Népújság, 1972. október (23. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-20 / 248. szám

Csütörtök esti külpoi't'kai kommentárunk Egymillió példány FRANCIAORSZÁG ugyan a betű hazája, rengeteg könyvet és újságot olvasnak az emberek, az egymilliós példányszám mégis ritkaság. Pedig most annyiban ■ egészen pontosan: 1 millió egyszázezer példányban — jelent meg a La Vie Ouvriere (magyarul azt jelenti: munkásélet) különkiadása. A La Vie Ouvriere a CGT, a Francia Általános Mun­kásszövetség lapja, a legfontosabb szakszervezeti újság. i A különkiadás pedig, amely nem csak megjelent, de el is fogyott ebben a lap történelmében egyedülállóan magas példányszámban, a Francia Kommunista Párt és a szocia­lista párt közös kormányprogramját közli. ISMERETES, hogy e programhoz a baloldai radikális part is csatlakozott. A harmincas évek közepén — egyéb­ként, sajnos, rövid életű — népfrontkormánya óta nem volt Franciaországban ilyen széles körű baloldali egység, mint most, amióta a két nagy baloldali párt végre közös programmal jelentkezett. További jelentős eredmény ez a különkiadás és mö­götte a CGT. Ebben a nagy szakszervezeti tömörülésben ugyanis nem mindenki kommunista, vagy szocialista, so­raik közt vannak szép számmal pártonkivüliek is. De ha a CGT — és csatlakozva hozzá: a CFDT (Francia De­mokratikus és Munkásszövetség, egy másik szakszerveze­ti tömörülés) — magáévá teszi, sőt, propagálja, különki­adásban terjeszti tagsága körében a kommunista—szocia­lista közös programot, ez azt jelenti, hogy a CGT és a CFDT párton kívüli tagjai is feltehetően erre a közös programra szavaznak majd a jövő évi választásokon. A DE GAULLEISTA kormánykoalíció az utóbbi idő­ben némileg gyengült, részint az áremelkedések miatt, ré­szint némi munkanélküliség jelentkezése okán, nem utol­sósorban pedig azért, mert túl sok és látványos korrup­ciós és más botrány hullámai érintettek még magas kor­mányköröket is. Ugyanakkor a baloldal, elsősorban az egységprogram révén, erősödik. Ez az egymillió példá­nyos különkiadás, a program széleskörű terjesztése is erősödését segíti. És azt, hogy a közelgő tavaszi válasz­tásokon minden korábbinál jobb eséllyel indulhatnak Franciaországban a baloldali pártok. ?/VVVVVNAéV>AA<VsAAAAAA^A^AAAAAAAAAAAAAAéSAAAA/VVVVWWWWVVVWVAA* Chilében ismét megindult a tömeg- közlekedés Santiago: A chilei kormány ered­ményesen munkálkodik válságos politikai helyzet enyhítésén. A magánszállí­tókkal történt megállapodá soknak megfelelően, rendben üzemel a tömegközlekedés. A kormány ígéretet tett munkába álló autóbusz-tu­lajdonosok és fuvarosok el kobzott járműveinek vissza­szolgáltatására. Salvador Allende köztársa­sági elnök csütörtöki rádió és tv-beszédében kijelentette: a társadalmi gazdasági fo lyamat megállítását célzó re­akciós kísérlet összeomlott, az országban a megszokott módon tevékenykednek az állami intézmények, a kór­házak, bankok az ipari és kereskedelmi vállalatok és kielégítő a közlekedés. Az elnök igen nagyra értékelte a chilei dolgozók támogatá­sát, amellyel védelmezi a Népi Egység kormányát. Be­szédében Allende felhívta a chilei népet a reakciós sza­botázsakciók meghiúsítására, és további erőfeszítéseket kért a nehézségek leküzdé­sére. Az Ultima Hóra című lap jelentése szerint Chilében több mint tízezer fiatal vál­lalt önkéntes munkát a szál­lítás és az áruelosztás meg­javítása érdekében. Nixon fogadta Paiolicsevet Szovjet-amerikai megállapodások Nézetkülönbségek a „párizsi csucs”-on Nézetkülönbségeket tük­röztek a kibővített EGK két­napos párizsi csúcstalálko­zójának már a csütörtök 1 délelőtti első ülésén elhang­zott állam- és kormányfői felszólalások. Miközben több miniszter­elnök síkra szállt, az európai parlament erősítéséért, Pom­pidou francia köztársasági elnök szembehelyezkedett azzal, hogy az egyes orszá- .gok kormányait megfosszák a politikai hatalomtól. Pompidou megnyitó beszé­dének elhangzása után Bies- heuvel holland miniszterei-1 nők szólalt fel. Ellentétben « francia államfővel, az eu­rópai parlament erősítéséért szállt síkra. Willy Brandt nyugatnémet kancellár felszólalásában szintén az európai parlament közvetlen megválaszthatósá­gát sürgette. Elképzelése szerint a csúcstalálkozónak konkrét döntéseket kellene hoznia az inflációs irányzatok megfé­kezésére. Síkra szállt azért, hogy az európai gazdasági közösséget építsék ki „a sta­bilitás közösségévé”. Á fej­lődés során „olyan igazi eu­rópai kormányt” kell alakí­tani, amely magára vállal­ná a közös politika összes feladatait és parlamenti el­lenőrzés alatt állna. Edward Heath brit mi­niszterelnök azt mondotta, hogy az EGK-n belüli poli­tikai fejlődésnek a gazdasági konszolidációval párhuzamo­san kell végbemennie. Pierre Werner luxemburgi miniszterelnök reményét fe­dezte ki, hogy a jelenlegi párizsi csúcstalálkozó „dön­tő politikai ösztönzést” fog adni Nyugat-Európának. An­ker Joergensen dán kor­mányfő az EGK-n belüli gazdasági növekedés elvét támogatta. Sicco Mansholt, az európai közösségek bizottságának el­nöke sürgette: az összes tag­államok egyértelműen je­lentsék ki, hogy a politikai unió megteremtésének útjá­ra kívánnak lépni. Giulio Andreotti olasz mi­niszterelnök felszólalásában azt sürgette, hogy a nemzeti állampolgárság mellett ve­zessék be „a közös piaci ál­lampolgárságot”, amely az EGK tagországok állampol­gárainak lehetővé tenné, hogy ha már bizonyos időt eltöltöttek egy másik tagor­szágban, akkor ott politikai jogokat is gyakorolhassanak, például részt vehessenek a községtanácsi választásokon. Az EGK kilenc tagorszá­gának állam- és kormányfői a 16,10 órakor kezdődött csütörtök délutáni ülésen kezdték meg érdemi tárgya­lásaikat. A délelőtti ülésen ugyanis a megnyitó beszéden kívül elsősorban olyan felszólalá­sok hangzottak el, amelyek­ben a jelenlevő küldött­ségek vezetői kifejtették alapvető elképzeléseiket. A csütörtök délutáni tárgyalás fő témája a gazdasági és pénzügyi unió megteremté­se. Nixon elnök a Fehér Híj >an fogadta a szovjet minisz­tert és a washingtoni szovjet nagykövetet. Képünkön: Ni­xon, Patolicsev szovjet külkereskedelmi miniszterrel cs Dob- rinyin nagykövettel beszélget. (Népújság telető to — AP — MTI — KS) WASHINGTON: Az amerikai külügymi­nisztériumban. aláírták a Szovjetunió és az Egyesült Államok kormányainak meg­állapodásait a kereskede­lemről, a kölcsönbérleti el­számolások rendezéséről és a kölcsönös hitelnyújtásról. A megállapodások aláírá­sa után Nyikolaj Patolicsev szovjet külkereskedelmi mi­nisztert a Fehér Házban fo­gadta Richard Nixon, az Egyesült Államok elnöke. Az ülésszakon Peter Pe­terson, amerikai kereskede­lemügyi miniszter elnökölt. A szovjet kormányküldött­ségnek Nyikolaj Patolicsev külkereskedelmi miniszter volt a vezetője. Befejezték a tárgyalásokat a kereskedelmi egyezmény­ről, a kölcsönbérleti egyez­ményről és a kölcsönös hitel­nyújtási egyezményről, s alá­írták a megfelelő megállapo­dásokat. Ugyancsak aláírták a ten­gerhajózás egyes kérdései­ről szóló egyezményt, amely­ről a két fél külön kormány- küldöttségei folytattak tár­gyalásokat. A kereskedelmi egyezmény egyebek között előirányozza, hogy a felek a legnagyobb kedvezmény elvét biztosít­ják egymásnak az importra és az exportra kivetett vámo­kat, illetékeket és egyéb for­maságokat illetően; ösztön­zik a hatékony üzleti kap­csolatokat a két ország ke­reskedelmi szervezetei és cé­gei között, figyelembe véve mindkét ország nyersanyag-, gépiberendezés- és technoló­giai tartalékait és hosszú időre szóló szükségleteit. A felek kifejezik azt az óhaju­kat, hogy az egyezmény há­romévi hatálya alatt az 1969—1971-es időszakhoz vi­szonyítva legalább három­szorosára növelik a két or­szág között lebonyolódó -ke­reskedelmi forgalmat. A szovjet—amerikai ke­reskedelmi és gazdasági kap­csolatok ösztönzésére elő­irányozzák, hogy a Szovjet­unió Washingtonban keres­kedelmi képviseletet, ai Egyesült Államok pedig Moszkvában kereskedelmi irodát nyit. Az egyezmény intézkedik továbbá, a döntőbíráskodás rendjéről. A tárgyaló felek megálla­podtak abban, hogy kölcsö­nösen segítik a két ország üzleti köreit kereskedelmi tevékenységükben. Megállapodás jött létre ar­ra vonatkozóan, hogy köl­csönösen hiteleket nyújtanak egymásnak a kereskedelem fejlesztéséhez és intézkedése­ket foganatosítanak más pénzügyi kérdések megoldá­sára. A bizottság jóváhagyta az ipari objektumok építésében való együttműködésről foly­tatott véleménycserét, vala­mint az olyan problémák rendezésére vonatkozó meg­beszéléseket, amelyek a H- eencek, és szabadalmak fel­használásával, a szerzői jo­gokkal stb. kapcsolatban ki­fejezésre kerülő illetékekre vonatkoznak. Elhatározták, hogy a bizottság keretei kö­zött a megfelelő munkacso­portok folytatják ezeknek a kérdéseknek kidolgozását. A Szovjetunióban levő földgázleiőhelyek feltárásá­ra vonatkozó terv megvaló­sításában való együttműkö­dés érdekében a bizottság elhatározta egy közös mun­kacsoport létesítését. A kereskedelmi kérdések­kel foglalkozó bizottság so­ron levő harmadik ütéssza­kát 1973-ban Moszkvában tartják. Wn. október 2(1» péntek Iái«* in £»•«*!* a 99l)éke (* I ó in ózd I i ü ró i ’ ‘ (árnyai ttaijgonlmii — A VI Mi-Imii B-52-^ek bombáznak SAIGON: Henry Kissinger, az ame­rikai elnök nemzetbiztonsá­gi főtanácsadója csütörtökön — helyi idő szerint — dél­előtt három és fél órás meg­beszélést folytatott Saigon­ban Thieu elnökkel. Ameri­kai részről a tanácskozáson részt vett Abrams tábornok, a Dél-Vietnamban állomáso­zó amerikai haderők volt főparancsnoka, Bunker sai- goni nagykövet, William Sul­livan, az amerikai külügy­minisztérium államtitkár-he­lyettese és az indokínai hely­zet más szakértői. Thieu mellett a csütörtök délelőtti eszmecserén saigoni részről ott volt az úgynevezett nem­zetbiztonsági tanács több tagja. A tanácskozásról ki­adott rövid közlemény sze­rint a felek „áttekintették a háború fejleményeit és a pá­rizsi tárgyalásokat”. Érdemben a megbeszélés­ről nem hoztak nyilvános­ságra semmit, mmdazonaltal az AFP úgy tudja, hogy Kis­singer a délelőtti tanácsko­zás után nyomban jelentést tett Nixon elnöknek. A Thieuval folytatott eszme­csere után Kissinger az ame­rikai nagykövettel, Ellsworth Bunkerrel „munkaebédre” ült le. Nyugat; hírügynökségek szerint á washingtoni kor­mány-tat most először lát a vietnami helyzetről folytatott pánz© értekezleten a leendő saigoni koalíciós kormány kérdésében olyan jeleket, amelyeket kedvezőnek ítél. Kissinger és Abrams állító­lag azzal a megbízással uta­zott Saigonba, hogy megkér­jék Thieut, a megoldás ér­dekében mondjon le eÍnöld tisztségéről. Egyúttal — a UPI értesülése szerint — meg kell mondaniuk Thieu-nek, hogy továbbra is érvényes Nixon ígérete, amely sze­rint „nem kényszerít rá Saigonra sem kormányt, sem megoldást”, de a leg­utóbbi párizsi megbeszélé­seket a haladás szempontjá­ból kedvezőnek ítéli, s hogy az eredmény-lehetőségeket nem célszerű csak azért el­vetni, mert olyan elemet tartalmaznak, amelyet Thieu nem tart elfogadhatónak, Kissinger és Thieu tárgya­lása alatt a saigoni tájékoz­tatásügyi minisztérium sze­rint Thieu az utóbbi napok­ban megtartott „széleskörű konzultációm egyetértésre jutott a parlament vezetői­vel, a bírói testület illetéke­seivel és a politikai pártok képviselőivel arról, hogy a Vietnami Köztársaság nem fogadja el sem a hármas koa­líciós kormány gondolatát, sem egyetlen olyan egyéb megoldási, amelyet a ri®P előzőleg demokratikus esz­közökkel jóvá nem hagyott”. Ezzel Saigon ismét visszatért — és a Kiss ingerrel folyta­idét tárgyalásokon is nyílván ennek adott hangot — a saját ellenőrzése alatt megszerve­zett választási vagy népsza­vazási eljárás gondolatához, amelyet éppen a rezsim erő- szakszervezetének jelenléte miatt a DIFK képviselői ele­ve elfogadhatatlannak tartot­tak. Miközben az amerikai el­nök főtanácsadója Saigon­ban a hivatalos jelentések szerint „a béke előmozdítá­sáról” tárgyalt, amerikai B—52-es nehézbombázók több mint húsz légitámadást hajtottak végre a Vietnami Demokratikus Köztársaság déli részének települései el­len. Dél-Vietnam legészakibb tartományaitól a délen fek­vő déitavidékig az egész or­szágból heves harcokat je­lentettek Saigonból. A fel­szabadító fegyveres erők — eszerint — csütörtökre virra­dó éjszaka csaknem száz ak­ciót hajtottak végre, ezek közül 65 tüzérségi támadás volt. A harcok súlypontja a saigoni körzetben, a köz­ponti fennsíkon és az egyko­ri császárváros, Hűé térségé­ben bontakozott ki. A saigo­ni körzetben a B—52-esek hét hullámban hajtottak végre szőnyegbombázást a ■'óvá rostól 30—50 kilométer távolságban. Hue védelmi vonala éllen a felszabadító erők két támadási hajtottak yémk _________ i Ú jabb SÁLT-tárgyalások Moszkvában hivatalosan közölték, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok kormányának megegyezése értelmé­ben a két ország küldöttségei november 21-én Genfben foly­tatják a tárgyalásokat a stratégiai támadó fegyverzetek kor­látozására vonatkozólag. A fenti megegyezés annak a meg­állapodásnak az eredményeként jött létre, amely a Moszk­vában lezajlott szovjet—amerikai csúcstalálkozón alakult ki a stratégiai támadó fegyverzetek korlátozására vonatkozó aktív tárgyalások folytatását illetően. Összeült o SZEJM Jaroszewicz miniszterel­nök javaslatára a reformmal kapcsolatos törvényterveze­teket a SZEJM törvényho­zási, továbbá mezőgazdasá­gi és élelmiszeripari, bel- és igazságügyi állandó bizottsá­gai elé utalták további rész­letes megvitatás és elemzés végett. A húszéves lakásépítési tervről szóló törvényjavasla­tot Jerzy Majewski képvi­selő, a varsói fővárosi tanács elnöke indokolta meg. Az előterjesztés felett részletes vita bontakozott ki, amely­ben többek között felszólalt Mieczyslaw Jagielski mi­niszterelnök-helyettes is. Tapasztalatcsere A Szovjetunióban tartózjodí Thomas sta**<•«»-* '"n erikái űrhajós felkereste és tanulmányozta a szovjet űrhajósok ki­képző központját. Képünkön: Andrej Nyikolajev szovjet űr­hajós (balról) Starfford amerikai űrhajósnak magyarázza a „Szojuz” kiképző űrhajó berendezéseit.----------------(Népújság telefoto — TASJ5SZ — MTI — h>Sé

Next

/
Thumbnails
Contents