Népújság, 1972. október (23. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-20 / 248. szám

I OLAG PROLETÁRJAI, EGVFCttilETLlki Visznek — exwri A jó eredmény mögötti ti­tok mindig maga az em­ber: ez derült ki a viszne- ki utunk során is, amelyről a 3. oldalon olvashatnak. ...csa't lámpás leltem Töprengő vallomások a Gárdonyi-bemutató előtt a 4. oldalon. Hippik a k kötőben Szigethy András útibeszá­molójának újabb részletét közöljük az 5. oldalon. lövő heti rádiő- ás iv-míisor lapunk 7. oldalán. Egri csillegok Gárdonyi Géza művének képregény-változatát kö­zöljük a 8. oldalon. A. MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANACS NAPILAPJA XXIII. évfolyam, 248. szám ARA 80 FILLER 1972. október 20., péntek A BAO LEGUTÓBBI TANÁCSKOZÁSÁRÓL DOLGOZÓK REHABILITÁCIÓJÁRÓL Q A VIZEK ŐRZÉSÉRŐL G A CSÖKKENT MUNKAKÉPESSÉGŰ TERMÉSZETES ÉS MESTERSÉGES HALAS­Stewardesses Egerben Ülést tartott a Minisztertanács A Kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Miniszterta­nács csütörtökön ülést tar­tott. A külügyminiszter tájékoz­tatta a kormányt az ENSZ jelenlegi ülésszakának eddigi munkájáról, a magyar de­legáció tevékenységéről és azokról a tárgyalásokról, amelyeket New Yorkban folytatott. A Minisztertanács a tájékoztatót tudomásul vet­te. A kormány jóváhagyólag tudomásul vette a mezőgaz­dasági és élelmezésügyi mi­niszternek az Egyesült Nem­zetek Élelmezési és Mező- gazdasági Szervezete európai regionális konferenciája VIII. ülésszakáról szóló jelentést. Moszkvában folytatódnak a magyar—szovjet gazdasági tárgyalások ‘ MOSZKVA Október l?-én Moszkvában elkezdődött a magyar—szov­jet gazdasági és műszaki-tu­dományos együttműködési kormányközi bizottság 12. ülése. Az ülésről kiadott hi­vatalos közlemények szerint a résztvevő delegációkat a bizottság elnökei — Vályi Péter miniszterelnök-helyet­tes, illetve Mihail Leszecsko miniszterelnök-helyettes ve­zetik. Az ülésen Mihail Le­szecsko elnököl. Mindkét de­legáció munkájában több miniszter, miniszterhelyettes, és különböző gazdasági szer­vek vezetői vesznek részt. A csütörtöki teljes- ülésen, amely rendkívül szívélyes, baráti légkörben ment végbe, megvitatták a gépgyártás és a műszergyártás egyes ága­zataiban folytatott termelési kooperáció és tudományos­műszaki együttműködés fej­lesztésének kérdéseit, a szov­jet és a magyar minisztéri­umok és főhatóságok közötti közvetlen kapcsolatok elmé­lyítésével összefüggő problé­mákat. Megvizsgálták a kö­zös tudományos-műszáki fel­adatok végrehajtásának me­netét, valamint a kölcsönös áruszállítási kötelezettségek végrehajtását az 1971—75. közötti időszakban. Az ülés elején elhangzott beszédében a két küldöttség- vezető hangsúlyozta, hogy az országaink közötti kapcsola­tok sikeresen fejlődnek a KGST-tagországok gazdasági integrációjának Komplex programja alapján. Ezen be­lül bővülnek kapcsolataink a vegyipar, a híradástechnika, az elektronikai és a gépko­csiipar területén, s évről év­re növekszik az árucserefor­galom is. Vályi Péter és Mi­hail Leszecsko egyöntetűen hangoztatta a két fél kölcsö­nös törekvését arra, hogy a gyümölcsöző Icapcsolatokát a KGST 26. ülésszakán elfoga­dott határozatok szellemében tovább szilárdítsák. Ma kerül sor a szerkesztő bizottságok munkájára és a magyar gazdasági vezetők­nek a szovjet partnerekkel előirányzott ágazati megbe­széléseire. Ugyancsak ma a kormányközi bizottság veze­tői és tagjai megtekintik a Videoton-gyár moszkvai szá­mítógép-kiállítását. Budapestre érkezett dr. Wolfgang Rauchfuss, az NDK Minisztertanácsának elnökhelyettese Csütörtök délután Buda­pestre érkezett dr. Wolfgang Rauchfuss, az NDK Minisz­tertanácsának elnökhelyette­se, a magyar—NDK gazda­sági és műszaki-tudományos együttműködési bizottság NDK-beli tagozatának elnö­ke. A miniszterelnök-helyet­tes dr. Tímár Mátyással, a Minisztertanács elnökhelyet­tesével, a bizottság magyar tagozatának elnökével elnöki találkozón tárgyalja meg a bizottság munkáját érintő időszerű kérdéseket, a két flWzág gazdasági és műsza- együttmüíaö­desével kapcsolatos feladato­kat. A miniszterelnök-helyet­tessel együtt Budapestre ér­kezett dr. Udo-Dieter Wange, az állami tervbizottság el­nökhelyettese, Gerhard Ni- etschke külgazdasági minisz­terhelyettes és Heinz Ramu- ta, a munka- és bérhivatal elnökhelyettese. A vendégek fogadására a Ferihegyi repülőtéren megje­lent dr. Tímár Mátyás, je­len volt dr. Herbert Plasch- ke, az NDK magyarországi nagykövete j*» A kormány jóváhagyólag tudomásul vette a pénzügy- miniszter jelentését a KGST valuta- és pénzügyi állandó bizottsága 23. üléséről. A jelentés beszámolt azokról a munkálatokról és intézkedé­sekről, amelyek a Komplex Program megvalósítását szol­gálják: fejlesztik a sokoldalú elszámolási rendszert és összehangolják a kapcsolato­kat a nemzetközi pénzügyi szervezetekkel. A munkaügyi miniszter és az egészségügyi miniszter elő­terjesztése alapján a kor­mány megtárgyalta a csök­kent munkaképességű dolgo­zók rehabilitációjának hely­zetét és az ezzel kapcsolatos további feladatokat. A csök­kent munkaképeségű dolgo­zókról történő intézményes gondoskodás fejlődött, fog­lalkoztatásuk szervezettebbé vált. Olyan tapasztalat is van azonban, hogy a vállalatok­nál a csökkent munkaképes­ségű dolgozókat nem a szak­mai képesítésüknek megfe­lelő, eredeti vagy azzal egyenértékű, hanem alacso­nyabb jellegű munkakörben foglalkoztatják. Nem élnek eléggé a munkaeszközök, gé­pek átalakításának, valamint a szakmai átképzés lehetősé­geivel. A Minisztertanács az eloy terjesztést elfogadta. Utasí­totta az illetékes miniszte­reket és főhatóságok vezetőit, hogy foglalkozzanak haté­konyabban a vállalatoknál folyó, a csökkent munkaké­pességű dolgozók megfelelő munkába állítását szolgáló tevékenységgel és szorgal­mazzák a tényleges, szakmai rehabilitáció továbbfejlesz­tését. A kormány határoza­ta előírja, hogy 1973. január 1-től az átmeneti segély mi­nimális összegét, valamint a rendszeres szociális járadé­kot havi 100 forinttal fel­emelik. A Minisztertanács felkér­te a Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsát és a szövetke­zetek érdekképviseleti szer­veit, hogy a rehabilitációs tevékenység javítását és to­vábbfejlesztését saját szer­vezeteik útján támogassák. A kormány megtárgyalta és elfogadta a mezőgazdasá­gi és élelmezésügyi miniszter előterjesztését a mezőőrökről szóló kormányrendelet ki­egészítéséről. A társadalmi tulajdon fokozottabb védel­mére 1968-ban kormányren­delet hívta életre a me­zőőri szervezetet. A rendelet a halasvízek- őrzéséről nem intézkedett. A Miniszterta­nács most meghozott rende­leté szerint a természetes és mesterséges halasvizek őrzé­sét halőrökkel kell biztosí­tani. A halőrök munkába állításáról, továbbképzéséről, a működésükhöz szükséges feltételek kialakításáról a megyei tanácsok szakigazga­tási szervei gondoskodnak. A kormány ezután egyéb ügyeket tárgyalt. Légikisasszonyok a megyei tanács székháza előtt. (Foto: Kiss Béla) A televízióból már ország­szerte ismert IV. nemzetközi stewardess-vetélkedő résztve­vői a mezőkövesdi közvetí­tés után Egerbe érkeztek. Csütörtökön reggel a me­gyei tanács vb-termében Fe­kete Győr Endre, a megyei tanács elnöke tartott részük­re fogadást. Üdvözölte a vendégek kíséretében meg­jelent Zamek Vladimírt, a MALÉV vezérigazgató-hé- lyettesét, majd pohárköszdft- tőt mondott a légikisasszo­nyok üdvözlésére. A megyei A városokban több a rákos beteg Képek, adatok a hatvani orvostanácskozásról Négy megye — Borsod, Bi­har, Szabolcs, Heves — egészségügyi intézményeinek vezetői, szervezői találkoztak tegnap Hatvanban, hogy tu­dományos ülés keretében tár­ják fel a rákbetegséggel kapcsolatos megelőző, gyó­gyító munka eredményeit és tapasztalatait. Az elnökség­ben helyet foglaló dr. Kádár Tibor professzort, dr. Eck­hardt Sándor főorvost, az Or­szágos Onkológiai Intézet igazgatóját, dr. Károlyi György kandidátust, klinikai intézeti vezetőt, dr. Szabó Ferenc megyei főorvost, Kiss Lászlót, a városi pártbizott­ság osztályvezetőjét, valamint a tanácskozás valameny- nyi résztvevőjét dr. No- vák Pálné, a Hatvani Vá­rosi Tanács egészségügyi osz­tályának vezetője köszöntöt­te meleg szavakkal. Utalt a négy megye egészségügyi szervezőit tömörítő tudomá­nyos egyesület létének fon­tosságára és arra a feladat­ra, amely a 15. alkalommal megrendezésre kerülő ülés­szakra vár. A hallgatóság nagy érdek­lődéssel fogadta dr. Károlyi György előadását, amelyben a debreceni orvosegyetem szervezési intézetének tíz- esztendős tevékenységét vá­zolta, s arról az oktató és tu­domány« s kutatómunkáról beszélt, amelyet társaival végez a mezőgazdaságban dolgozó lakosság egészségi állapotának és ellátásának feltárása, valamint az anya- és csecsemövédelem te­rén. Dr. Eckhardt Sándor igaz­gató-főorvos, kapcsolódva az előző előadáshoz, a rákbe­tegség társadalmi jelentőségét feszegette, s olyasféle felmé­rő munkát sürgetett, amely tisztázná, hogy hazánk egyes területein a daganatos be­tegségek melyik változata az elterjedtebb, s azt milyen té­nyezők váltják ki. — Ha a kórokozó ténye­zők birtokában leszünk, könnyebbedik megelőző, gyó­gyító tevékenységünk is — mondotta az előadó. S pél­dázatként említette a föld­művelő parasztok körében végzett vizsgálódás eredmé­nyét, amely az erős napsu­gárzás hatására keletkező bőrrák gyakoriságát, az ezzel összefüggő megelőzés lehe­tőségét bizonyítja. Idézzük Kádár Tibor pro­fesszor értekezésének néhány fontos megállapítását is: Mint kifejtette és adatokkal alátámasztotta, a nagyobb te­lepülések lakossága általá­ban jobban ki van téve a rosszindulatú daganatos megbetegedéseknek. Ugyan­akkor a gyomorrák-elhalálo- zás a falvakban magasabb, külországokkal összevetve pedig a hazánkban számon tartott emlőrákos megtege- dések megközelítik a leg­rosszabb helyen álló Hollan­diát. Amikor Kádár profesz- 2SST erről beszélt, hogy rák szempontjából általaiban a városi lakosság a veszélyez tetettebb, kijelentette; mind­máig nem tisztázott, hogy ez a helyzet az urbanizációs ár­talmak következtében állott elő. A Heves megyében folyt, körzeti egészségügyi gondozó munka jelentőségére hívt; fel a szakemberek figyelmét dr. Nagy Lajos, amikor az onkológiai veszteség és megelőző feltételek viszonyá­nak alakulásáról beszélt. Adatai közül egy összevetés különös figyelemre tart szá­mot. Eszerint az elmúlt esz­tendőben Gyöngyösön 214, Hatvanban 148, Egerben pe­dig csak 92 daganatos gon­dozottat tartottak számon. De megromlik a megyeszékhely gondozottainak viszonylagos jó arányszáma, ha idesorol­juk a keringési betegsége­ket Az 1971-es évben ugyan­is nem kevesebb, mint 736 szívbetegségben, érrendszeri bántalmakban szenvedő em­bert részesítettek gondozás­ban Eger gyógyintézetei. A kora es lébe nyúló hatva­ni tudományos ülésen az idé­zettek mellett még sok érde­kes hozzászólás elhangzott. Leszűrhetjük az elhangzot­takból, hogy a négy megye egészségügyi szervezői fo­kozott gonddal, felelősséggel munkálkodnak életünk job­bításán, s ebben a tevékeny­ségben kiterjedt apparátus és az állam anyagi gondosko­dása. segíti őket (mMm tanács elnöke köszöntő sza­vai után röviden bemutatta Heves megye múltját, jele­nét, beszélt az 1552-es vár­védelem hős egri asszonyai­ról, s utalt arra a fejlődésre,, amelyet megyénk a íelszaha- • dulás óta megtett. ’ A fogadás után a légikis­asszonyok Szilvásváradra lá­togattak el, ahol a légikis­asszonyok megnézték a lipi­cai lómúzeumot, az erdei ; kisvasúton kirándultak a ■ Szalajka-völgybe, megismer­kedtek a szabadtéri erdőmú­zeum nevezetességeivel, majd a késő délutáni órákban is­mét Egerbe érkeztek, hogy elég idejük legyen a mai ve- . télkedőre való felkészülésre. Ma délelőtt a barokk vá- rosban tesznek sétát. A ve­télkedő közvetítésére este 9 órakor kerül sor. Be'efezodött Enerben a tX. lio orisziikai szimpozíOD Egerben, a Technika Há­zában csütörtökön befejező­dött a Magyar Kémikusok Egyesülete, az Alkalmazott­kémiai és Kolorisztikai Ku­tató Laboratórium, valamint ■ a Magyar Színbizottság által rendezett IX. kolorisztikai szimpozion. A négynapos ta­nácskozáson 11 ország — kö­zöttük hazánk képviseletében mintegy kétszáz kutató, va­lamint termelést irányító szakember vett részt. Megvi­tatták a színekkel, valamint a felületaktív anyagokkal kapcsolatos elméleti és gya­korlati kérdéseket. A tanács­kozáson több mint negyven előadás hangzott el ebből a fontos témakörből. Rámutattak arra, hogy ha­zánkban nagy volumenű ve­gyipari termékek gyártása mellett jelentősen elmaradt, háttérbe-szorult a kis- és középvolumenű szerves vegyipari termékek — így például a színező, valamint a felületek megmunkálásá­hoz szükséges segédanyagok — gyártása. Mindezek kü­lönösen a textiliparban, va- L'immt a bőriparban okoznak

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents