Népújság, 1972. október (23. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-03 / 233. szám

/Zádi» KOSSUTH 8.19 Harsan a kürtszó! 8,54 Uussini: Olasz nö Algírban. Kcttelv. vígopera 11.18 tseethoven-zongoramüveu n, 2ü Ki nyer mav 12.35 Melóiliakoktél 11.06 ltádiójáték gyermekeknek 11.19 Éneklő ifjúság 15.10 Bádióiskola 16.05 Petőfi-kalenüarium 16.11 Magyar indulók 16.20 Kerületről kerületre 16.40 Kamarazene 17.05 Fiatalok stúdiója 17.25 Népi muzsika 17.35 t udósítás a tervezési konfcrcneláról 18.00 Könnyűzenei Híradó 18.30 A Szabó család 19.25 Cigáuydalok 19.35 Hangverseny közv. az Erkel Színházból 92.30 Ütőn Kodályhoz., L 23.05 Fali: Pompadur. Operettrészi. o. io Bartók-kórusmüvek PETŐFI 8.05 Barokk zene 8.40 Könnyűzene 9.03 Nótacsokor 11.53 Könyvek, tájak, emberek 12.00 Bach-müvek 13.03 Törvénykönyv 13.20 Bordalok operákból Kettőtől hatig... Zenés délután 19.10 Emlékezés Max Planckra 18.35 Szórakoztató zenei műsor 19.38 Xskolarádió 20.28 Népi zene 20.57 Kilátó * 21.53 Dzsesszklub » 23.15 Romantikus zene MAGYAR 8.05 1TV 16.55 OSC—Partizán Belgrad vtziiabda-mérk. 18.00 Hírek 18.05 Vitéz László és a többiek Vásári bábjáték 18.50 Badacsony azóta,.. Riportfilm 19.10 Esti mesé 19.30 Tv-híradó 20.00 Tahi László: Az 'önzetlen asszony. Zenés mini vígjáték 30,20 Közv. az Európa— Dél- Amerika labdarúgó-niérk.- ről 22.10 A művészeti hetek hangversenyének közvetítése az Erkel Színházból 32.60 Tv-híradó POZSONYI S.25 Vasárnap jön a szerencse. szlovák film 19.00 és 21.40 Tv-híradó 19.40 Julius Fueik nyomában a Szovjetunióban ' [nurtU ] EGRI VÖRÖS CSILLAG (Telefon: 22-33.) Fél 4 »el 6 és 8 órakor Sacco és Vanzetti Színes, szinkronizált olasz tilm EGRI BRODY (Telefon: 14-07) Délután fél 4 órakor Saecó és Vanzetti Este fél -6 és fél 8 órakor Vér ’ és liliom Színes francia film. GYÖNGYÖST SZABADSÁG Fel 4 háromnegyed 6 és 8 órakor Lépj olajra! HATVANI VÖRÖS CSILLAG Fél 6 órakor Koma kalandjai Este fél 8 órakor Csak rá kell nézni! HATVANI KOSSUTH Még kér a nép HEVES Még kér a nép HEVES Noszty fiú esete Tóth Marival FÜZESABONY Halott szemek tanúvallomasa uisyi-irr Egerben: 19 órától szerda reg- g3l 7 óra -g, a Bajcsy-Zsilinszky u teái rendelőben. (T elefon: li-10). Rendelés gyermekek ré­szére is. Gyöngyösön: 19 órától szerda* reggel 7 óráig, a Jókai utca 41. lur.á m alatti rendelőben. (Tele­ivel: 17-27). Lóto^a^és a reTf/r»gy gyomrában Reng mföld Almaszedés Dánszentmiklóson másában megkezdték a szedést. A nagy munkák idején segítenek az egyéb üzemágak dolgozói is. A leszedett alma egy részét hűtőházukban tárolják, nagy többségét pedig ex portálják, illetve a hazai piacokra szállítják. (MTI Foto: Király Krisztina) 38 napig tehetetlenül a Csendes-óceánon Ei*y au goi család különös vitorláskalandja ALIG VAN, — sajnos — olyan nap. amikor ne olvas­hatnánk a lapokban, hogy rngett a föld. Szerencsére ha ...nk nem tartozik a ve- ■ dyes zónába Az utóbbi harap évben három na­gyobb földrengés volt: 1911- ben .Kecskeméten, 1925-ben Egerben és 1956-ban Duna- haraszliban. Zalában. Fe­jérben, Nógrádban kisebb rengések többször is előfor­dullak A fővárosban, a Sashegy gyomrában viszont mindig tudják, hogy reng a föld. A magyarázat egyszerű. Itt van a Magyar Tudományos Aka­démia Geodéziai és Geofi­zikai Kutató Intézetének szeizmológiai obszervatóriu­ma. Húsz méter mélyen, a hegy belsejében 55 méter hosszú és 3,5 méter széles folyosó található. (Most a tudományt szolgálja; 27 éve a német hadsereg parancs­noksága székelt itt.) A. szo­bákra osztott folyosón több szeizmográf működik éjjel­nappal. Csak akkor pihen­nek, ha látogató van. Ilyen­kor kikapcsolják a műszere­ket. A látogatónak ugyanis villanyt kell gyújtani, a fény pedig tönkretenné a berendezések feljegyzéseit. 1 Hogy miként észlelik az akár a föld túlsó felén levő rengéseket? Erről kalauzom, dr. Bisztricsány Ede, a mű­szaki tudományok doktora, az obszervatórium vezetője részletes felvilágosítással szolgál. Magyarázatának lé­nyege: különböző matemati­kai összefüggések adják a nyitját, hogy a berendezé­sek által észlelt rengések körülbelül milyen erősek voltak és milyen irányból érkeztek. A még pontosabb meghatározáshoz a szeiz­mológiai obszervatóriumok összefüggő láncolatára van szükség. Hazánkban Buda­pesten kívül Sopronban, Piszkéstetön, Jósvafőp és Kecskeméten van megfigye­lő állomás, ahonnét a fővá­rosi központba rendszeresen érkeznek az adatok. A szeiz­mológiai állomások egyéb­ként ugyanúgy behálózzák a földet, mint a meteorológiai­ak. A világon hozzávetőlege- .sen 1500 szeizmológiai állo­más van. Ezeknek regionális központjai: Strassbourg, Edin borough, Moszkva és Washington. Budapest nem­csak velük van kapcsolat­ban, hanem a többi között Uppsalával, Prágával, Jéná­val is. Az itt levő állomá­sokkal rendszeres az infor­mációcsere. A KÉRDÉS LAIKUS, de logikus: van-e a szeizmoló­giának gyakorlati haszna?A válasz határozott és egyér­telmű: van. És nemcsak az, amit Old­ham, az újkori szeizmológia egyik megalapítója a követ­kezőképp fogalmazott meg: „A (földrengésjelző műszerek földfelszínen elhelyezett há­lózata olyan összetett szem, amelyen keresztül bepillant­hatunk a föld oelsejébe”, ha­nem sokkal konkrétabb is. Például az építkezéseknél. Több nagy hírű kutató állít­ja ugyanis, hogy egyes föld­rengéseknek nem lett volna olyan katasztrofális hatása, ha megvizsgálják a talajt és aszerint építkeznek. Az elmúlt tíz év során elkészült nazánk szeizmikus térképe, ami az új létesít­mények kijelölésénél nélkü­lözhetetlen. (Más kérdés, hogy az építkezéseknél a szeizmológusok véleményét nálunk nem kötelező kikér­ni, míg számos országban — Szovjetunió, Német Demok­ratikus Köztársaság — már igen.) A magyar kutatók sokrétű munkája elsősorban azért lehetett eredményes, mert a 60-as években az időközben elhunyt Egyed László pro­fesszor kezdeményezésére megkezdődött a magyar földrengésjelző állomás-há­lózat újjászervezése, korsze­rűsítése. Néhai Kövesligethv Radó, a neves szeizmológus és csillagász, a magyar föld­rengéskutatás megteremtője ugyancsak elégedett lenne, ami most a Sashegy belsejé­ben látható. Azzal is, hogy a magyar szeizmológia nem­zetközi tekintélye egyre nő, kapcsolatai mind sokrétűb­bek. 1964-ben Budapesten volc az európai szeizmológu­sok kongresszusa, és a két­évenkénti tanácskozásokon — a legutóbbit idén augusz­tusban Brassóban tartották —, elismeréssel Klóztak a magyar szeizmológusoknak. SAJNOS ALIG VAN nap, amikor ne olvashatnánk a lapokban, hogy itt, vágyott, rengett a föld. Ma mér is­merjük a legveszélyesebb zónákat, de, hogy mikor lesz földrengés, megjósolni alig lehet. A szeizmológia lé­pésről lépésre mégis, mind inkább közelebb jut a föld egész szerkezetének megis­meréséhez, s ha a rengése­ket megakadályozni nem is lehet, a megelőző védekezés perspektívái jók. Ezen dol­goznak a magyar szeizmoló­gusok is. Brnckner József HM KÖLCSÖNKÉRT japán kacatban ültek egy előkelő szállodában Panama-Cityben, kiéhezve, testük tele hályog­gal, minden vagyonukat el­elvesztették. Lassan kortyol­gatták a vörös bort, és óva­tosan szürcsölték a zablevest: az 52 éves Douglas Robert­son, felesége, az 51 éves Lin­da, fiuk, a 17 éves Douglas, a 12 éves ikerpár, Neil és San­dy és egy egyetemista roko­nuk, a 22 éves Robin Willi­ams. Egy 13 méter hosszú vitor­lás hajón világ körüli útra indultak. Régi álmuk azon­ban nem teljesülhetett, mert a Galapagos-szigetek közelé­ben a Csendes-óceánon, egy bálnafalka felfordította vi­torlásukat, s az néhány per­cen belül elsüllyedt. Annak idején, hogy meg­vehesse a hajót, amelyen kö­rül szerették volna vitorláz­ni a földet, a család kényte­len volt Köaép-Angliában le­vő házát és birtokát eladni, 1971, januárjában, a kedve­zőtlen időjárásjelentés elle­nére is, a kalandvágyó csa­lád nekiindult a nagy út­nak. A Vizcayai-öbölben nagy viharba kerültek. A vitorla vászna szétszakadt, a ke- resztárbóc eltört. Három vi­haros nap után a „Lucette” vitorlást annyira rendbe hoz­ták, hogy sikerült eljutniuk vele Lisszabonig. Portugáliá­ból a Kanári-szigetek felé vették útjukat, majd a Ka- rib-tmgeri Barbadosra ér­keztek, végül Miamiban kö­töttek ki. Rövid pihenő után a Bahama-szigeteken levő Nassauban 18 éves lányuk, Anne, beleszeretett egy an­gol fiatalemberbe, és búcsút is vett a globetrotterekről. Ott maradt a kies szigeteken. TIZENHÉT hónapi baran­golás után. amelynek során k isébb-n agyobb megállókat tartottak egyes szigeteken, a csalás a Galapagos-szigetek felé irányította vitorlását. In­nen szerettek volna „átugra­ni” a néhány ezer kilométer­re levő Üj-Zélandba. Minden úgy kezdődött,, ahogyan elter­vezték. Egyik délelőtt — he­lyi idő szerint körülbelül tíz óra - lehetett — Douglas ész­revett a tengerben egy fal­ka bálnát. Még mielőtt közölhette vol­na a kellemetlen hirt apjá­val, a falka kiemelte a vi­torlást a vízből, majd óriási rece-senés közepette a hajó- törzs kettétört. Alig sikerült leoldaniuk a három méter hosszú mentócsónakot. A „Lucette”-et három perc alatt elnyelte a tenger. Vele együtt odaveszett a teljes élelem­készlet. Szerencsére maradt némi élelem a csónak tömlőrészé­ben. A fanyelű szigonyok sem merültek el, no meg egy ke­vés ivóvíz is maradt. A két evező közül az egyikből vi- torlarudat rögtönöztek, a má­sikat pedig kormányzásra használták. Egy ponyvát fe­szítettek ki vitorlának. Miközben a nap kegyetlen hőséggel sütött a fejükre, a parányi csónakban megkezd­ték kétségbeesett küzdelmü­ket az életért. A maradék éle­dem mindössze néhány kon- zervből állt, azt az ikerpár­nak. tartogatták. A család többi tagja nyers hallal és teknősökkel táplálkozott. A legnagyobb fogás egy 35 ki­lós példány volt. Mivel né­hány napig egy csepp eső sem esett, a hajótöröttek a teknősbéka vérét itták. A csa­lád minden tagjának kirepe­dezett a szája, testükön meg­jelentek az első kiütések. A szerencsétlenséget köve­tő hatodik napon a távolban megpillantottak egy hajót. A megmenekülés reménye azonban csakhamar szerte­foszlott. Noha Robertson, az apa, néhány füstrakétát lőtt a levegőbe, a hajóról nem vették őker észre. , ROBERTSONÉK mintegy 2900 kilométerre voltak a leg­közelebbi szárazföldtől, csó­nakok viszont, mindössze né­hány kilométert tett meg naponta. Hogy életkedvüket, fenntartsa, az apa naponta többször is elmondotta a csa­lád minden tagjával a va­rázsigét: „Életben marad­ni!". Múltak a, napok, és az éj­szakák. A család már-már ' kezdett megbékélni a lassú elmúlás gondolatával, ami­kor az esti szürkületben egé­szen közel, mintegy két mér- Cöldnyire fény bukkant fel. Hajó volt. Az utolsó remény. Robertsonnak még három vészrakétája volt. Kilőtte az elsőt. Jól lehetett látni. De vajon látta-e az idegen hajó legénysége is? Húsz másod­perc múlva akarta a mási­kat kilőni, de a pisztoly csü­törtököt mondott. Ebben a pillanatban azonban a hajó orra feléjük fordult, s egyre csökkent a távolság közöttük. Megmenekültek! 38 napi két­ségbeesett, tehetetlen ver­gődés után a Csendes-óce­ánon. A Tolva Maru 1. nevű 254 tonnás japán hajó mentőcsó­nakot eresztett le melléjük. Még az ő lélekveszlőjüket is kiemelték, amelynek életüket köszönhették/ Néhány nap múlra Robert- sonék szerencsésen kikötöt­tek a Panama-csatorna Csen­des-óceán felöli végénél. Az ottani brit konzul lépéseket tett, hogy a szerencsétlenül jártak minél előbb hazake­rüljenek Nagy-Britanniába. Ezúttal repülőgépen. ROBERTSONÉK azonban nem adták fel a harcot ter­vük teljesítéséért. Mihelyt hazaérkeztek Liverpoolba, el­határozták: Takarékosko­dunk néhány évig, hogy ve­hessünk egy új hajót. S ak­kor ismét nekivágunk egy vi­lág körüli útnak. Az embe­rek kinevetnének bennünket, ha még Űj-Zélandba sem si­kerülne eljutnunk. Élvégre nem vagyunk olyan öregek, hogy ne mernénk vállalkoz­ni még egy ilyen kalandos kirándulásra! (Quick, Ster«. Tűin*-- V’j .irrte) Házasság J-él napra Egy újsághír szerint a világ legrövidebb házassága, amelyet a napokban egy londoni bíróság bontott fel. pontosan fél napig tar­tott. A vőlegény és a menyasszony kora dél­után kelt egybe és es­tére már el is vált. Lehet, hbgy féltek a sötéttől? Manapság, amikor a ,.tudatalatti” kutatása olyannyi új és meglepő dolgot hoz felszínre az emberi lé­lekről, miért lenne csodálatos, hogy a vá­lás oka a sötéttől va­ló félelem. A fiú félt a sötéttől. Van, aki úgy fél, hogy egyedül rázza a frász a sötét­ben, s ezek szerint van, aki másodmagá­val fél a sötétben. Il­letőleg a sötéttől! Gondolom, hogy ez lehetett talán a gyors, de alapos válás oka. Ám lehetett más is. Megismerték egymást. Higgyjék el, kérem, hogy én húsz éve va­gyok - házas és még most sincs fogalmam arról, hogy kit vettem el, ki és mi lakozik' a gömbölydedre formált csinos női bőr miatt. Pedig, amikor ügyet­len ladikosként a há­zasság révébe eveztem suta és csapkodó mozdulatokkal, azt hit­tem, hogy nőm olyan előttem, mint az üveg. Tévedtem! Ha nem té­vedtem volna, ha va­lóban tisztán láttam volm, talán ma én is elváltán élő szabad ember lennék az irigy férjek társadalmában. A londoni házaspár­nak lám egy fél nap is elegendő volt, hogy meg- és kiismerjék egymást. Délben elvet­ték egymást, délután leültek teázni és a fiú eltartott kisujjal szür- csölni kezdte a teáját, hogy a mis műhaja is égnek állt tőle ... — Darling — mond­ta a fiatalasszonyka — én nem olyßn ember­hez mentem feleségül, akitől a Big ben ha­rangját sem lehet majd hallani a déli levesnél... Végeztünk egymással! Az is lehet, hogy es­küvő után egy perccel a fiatalasszony bele­nyúlt a férje zsebébe és magához vette an­nak eladdig egyeüüú és magántulajdonát je­lentő pénztárcáját, mondván­— Itt van, darling, öt penny, de jól oszdd be a havi zsebpénze-, det ezután! — Kedvesem — mondta erre az ifjú férj — jó, hogy levet­ted az álarcodat és így megláttam mögötte a valódi skót arcodat... Boldog agglegényként ugyanis tíz penny volt a havi költőpénzem... Nem, vagyok hajlandó száz százalékkal leszál­lítani az életszínvona­lamat, miután megnő­sültem. .. By.. .by, dar­ling! Végül lehet a leg­egyszerűbb ok is: — Hó, te itt az ágyamban, te ki vagy? — tért magához egybe tes whisky m ámorából a férfi az agyban... — Jesszusom! — sikoltott fel a sok gin­től kissé rekedten a bájos hölgy és megka­paszkodott a padló­ban, mert még nagyon ingott az ágy — Jesz- szusom! Én is ezt akartam magától kér­dezni, uram... De öl­tözzön fel, kérem, mi­csoda dolog ez így és itt... — Te is vedd fel a csontjaidra azokat. a cuccokat, hé! — így a férfi és miután közö­sen felkeltek és közö­sen kinyomozták egy­más memóriája mélyén az igazságot, hogy ok voltaképpen házasok, kénytelenek voltak azonnal elmenni a vá­lóperes bíróhoz. Hogy is élhetne együtt két ilyen embc \ fél napnál tovább, hiszen az egyik a whiskyt, a másik a gint kedveli... . (egri) % l

Next

/
Thumbnails
Contents