Népújság, 1972. október (23. évfolyam, 232-257. szám)
1972-10-20 / 248. szám
A Minisztertanács napirendjén? Gondoskodás a csökkeni munkaképességű dolgozókról — Fölemelték az átmeneti segély és a rendszeres szociális járadék alsó határát, feloldották a keresetkiegészítés korlátozását ' Ötezer üveget tÜíeneSi nr naponta... A napokban megkezdődik a munka a kibővített palackozóüzemben. Képünkön Pekk József csoportvezető az Egri víz 78 fokos alapanyagának másodszori finomítását ellenőrzi. r A GAZDASÁGI REFORM bevezetésével egy időben a kormány a többi között arról is intézkedett, hogy a vállalatoknak és a tanácsoknak milyen módon kell gondoskodniuk a csökkent munkaképességűek foglalkoztatásáról. A rendelkezések alap- gondolata, hogy megfelelő munkahely biztosítása esetén a csökkent munkaképességű dolgozók túlnyomó többsége alkalmas a produktív munkára. Akár a munkafeltételek megváltoztatásával is arra kell törekedni, hogy lehetőleg eredeti szakmájukban dolgozhassanak, ha erre nincs mód, úgy átképzéssel, betanítással kell megfelelő munkafeltételeket biztosítani számukra. A betanítás, átképzés idejére — az eredeti rendelkezések szerint legföljebb e'gy évig — keresetkíe- gészítést kell adni a csökkent munkaképességűeknek. Ha a vállalaton belül a rehabilitációra nincs lehetőség, akkor a tanácsi szervek közreműködésével más vállalatnál, illetve e célra létrehozott foglalkoztatókban kell számukra munkát keresni. Ha ez sem sikerül, úgy a csökkent munkaképességűek segélyt kaphatnak. A Munkaügyi Minisztérium felmérte a rendelkezések végrehajtásának menetét s megállapította, hogy a csökkent munkaképességű dolgozók foglalkoztatásának nincsenek különösebb akadályai. A számukra alkalmas munkahely több, mint ahány an ott dolgoznak. A több mint 100 ezer csökkent munkaképességűt arra alkalmas munkahelyen foglalkoztatják. Híre van a vlszneki állatexportnak. Igaz, nem szívesen beszélnek erről az ottaniak, mert tudják, hogy jobb az, ha a közvélemény figyelme nem irányul rájuk túlságosan. Még dicsekvésnek vehetnék itt-ott, ha szavaikból bizonyos fokú elégedettség csendülne ki. A szerénytelenségnek pedig még a látszatát is el akarják kerülni. Ezért is hangsúlyozzuk már elöljáróban: nem valamiféle viszneki csodát akarunk közreadni. Ami itt van, lehet másutt is. ök sem találták fel a spanyolviaszt, legfeljebb jobban körülnéztek olykor: határaikon belül is, de azokon kívül is Nem szégyelltek tanulni másoktól. A pénz az alapja mindennek Mi is kell ahhoz, hogy keresett árut tudjanak kínálni a külhoni vevőnek? Hirtelenjében három dolgot soroltak fel: megfelelő alapanyag, férőhely és takarmány. Mindez nem megy pénz nélkül, tehát a legvégső eszköz a pénz. Össze kell gyűjteni a saját forintokat, hitelt kell kérni, aztán nekivágni. De csak a megfelelő tervek birtokában. Mert itt fejest ugrani az ismeretlenbe, egyenlő az öngyilkossággal. Azt már természetesnek veszik, hogy a legfőbb tényező maga az ember, aki nem csak elképzeli, megálmodja, megtervezi a dolgokat, hanem a szürke hétköznapok erőt nyúzó apró tetteiben valóra is váltja azokat rendre, sorra. Mindig is vonzódott a viszneki nép az állattenyésztéshez. Hajdanán lábon hajtották a pulykát a tengeri kikötőig, emlegetik a mai deres hajú öregek, akik Megélhetésükről tehát gondoskodnak, az azonban a tapasztalatok szerint nem mindig jelent tényleges rehabilitációt. A vállalatok ugyanis gyakran rosszul értelmezett szociális meggondolásokból helyezik könnyebb munkahelyre a csökkent munkaképességűeket, olyan esetben is, amikor átképzéssel, vagy megfelelő szervezéssel igényesebb munkára is álkal- massá tehetnék dolgozóikat. Jobban kell tehát építeni az emberek egyéni képességeire. JELENTŐS és igen eredményes kezdeményezés volt viszont, flogy a segélyezésre szánt, de fel nem használt összegből — központi alapokból — mintegy 100 millió forintot utaltak át a tanácsoknak a csökkent munkaképességűek foglalkoztatását szolgáló kiadásokra, beruházásokra. Ezt az összeget a tanácsok és a vállalatok 20 millió forinttal saját erőforrásból kiegészítették, és ily módon 9000 ember foglalkoztatását oldották meg. Segélyre viszont kevesen szorulnak, jelenleg körülbelül 2000 csökkent munkaképességű szorul segélyre. Csütörtöki ülésén a kormány ezeknek a segélyeknek az összegét emelte. 1073. január 1-től 100 forinttal emelkedik az átmeneti segély alsó határa. Ezt a segélyt azok a csökkent munkaképességűek kapják, akik tízévi munkaviszony után abbahagyták a munkát, de a nyugdíjazáshoz szükséges életkort még nem érték el. Az 55, illetve 60 éves kor eléréséig leendő akkor tájt még nagyon pelyhes állú legényecskék voltak. Az állatszerető ember tehát, mindennek a kútfeje, itt termett ebben a községben. Hozta a hagyományt magával, amit csak fel kellett éleszteni, felizzítani. Márványos erezet Főként az olasz kereskedők ismerik Viszneket. Évente négyszáz tízhónapos hizlalt bikát tudnak kínálni itt exportra, tudjuk meg Tóth Lajostól, az állattenyésztési ágazat vezetőjétől. Persze, ő is viszneki, mint annyi más szakember itt a Béke Tsz- ben. A félkezükön meg tudják számolni, hányán jöttek ide az egyetemet végzettek közül. Hogy miért van becsülete a viszneki marháknak a. kereskedők előtt? Mert a húsuk márványosan erezett. A faggyút nem a bőr alá rakja el az állat. A marhának olyan a külső formája, amilyen ma a követelmény. De a húsának az íze, omlóssága is a jó tulajdonságai közé tartozik. Az a bizonyos alapanyag sokat számít. Magyarán: milyen bikaborjakat fognak be hizlalásra? Azt már megtanulták, hogy a saját tenyésztésű növendék a legbiztosabb. De hát eddig az állattartás nem tartozott a kifizetődő ágazatok közé. örültek a visznekiek is, ha nem fizettek rá. Nem lehetett akármilyen létszámra fejleszteni a marhaállományt. Az új évtől kezdve úgy számítják, már több mint egymillió hasznuk lesz a marhákon. Ezért is kell árra törekedniük, hogy a növendékeket saját tenyésztésükből nyugdíjuk 75 százalékát kapják átmeríeti segélyként, ennek alsó határa eddig 50Ö forint volt, ami január 1-től 600 forintra emelkedik. Rendszeres szociális járadékban azok a csökkent munkaképességűek részesülnek, akik a nyugdíjazás feltételeivel egyáltalán nem rendelkeznek, vagyis tízéves munkaviszonyuk sincs és dolgozni már *nem tudnak. Ök szociális helyzetüktől függően havonta eddig 300—500 forintot kaptak, január 1-től differenciálás nélkül, havi 600 forint lesz a szociális járadékuk. Módosulnak a betanítás és átképzés idejére járó keresetkiegészítés szabályai is, mégpedig annyiban, hogy nemegy évi, hanem a betanítás vagy átképzés teljes időtartamára kapják a csökkent munkaképességűek a kereset- keigészítést. A MINISZTERTANÁCS azt is kimondta, hogy a vállalatok felügyeleti szerveinek a jövőben gyakrabban és érdemben kell foglalkozniuk a vállalatok rehabilitációs tevékenységével. Fokozottan kell ellenőrizniük, hogy a vállalatoknál a tényleges rehabilitációt hajtjak-e végre, vagyis a csökkent munkaképességűek számára megte- remtik-c a képességeiknek legmegfelelőbb munka feltételeit. Az üzemegészségügyi szolgálat keretén belül szervezettebben és rendszeresebben kell biztosítani a rehabilitáció szempontjából nélkülözhetetlen orvosi munkát. Különösen ott kell nagy figyelmet fordítani erre, ahol nem működik üzemorvosi szolgálat. (MTI) kapják meg. Hogy mikor jön el ennek az ideje, milyen módon, az még a jövő titka. Sok víz lefolyik addig a Gyöngyös-patakon. j Árverés kellene Azt is tudják már, hogy nem érdemes kis tételekben kínálni a hízott bikákat eladásra. Jobb volna, ha több százat mutatnának be egyszerre. De ehhez kell még az is, hogy a környező tsz-ek bizonyos egyezségre lépjenek • az értékesítésben. Adják ösz- sze a nagyobb mennyiséget. Akkor aztán jöhetnek a kereskedők. De ne is egy jöjjön, hanem több. Az olasz már tudja, mennyit érdemes kínálnia. Ismeri már az itteni viszonyokat úgy, hogy valósággal otthon érzi magát. Ha megjelennének a német és a többi nyugati kereskedők is az olaszok mellett, mindjárt megváltozna minden. Ki ad többet a marháért? Egymásra ígérhetnének. Ha tudunk árverést rendezni versenylovakkal, miért ne lenne megrendezhető ugyanaz a hízott bikák eladásakor? így gondolkodnak a visznekiek, és nincs miért vitatkoznunk velük. Ez is azonban a jövő lehetősége. Addig még érvelni kell esetleg, vitázni másokkal, meggyőzni és társul megnyerni a környező közös gazdaságok vezetőit. Okleveles fiatalok Azzal is büszkélkedhetnek a visznekiek, hogy náluk nincs hiány a fiatalokban a tsz-tagok között. Igaz, többén még előbb elmentek Bűvítiti az Egri síz palackozóüzemet Nemcsak szűkebb hazánkban, de az ország más re~ szeiben is sikert aratott az érdekes formájú kis, illetve nagyobb palackokban forgalomba hozott különleges ital, az Egri víz. Megkedvelték a budapesti vadászati világ- kiállítás, valamint az ENSZ élelmezésügyi szervezete, a FAO által rendezett bemutató külföldi és hazai vendégei Is. Az egri specialitásként ismert italból az elmúlt esztendőben 54 . hektolitert készítettek a Heves megyei Szeszipari Vállalat szakemberei, akik most saját beruházással bővítik a palackozó- üzemet. Ezt az tette szükségessé, hogy az Egri víz iránti kereslet egyre növekszik. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy az idén mintegy 120 hektoliternyit kell palackozniuk. A régi üzemrész ennek a tervnek a teljesítéséhez szűknek és elavultnak bizonyult, bővítésre szorult. Az új palackozóban egy nagy teljesítményű üvegmosó gép, egy töltőgép és ef=y címkézőkészülék kezdi meg az üzemszerű termelést a közeli hetekben. Ezzel lehetővé válik, hogy az itt dolgozó kilenc nő könnyen és tiszta körülmények között dolgozzék. Egyúttal növelni tudAz űrhatóságok havonta két-háromeaer helyen vizsgálj ált az ipar és a kereskedelem árpolitikáját, kalkulációit, az olcsóbb és drágább termékek arányának változásait. Az utóbbi időben különösen a minisztériumok erősítették árellenőrző munkájukat, ily módon megelőzve indokolatlan áremeléseket, szerencsét próbálni a városba, aztán mikor rájöttek ar-. ra, hogy a gyárak kerítését sem fonják kolbászból a kereset sem sokkal másabb, mint otthon, a tsz-ben, akkor már csak a hívó szóra várnak általában. Még köny- nyebb lenne minden, ha maguk a szülők nem riasztgat- nák a gyereket olyan formában: ha nem tanulsz, mégy a tsz-be dolgozni. Rossz íze van ennek a „fenyegetésnek”. Csörgő Tibor elnök nem egy fiatalt szervezett már be iskolába. Előbb a technikum, majd a felsőfok következett, többen pedig az egyetemet is elvégezték. Tizenegy egyetemi diplomával rendelkezik vagy főiskolai végzettségű, a technikusok száma húsz körül mozog, míg a szakmunkásuk majdnem nyolcvan. Az elnök szívesen veszi magát körül jól képzett emberekkel. Csak ő, az állatorvos és az egyik technikus származott máshonnan, a többinek a gyökere a viszneki talajba kötődik. De egyiknek sem szállt a fejébe a dicsőség, a tegnapi kapások nem lettek büszkébbek attól, hogy mára agro- nómusolc lettek. Itt mindenki a munkája után éri el a megbecsülést. © 0 o A visznekieket az élet igazolta. Nem kérkednek ők semmivel, nem hivalkodnak és nem hivatkoznak korábbi megállapításaikra, hogy: ugye mégiscsak nekünk lett igazunk. Végzik a munkájukat, határozottan haladnak a céljuk felé, és közben gyarapodnak anyagiakban is. Legfőbb eszközük a céltudatos hétköznapi tettek sora. G. Mólnál Ferenc jak az üzemrész feljesítmé- nyét is: a jelengi 3500 üveg helyett több mint ötezer palack Egri. vizet adnak majd át a kereskedelemnek. Az új üzemrészben meginduló folyamatos termelés számon kérve a különböző árpolitikai rendelkezések végrehajtását. Az MTI munkatársai három minisztérium illetékes vezetőitől kértek tájékoztatást árellenőrzéseik tapasztalatairól. A KGM felmérése szerint a kohó- és gépipari termékek árszínvonala jelenleg 4.3 százalékkal magasabb, mint 1967-ben, az emelkedés tehát viszonylag nem nagy. Ennek egyik oka, hogy termékeik kétharmada maximált árkategóriába tartozik, s ( csupán egyharmada szabadáras. A minisztérium az utóbiak alakulását is figyelemmel kíséri, s kötelezte a vállalatokat, hogy áremelési szándékaikat előre közöljék. Ha a tervezett áremelést a minisztérium indokolatlannak tartja, a vállalatot igyekszik jobb belátásra bírni. így a reform bevezetését követó első években alig volt a tárca területén áremelkedés, a 4.3 százalékos árváltozás nagy része egyes alapanyagok 1972. januar 1-i emelkedéséhez kapcsolódik. Változatlan például a tartós fogyasztási cikkek: a rádiók, a televíziók, a hűtő- szekrények, a mosógépek, a magnók ára, illetve az árak ■ csak az újonnan megjelent és a korábbinál nagyobb értékű készülékeknél lettek magasabbak. Emelkedett viszont különböző ipari szerelvények és csapágyak ára, mivel a színesfémek is drágábbak lettek. Egyébként a január 1-i áremelések óta ármozgás a tárca — területén alig tapasztalható, a növekedés mértéke még az egy ti zed százalékot sem éri el, és belátható időn belül számottevőbb áremelést a KGM-vállalatok nem terveznek. A Könnyűipari Minisztérium terültén többnyire az előállítási költségek, a nyersanyag-árak emelkedése miatt terveznek a vállalatok árváltoztatást. Az utóbbi időben különösen az importból származó nyersbőrök drágultak a világpiacon, de emelkedett a gyapjú, vizcoz-műszál és a műselyemfonal ára is. A minisztérium mindenekelőtt arra ügyel, hogy a szükségesnél nagyobb mértékben né gyűrűzzenek tovább a késztermékekben a magasabb alapanyag-árak. Sok egyéb szempontból is vizsgálja a minisztérium a vállalatok árpolitikáját, s indokolt esetben a felelősségre, vonás spi marad el, ami a vezetők' nyeresé^rőmiumút (Foto: Tóth Gizella) lehetővé teszi majd, hogy a vállalat kielégítse az ország különböző részeiben jelentkező igényeket, s rövid határidővel le tudja szállítani is érintheti. A többi között a ruha-, a cipő- és a nyomdaipar néhány vállalatánál alkalmaztak tavaly ilyen fe1 Telősségre vonást, az idén azonban eddig még nem kellett ezzel az eszközzel éi- nie a minisztériumnak. A vállalatok most már óvatosabbak, megalapozatlan áremelésekkel nem szívesen kockáztatják jó hírnevüket. Gyakran már az előzetes konzultációk meggyőzik a vállalatokat áremelési szándékait helytelenségéről. így sikerült a többi között megakadályozni egyes tornacipők és az egyébként szabadáras konyhabútorok árának tervezett két százalék körüli emelését. A Belkereskedelmi Minisztérium szigorú fellépése is több áremelést előzött meg, sőt néhány nagykereskedelmi vállalatot arra is rábírt, hogy korábban felemelt árainak egy részét visszaállítsa. Mint a minisztériumban elmondták, más tárcákkal is együttműködnek, hogy az. indokolatlan áremeléseknek elejét vegyék. A Köny- nyűipari Minisztérium segítségével előzték meg például a Tisza Bútorgyár konyhabútorainak tervezett áremelését. A belkereskedelem kérésére a Kohó- és Gépipari Minisztérium intézkedett, s az Elzett Gyár a zárak és vasalások árának október 1-re tervezett emelését levette napirendről. Az Országos Anyag- és Arhivatal eredményes közreműködésével hiúsították meg, hogy a bőripar egyes borok árát — amely a forgalom 25 százalékát érintette volna — átlagosan 12 százalékkal felemelje. A Belkereskedelmi Minisztérium értékelése szerint a vállalatok és szövetkezetek általában betartják a hatósági árakat, az előírásokat. Örvendetesen -fejlődött a tanácsok árellenőrző munkája is. A minisztérium tovább erősíti az árellenőrző hálózatot, s az ellenőrző apará- tus képzésével is növelik munkájúk hatékonyságát. (MTI) 1972. október 30„ 1 Visznek - exportra a kért mennyiséget. \ (s) Három minisztérium az árelienörzések tapasztalatairól
