Népújság, 1972. október (23. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-22 / 250. szám

I Miért állnak a gépek? A MAGYAR SZOCIALIS­TA MUNKÁSPÁRT POLI­TIKAI BIZOTTSÁGA ez év májusában, tartott ülésén ele­mezte az ipari kapacitások kihasználásának helyzetét, s a határozatok nyomán a He­ves megyei pártbizottság gaz. daságpolitikai osztálya is fel­mérte a termelőegységek ki­használását, majd a párt me­gyei végrehajtó bizottsága is napirendjére tűzte a megyei tapasztalatokat és határoza­tokat hozott a legfontosabb tennivalókról. „Vannak gyáraink, ahol modern technikával — amelyre millióikat költöttünk — egy- műszakban termelnek, gyakran ott sem teljes kapa­citással. Nem szükséges hang- í lyozni. hogy ez milyen sok­ba kerül, milyen károkat C.íoz a népgazdaságnak”, — mondotta az emlékezetes par­lamenti gazdasági aktívaér­tekezleten Fock Jenő, kor­mányunk elnöke. SAJNOS, ILYEN GYÁ­RAK, ÜZEMEK.VÁLLALA­TOK egyre nagyobb számmal találhatók megyénkben is. A Vörös Csillag Traktorgyár egri gyáregysége, a Vas- és Fémipari Vállalat, az Agria Bútorgyár, a KAEV gyön­gyösi üzeme, a visomtai gép­szerelők stb. A teljes kapa­citással három műszakban üzemelő gyárakat — mint például az Egri Dohánygyár — lassan már a fehér holló­nál is. ritkábban találni a megyében. Miért állnak a gépek? Mi­ért nincs második, harmadik műszak az egykori három műszakos üzemekben? Az or­szágos helyzethez hasonlóan miért alacsony, miért csök­ken a termelő kapacitások kihasználása? A gazdasági vezetők több­sége a kevés munkaerőire, a munkahelyek magas számára hivatkozik. Mások az elavult gépparkban, a nyersanyag­ellátás nehézségeiben látják a bajok forrásait, míg a har­madik tábor azzal érvel: a dolgozók idegenkednek a több műszaktól, a második­tól, a másodikat még ha vál­lalják is. de a harmadikról már hallani sem akarnak, s o la mennek, ahol csak dél­előtt keli dolgozniuk. Tulajdonképpen valameny- nyi okfejtésben van némi igazság. Tény, hogy az ala­csony fejlesztési források miatt több üzem nem tudja az elavult berendezéseket újakra cserélni. Igaz, hogy kimerültek a munkaerőfor­rások, a dolgozók jó része valóban nem rajong a délu- tános. az éjszakai műszakért, s néhány területen — példá­ul Egerben — talán több a munkahelyek száma is a szükségesnél. Napok óta nehézkesnek érzem, magam. Ö, milyen tö­kéletlen az emberi szervezet. Még hat-hét grammnyi kü­lönbséget sem érzékel a két kezében tartott tárgyak kö­zött. S milyen tökéletlen a háztartásom: nincs benne patikamérleg. Márpedig ez nélkülözhetetlen, ha már vet­tünk autoszifont. A patronok miatt, amelyek kétféle mi­nőségben léteznek: nem súly­hiányosak és súlyhiányosak. Persze, tulajdonképpen tel­jesen mindegy, hogy egy pat­ron mennyit nyom. A fontos csak az hogy patron legyen, vagyis lehessen vele szóda­vizet csinálni. Vagyis létezik jó patron és rossz patron. Csakhogy nálunk rendkívül illedelmesen beszélnek az iparban és a kereskedelem­ben. Olyan csúnya szót, hogy rossz, nem használnak. Súly- hiányos. az sokkal jobban hangzik. Tehát: „A fogyasztói ér­dekvédelemmel kapcsolatos rendelkezés elbírja a felhasz­nálatlan súlyhiányos patro­nok kö élező, díjtalan cseré- . , A minisztérium fel- l ta az érdekelt kereskedel­mi vállalatok figyelmét, hogy minden körülményeskedés nélkül cjeréljék ki a. feisza­MINDEZEKKEL AZON­BAN LEGFELJEBB CSAK ÉRVELNI, VÉDEKEZNI LE­HET. A legnagyobb baj az — ahogyan a párt-végrehaj­tóbizottság ' is megállapította. — hogy az ipari kapacitások kihasználásának fokozására az üzemek számottevő részé­nél nem fordítottak kellő fi­gyelmet, az útját, a módját, a lehetőségeit sem keresték az álló gépek üzemeltetésé­nek. És ez annál is inkább szo­morú, mert valóban nem csodákra van szükség, nem­csak központi, intézkedések­kel lehet megteremteni a munkaerő és a termelő egy­ségek gazdaságos összhangját, s növelni a műszakszámot. Mert ahol például nincs pénz a régi technika kicseré­lésére, miért ne lehetne lega­lább a legkorszerűbb beren­dezéseket több műszakban üzemeltetni? Ahol a délután és éjszaka is dolgozó embe­rek csak fillérekkel keresnek többet a délelőttösöktől, ott valóban hallani sem akarnak az éjszakai műszakról. Az eddiginél hatékonyabb esz­közgazdálkodással újabb erő­forrásokat lehetne felszaba­dítani „a vándormadarakra” jóváhagyott költségvetéseket érdemesebb azoknak adni, akiknél nem kizáró, vagy váló ok a második műszak. A kapacitások kihasználá­sának fokozása igaz ugyan, hogy elsősorban a vállalato­kon múlik, de a kiút megta­lálásához joggal várnak az eddiginél hatékonyabb segít­séget az üzemek is. Ma már vitatni sem lehet: a közelmúltban korszerűsített munkaerő-közvetítési rend­szer sem váltotta be a hozzá­fűzött reményeket. Az eleve egy műszakra épített üze­mekben valóban nehéz a több műszakot megszervezni. Szinte pótolhatatlan űrt hagy­nak maguk mögött azok a szakmunkások, akik a kor­szerű technika mellől 11)—15 éves szolgálatot szakítanak meg, mert a kócerájokból ér­kező hívó szavak 5—8 forint­tal magasabb órabért ígér­nek. Sokan tanulhatnak a Mát- ravidéki Kőbánya Vállalat esetéből is. Állami támoga­tásból és bankhitelből mint­egy 110 millió forintos beru­házással fejlesztették a vál­lalatot, csak éppen arról fe­ledkeztek meg a szakembe­rek, hogy felmérjék: lesz-e majd kereslete a recski kő­nek? A vállalat már leállí­totta a harmadik műszakot, mivel a 300 ezer tonnás ka­pacitására mindössze 78 ezer tonna megrendelés érkezett. Szükséges továbbá — aho­gy« a végrehajtó bizottság is megállapította —, hogy az igényeknek megfelelőbb szakmunkásképzéssel is se­gítsék az üzemek törekvéseit, a tanácsi szerveknek is ke­resniük kell a szociális és kommunális létesítmények továbbfejlesztésének lehető­ségeit, mert a kapacitások bővítéséhez kultúrált utazta­tásra, több óvodára, bölcső­dére s a kereskedelmi ellá­tás bővítésére van szükség. RENDKÍVÜL SOKRÉTŰ FELADAT HÁRUL a gazda­ságtalan termelés csökkenté­sében, a műszakszám növelé­sében, az eddiginél lényege­sen hatékonyabb anyagi ösz­tönzés megteremtésében, a végzett munka szerinti el­osztás elvének differenciált érvényesítésében a területi, a vállalati, az üzemi pártszer­vekre. Bátrabban és követke­zetesebben kell támogatni a gazdaságii vezetés olyan in­tézkedéseit, amelyek a tech­nika korszerűsítésére, a munkaerőt megtakarító újí­tások, a korszerű technoló­giák bevezetésére, a gépesí­tésre, a munka minőségének javítására irányulnak. Ugyanakkor nem szabad zöld utat engedni az olyan törekvéseknek, amelyek a műszakszám további csök­kentését, vagy az egyműsza- kos termelés minden áron való fenntartását szorgal­mazzák. A megyei vállalatok és szö­vetkezetek műszaikegyüttha- tója az elmúlt évben mind­össze 1,45 volt, ez évben is emelkedő tendenciát mutat az egy műszakot kereső dol­gozók száma. Közben százszámra állnak a drága pénzért vásárolt gé­pek, külföldi, hazai berende­zések, amelyeknek a költsé­geit évek óta „nyögik” már a vállalatok. A GÉPEK MÉGIS ÁLL­NAK. Pedig milliókat, mil- liardokat lehetne előteremte­ni munkájukkal, amelyből a korszerű gépesítés fokozása mellett több jutna a dolgo­zók élet- és munkakörülmé­nyeinek javítására is. Sürgős gazdasági, politikai feladat tehát az álló gépek mielőbbi üzemeltetése. Mert ahogyan kormányunk elnöke is fel­hívta e káros jelenségre az üzemek, a vállalatok, gazda­sági, politikai vezetőinek fi­gyelmét: „Nem szükséges hangsúlyozni, hogy az álló gépek milyen sokba kerül­nek, milyen károkat okoznak a népgazdaságnak". Koős József Patron — patikamérlegen rattan súlyhiányos patrono­kat”. Mindezt a lapokból idéztem, amelyek ismét véd­tek egyet a fogyasztók érde­kein Persze, én jobban szeret­tem volna egy olyan utasítást olvasni, amely kimondja, hogy a boltosnak bocsánatot kell kérnie azért, mert va­cak árut adott el — elisme- i rém, önhibáján kívül — a vásárlónak. A jó modort azonban mindmáig nem fog­lalták rendeletekbe, utasítá­sokba, s talán csért is akad olyan kevés belőle: so­kan azt hiszik, hogy megsze­gik a törvényeket, ha elvisel­hető hangon tárgyalnak a másikkal De hál nem lehet mindent rendeletekbe foglal­ni. Lám-lám, milyen egys'aü ügy a súlyhiá •■•«'>.-» n ion, s még itt is milyen ntiiéz ren­dezni a dolgokat. Az utasí­tásból vagy felhívásból ki­maradt ugyanis egy rendki- ■mii fontos dolog. Honm&t tudjam én, hogy melyik pat­ron súlyhiányos és melyik nem? Hivatásomnál fogva húsz esztendeje szorgalma­san és figyelmesen olvasom a lapokat, s emlékszem rá, amikor közölték a nagykö­zönséggel: azt a patront, amelybe eleve nem. tettek szénsavat, azzal lehet meg­különböztetni a szénsavval ellátott, vagyis patron pat­rontól, hogy könnyebb, mint az. Azt hiszem. I iat-het gramm a különbség.. . Mindenesetre olyan sokkal nem lehet nehezebb a jo patron a rossznál, s én egy­szerűen nem tudom érzékel­ni. Pedig úttörőként még becsléspróhát ts tettem, de akkor sem grammokra ment a dolog. Patikamerleget meg nem használok a szódakészí- tés előtt, mert ez meglehető­sen lelassítaná a technoló­giát, s afféle egyszerű em­berként egyelőre még ösztö­nösen és nem tudományosán keszíbeta a szódat, ha sikerűi Nagy siker volt Vasárnap zárja kapuit a Heves megyei Iparcikk Kiske­reskedelmi Vállalat központi bemutatótermeiben a Korsze­rű otthon — több szabad idő kiállítássorozat. A bemutatón felvonult áruk — élelmiszerek, háztartási gépek, konyha- és fürdőszoba-berendezések a helyi kóstolók nagy sikert arattak. Felvételünk a kozmetikai és háztartási cikkek be­mutatótermében készült. (Foto: Tóth Gizella.) A hazai tudóstársadalom Tudományos békekonferenciái a A tudományok művelői, az értelmiségiek is mind na­gyobb számban veszik ki ré­szüket Magyarországon a békemunkából, szolidaritási akciókból. Budapesten no­vember 2-án tudományos bé­kekonferenciát rendez közö­sen a Magyar Tudományos Akadémia és az Országos Béketanács tudományos bi- «zottsága: az indokínai hábo­rúról, a vietnami kérdésről. A hazai tudóstársadalom képviseletében több százan — jogászok, biológusok és más tudományok művelői — vesznek részt a tanácskozá­son. Budapestre várják az Amerika indokínai háborús bűneit kivizsgáló nemzetkö­zi bizottság — a 30 nemzet személyiségeiből álló testü­let — több neves tagját is, közötük olyanokat, akik a közelmúltban a bizottság megbízásából Vietnamban jártak és jelentést tettek a napokban megtartott kop­Valamerunyi témában konkrét ismeretanyagot — té­nyeket, számokat, dokumen­tatív anyagokat — közölhet­nek majd a békekonferen­cián annak a magyar dele­gációnak a tagjai (dr. Kende István professzor, a történe­lemtudományok kandidátusa. Makai György újságíró és dr. Ottlyk Ernő evangélikus püspök) akik részt vettek a nemzetközi bizottság kop­penhágai ülésén. A dán fő­városban úgy foglalt állást a nemzetközi testület — té­nyek megállapítása, elemzé­se, vizsgálata alapján — hogy Indokínában zsákutcá­ba jutottak az agresszorok katonai, politikai és erköl­csi tekintetben egyaránt, s számukra csak egyetlen kiút létezik: a . megszálló csapa­tok mielőbbi kivonása. Gyöngyös egy raaqvar—csii**« kooperációban A közelmúltban egy KA­EV-delegáeió tagjaként a testvéri Csuvasi óban járt Lakatos Imre mérnök is, a Könnyűipari Gépg /ártó Vál­lalat gyöngyösi igazgatója. Heves megye és a távoli nép kapcsolatait ismer/e, az em­ber önkéntelenül is baráti látogatásra gondol. A talál­kozás azonban több volt en­nél: szakmai, üzleti út. Ugyanis — mint értesül­tünk —: az orszá *os nagy- vállalat régebbi tervét sike­rült megvalósítani az idén, s ennek eredményeként szövet —magyar kooperációban ké­szülnek már az SZTD-szövü- gépek. Ugv, hogy bizonyos tartozékokat a KAEV szállít, s ennek fejében komplett berendezéseket kap textil­iparunk. Már ebben az év­ben 50 millió forintos a prog­ram, s az elképzelések sze­rint 1975-ben 250 milliósra emelkedik a forgalom. A munkában természete­sen a Könnyűipari Gépgyár­tó Vállalat több gyáregysége is részt vesz, közöttük a gyöngyösi. Megyei gyárunk az úgynevezett 13-as egység­hez tartozó tengelyeken dol­gozik, s a hagyományos he­lyett alkalmazott mikroveté- lőt mozgató pályarendszer- vezető bordalécet készíti. A részmunka persze most még nem nagy, de a későbbiek­ben sokkal jelentősebbé vá­lik. S ehhez máris szüksé- gesssé vált bizonyos fejlesz­tés: a gyöngyösiek új gépe­ket kaptak, s további szer­számgépeket — például egy sokszögesztergát — várnak. — Szovjet utunk alkalmá­val mindenekelőtt a moszk­vai Technopromimport kép­viselőivel tárgyaltunk a szál­lítások ütemezéséről — mondta Lakatos Imre igaz­gató —, majd Csyvasiúban, Csebokszári tex'tilgépgyára- ban, ahol a közös’ berendezé­seket tulajdonképpen össze­állítják, a KAEV által szál­lított alkatrészek minőségé­ről, szereléséről tájékozód­tunk. A tapasztalataink ked­vezőek : szovjet partnere­ink általában elégedettek a munkánkkal, különösebb minőségi reklamációjuk nincs. A kilátásokkal is elé­gedettek lehetünk, hiszen —' mint ismeretes —, a meg­rendelések folyamatosak, s egyre növekszenek, ami biz­tató ... A kooperáció egy újabb megnyilvánulása a kétoldalú együttműködésnek. amely hazánkban és a Szovjetunió­ban kölcsönösen kamatozik, s feltétlenül tovább erősíti országaink gazdasági kapcso­latait. Gy. Gy. penhágai ülésen. Várhatóan r" képviselteti magát a tudo­mányos tanácskozáson a Bé- ke-világtanács is. Ellenőrzések a zöldség* hollókban és gyümölcs* Az áru minőségének és árának összhangja Indokoltak a vásárlók gyakori panaszai Es akkor sikerül, ha a pat­ronban van szénsav. S így — akkor jövök rá arra is, hogy egy patron súlyhiányos, ami­kor már kiszúrtam. Persze, akkor már hiába viszem vissza a boltba, ott helyesen nem veszik vissza, hiszen ki­szúrt állapotban m,ár min­den patron egyforma nehéz, akár volt benne szénsav, akár nem. De még a csere sem old meg semmit, még ha meg is oldják a cserét, ami azonban tulajdonképpen megoldhatat­lan. Egyetlen megoldás létezik. Mások mérik meg helyettem a patronokat, s csak olyat tesznek a dobozba, amelyek nem súly hiányosak. Ekkor nem \ell kicserélni a súly hiányos patront a boltokban, nem létezik sem jogos, sm jogtalan csereigény, viszont létezik jó, megbízható pat­rongyártás. Eg-yeUsie azonban nincs Marad a méricskélés. Ez azonban kicsinyes dolog. Nagyvonalúan kell élnünk, s különben is, egészen köny- nyü, súlytalan problémák ezek. S akik azt hiszik, hogy az ilyesmiktől válik nehézzé az élet, vegyenek patikámét- «§1 íls J Az Országos Anyag- és Ár­hivatal árellenőrzési főosz­tálya szeptember óta — egyéb vizsgálatokon kívül — mind több revizorral ellenő­rizteti a zöldség- és gyü­mölcsboltok árait, továbbá azt, hogy az áru minősége es az ár összhangban van-e. Az év első nyolc hónapjá­ban ugyanis a hazai gyümöl­csök ára 19. a zöldség- és fő­zelékféléké 4 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel ko­rábban, amit számos egyéb ok között bizonyos mérték­ben az értékesítés szabályta­lanságai is előidéztek. Az órhi v-'.tal ellenőrei szeptember óta Budapest és nyolc vidéki város 45 árusí­tóhelyén ellen "Azték a zöld­ség- «a őmölcsáralcat, az áru minőségét. E vizsgálatok sajnálatos módon azt igazol­ták, hogy a vásárlók gyako­ri panaszai indokoltak. Az eddigi 55 vizsgálat al­kalmával 50 szabálytalansá­got tapasztaltak, nagyrészt másodosztályú, sőt romlott árut kevertek az első osz­tályú gyümölcsök, zöldségfé­lék közé. Az árhivatal ellenőrei a fő­városban és tat egész ország más vidékein egyaránt foly­tatják a zöldség- es 3>ü- möicőúrafc ellenőrzését. Ezt egyébként a Miniszleranács szeptember ”:•! határozata is feladatává «eszi valatnenj^ nyi «erbatóságnak. Az árhivatalban rámutat­nak, az eddigi vizsgálatok során feltárt nagyszámú sza­bálytalanság arra is atal, hogy az érintett vállalatok belső ellenőrzése nem eléggé hatékony. Szüksége* tehát, hogy a belső eU>*n.őizés foko­zásával is vegyék eledet az ártól: epéseknek, fokozottan védjék a vásárló érdekeit ar-tuggaésekeh §gk helyei £& 22* yaságsg

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents