelhető Gárdonyi balsikerű házassága és a polgári anyakönyvezésért folyó parlamenti vita is. És az aktualitásról szólva el kell még mondani azt is, hogy Gárdonyi abban az időben szinte egyedül élesztette a szabadságharc szellemét és pont akkor, amikor a milléniumi készülődések lázában égett az ország. A lámpás tehát nagyszerű gondolatokat hordoz, radikális szellemiségét értékelni kell, de ugyanakkor észre kell venni azt is, hogy a művészi megformálásban sok az egyenetlenség és főbb alakjai túlságosan is didaktikusán érvényesítik az írói1, gondolatokat. 3 És az átdolgozás értéke még a regénynél is jobban vitatható! Gárdonyi 1894-ben írta a kisregényt. Ez a dátum sok mindent megmagyaráz. Dp a bemutató most és ma szól a közönséghez. S napjaink igényeit ez a bemutató bizony már nem elégíti ki. Ügy tűnik, az átdolgozok — Szegő Zsuzsa és Baksa Soós László —. nemcsak a radikális mondanivalót, hanem a regény hibáit is átmentették, sőt felnagyítot1544-ben Mohamed budai basa ki akarta terjeszteni hatalmát Buda várának környékére, ezért előbb Visegrád. majd Nógrád várát foglalta el, innen pedig Hatvan ellen indult. Ennek hírére a Danes András és Bérezi Pál parancsnoksága alatt álló hatvani várőrség be sem várva a török sereget, felgyújtotta a palánkokat. a földsáncokkal megerősített várat és a Varkozs Tamás kapitánysága alatt álló egri várba menekült, A Hatvanból lóhalálban vágtató iovasok után dermedt csend ülte meg a falvakat, Hortot, Csányt, Gyöngyös városát fel egészen Kerecsenéig. A lakók érezték, hogy ezen- túL több sanyargattatásnak lesznek kitéve, műit eddig voltak. S valóban így is lett. Gyöngyös város átmenő és megszálló helyük lett hol a hatvani, a váci törököknek, hol az egri, füleiéi magyar katonáknak. A magyar királyság határa ekkor Eger mellett húzódott. Eger határszéli város volt, s az egri vár végvár lett. Megnőtt a fontossága, bissen, innen, keliett féken tartani a török katonaságot, s érvényesíteni a török megszállás alatti területen a maisr;. ofitober 27., péntek ták. s emiatt még harsogóbb. még didaktikusabb lett a színpadi változat, amely igazi dráma helyett egy elsüllyedt világ tragikus körképét festi csupán — s ezt is hamis színekkel. s őszintén szólva, akkor is vitáznánk a színházzal, ha A lámpás kimagasló értéket képviselne az író hagyatékában. Vitáznánk, mert meggyőződésünk, hogy a színháznak elsősorban Gárdonyit, a drámaírót kellett volna ünnepelnie. Közismert ugyanis, hogy Gárdonyi szerette és ismerte is a színpadot, s vannak jól játszható drámái is. Nagy lehetőséget hagyott ki a színház, amikor Gárdonyira emlékezve elmulasztotta A bor színpadra állítását. Hisszük, hogy némi átdolgozás .után „használható” parasztdrámát láttunk volna az egri színpadon. De ott találhatjuk a bemutatható drámák sorában az Annuskát is, amely; vagy másfél évtizeddel ezelőtt már sikert aratott Egerben, avagy A fekete napot, avagy még inkább a Zétát. Van tehát miből válogatni, hiszen Gárdonyi maga írta át színpadra mindazokat a műveket, amelyeket ő arra érdemesnek tartott. A láthatatlan emberből lett a Zéta, Az én falum novelláiból született A bor. de novella volt az őse az Annuskának is. A lámpást nem írta át színpadra Gárdonyi, nyilván azért, mert ö maga sem tartotta arra érdemesnek. S eszünk ágában sincs vitatkozni ebben az íróval! 2 Sajnos az előadás sem tudott szabadulni az átdolgozás hibáitól. Igaz, Jurka László rendező láthatóan az egyszerűségre törkedett, arra, hogy a ma közönségével elfogadtassa 9 bemutatót, de a romantikus vonásoktól, a terhes drámai csendektől, és a leckét adó párbeszédektől nem tudta megkímélni az gyár királyi jogokat, ami a közigazgatás részbeni fenntartásában, adószedésben, az igazságszolgáltatásban jelentkezett. Bár az állandó zaklatásoknak a török közigazgatás is igyekezett útját állni, ám a békés évek kivételével ez a törekvés kevés eredménnyel járt. A hatvani szandzsákot, 1587-ben 11 nahiéra osztották. Egyik nahiéja volt Gyöngyös és környéke, melyet Hatvanból a szandzsák bég irányított. Utána a legfontosabb török tisztségviselő a lcádi, a bíró, aki a fontosabb ügyekben hozott igazságot. Ugyancsak védték a lakosságot a magyar királyi törvények is, amelyek végrehajtását az egri várkapitányság ellenőrizte. E jogok gyakorlását a török birodalom és Ausztria által megkötött államközi szerződések szabályozták. Mégis a török és a magyar biztosítékok ellenére a Hatvan és Eger közötti területen gyakori volt a lakosság zaklatása, s a török és a magyar végvárak közötti széles sávban állandóak voltak a csatározások. A hatvani török katonák zaklatták a megye falvai! Nemegyszer Eger városát is megrohanták. Er.'v ízben Sarud községei dúlták föl, ahonnan 54 jobbágyot, 14 lovat, kocsikat, szekeret és más ingóságokat vittek eh Lest vetettek a bort vásárló felvidéki, selmeci kereskedőknek és Pala közeiében elelőadást. Az írói gondolatot persze így is érvényesítette a endezés, érezzük Gárdonyi népszeretetét, az egyházi dogmák elleni lázongását, csakhogy néhány epizódszerepet kivéve .nagyon is egysikúan, jó és rossz emberek mozognak a színpadon. A darab gyengéi elsősorban a két főszereplő alakításában tetőznek tovább. A néphez hű tanítót Abrahám István játssza eltúlzott, romantikába hajló eszközökkel ■ és helyenként egy ál-Petőfi lobogásával, igazolván a szerep igazsáigát. A rossz embert, a csábító papot Dari- day Róbert formálja meg pontosan az írott szerep szerint. s így aztán el is hagyva az ember ábrázolását. Somló Ferenc, a bíró szerepében olyan embert formált meg. aki ha társra talál, pontosan tudja, hogy ki ellen és mit kell tennie. Az ő játékában éreztünk igazi drámát. Hídvégi Elek mértéktartó eszközökkel, színesen formálta meg a részeges iskolamester alakját, az Egerben most debütáló Nagy Mari pedig Ida szerepében nyújtott kedves és ígéretes alakítást. Kisebb szerepekben Fekete Alajos. Gyarmathy Ferenc, Somló Mária, Csanády Ila és Sárközi Sándor segített kialakítani 8 falusi élet atmoszféráját. Bo- riskát, ' a tanító feleségét Antal Anetta játszotta a szereposztás hibájából. Ütő Endre díszletterve túl-/ hangsúlyozta a realitást. Márkusz László Legalább százhúsz gyereknek kellene óvoda, de csak nyolcvanat tudunk elhelyezni, mondotta pár hónappal ezelőtt az egyik óvónéni Pe- tőíibanyán. Lőrinci nagyközség tanácsa; pénz hiányában, tehetetlen. Társadalmi összefogásra lenne szükség! Mintha meghallották volna ezt a sóhajt a petőfibá- nyai üzemek vezetői: most kaptuk a hírt, hogy közös összefogással kibővítették az óvodát. Két nagyobb foglaldiáknak fogták és Hatvanba hurcolták őket. Az egri katonák feladata volt a török rablóportyák megakadályozása, a hódoltsági adó beszedése, le egészen Pestig, Szegedig. Kecskemétig. Emiatt az 1544-től 1596-ig terjedő korszakban az egri katonaélet csupa kaland, merő veszély: ez vonzotta ide messze földről, még külföldről is a kalandot kedvelő katonaságot. A végvári korszak első éveiben került Egei'be Zolt- hay István. Ez a jól képzett katona híve volt a kalandos csatározásoknak, a törökkel vívott egyéni és csoportos viadaloknak. Ismerte jól a vitézi élet reguláit, ezért nemegyszer volt török viadalon igazlátó. Ezekben az években építették az egriek Eger védőimére Szolnok várát is. Azépí- tőmunkásökat őrizte itt a lovasaival Zolthay. Miközben az építkezésre vigyáztak, a lovasok el-elkalandoztak. 1551. szeptember 11-én például Zay Ferenc parancsnoksága alatt 300 válogatott lovassal megtámadták Kalocsa palánkját, amit 3—400 török védelmezett: A kétórás küzdelem eredménye: a palán- kok és Kalocsa városa az egriek kezébe került. A mieink fel gyű ltot ták a várost és a az őrséget pedig !•; ,!i. elesem, vezető szerep jutói 1 Zolthaynak a jól ismert 1552. évi ostrom alizáU mával is. A véres várvédeöregek, fiatalok ülnek a klubteremben. Az idősebbek emlékezni jöttek, az ifjak példáért. Hiszen harminc- három évvel ezelőtt Hatvan polgárai csillagos jelesre vizsgáztak emberségből, segítőkészségből. .. koztatót és ehhez szükséges mellékhelyiségeket ragasztottak a régi épülethez, mintegy 35—40 férőhellyel növelve az intézmény kapacitását. Mindent beszámítva félmillióra rúg az óvodabővítés értéke. S ezt az összeget, illetve a benne levő társadalmi munkát a Petőfibányán levő vegyesüzem, gépüzem és a Vegyépszer Vállalat adta. lem soyán két ízben is. kiron- tolt a várból és nagy károkat okozott a törököknek, majd szeptember 19-én a Mária templom felől (a mai Servita templom helyén, a Május 1 utcában) ágyúzó Arszlán tüzéreit lovasaival szétverte. .Ezenkívül számos fontos csatában védte a várat. Az 1552- es gyilkos ostromot követő évelőben elsősorban a vár ve, ze;ő.it és a katonákat a vár megerősítése foglalta el. Ennek ellenére a hódoltságban betöltött rendőri, rendfenntartói szerepüknél fogva nemegyszer kénytelenek voltak összecsapni a hatvani török csapatokkal. Egy ilyen összecsapás alkalmával, 1553. októberében érte nagy veszteség az egri várat. Október 17-én Zolthay- ék olyan hírt kaptak, hogy törökök rabolnak Eger környékén, Bornemissza Gergely kapitány Zolthayval és kevés számú lovassal kimentek a várból, de Véli hatvani szandzsák bég Poroszló alatt lépre csalta őket. A túlerőben levő törökök ekkor fogták el és tették rabbá Gergely diákot és Zolthay Istvánt is. Amíg Bornemissza Kons- tamtmápolyba, a Hét toronyba került rabnak, addig Zolthay Hatvanban raboskodott Véli bégnél, aki azonban úri módon bánt vele. Fogságával a vitézkedés egy kezdődő fényes korszaka zárult te Egerbe«. 1 Varya László A náci hódítók elöl menekülő lengyel hazafiak és hozzátartozóik ezrével lépték át akkor a magyar határt. Vonaton, szekéren, autón és gyalog jöttek, menedék reményében. S abban a hitben, hogy rövidesen visz- szatérhetnek elhagyott otthonaikba. Selypen, ideiglenes táborban, a lerongyolódott katonákat helyezték el a magyar hatóságok. Hatvanba, két csoportba is, civilek érkeztek. 1— Szeptember végi boron- gós délután volt! Losoncról jöttek a lengyel menekültek, s mi a községház előtt vártuk őket — emlékezik ama napra Kintner József kereskedő. — A magános férfiaknak a Csépány-házban rendeztünk be szállást, a családosok a Grassailkovich-kastély szobáiba kerültek. Élelmezési központjuk a községházán lévő cserkészotthonban volt. Hetven emberre főztünk, mégpedig jó magyaros ételeket. Ez a lengyelek kívánsága volt, bár mi szívesen dolgoztunk volna az ő konyhájuk szerint. Három ügyes fiúra, Gődér Sándorra, Húsz Jánosra, Mezei Jánosra név szerint emlékszem. Fáradhatatlan segítőink voltak a főzésnél. Hogy miből finanszíroztuk a szállást és konyhát? Országos gyűjtés indult akkor a lengyelek javára. központi alapból kaptuk a pénzt. ★ Némety Gábor tanár, aki több éves munkával feldolgozta ezt a fontos, érdekes helytörténeti témát, arról is adatokkal rendelkezik, hogy mjként éltek a Hatvanba települt lengyelek 1939. szeptemberétől a következő esztendő májusáig. Intézményes gondoskodás történt például a gyermekek taníttatásáról. Az elemisták Gyöngyösre jártak lengyel szóra, az idősebbek egy Balatonzamárdi- ban létesített lengyel gimnáziumban folytathatták tanulmányaikat. Karácsony közeledtével, a község polgárainál^ adományaiból rengeteg ajándék összegyűlt. Csizma, bakancs, meleg alsó, bunda és télikabát. Mindenki maga választhatott bellőlük. S nem volt egy hangos szó, nem volt vitatkozás, amikor megnyitották a raktárhelyiség ajtaját a lengyeleknek. Később előadásokat, táncos összejöveteleket rendeztek a menekülteknek. Ilyen alkalmakon magyar dalokat tanultul!, ,s csárdást táncoltak. A társalgás? Előbb kéz- zel-lábbal történt. Majd tolmácsok kerültek. Például a szlovákul tudó Kravár Mária a helyi papírüzletböl. Vagy Simon igazgató a gimI náziumbáí. Romantikus történetek is kapcsolódnak a lengyel menekültek hatvani táborozásához; Ilyen történet főszereplője esv fiatal zenetanár, Anton Fürlinger, aki, beleszeretett szállásadója1 leányába, s később, feleségül vette. Lengyelországban élnek, öt gyermekük született. Mind tud ’ kicsit magyarul. Es Molnár Sándorné hatvani címére azóta minden hónapban jön a posta a messzi tájról. „Kedves, drága. legnagyobb szeretettel emlékezett Anya" — kezdi levelét mindannyiszor Anton. S a telerótt oldalokon bőségesen, beszámol a kinti eseményekről, a család gyarapodásáról Egy másik lengyel menekült, Gertrud Szczotowa pos- latisztviselő, már többször meghívta hazájába itteni istápolóit, Kravár Máriát es Sásdi. Islvánnékai, Legutóbb azt mondotta nekik, hogy hívná bár százszor a magyarokat, azzal sem viszonozná eléggé h harminchárom évvel ezelőtt kapott sok-sok szívességet. Mert a baráti segítség melege bajban érzik meg igazán! ★ A háború kiterjedése, Hitler szorító akarata 1940-ben meghátrálásra késztette a lengyel kérdésben akkori po- litukasainkat. Így ment ez minden vonalon. A menekülteknek két választásuk volt: vagy visszatérnek a megszállt házába, vagy tovább vándorolnak olyan országba, amely „nem adta el magát" a németeknek. A hadviselteket a selyp: „fogolytáborból” májusra szép lassan el is tűntek. Útjuk Svájcon át Franciaországba vitt, ahol nácieljenes harcra alakult légiók szerveződtek az idő tájt. Fegyverét mind vitte magával. Pár nappal később a Hatvanban élő polgárcsaládok kerekedtek fel, hogy félelemmel, rettegéssel a szívükben, visszatérjenek szülőföldjükre. Nem volt könnyű a búcsúi A megpróbáltatás hosszú hónapjai szorosan egymáshoz fűzték a menekülteket és vendéglátóikat. De hát volt más választás? Őszinte könny hullt és zsebkendők lobogtak a hatvani állomásépület előtt, amikor Anton Fürlingerók, Gertrud Szczotowáék vonata nehéz füsttel, megindult Északnak. + Újsághír: „Szovjet csapatok oldalán huszonkilenc évvel ezelőtt kapcsolódtak be a fasiszták elleni harcba n külföldön verbuvált leng'"'-’ !*"*■*>k. Soraikból több katona azelőtt a mai testvérbarátságát élvez c Ugye, hogy a nemes aie' lekedet maradandói CM. GU ) Eger, vitézek iskola a . . . (1.) Cselvetés Gergely Óvodabővítés Petőfibányán
