Népújság, 1972. október (23. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-22 / 250. szám

Hatvan: 880 vagon cukor Selyp: 6/4 vagon Gyárainkban gond a tárolás és a verme'és Szedik a szőlőt, a pótkocsin már tapossák, tömörítik csillékbe. Egy hónapja tart a „cukor­szezon” Hatvanban. Nyolc­száz munkás zajától hango­sak a különböző termek, raktárak. A gyár hátsó ka­puinál pedig összezsúfolód­nak olykor a répát szállító teherautók, vasúti kocsik. — Ez is arra vall, hogy több cukorrépát dolgozunk fel az idén, mint amennyire eredetileg számítottunk. Negyvenötezer vagon volt a terv, s ahogyan a dolgok áll­nak, elérjük az ötvenezret! — mondja Benyó Pál főköny­velő, igazgatóhelyettes, ami­kor a pillanatnyi gondokról kérdezzük. — Egyébként szombatig 880 vagon normál, finom és nyers cukrot gyár­tottunk, s a gazdaságok nagy szállítókedve következtében most arra kell fokozottan ügyelnünk, hogy a beérke­ző répa a tárolás során mi­nél kisebb károsodást szen­vedjen. Az utóbbi napokban ugyanakkor örvendetesen megjavult a feldolgozásra kerülő répa cukortartalma is, amit az idő jobbrafordu- lása magyaráz. Tegnap túlju­tottunk a 15 százalékon... Ötven munkás nehéz fizikai megterhelését küszöböli ki az új szezonban beindított hatvani répamosó és csomagoló berendezés, ami szintén komoly nyeresége a termelésnek. A kezdeti ne­hézségek után most már mindkettő jól működik, be­váltotta a hozzáfűzött remé­nyeket. Hetven százalékos kapaci­tással dolgozik már a répa­szeletszárító gép is! Jelenleg ■napi 7—8 vagon szárított sze­let a teljesítménye. De ez a mennyiség 10—11 vagonra ugrik fel, amikor minden rendben lesz a berendezés körül. A nedves répaszelet okoz­za a másik igazi gondot a hatvani cukorgyárban! A be­takarítási munkák lekötik minden gazdaság fuvarkapa­citását, így nagyon gyéren jelentkeznek ezért az érté­kes takarmányért. Az átme­neti időszakot vermeléssel hidalják át az üzemben, ami bizony többletkiadás, ennél­fogva rontja a termelés gaz­daságosságát. Kivezető útnak látszik, hogy a háztáji gazdaságokat lássák el pilanatnyilag ned­ves répaszelettel. De ehhez az kellene, hogy több kister­melő fogjon össze, s együtt bonyolítsa le a vásárlást. Ap­ró tételekkel a gyár nem tud foglalkozni. A Mátravidéki Cukorgyárak másik telepén. Selypen, sok mindenben hasonló a hely­zet. Bár ez a gyár kisebb ka­pacitású, a mai napig 614 vagon cukrot készítettek, amiben, Hatvannal ellentét­ben, kocka is van. Ugyanak­kor tíz százalékkal több nyerstermék átvételére szá­mítanak a szerződött gazda­ságoktól, mint annak idején tervezték. Itt, Selypen, most a vető- magkikészítő-telep próbaüze­melését várják nagy érdeklő­A lottó jubileumi évében a 42. játékhéten beérkezett a 100. öttalálatos szelvény. Ez az ötös ebben az évben a ki­lencedik. A tizenötéves lottó történetében mindössze két­szer fordult elő, hogy egy- egy évben ennél több telita- lálatos szelvény akadt: 1966- ban 12, 1968-ban 10 ötös volt. Ezzel szemben két olyan év volt, mikor csak egy-egy öt­találatos szelvény fordult elő. Az évek folyamán többször is megtörtént — pontosan öt­ször —, hogy egy héten ket­ten is eltalálták az öt számot, 1960-ban pedig á 15. játékhé­déssel. Ez lesz a jövő hét szenzációja! Mint ismeretes, a répamag több csirájú. Egy magból 3—4 hajtás búvik napvilág­ra. Ennek következménye az egyelés. a répatermesztés leg­nehezebb, legidőigényesebb részmunkája. A Dániából beszerzett gépezet addig kop­tatja a nagy gomolyt, míg egyetlen csíra marad rajta. Ezt aztán óvó, tápláló drazsé­anyaggal vonják be, ami fo­kozza a mag vitalitását, s a cukorrépát a szemenként] vetésré teszi alkalmassá. Nagy jelentősége van hosszú távon ennek a műve­letnek, a répamag drazsiro- zásának. A munkaigényesség csökkentésével fokozza a gazdaságok termelőkedvét, s ilyenformán visszahat ma­gára a cukorgyártásra, amelynek fő hazai bázisa Hatvan és Selyp. Már csak ezért Is érdeklő­déssel tekinthetünk az első magyar cukorrépa-vetőmag- kikészítő telep jövő heti pró­baüzemelése elé. ten hárman is. A századik öt­találatos szelvény nyeremé­nye 2138 674 forint. Ennél magasabb összeget mindösz- sze kétszer fizetett a lottó öttalálatos szelvényre, mind a kétszer ebben az évben. A 42. heti további nyeremény ősz-, szegek .a következők: ’ 4 találatok szelvény 127, nyereményük egyenként 16 840 forint,. 3 találata 8931 fogadónak volt, nyereményük egyenként 239 forint. A két- találatos szelvények száma 224 976 darab, ezekre egyen­ként 12 forintot fizetnek. Zetorok, lovas kocsik ka­nyarognak a domboldalakon, a Mátra déli lankáin. Hatal­mas kádakban, csillékben gömbölyűdnek a szőlőbogyók. Amikor ott jártunk, szépen sütött a nap. — Szerencsére, végre süt — mondják Abasáron, Marka- zon a termelőszövetkezet ve­zetői, a szüretelők minden­felé. Mindenütt arról beszél­nek — és bizonygatják Is számadatokkal —, hogy a hű­vös, esős szüret eleji idő után rendkívül sokat jelent az utóbbi egy, másfél hét nap­sütésesre fordult időjárása. Általában 3—4 cukorfokkal javultak a szőlők. Abasáron a feldolgozó előtt nagy a forgalom. Ép­pen Pallér Antal fogatos lo­vas kocsijáról emelik le a tele csillét. Petes László vil­lanyszerelő — aki mindig „kéznél” van az esetleges üzemzavar elhárítására — az elektromos szerkezettel pon­tosan a helyére irányítja (a kiöntőnyílás fölé) a tele csil­lét. Varga Imre kiöntő arról tájékoztat, hogy napi 600 má­zsa szőlőt hoznak a lovas fo­gatok és á Zetorok a feldol­blt pedig a surrantón keresz­tül a présbe engedik. Kint az abasári határban — közel Visonta óriás med­dőhegyeihez — a középső dűlőben szüretel Petrovics Kálmán 85 fős brigádja. Sze­dik az olaszrizlinget. — Elég jól fizet ez a táb­la is — mondja Szitás István, miközben a vidám szüretelő a háztáji szőlőt, amely meg­haladja a 600 katasztrális holdat —, már leszüretelték. Valamennyi tsz-tagnak a kö­zös gazdaság nyújtott segít­séget fogatok, szállítógépek biztosításával, a minél gyor­sabb betakarításhoz, hogy a közös gazdaság közel 450 hold szőlőjét is időben leszüretel­hessék. — Nyugodtak a tagok, mert a háztájira már nincs gond­juk, s ez az oka, hogy olya« jól haladunk a közösben is a szüreteléssel. A tervezett 26 mázsás holdankénti átlag is biztosítottnak látszik, a minőség sem rosszabb a sok­évi átlagnál. Markazon a 300 holdnyi szőlőterületből mindössze 16 hold a hagyományos terület, s ez a magyarázata, hogy lényegesen jobb a termésát­lag, mint Abasáron. . — Harmincöt mázsát ter­veztünk — mondja Halasi János tsz-elnök —s úgy néz ki, hogy a negyvenet Is el­érjük. Sajnos, még kint van a termés 60 százaléka, így teljes bizonyossággal még nem nyilatkozhatunk az eredményekről. Jó lenne, ha sikerülne vagy 200 külső munkaerőt toborozni napon­ta, így ugyanis két hét múl­va befejezhetnénk ezt a nagy munkát. Üzemben a füzesabonyi Herbaria Szárított hagyma és sokféle gyógynövény nyugati exportra Abasáron, a középső dűlőben Szitás István puttonyos tréfálkozik a szedőasszonyokkal. Képünk róluk s a megtelt puttonyról készült. Moldvay Győző lOO. telitalálat a lottón Folyamatos a munka a Herbária Vállalat füzesabo­nyi üzemében. A kamilla, majd a nyári virágok, ter­mékek szezonja után augusz­tus elejétől egészen a tél kezdetéig a hagymaszárítás és -feldolgozás ad munkát az üzem dolgozóinak. Az ország déli részéből — főleg Csongrád megyéből —, folyamatosan érkeznek a nyershagyma-szállítmányok Füzesabonyba. Ebből az idén 150 vagonnal érkezik, majd az üzem dolgozói megfelelő tisztítás, szeletelés és szárítás után szakszerűen csomagol­va küldik tovább, főleg nyu­gati exportra. A jelenlegi szállítmányok többsége Ja­Manapság mindennapos té­ma a zöldbabtermesztés. Az értékes zöldségnövény ugyan- iá ízletes, változatosan elké­szíthető étkezési „csemege”, amely jelentős fehérjét és különböző vitaminokat tar­talmaz. Érdekessége, hogy bő ter­mést ad, ennek ellenére nem szívesen foglalkoznak ter­mesztésével a közös gazdasá­gok, mert igen munkaigé­nyes, különösen nagy terüle­teken. Bőrösök Albert, a Ve­tőmag Vállalat Észak-ma- gyarországl Központiénak szakc*—-L.* Cl C.v'-l ezeloil húsz Heves megyei termelő­szövetkezetben és főként a háztáji gazdaságokban kéz- kísérletezni a gazdaságos pánba és a Német Szövetsé­gi Köztársaságba indul. Kollár Lajos, az üzem igazgatója elmondta, hogy legutóbb 50 mázsa szárított petrezselymet küldtek egy New York-i cég megrendelé­sére. A hagymaszezonban azért más termékek feldolgozására is sor kerül. A Mátra és a Bükk erdeiből egyre másra érkeznek a csipkebogyó-szál­lítmányok, s ezek feldolgo­zása is megkezdődött. A szükséges szárítás után meg­őrölik a csipkebogyót, majd ezután készítik el a bő vi­tamintartalmú csipkeszörp zöldbabtermesztés megvaló­sítására. Különböző talajtí­pusokon végezte kísérleteit, s vizsgálatait siker koronáz­ta. Mint bebizonyosodott, a zöldbab kis területen — fő­ként a háztáji gazdaságokban —, megfelelő gondozás mel­lett igen nagy termést ad. Arról értesültünk, hogy az egyik füzesabonyi kisterme­lő parcelláin az idén példá­ul egyetlen zöldbab vető­magból 150 hüvely termett, amely rekordnak mondható. A sikeres kezdeményezés nyomán várhatóan megyénk más ieruicbein is bekapcso­lódnak majd a háztáji gaz­daságok a zöldbabtermesz­tésbe, amely kellő jövedel- mefc biztosít a termelőnek* alapanyagát. Mindezeken kí­vül most dolgozzák fel a kü­lönféle gyógyteák alapanya­gait, a vegyes gyógynövé­nyeket, de ezekben a napok­ban készítik elő exportszál­lításra a Balaton mellékén termesztett fontos gyógynö­vényt, a levendulát is. Szorgalmas lakosainak ke­ze nyomán, a tanácsi szer­vek • patronálásával egyre gazdagodik, szépül Csány. A helyi Ifjúsági szervezet kezdeményezésére KISZ-la- kásépítő akciót szerveztek. Az akciót segítette a ta­nács, a termelőszövetkezet, de segítséget nyújtottak a már nagy tapasztalattal ren­delkező gyöngyösi KISZ-esek is a tervezés meggyorsításá­ban. A tereprendezést, kerítés és melléképületek elkészíté­sét a fiatalok vállalták, ez­zel csökkentették az építke­zés költségeit. A három szoba komfortos lakásokát az ecsédi termelő­szövetkezet építőbrigádja épí­tette, és már be is költöz­tek a fiatal házasok. A falu közepén befejezés­hez közeledik — a kivitele­ző szerint november 7-re át Is adják — a község új, emele­I tes tanácsházát és takarék­szövetkezeti székhazát. gozóba. Megindul á kiöntő aljén a behordócsiga, s gyor­san „eltűnik” a szőlő: bejut a darálóba, majd a bogyózó szétválasztja a szemeket a kocsánytól, ezután szivattyú­val felnyomatják a szikkasz­tóba. Az így feldolgozott anyag fele azonnal lecsorog a pincébe mustként, s a töb­A közel kétmillió forintos költséggel épülő tanácsház és takarékszövetkezeti székház, modern formájával és kor­szerű berendezéseivel való­ban ékessége lesz a falunak. Társadalmi munkával gáz­cseretelepet is építenek a csá- nyiak. A Petőfi utcában épü­lő gázcseretelepre égetően szüksége volt már a község lakosainak, hiszen több mint 500 gáztűzhelyet tartanak nyilván a faluban. Több millió forintos költ­séggel új, korszerű, szakosí­tott szarvasmarhatelepet ala­kítanak ki a Búzakalász Ter- .melőszövetkezet I-es telepén. A mái- eddig elkészült épü­letekben 304 szarvasmarhát Helyezhetnek el és most épül az újabb, 80 férőhelyes elő­készítő és elkülönítő istálló. Ezenkívül épül még női, fér­fifürdő, öltözőhelyiség, állat­orvosi szoba is . A hatvani TÖVALL kivi­telezésében épülő telepet még ebben az évben átadják rendeltetésének. ; -kovács-; Egy magból — 150 zöldbabliüvcly A gazdagodó Csány;.. asszonyok vödreiket kiürítik a puttonyába — 30—35 má­zsa a holdankénti átlag. — Persze — szól közbe Petrovics Kálmán brigádve­zető — a nagyüzemi tábláink ennél jóval nagyobb termést adtak. Itt azonban elég sok még a hagyományos szőlő. A termelőszövetkezet Iro­dájában Ludas Sándor el­nöktől azt is megtudjuk, hogy Ezer szint játszik a Mátra, hangulatos képet nyújt a lá­bánál elterülő hatalmas sző- lőtábla is. A szüretelők vi­dámsága tölti be a völgyet. A pincékben, a feldolgozók­ban folyik a must és itt-ott már forr az újbor... Szöveg: Falud! Sándor I Foto: Kiss Béla *■1 jeiuoLgozooan varga imre pontosa irányúja a teli csilié4 a kiöntő m

Next

/
Thumbnails
Contents