Népújság, 1972. október (23. évfolyam, 232-257. szám)
1972-10-21 / 249. szám
Üzenet a múltból EGET LYUKASZTÓ kémények, tömzsi, vaskos hűtőtornyok, barna földhányások. morrogó, dübörgő gépóriások, lignitteherrel surranó gumiszalagok — s háttérben a Mátra erdős magaslatai. Ismerős ipari táj. Visánta bányája és erőműve. Feldör- renő robbanások' tépik a szenet a föld húsából. A föld mást is rejt. A föld óriási múzeum, az ember minden maradandó emlékét elraktározza, megőrzi. A régész dolga, hogy az emlékeket napfényre hozza, tanulmányozza és segítségükkel rekonstruálja, tolmácsolja a múlt, letűnt korszakok művelődési, szellemi, gazdasági és társadalmi életének üzenetét. Mikor Visen ba határában a lignitvagyonra rábukkantak. s megállapították, hogy a szénmező a falu alatt is áthúzódik, olyan terv született, hogy elbontják a házakat és más helyütt építenek uj Vlsontát. A hír nagy ütemű kutatómunka elindítója lett, régészeti, néprajzi és társadalomtörténeti vizsgálatok kezdődtek a faluban. Később döntés született, hogy Viaonta a helyén marad, a megkezdett kutatások azonban tovább folytatódtak —, eredményesen Hat «teendőn át tartott a termékeny kutatómunka. Hogy mennyire intenzív és eredményes volt a kutatás, azt leginkább a régészeti leletek igazolják: 1* régészeti lelőhelyet tártak fel. A Felsőrét nevű határrémem például Kovács Béta és dr. Nagy Árpái, 77 X—XI. századi sírt, valamint egy X. századi települ«* lémét tárták, fal. . . A hatówee kultatSsl munka eredményeiből — Régészeti kutatások Visontá» 1966— 1972 címmel —, kiállítást nyitottak az egri Dobó István Vármúzeumban, a múzeumi és műemléki hónap keretében. Hét tárlóban, vitrinekben sorakozik a »«adag kiál-' lítási anyag. Áss első tárlóba*) a föWDör- téneti múltban élt élőlények: kövületekként megmaradt S rései láthatók. A lignitmező; kiterjedéséé vizsgáló kutató-, fúrások réfegmintáibói kerül-: tek példám elő az 1 millió! «was (fosszilis) növényi maradványok. Az első kövületet; magam is felismerem, a víz- partokat kedvélő égerfa jó • megtartású levél nyoma tát < mutatja a kő. Eteket a le- • nyomatokat az egykori Fan- • non-tenger iszaprétegei őriz- j ték meg, s a kutatófúrások j vezető szakemberei gondos-' ságának kösaBenhető, hogy a j múzeumba kerültek. őskori emlckeket m«twt be a második tárló. Amint a kutatások igazolták, mór a középső kőkorban (mezoli tiikum) éltek ezen a tájon emberek, az emberi élet legkorábbi nyomai is innen valók. A Sárhegy délkeleti nyúlványain azi.e. 9—8. évezredben nagy kiterjedésű település húzódott. Ugyanitt ismeretesek a neoUt.ikum (új kőkor) település- és temetőmaradványai az i. e. 5—3. évezredből. A visontai Farkas- Icút nevű dűlőben az ún pili- nyi műveltség népénél: települését tárták fel. a késő bronzkorból. A feltárás során gaadag anyag került elő, valamennyit láthatjuk most itt. Kőből, kovából, vulkanikus kavicsokból készített szerszámokat. nyíl- és lándzeahe- gyekel. orsógombokat, főző- és díszedényeket agyagból. Házépítés során, a fundamentum ásásakor érdekes leletre bukkantak a halmojug rai Április 4. utcában. Két kdLta Imre os sírját bontották , meg az építők. A harcosokat Idején teljes fegyver dénárok lelőhelyei korábban csak a Dunántúlon voltak, ki sejthette volna, hogy Visonta földjében is rejtőzik belőlük jó néhány. Senki nem sejtette mindaddig, amíg a falu nevét adó Aba-nembéli Visonta család egykori kúriája közeiében elő nem került a föld alól az 1000 bécsi dénárból álló pénzlelet. A summás kincset a XIII—XIV. század fordulóján, még pontosabban, a rozgonyi csata idején (1312) rejthették el. Ez a kincs is látható a Visonta- kutatás eredményeit bemutató kiállításon. Szólj u-nk végül a legérdekesebb, legszenzációsabb leletről is, amelyet a közönség még egyelőre nem láthat Ez a lelet: 3 darab rnammut- agyar! A nagy méretű csontok az erőmű előkészítésiékor végzett föld munkálatok során, 1965. októberében bukkantak elő. Egy földgyalu meg is rongálta az egyik agyart, jó méternyi szelvényt vágott le belőle, Két agyart — bár a csontok nagyon rossz megtartásúak voltai: —, sikerült megmentenie Rozsnyói Márton muzeológusnak és Damcza János kutatónak. A két agyar — egyik: hosszúsága 300 cm, legnagyobb átmérője 24 cm; másik: hosszúsága 320 om, legnagyobb átmérője 26 cm — most még a múzeum raktárában pihen. HAMAROSAN elkészülnek vasból a szükséges tartószerkezetek, s akkor ezek a mammutlleletek is elfoglalhatják helyüket a kiállítás anyagai között /Is Pataky Dezső Itt lenne az ideje... Egy rendelkezés lehetővé teszi, hogy az Intézmények, vállalatok, termelőszövetkezetek közösen is létrehozzanak gyermekintézményeket, Illetve hozzájáruljanak ezek bővítéséhez, fenntartásához. Amikor a megyei tanács illetékes osztálya ennek értelmében felhívással fordult az egri érdekelt üzemelthez és Intézményekhez, a válasz így fogalmazódott meg: elvileg nem zárkóznak cl a segítségnyújtástól, s ha a jelentkező igények valóban gondot okoznak, hozzájárulnak bölcsődék létesítéséhez, bővítéséhez Is. Az igények jelentkeztek. Az idén csak Egerben több mint száz gyermek felvételét, kellett elutasítaniuk a bölcsődék vezetőinek, férőhelyhiány miatt. Az amúgy is kevés férőhely mellett gondot okoz, hogy az óvodák szűk kapacitása miatt sok gyermek marad a bölcsődében három esztendős korán túl Is. Ez rossz a gyermekek ellátása és nevelése szempontjából egyaránt, mert másra van szüksége egy óvodás korú gyermeknek, s másra egy csecsemőnek. Kevés a bölcsődei férőhely, s kevés is marad. Már most kiderült, hogy a tervezett bölcsődei férőhelyek létesítését központi keretből nem tudjuk megoldani a negyedik ötéves tervben. A szükségesnek a fele sem épül meg. Es még súlyosabb a helyzet a nagyközségekben, mert sok helyen a kihelyezett üzemek vezetői még elvileg sem járultak hozzá a lehetőségek kihasználásához, hanem kereken kijelentették, nem áll módjukban segíteni új bölcsődék létesítésében, pedig ezekben a községekben, ahol annyi új üzem létesült, egyre égetőbbé válik a bölcsődei elhelyezés. Ügy véljük, — a bölcsődei értekezlet résztvevőivel együtt —, valóban itt lenne az ideje, hogy az elvi hozzájárulást most már felváltsa a tényleges anyagi támogatás. Hiszen azokról az asz- ■zonyokról és gyermekeikről van szó, akik ezekben az intézményekben, üzemekben dolgoznak, akiknek távollétét igen is megérzik az üzemek. Egymagában a gyermekgondozási segély — amely tagadhatatlanul nagy lehetőség, és egyedüli a világon — nem oldotta meg a három éven aluli gyermekek elhelyezési problémáit. S mivel a központi keretből nem megoldható a bölcsődék fejlesztése száz százalékig, valóban szükség lenne az üzemek, intézmények támogatására. Hogy a szavakat most már felváltsák a tettek! — d. — zetben temették el, s ezek a harceszközök is múzeumi tárgyak lettek a kiállítás negyedik tárlójában. A leleteket Pituch Béla iskolaigazgató mentette meg és juttatta el az egri vármúzeum gyűjteményébe. A KIÁLLÍTÁS legtekintélyesebb részét a visontai Attila utcában feltárt kései avar kori temető, leletanya- ga foglalja el. A temetőt dr. Nagy Árpád régész tárta fel. ő most a kalauzom is, hogy a kiállított tárgyak között eligazodjam. — Az utca neve korábban Nagycsapás volt, ezt keresztelték át Attilára — magyarázza. — Az itt feltárt kései avar kori temetőt a VII. század utolsó harmadéban nyitották meg és a VIII. század közepéig használtál:. Érdekessége, hogy azok temetkeztek ide nagy csoportokban, akik részt vettek a nyugati szomszéd bajorokkal vívott harcokban. Látható itt bronz csalt, avar harcos rangját jelző díszöv, és egy széles, rövid kard is, amely bajor műhelyben készült. Külön tárlóban helyeztük el a nól temetkezésekből való leleteket — karpercek, fülbevalók, mellboglárok, gyönggyel kivairott ruhák — s a mindennapi élet tárgyait. Külön tárlót kaptak a kiállításon az avar temetőből előkerült edények. Etek díszítése, megmunkálása. igen közel áll a IX. század végi, X. század eleji fazekassághoz. IV. Béla uralkodásának vége .felé, a tatárjárás után kerültek Magyarországra a bécsi dénárok, amelyek igen jelentős szerepet játszottak a pénzforgalomban. A bécsi )VV%^^\^^VIAAAAA<VVV,kA»,V^^NAAA,VSAAAAAAAi^V\Aó^VVV>VVVVVVŐw<^VVVVVVS/VVVVVVVV>AAAAAAAAAAAAAAAÁAAA/>AAAAAAA/SAAAAAAAAAAA>VN^AAAAAAAAA/VV\AA tWVWWW ^AAAA/VAA/WV^MMA/VWVVV Gazdagok Ez a falu arról híres, hogy több milliós betétje van n Takarékpénztárban. Kapásból felsoroltak legalább négy családot, ahol — gondolatuk szerint — sok százezer forint van a könyvecskében. A ház új. háromszobás, berendezték a fürdőszobát is. Régebbi ismerősök vagyunk, felkeresem őket. Beszélgetünk. — Milyen volt a szőlőtermés? — Mennyiségre szép, csak a minőséggel van baj. — A nagylány? — Nagy nehezen benyomtuk az orvosi egyetemre. Második esztendőre sikerült. Ponciustól Pilátusig kellett men-, ni, pedig jó tanuló volt. — Keiive volt hozzá? — Ha volt is, elment annyi gyötrelmek után. De végre most már ott van. A fiúcska — tizenkét esztendős lehfet — berobban. — Anyukám! Tessék adni tíz forintot. Az iskolában kérik... v — Az asszony — kezét-lábát eldolgozó, negyven körüli — méregbe jön. — Pénz, pénz! Mindig csak azt a francos pénzt kérik. Mondd, hogy nincs. Érted? Nincs és kész! A gyerek pityeregni kezd. — Úgyse hiszi el senki... A háziasszonyt kérdezem. — Maguk hogyan élnek? Az egészség? Elégedetlenül legyint. — Gürcölünk megállás nélkül. Nappal a tsz, hajnalban, meg este a háztáji. Úgyszólván alvásra is alig jut idő. — Színházba, moziba jámak-e? Nevet. Biztos benne, hogy ezt a kérdést nem gondoltam komolyan. — Nincs itt idő ilyesmire. Hajtani kell, ha azt akarja az ember, hogy valamije legyen ... — Anyagiakban, úgy látom, nincs hiány. Elkomolyodik. — De rámegy az életünk. A kocsi is csak itt áll a garázsban. Egyszer voltunk vele Jugoszláviában. Láncot meg fülbevalót vettünk a lánynak. — A nagymama volt-e már Pesten? A fejét rázza. — Egerben? — Egyszer, lánykoromban ILI — Újságot járatnak-e? — Minek? Ki olvasná? Elég a tv utón fizetni az ötven forintot. A férje iránt érdeklődöm,' — Reumás. Néha már alig vonszolja magát. — Miért nem pihennek telente egy kicsit? Fürdő, gyógykezelés. Megtehetnék. Igazán megtehetnék ... Az asszonyka kesernyésen mosolyog. Válasz helyett visz- szeres lábait, félig elnyomorodott, izületes ujjait mutatja. Őszintén sajnálom őket, pedig mindenki tudja, hogy ők a falu leggazdagabb emberei. Szalay István MTC. október *1, <*w>mbal Leadtam a szőlőt, a mustot, de a szakszövetlcezet még ezután fizet. — És az idén, amikor a legtöbb pénz lehetett odahaza? — Törzsúr, az sem érte el a tízezret. Hiába terem a szőlő, annak vissza kell adni... Mert jövőre is csak úgy várhatunk tőle. A körzeti rendőr még aznap kihallgatja a lányt is, az anyját is. Aranka tűnődve megjegyzi: — Ha csak néma Horváth Zoli volt a másik ... Félóra múlva Űjszásziék erősítik meg a lány feltevését: amikor náluk jártak, Zoli ült a taxiban. ... Kilenc-fiz kilométerrel odébb — szintén 6-án reggel — Izsákon a Damjanich utca töpörödött házában Király Zoltán másnaposán, lüktető fejfájással merül fel az ébrenlét felszínére. Homloka mögött hínárok, moszatok módjára kavarognak a zagyva álmok. Az egyik különös élességgel válik el a többitől: itt járt Horváth Zoli, a kapuban, beszéltek és azt mondta, van kocsi, lehet menni németbe ... Még akkor is ez jár az eszében, amikor elhatározza, hogy bemegy a faluba, kicsit körülnézni. És amikor kilép a kapum, csodálkozva veszi észre az odatámasztott biciklit. Kié lehet? Nincs rajta névtábla. Mindegy, jobb helye lesz a kapun belül. Betolja. Ekkor motorzúgást hall, s a következő percben már a kapu előtt fékez Illés Pista a Sim- son-jával. Érdeklődik, hol van Robi. — A fene se tudja, még tegnap reggel bement Kecskemétre, munkát keresni és azóta sem jött vissza. Biztosan talált melót és már benn is maradt. — Ne hülyéskedj, tegnap délután itthon volt, beszéltem is vele. Azt mondta, táppénzen van. Aztán együtt mentünk be a központba. Ja igen. itt volt még egy ágasegyházi fiú is, nagyon keresett téged ... — Király Zoli csodálkozva toéaxii: — Fiú, Ágasról? — S agyában hirtelen megmoccan a sejtés: — Hogy nézett ki a srác? — Olyan vékony, barna hajú, gyerekes képű. • • — Te, ez a bicikli itt no in az övéi -mm De, igeik wtlófztnú. ELŐRE fdEGfO jjtolt szándékkal- Dokument um regény — „Ügy látszik, ezt nem álmodtam. Ez megtörtént!” Amikor Illés Pista elberreg, a kapu előtt az utat vizslatja. Nedves, nyirkos a földút napok óta, ha autó járt itt, a nyomának látszania kell. De keréknyom sehol ... Kicsit megnyugszik: ha járt is itt a Zoli, biztos, hogy csak linkelt. ... Szombathelyen, a megyei rendőrkapitányság épületében folyik a kihallgatás. A nyomozó előtt az ország kiterített térképe. A két fiú össaeroskadva ül. A nyomozó türelmetlen: — Azt mondjátok el végre, mit csináltatok a sofőrrel? Nagyon ajánlom, ne nézzetek hülyének bennünket. A taxisok, de általában az autósok sem szokták otthagyni a kocsit az utcán, nyitva, benne a slusszkulccsal. Ott kint, a major bekötő út jónál még ezt mondták. Amikor a nyomozó kézbe veszi a szakértői leleteket — vérnyomokat találtak a kocsi csomagtartójában —, Robi látja, nincs értelme továbbá félrevezető szövegelésnek. Most már csak szépíteni lehet a dolgon. — Igen, csakugyan betettük a csomagtartóba, amikor elszédült. Hátulról leütöttem. — Ettől vérzett? — Ű — Zolira mutat — rugdosta .. Biztosan, attól. — De hol tettétek ki? — Ez megy a legnehezebben. Robi köntörfalaz: valahol a Dunántúlon ... Félóra is eltelik, amíg a megközelítőleg pontos helyszínt sikerül Robival lerajzoltatok S aztán a kérdés: milyen állapotban volt a sofőr? Élt-e egyáltalán? Robi tűnődik: — Igen, élt, mert valami ilyesmit mondott, amikor kitettük; „Na, gyerekek, cleg legyen már”. — Zoli rábólint, hogy csakugyan, ezt mondta. A nyomozó az anyagot átküldi az URH-s terembe: — Kérem, azonnal továbbítsák ... ... November 6.; kora délután. A 64-es műúton, Dég határában a három sárbogárdi rendőr kiszáll a kocsiból. Itt van az erdő sarka. Pár száz méterrel odébb a „zöld kapunak”. nevezett erdei út. Befordulás előtt fékezniük kellett, „félkerékkel” esetleg le is húzódtak a földes részre. Rábukkannak a nyomokra. A keréknyom végig követhető a ritkán járt erdei úton. Az elágazásnál fordulási nyomok. Innen azonban követhetetlen... Folszléger Gyula szakaszve- vető két társát jobbra, illetve balra küldi, ő maga visz- szafelé irányban vizsgálgat- ja az utat. Ni, az elszáradt fű, mintha kerékkel lenne letaposva. Ott, a bozótban pedig mintha csapást vágott volna valaki ... Elindul a csapás irányába. Többször is utat téveszt, míg végre elvergődik az alacsony, nyesetien fenyőfáig. Félrehajtja az ágat, s olyan látvány tárul elébe, hogy két perc is eltelik, míg társainak leadja a füttyjelzést... , I. November 7-én reggel nyolc órakor Horváth János kecskeméti rendőr főhadnagy lakásán csenget az ügyeletes gépkocsivezető: azonnal vonuljon be a központi ügyeletre. Bevonul... A parancs ez: csukott tehergépkocsival induljon Sárbogárdra, de mielőtt elhagyná a várost, a megyei kórházban vételezzen egy koron;-:. .. ...November 11-én délután gyy^ssalsi|gcje taxik sorakoznak fel a kecskeméti köztemető bejáratánál. 18. Interjú a fojtogatóval Karácsony előtt pár nappal e sorok írója magnetofon segítségével készít interjút Király Róberttól. — Hogyan telik az idő itt, a fogdában? — Elolvastam már vagy tizenhét könyvet. Meg kaptam anyámtól csomagot, volt benne csoki is meg külföldi gyártmányú erős cukorka. A csoki fóliájából és a cukroszacskóból csináltam hamutartót. Felerősítettem a falra. így, ha cigihez jutok, nem kell a padlóra hamuzni. Nagy híve vagyok a tisztaságnak ... — Ha előbb tud a cselekmény tervéről, vajon elköveti-e? — Az idő, az hiányzott hozzá... Hogy fontolóra vegyem a jogi következményeket. Finomabban ki lehetett volna dolgozni... És ha együtt hallom a két Zolit, te hogyan gondoltad, te meg hogyan, és ha nem lett volna logikus, amit mondanak, elküldtem volna őket a fenébe... — Furcsa kérdés ilyen helyzetben: vannak-e tervei? — Szeretnék még egyszer becsületes ember lenni. Az őrnagy, aki itt volt a BM-től, szintén ezt kérdezte Neki is ezt mondtam, amit most. De ő erre megvetően csak eny- nyit mondott: ,A fenéket, még nagyobb gazember lemegmutatom, lesz belőlem még becsületes ember... Egész nap álmodozom, hoRy mi lesz majd akkor, ha kiszabadulok. Mondtál: itt, hogy majd szép pénzt fogok kapni, ami összegyűlik a munkám után. Lehet, hogy húszezer is lenz. FelruháZko- dom belőle. Ha sikerül szakmát tanulni, akkor a maradék nyolc-tízezerből nyitok egy maszek vízvezeték-szerelő műhelyt. Mert ezt a szakmát szeretném itt kitanulni, ha egyáltalán még mód lesz ró. Ilyen szempontból még jó is, hogy itt vagyok, mert nem pocsékolódik el az időm, a munkára és a tanulásra tudok majd koncentrálni .., Ha sikerül a maszeküzlet, akkor két év alatt én összeszedem magam. Mert az biztos, hogy jó szakember leszek. És a jó szakembert megfizetik. Lesz házam, kocsim. És vezethetem-e? Azt mondta, hogy ez lehetséges lesz. Mert majd egyszer rehabilitálnak. De én tudom, hogy nem leszek már úgysem az az ember, aki eredetileg lehettem volna. Nem szakmailag értem ezt... Hiába leszek becsületes, mások számára én leszek a taxisofőr gyilkosa. — Lehetséges tehát a becsületes élet? —- Azt hiszem, igen;" A vízvezeték-szerelő szakmáról beszéltem... Van Izsákon egy ismerősöm, ennek is az a szakmája, még csak huszonhat éves, de már Kecskeméten van lakása, s mindennap csak azt látom, Illetve hát láttam, hogy furikázik a kis Trabantjával, végig - suhan a falun, mintha nem is dolgozna. Pedig hát, tudom, dolgozik. De amúgy semmi gondja nincs... A tiszthelyettesi jó lett volna. Ha megnősülök, azt mond fáik, kapok szolgálati lakást. De én elhatároztam, >.*»***. (FtúytatíukJi
