Népújság, 1972. október (23. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-03 / 233. szám

A finn nyelv és a kultúra nemzetközi tanfolyama

Finnországban az idén is megrendezték & finn nyelv és kultúra nemzetközi tanfolyamát a lappeenrantai nyári egyetemen. A magyar —finn kulturális egyezmény a kölcsönösség alapján lehetővé tette, hogy a finn oktatásügyi minisztériumtól kapott egyhónapos ösztöndíjjal részt vegyek ezen a nyelvtanfolyamon. Finnül (negyed évszázaddal ezelőtti) egyetemista korom óta tanultam. de jóformán csak könyvekből, s a finnek hazájában eddig sohasem iár- fam; így nagy izgalommal készülődtem az útra.

Egy másik magyar ösztöndíjassal: dr. Andrásíalvy

Bertalannal, a Dunántúli Tudományos Intézet munkatársával szálltam fel Budapesten a varsó—leningrádi repülőgépre. Leningrádból vonaton jutottunk el a finn határállomásig (Vainikkalá- ig), onnan pedig autóbusz- szal Lappeenrantába. Mintegy ötvenezer lakosú város’ ez, a finn—szovjet határ és a híres Saimaa-csaíoma közelében.

Résztvevők tizenhat országból

A finn nyelv és kultúra nemzetközi tanfolyamának ez évi halgatói (nők és férfiak, fiatalok és idősebbek) tizenhat országból jöttek össze. A legtöbben — tizenegyen — Magyarországot képviseltük. A magyar ösztöndíjasok többsége egyetemi hallgató volt vagy pedig az egyetemet nemrég elvégzett fiatal tanár. Svédországból tízen, a Szovjetunióból heten, Angliából, Lengyelországból és a Német Szövetségi Köztársaságból hatan- hatan érkeztek. Jöttek ezenkívül résztvevők Bulgáriából, Hollandiából. Olaszországból, Kanadából, Norvégiából, Franciaországból, Romániából, a Német Demokratikus Köztársaságból, Csehszlovákiából és az Amerikai Egyesült Államokból.

Az összesen mintegy hatvanöt hallgató legtöbbje korábban is járt Suomiban (így

nevezik hazájukban a finnek!), ők máj' a tanfolyam kezdetén is jól tudtak finnül. A tanfolyam vezetősége magánházaknál helyezett el bennünket. (Nyáron sok a kiadó lakás, mert a rövid finnországi nyarat a finnek valamilyen tóparti nyaralóban vagy utazva külföldön töltik.) Az első éjszakákon

— július második felében — nehéz volt aludnunk a számunkra szokatlan világosság miatt: nyáron Lappeen- rantában csak néhány óra az éjszaka, s akkor is kevéssé merül a nap a látóhatár alá.

Hétköznapjaink

Első munkanapunkon négy gyakorlati csopoi'tba osztottak bennünket, s ettől kezdve mindennap, rendszerint délelőtt 16—17-es létszámú csoportokban vettünk részt a nyelvi laboratóriumban a háromórás nyelvgyakorlatokon. A nagy előadásokon délután, együtt voltak a négy csoport tagjai, néha azonban — nyelvi vagy irodalmi érdeklődésünk szerint

— választanunk lehetett két egyidejű előadás közül. Az előadások (mint a gyakorlatok is) teljes egészükben finn nytlvűek voltak, s a következő témákat ölelték föl: A Kalevala és a nép- költészet Kelet-Finnország kultúrája, A finn nyelv szókincsének története, A finn nyelv jellemző vonásai, A finn irodalom, A finn nyelvjárások. A finn zene. A finn irodalmi nyelv születése és fejlődése. A finn nyelv vizsgálata, A finn építőművészet.

Tanfolyamunkat Pertti

Virtaranta professzor, a helsinki egyetem tanára vezette, s néhány előadást is Ő tartott.

Találkozás külföldi fiun nyelvtanárokkal

Három és fél hetes tan- folyamuhk idején rendezte

meg Lappeenrantában a finn oktatásügyi minisztérium azoknak a tanároknak a találkozóját, akik külföldi egyetemeken tanítják a finn nyelvet, Velük is alkalmunk volt megismerkedni és beszélgetni. Közülük többen a magyar nyelv, a magyár kultúra iránt. is melegen érdeklődnek. Több olyan volt köztük, aki már Magyarországon is járt egy-két alkalommal. így például He- li Ailio, aki a finn nyelv első lektora a londoni egyetemen. Elmondta nekem: épp most készül ismét Magyar- országra, hogy itt részt vegyen a -magyar nyelvészek

II.' nemzetközi kongresszusán.

Tanfolyamunk résztvevőit és a finn nyelv külföldi tanárait a finn oktatásügyi minisztérium közös vacsorán fogadta a lappeenrantai Patria Szállóban.

Móra Ferenc annyit és oly szívesen élt-doLgozotl az alföldi kisvárosokban, hogy nemcsak megismerhette, de ki is figurázhatta a dohány- füstös kaszinókban, a fontoskodó tanácskozásokban megforduló, _ a nevetségesen önző és a gyerekes nagyképűség álarcát hordó helybeli nagyságokat: a szenátor-ura- ságokat, akik a köz ügyét szívesen összekeverték magánérdekeikkel. A Móra-el- beszélés. a Harkabusz, a filozófia doktora Kazán István televízióra alkalmazásában és rendezésében nagy sürgésforgás egy fiatalember körül, aki" megjelenik, alig szól néhány szót, „csak tartja magát”, s miután mindent megértett a lányos apák szánalmas erőlködéséből, győz. Ez a győzelem azonban kesernyés ízű — legalábbis a néző számára —, mert a vasútállomáson történő várakozás felfokozott izgalmát nem követi az az egetverő- robbanás, amely lélektanilag indokolt, hiszen az összes családapák, érdekelt és felültetett lányaik odasereglenek, a titokzatos és nagy pillanatra, amelyben midenki megcsalatkozik. Kivéve a tanárt, aki bájos felesége és két gyermeke társaságában megdicső- ül — önmaga előtt.

Móra kajánkodó hangját a narrátor Zenthe Ferencnél érezzük leginkább. A képek itt-ott mintha csak illusztrálni akarnák a közbeszóló, vagy éppen előreszaladó hangot. Kazán István a derű oldaláról fogalmaz, csak annyi rosszmájúságot keverve a képi fogalmazásba, amennyit a téma elbír. A színészek közül a komikai készséggel rendelkező Schütp Ila, Greguss Zoltán, Körmendi János, Nagy Anna és Várhegyi Teréz alakítását emelnénk ki, ★

A Zenés tv-színház megnyitóját láthattuk-hallhattuk szombaton este. A sorozat első bemutatója előtt még interjú is hangzott el, hangsúlyozva azt a szándékot, amely a tv-opera mögött rejlik.

Mi is felfokozott érdeklő*, déssel vártuk a tv-opera millióknak szánt műfaját. Nem kívánunk most visszautalni az elmúlt években látott tv- operettekre, azok műfajbeli problémáira: annyi mindenesetre nyilvánvaló, hogy az újdonság keresése, a zenés műfaj önmagára találásának kutatása, mindenképpen tiszteletre méltó törekvés. •

Lendvay Kamilló operájának a szövegét Karinthy Frigyes nyomán Devecseri Gábor írta. A Karinthy-írás, annak naivan szellemes története hozzátartozik a nagy névettető ajándékaihoz, amelyekkel elmondta véleményét a világról, az emberekről, az emberi gyarlóságokról, ' Karinthy ötletei azonban azzal is hatnak, ahogyan azokat megírta. A hangsúlyok, a szavak dallama, a szórend és sok minden szolgálta nála a nevettető-elgondolkodtató hatást. Karinthy nyelvén, fordulatain már Devecseri Gábor lírai átdolgozása is. válMóra Ferenc

Karinthy Frigyes Tamási Áron

toztatott. hogy azután a zene, Lendvay Kamilló dáliáinál, zenei jellemzései teljesen átkeltsék a közismert szatírát. A néző-hallgató olvasmány-élmény any aga olyan

erős korábbi képzetei any- nyira befolyásolják, hogy most, az operában mindent kissé lassúnak talál.

Pedig itt a zenében minden jellemzés, minden előkészítés megvan. A képek is híven követik-közvetítik azt a folyamatot, amely a végkifejletig visz. Mintha mégis a Géniusz egy kicsikét lemaradna ebben a zenei feldolgozásban azoktól, akikre a szatíra mérges leve zúdul: az államtitkár, a tanácsos, a miniszter és a költő aktívabban vesz részt ebben az igazságtevésben, mint az a Géniusz, aki elindít mindent. Igaz, a drámai akciót még a zenés színpadom is halasabb és hatásosabb leírni, mint az író agyában megfogant ötletet, annak ravaszságát érzékeltetni

Lendvay. Kamilló műfaj - nyitása indokolt, a zeneszerzőnél minden készen áll egy új műfaj megteremtéséhez.

Vámos László rendezése igyekezett a játék törékeny egyensúlyát biztosam kézben tartani. Lukács Ervin a Magyar Állami Operaház zenekara élén kitűnően szólaltatta meg a zenei jellemzéseket. Bende Zsolt, Sólyom Nagy László, Sudlik Mária, Udvar- dy Tibor, Nádas Tibor, Pál- cső Sándor kellemes estét szereztek a tv szombat esti közönségének.

Nem lehet hallgatni Zaum Eva Tamási-adaptációjáról: Világló éjszaka címmel négy Tamási-elbeszélést vitt képernyőre. Korábbi rendezései alkalmával is megállapítottuk már, hogy Zsurzs Éva rendkívül fogékony a lírai szövegek iránt. Ügy érezzük, a rendezőt megihletik az olvasott szövegek és mire a hősöket a képernyőre viszi, már mind-mind birtokolják ar, író lelkét és azt a hamvas lírák amely oly megejtően árad Zsurzs Éva alakjaiból.

(farkas)

Dr. Pásztor Emil

Bő választék várja a filmszínházakban a gyerekeket

Az év hátralevő hónapjaiban bő választék várja a gyermekeket, fiatalokat a filmszínházakban. Az általános iskolások kis kortársuk, Nasztya történetén derülhetnek, ha megnézik a „Jaj, ez a kislány!" című szovjet filmet.

A tizen- és huszonévesek számára is bőséges a kínálat. A „Harminckét nevem volt” e magyar filmet Keleti' Márton rendezte, a főhős figuráját Ságvári Endréről mintázták, akit Huszti Péter kelt életre.

A szovjet filmek ünnepi bemutatói is számíthatnak az ifjúság érdeklődésére. A ..Felszabadi!ás IV. és V. része a második világháború utolsó szakaszát hitelesen és izgalmasan rekonstruáló' történelmi alkotás. A „Katona visszatéri a frontról” című film egyszérűeri, emberien beszél sorsokról, háborúról és békéről. A Joe Min balladája a svéd Bowider- berg filmje, az első protestsong-énekes életéről és haláláról szól. A balladát a világhírű Joan Baez énekli. A tizenévesek problémáiról szól a „Mi, elveszett lányok” című csehszlovák film, amelynek főszerepét a nálunk már jól ismert Jarka Schallerova játssza. Az „Ellopott csata” kalandos, kosztümös NDK film. A fiatalok érdeklődésére különösen számíthat az „Utazás Jakabbal” — Gábor Pál filmje.

2.

pót kapott, ezt Állampusztán le is . töltötte. Hazajött, de még mielőtt elhelyezkedett volna, -betört egy tanyába, onnan elvitt egy táskarádiót, kevéske szalonnát meg kenyeret, újból „elkö- tött” egy biciklit, kiment véle a solti betonútig, s ott- » hagyta. Betört egy másik tanyába is, onnan egy üveg bort emelt el, s néhány tojást. Nem mert hazamenni, nyár volt, az erdőben bújáéit. Amikor kézrekerült, a

Horvitlliék (talmijai

A tanya, amelyben Hoi- váthék laknak, szolgálati lakás, az Izsáki Állami Gazdaságé. Egybekelésük óta ez már a hatodik hely, hét éve költöztek ide. De a többi tanya is itt volt, sőt, amit le nem bontottak, itt van kél- kilométeres körzetben, az ágasegyházi üzemegység területén, illetve peremén.

Horváth János idevalósi születésű. Bár 1948-ban. amikor megnősült, az ágasi tanyavilág még Kecskeméthez tartozott. Cselédlegény volt a Platter-uradalomban. Fe- . lesége tiszakécskei születésű [ — két évvel idősebb nála —, ütt volt szolgálólány.

Az uradalmat államosították, ők maradtak a gazdaságban. Ha akartak sem , tudtak volna mozdulni, kö- | itötte őket a lakás, amelyet I (szegényes, szedett-vedett bú- | Horzattal sikerült berendez- | ni, s a gyerekek is jöttek ' egymás után. Horváth János brigádmunkás volt. a szőlő és gyümölcsös műveiéW£, október 8„ kWM

séhez osztottak be, többre nem is vágyott, felesége a jobb módú ágasi . gazdák szőlejéből vállalt el nyaranta egy-egy holdat.

Öt elemit végezlek mindketten.

János, a legidősebb fiú, az egybekelésüket követő esztendőben, István 1952-ben, Zoltán 1955-ben született. Ezt követően, 1956-ban még egy kisfiú született, de az pólyás korában megfulladt a füstben, amikor nagyobb testvérei — egyedül maradtak a lakásban — kihúzták a parázzsal telt rostélyt, s meggyulladt a bekészített tűzrevaló. Ez az ellenforradalom napjaiban történt. Később, az 30-es évek végén, illetve a 60-as évek elején született a két kislány, Aranka és Margit.

Türelme a tanuláshoz Jánosnak nem volt, s ahogyan az apja mondja: a feje sem fogott. A nyolcadikban megbukott, pótvizsgát sem tett. Elment Dunaújvárosba, kocsirendezőnek a vasúthoz. Itt majd másfél évig volt. Munkásszálláson lakott. Innen kizsuppolták, mivel pénzét elkártyázta, s egyik társa zsebrádióját is ellopta. Hazajött. Apja mellett. az állami gazdaságban dolgozott, előbb mint gyalogmunkás, aztán mint foga- tos. Egy ideig takarmányosrendőrök a tojáshéjakat megtalálták az erdőben, pár napon at János nyers tojáson élt. Ekkor már egy évet kapott, amiből hét hónapot töltött le.

ként dolgozott az Izsáki Sár- fehér Tsz majorjában. Gyakran ivott, bár az ital hatása nem látszott, meg rajta. Egyszer aztán, munka közben, a szőlőté'ola végén hagyott kerékpárok közül egyet ellopott. Aztán egy másikat is... A bíróságon, mint, fiatalkorú, teil UonaAmikor innen hazajött, ígérte, hogy megváltozik. Mert odahaza szófogadó Vol' senkit meg nem bántól..

Volt több lányismerőse, bár komolyan egyiknek sem udvarolt. Apja ajánlotta, nősüljön meg, akkor majd lehig- r H. odaadia a . kiskonyhát is, olt ellakhatnak egy. darabig. János megígérte, hogy keres egy feleségnek valót.

Az újságban az álláshirdetéseket böngészte. Szabadulását követő második hónapban bement Kecskemétre, a Volán-núl szeretett volna elhelyezkedni, jegykezelőnek, vagy kocsikísérőnek, de állítólag nem vették fel. Amikor hazaért, sírvafakadt. Apja vigasztalta: majd beszél a brigádvezetővel, hogy vegyék fel oda, ahol ő is dolgozik. Felvették: János szorgalmasnak bizonyult: fát

metszett, " horolt, meg ami kellett.

Ám egy ízben másik brigádhoz került. János tudta, hogy az öltözőnek is használt raktárban ott van az Izsákról átjáró Jakab Mihály motorkerékpárja. Ad- dig-addig kerülgette az épületet, míg nagy óvatosan bement, a motort , kitolta, s ujjai között két szög segítségével elindította. Felült, s mire a többiek észbekaptak, árkon-bokron túl volt. Végigrobogott a hosszú betonúton, a Solti erdő egyi dű- lőútján letért, a motor a sárban' lefulladt — otthagyta. Autóstoppal tért vissza, de otthon csak a kerítésig mert elmenni. Apja észrevette, behívta. Mondta neki, hogy a körzeti rendőr már kereste, s ha megjön, menjen be. Biciklire ült, bement. .. Ekkor már elmúlt húsz éves, így három évet kapott, jelenleg Sopronkőhidán van.

A szülőket az eset elkeserít üe. Otthon, esti újságolvasás közben, Zoli megjegyezte: — János jól tenné, ha nem is jönne ide vissza, amiért ilyen szégyent hozott a családra. Apja hümmö- gött, aztán az újságra bökött: — Mások még nagyobb

bűnt is elkövetnek; Itt van, most olvasom, megint egy gyilkosságról írnak. Zoli fei- sóhajtott, csöndesen ennyit mondott: — Én olyat soha nem tudnék megtenni.

Másodszori büntetésének idején János könyveket is vásárolt keresményéből. Miután ezeket kiolvasta, haza- küldözgette. így került Hor- váthékhoz Irwin Shaw Oroszlánkölykök, Verne Sándor Mátyás, Dymphna Cu- sach Hőhullám Berlinben, valamint Fekete Villám és Barcs Sándor A földgolyóról jelentem című könyve. Zoli mindegyiket elolvasta.

Amíg a fiúk kicsik voltak, többször megesett, hogy apjuk a pohár fenekére nézett. De nem randalírozott, nem hangoskodott, csendben hazament és szó nélkül lefeküdt. Szeretett kártyázni és rexezni is.

Még 1952-ben szakmunkás- vizsgát tett gyümölcskertészetből. öt évvel ezelőtt mo- torvézetői jogosítványt szerzett, akkor vásárolta a Pannóniát is. Istvánnak Riga mopedje van.

1971 elején « gazdaság üzemegység-vezetője megkérdezte a munkásoktól: kinek volna kedve a traktorostanio- íyam elvégzéséhez. Többen jelentkeztek, közöttük Horváth János is. Nyáron már UE—28-assal dolgozott, aztán Zetorra is ráülhetett, elboldogult a köves úton, a forgalomban is. Mint kertészeti munkásnak, havi 1500—2000 forint között volt a keresete, de mióta gépen ül, többet kap.

Arra törekedett, hogy gyerekei szépen, jól öltözzenek és szakmát szerezzenek. Tudta, hogy ezt a falubaés méltányolják.

(Folytatjuk}

(

i