Népújság, 1972. október (23. évfolyam, 232-257. szám)
1972-10-21 / 249. szám
A insgye közoktatásának továbbfejlesztéséről tárgyalt a megyei pártbizottság 1 (Folytatás ű2 1. oldalról) kozatos kiegyenlítése; a me- ! gye szakmunkás-igényének jobb kielégítése; a fejlesztéshez szükséges anyagi feltételek jobb megteremtése, ez állami és társadalmi erőforrások koncentráltabb biztosítása és hatékonyabb fel- használása. Fontos követelmény a nevelőmunka tudatosságának, színvonalának további emelése, mert csakis így érhető el, hogy az iskolák aktív, kezdeményező, alkotó személyiségeket neveljenek, akik tudományosan megalapozott világnézettel rendelkeznek, akik közösségi emberek. A világnézeti nevelésnek az egész iskolai munkát, minden tantárgy oktatását, de az iskolán kívüli tevékenységet is át kell hatnia. Segíteni kell az iskolai élet demokratizmusának, kiszélesítését, -amelyhez a pedagógusok és a szülők, az állami, a pártós ifjúsági szervezetek szorosabb együttműködése szükséges. Nagyobb lehetőséget a tehetségek kibontakoztatására Már eddig is szép eredményeket értünk el a fizikai dolgozók gyermekeinek segítésében, de szükséges a felnövekvő nemzedék tanulásának még intenzívebb támogatása. A jól alkalmazott módszerek (szakkörök, előkészítő tanfolyamok, korrepetálások stb.) mellett keresni kell az újabb, hatékonyabb megoldásokat is. Az eddiginél nagyobb lehetőséget biztosítsanak a pedagógusok a tehetségek kibontakozásának, az egyéni képességek kifejlesztésének. Kapjanak több társadalmi megbízatást az ifjúsági szervezetekben a tehetséges fiatalok. Több segítség szükséges a pályaválasztási munka színvonalának emeléséhez. Elő kell segíteni a fizikai dolgozók tehetséges gyermekeinek nagyobb arányú jelentkezését a közép- és felsőfokú intézményekbe. Az üzemek elsősorban a munkafeltételek, a munkahelyi légkör javításával igyekezzenek vonzóbbá tenni azokat a szakmákat, amelyekre eddig kevesen vagy egyáltalán nem jelentkeznek a fiatalok. Túlterhelések nélkül Foglalkozik a jelentés a tanárok és a tanulók túlterhelésének kérdésével, s megállapítja, hogy ennek megszüntetése, feloldása elsődlegesen országos szervek feladata, de szükség van megyei, iskolai intézkedésekre is. Alapvető feltétele a túlterhelés csökkentésének a pedagógusok szemléletének megfelelő formálása, korszerűbb módszerek alkalmazása. Szükséges természetesen a szülői szemlélet megváltoztatása is, azért, hogy ne terheljék gyermekeiket felesleges elfoglaltságokkal, felesleges különórákkal. A lexikális ismeretek helyett a gondolkodtatás- nak, a jelenségek, folyamatok közötti összefüggések felismertetésének kell nagyobb szerepet kapnia az oktató-nevelő munkában, hogy a tanulók alkalmassá váljanak az önművelésre is. Szó esett a jelentésben a tankötelezettségi törvény rendelkezéseinek következetesebb végrehajtásáról, az oktató-nevelő munka területén bevezetendő kísérletekről, a pedagógusok nagyobb önállóságának biztosításáról, valamint arról, hogy mit kell tenni a párt-, állami, gazdasági és társadalmi szerveknek a munka melletti tanulás társadalmi megbecsülésének, a dolgozók iskolájában tanulók számának növelésére. A legalapvetőbb: a kommunista szakemberképzés megvalósítása Az egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola fejlesztése három fő feladatra ösz- pontosul: 1. növelni a kollégiumi férőhelyek számát; 2. megépíteni a gyakorló iskola új objektumát; 3. felszámolni a tanszékek zsúfoltságát. A gyöngyösi Kertészeti és Agronómiái Főiskola nemrég alakult, korszerű épületekkel rendelkezik, amely biztosítja az elméleti és gyakorlati oktatás feltételeit. Feladat itt az objektumok maximális kihasználása, a megnövekedett igények kielégítése. Mindkét főiskolán a tanulmányi színvonal, az eszmei- politikai mevelőmunka fejlesztése, a pedagógiai tudatosság növelése, a fizikai dolgozók gyermekei arányának emelése, a kommunista szakemberképzés megvalósítása a legalapvetőbb. E tennivalók érdekében erősíteni kell a KISZ-munka hatékonyságát. A fejlesztések fő iránya Külön foglalkozik a jelentés' az óvodák, általános és szakmunkásképző iskolák, a középfokú oktatási intézmények várható és szükséges fejlesztésének kérdésével. Az óvodák fejlesztését a társadalmi igények növekedéséhez kell igazítani. A megyei tanács a negyedik ötéves terv időszakára 1500 férőhely megépítését tervezte. Űj óvodáknak a városokban és a munkáslakta településeken kell felépülnie, ezt kell szorgalmazni. A legnagyobb figyelmet az általános iskolákra kell fordítani. At. itt tervezett fejlesztések segítsék elő a szak- rendszerű Oktatás javítását, az iskolák közötti színvonal- különbségek felszámolását, a kollégiumi ellátás növelését. Legfontosabb tennivaló a körzeti általános iskolai hálózat kiépítése, a szakrendszerű oktatás ki- teljesítése. Gyorsítani kell ezek mellett az iskolák szemléltető- és taneszköz-ellátottságát. Ä szakmunkásképzés területén (Hatvanban, Füzesabonyban és Hevesen) a tantermi, Gyöngyösön a tanműhelyi Egerben a kollégiumi ellátottság növelése az elsődleges. Indokolt Egerben és Gyöngyösön a kereskedelmi és vendéglátóipari szakmunkásképző Iskola megépítése, amelyre a következő tervidőszakban kerülhet sor. A középiskoláknál a taneszköz- és szemléltetőeszközellátást, az ipari szakközép- iskoláknál a korszerű irodagép-ellátottságot, a kereskedelmi, egészségügyi szakközépiskoláknál a laboratóriumi felszerelést szükséges megoldani. Meg kell építeni a tervezett kollégiumi férőhelyeket és gondoskodni ezek további növeléséről —a fizikai dolgozók gyermekei jobb tanulmányi feltételeinek megteremtése érdekében. Szervezettebb, eredményesebb irányítást A beszámoló leszögeztem a pedagógusoknak az oktató-nevelő munkában kulcsfontosságú szerepük van, ezért nagyon jelentős eszmei-politikai helytállásuk, pedagógiai felkészültségük növelése. A közgondolkodásban is meg kell teremteni a pedagógusok munkájának nagyobb erkölcsi megbecsülését. Ugyanakkor biztosítani kell számukra a megfelelő munka- és életkörülményeket, amelyek hozzájárulnak az alkotómunkához, a pedagógusok túlterhelésének csökkentéséhez. A megyei; járási, városi és községi irányítást szervezettebbé, eredményesebbé kell tenni. At. irányítás adjon több segítséget az alkotó, önálló, az eredményesebb pedagógiai munkához. Az irányító szervek ugyanakkor a segítés mellett fokozzák az általános és szakmai ellenőrzéseik számát, minőségét. A megyei párt-vb írásos jelentése végezetül több szervezési jellegű intézkedést javasolt a megye közoktatásának továbbfejlesztésére. Dr. Sipos István szóbeli kiegészítése a jelentéshez Bevezetőben dr. Sipos István köszönetét mondott mindazoknak a pedagógusoknak. akik javaslataikkal hozzájárulták a megye közoktatásának íejlesztesere vonatkozó elképzelések megfogalmazásához. A part természetesen a határozatok végrehajtása során is számít áldozatkész munkájukra. segítségükre. Hirt szükséges az oktatás napirendié tűzése? A Központi Bizottság 1972. július 15-i határozatara utalva az előadó hangsúlyozta; az állami oktatási rendszer fejlesztése össztársadalmi feU ~tt. A közoktatás a társadalmi fejlődés minden egyes szakaszában, fontos szerepet tölt. be, hatása érvényesül a politikában, a közgondolkodás formálásában, és vagy jelentőséggel bír a két világ- rendszer közötti harc eldöntésében is Ezután arról beszélt, hogy a közoktatás-politika megvalósítása milyen nagy jelentőséggel bír a szocialista társadalom fejlődésében. Hangsúlyozta- ahhoz, hogy a szocializmus építése magasabb szinten történjék a társadalmi elvárásokhoz, a kor követelményéhez kell igazítani oktatása gigánkét. A továbbiakban az iskola felelősségéről, . valamint a szülői házzal való kapcsolatáról beszélt, kiemelve azt az igazságot miszerint az nem szigetelheti el magát. Tágítani kell a gyermekek társadalmi élményeinek kereteit, közelednie kell a valóságos társadalmi élethez". — Ezt a feladatot, ezt a nevelőtevékenységet kell az iskoláknak megoldani az oktatómunka keretében. Megyénk iskoláiban a nevelő-és oktatómunka egysége sok esetben még nem valósul meg, a pedagógusok szemléletében és gyakorlatában elkülönül. Iskoláink jelenleg még elsősorban nem nevelő, hanem tanító-oktató intézmények. Az élenjáró pedagógusok nagy erőfeszítéseket tesznek a nevelőmunka megjavítására. Ezek a nevelők a tanítási órákon nemcsak oktatnak, hanem reagálnak a fiatalokat ért sokoldalú hatásokra is. Kiaknázzák az osztályfőnöki órákat és az ifjúsági mozgalom által szervezett fórumokat, a világnézeti kérdések tisztázására és azok tudatosítására — mondotta az előadó. A világnézeti és közösségi magatartás formálása A továbbiakban, a középiskolákban folyó világnézeti, valamint a honvédelmi ismeretek oktatásáról és ezek tapasztalatairól beszélt az előadó. Elmondotta, hogy eredményeink mellett vannak még gondjaink is. Nem hallgathatjuk el például, hogy nem minden fiatal érti még az összefüggést a hazafiság és intexnacionalizmus között és nem mindig látnak különbséget a hazafiság és a nacionalizmus között. És nem. eléggé tisztázott előttük a haza- szeretet osztálytartalma sem. Ezután az iskolák szerepéről, a pedagógusok személyiségéről és politikai tudatosságáról beszélt az előadó, majd' így folytatta: — Az iskolai nevelőmunkának egyik legfontosabb vonása, hogy közösségi jellegű. Olyan új típusú ember formálása a feladat, akinek gondolkodásában, magatartásában, cselekvésében érvényre jut a közérdek és az egyéni érdek harmonikus összekapcsolódása, s aki a másokkal együtt végzett munkában találja meg az élet értelmét. A szocialista társadalmi fejlődés olyan személyiségek formálását követeli meg az iskoláktól, akik eleget tudnak tenni a modem termelési követelményeknek, s eredményesen tudják szolgálni az anyagi javak bőségének előállítását. A továbbiakban az előadó arról beszélt, hogy iskoláink hogyan felelnek meg a fentebb megfogalmazott célkitűzéseiknek. — Sok hasznos kezdeményezéssel találkoztunk a megye pedagógusainak gyakorlatában. Szép számmal vannak iskolák, ahol a tanulóifjúságot tervszárüen készítik elő a szocialista -társadalmi élet gyakorlatában való aktív részvételre. Ezekben az iskolákban a pedagógusok, az ifjúsági vezetők, nagy gondot fordítanak a fiatalok önállóságára, öntevékenységére, önkormányzó képességük fejlesztésére — mondotta az előadó, majd a pozitív tendenciák után említett néhány negatív jelenséget is. Többek között azt is, hogy a fiatalok egy részét még kevésbé foglalkoztatják a közösség, a közélet problémái. A feladatokról szólva dr. Sípos István hangsúlyozta: — A pedagógusoknak nagyobb elvi és gyakorlati segítséget kell adni a közösségi neveléshez. Nem szabad elfelejteni, hogy a fiatalság holnap már megkezdi társadalmi tevékenységét. lássuk meg a fiatalokban a holnap állampolgárait, s készítsük lei azokra a feladatokra, amelyeknek ismeretére hamarosan szükségük lesz, a munkában, a társadalmi életben, a szocialista demokrácia gyakorlásában. A vitaindító előadás befejezéseként a pártbizottság titkára arról beszélt, hogy milyen szerepe van a határozat végrehajtásában a kommunistáknak, a pártszervezeteknek, valamint a megye dolgozóinak. Felhívta a figyelmet arra, hogy a határozat végrehajtásában kulcsfontosságú szerepük van a pedagógusoknak. Vigyázni kell arra — mondotta —, hogy ne csak beszéljünk a határozatról, hanem személyre szólóan szabjuk is meg a tennivalókat. A végrehajtásban pedig adjunk segítséget, teremtsük meg az alkotómunka feltételeit. A feladatok között szerepelnek olyanok, amelyeknél nem kell várni központi intézkedésre, a helyi kezdeményezések is segíthetik a határozat megvalósítását. Dr. Sipos István kiegészítése után került sor a jelentés megvitatására. A vitában felszólalt Szalay István, a megyei tanács elnökhelyettese, Kónya Lajos, a KISZ Heves megyei Bizottságának első titkára, dr. Hodászi Miklós, a Kertészeti Egyetem Gyöngyösi Kertészeti és Agronómiái Főiskolai Karának igazgatója, dr. Szűcs László, a Ho Si Minh Tanárképző Főiskola főigazgatója, Molnár Lászlóvá, a Pedagógusok Szakszervezetének megyei titkára, Sramkó László, a hevesi járása pártbizottság első titkára, Jenei Artúmé, az egri 4-es számú iskola igazgatója, Vámosi Lászlómé nagytályai óvónő, Orosz László, a gyöngyösi Ipari Szakmunkásképző igazgatóhelyettese Gosztonyi János. Intézet és dir. Most már a végrehajtáshoz kérjük a támogatást oktatásban, a nevelésben a legfontosabb feladata az iskolának van, de a. szülői ház, a közvetlen környezet és az ifjúsági szervezet felelőssége is igen jelentős. — Az oktatásnak és nevelesnek szorosan egymásra kell épülnie, egységet kell alkotnia — mondotta. —■ Az iskolai oktató-nevelő munka igen fontos feladata, hogy megfelelő világképet alakítson ki ifjúságunkban, hogy értelmi képességeinek kifejtésével egy időben eljusson a dialektikus gondolkodás szintjére. Krupszkaját idézte ezután: „Az iskola, amely a növendékek társadalmi ösztönei- nea neve Leséi tűzte, ki aelül Dr. Gosztonyi János a végrehajtó bizottság írásos jelentését, a határozati javaslatot és dr. Sipos István kiegészítését minősítve azt mondta; ez teljes összhangban van a Központi Bizottság határozatával, ezért elfogadásra ajánlom. — Meg- győződésem — mondotta —, hogy a program megvalósítása jelentős mértékben előre viszi Heves megye oktatásának ügyét. — A továbbiakban Heves megye helyzetét elemezve elmondta, hogy az oktatás területén megyénk az országos mutatókat illetően a közép- vagy az alsóbb helyen helyezkedik el, annak ellenére, hogy a part- ég az uliami szervek a határozatot megelőzően is sokat és lelkiismeretesen foglalkoztak az oktatás kérdéseivel. A továbbiakban a Központi Bizottság határozatának előkészítéséről szólt, méltatta annak jelentőségét, hangsúlyozva, hogy a határozat maradéktalan végrehajtásával nagy szolgálatot teszünk a magyar oktatás ügyének. Ezután arról beszélt, hogy nemcsak nálunk, hanem több szocialista és kapitalista országban is napirenden van az oktatás, az iskolák szerepe, a társadalomban betöltött helye. A Központi Bizottság határozatáról szólva elmondotta, hogy a határozat jó, a pedagógusok és mások szerint is. A határozatok végrehajtásához már hozzáfogtunk — mondotta —, s ami a legfontosabb, hogy egységes legyen a határozat értelmezése, s egységes a gyakorlati megvalósítása is. Ha a határozat értelmezésében különbségek vannak, ez a gyakorlati megvalósításnak a rovására megy. Idézte Kádár János élvtársat, aki a következőket mondta a határozattal kapcsolatban: A, határozatot széles körű elemzés előzte meg, előzetesen megvitatták a problémákat mindazokkal, akikre a végrehajtás kötelezettsége hárul. Van tehát egy megfelelő, mindannyiunkra kötelező határozat, most az a feladatunk, hogy ahol és amilyen mértékben szükséges, még magyarázzuk a határozatot, de most már úgy, hogy a végrehajtáshoz kérjük a támogatást, az eldöntött kérdésekben ne kezdjünk új vitákat. S hozzátette Gosztonyi elvtárs: egy permanens vita csak az intézkedést, csak a cselekvést gátolná. Ezután — kapcsolódva a vitában elhangzottakhoz — szólt a tananyagcsökkentésről, a tanulók túlterheléséről, a felvételi rendszerünkről és az oktatás gazdasági helyzetéről. Hangsúlyozta a megyei tanácsok és a helyi erők szerepét az oktatási munkában. Legyen olyan pénzösz- szegük, keretük a megyei tanácsoknak — mondotta példaként —, hogy a hátrányos helyzetben lévő iskolálcon is segíteni tudjanak, amikor az szükséges. Befejezésül a következőket mondotta: Jó határozatot hoztunk, jó határozat született, a végrehajtása, a megvalósítása mégsem lesz könnyű. Egységesen értelmezni a határozatot, egynéhány helyen változtatni a szemléleten, egységesen cselekedni — ez most a feladat, ezt segíteni kötelessége minden kommunistának. Ezután dr. Sipos István összefoglalójával a napirend tárgyalása véget ért. Mrnmrn 0 1922, október 21., »mM
