Népújság, 1972. október (23. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-03 / 233. szám

Példamutató munkával, meggyőző szóval Mi lesz a vállalásból? Lakásügyben a tanácsi építőknél f A PÁRT ÉLETÉBEN min- I tienkor időszerű kérdés él- ) csapat jellegének megőrzése j és erősítése. Aktuális prob­léma ez napjainkban is. A tapasztalatok azt bizonyít­ják, hogy a munkásosztály a szocializmus fejlődésének mai szakaszában sem tudja nélkülözni azt a szocialista tudatosságot, amit a párt képvisel. Csak a párt ren­delkezik azzal a politikai ké­pességgel, hogy a munkás- osztály célkitűzéseivel össz­hangban érvényesítse a tár­sadalom többi dolgozó osz­tályának és rétegének sajá­tos érdekeit is. Elmondhatjuk, hogy pár­tunk betölti a szocialista épí­tőmunka élcsapatának szere­pét. A Magyar Szocialista Munkáspárt soraiba tömö­ríti a magyar munkásosz­tály, a dolgozó nép legöntu- datosabb tagjait. A párttag­ságának kétharmada eredeti foglalkozását tekintve mun­kás. Soraiban vannak mind­azok, akik a munkásmozga­lom több évtizedes harcai­ban már sokszor bizonysá­got tettek politikai felké­szültségükről, helytállásuk­ról, áldozatkészségükről, a munkásosztály ügye iránti hűségükről. Megtalálhatók a pártban a munka, a szocia­lista építés élen járó dolgo­zói, legaktívabb munkásai, akik politikailag, világnéze­tileg a legöntudatosabbák, és a közösségért végzett társa­dalmi munkából rendszere­sen kiveszik részüket. A leg­nagyobb üzemek dolgozóinak körülbelül egyötöde párttag. Pártunk tömöríti a marxista gondolkodás kimagasló kép­viselőit, intézményesítetten gondozója és terjesztője a szocializmus tudományos el­méletének. Vezető szerepét abban az értelemben is be­tölti, hogy politikai . célki­tűzéseméit megvalósítására képes megnyerni és mozgó­sítani a munkásosztály, a dolgozók legszélesebb töme­geit. A PÁRT VEZETŐ szere­pének következetes érvénye­sítése megköveteli, hogy fo­lyamatosan biztosítsuk és erősítsük élcsapat jellegét Ez vonatkozik szociális ösz- szetételének javítására, el­méleti, politikai és szervező munkájára egyaránt. És no­ha alapvetően pártunkban a fejlődés pozitív vonásai a jellemzőek, helyenként egész­ségtelen tendenciák is fel­lelhetők. így például, ha a párt taglétszámának alaku­lását vizsgáljuk, • az utóbbi években az új tagok felvé­telénél kedvezőtlen jelenség az alkalmazottak arányának túlzott növekedése a mun­kásokhoz viszonyítva. Ez pe­dig egyáltalán nem „statisz­tikai”, hanem kifejezetten politikai kérdés. rözi a társadalom mozgását, szüntelenül megújítja önma­gát. Másrészt viszont azt is mutatják, hogy a pártra mi­lyen hatalmas feladatok há­rulnak a kommunista neve­lőmunkában. Hiszen a kom­munistává válás sem auto­matikusan, egyik napról a másikra megy végbe, hanem a politikai harc, a közössé­gért ,végzett állandó, rend­szeres . munka folyamatában, a marxista—leninista mű­veltség alapjainak elsajátí­tásával valósul meg. Valamikor az év elején — talán emlékeznek még rá az olvasók, hiszen hírül adta lapunk is —, a helyi kom­munisták kezdeményezésére dicséretes vállalás született a tanácsi építőknél. Nem ki­sebb, mint az, hogy — füg­getlenül a hivatalos határ­időtől — október végéig át­adják rendeltetésének az év­ben esedékes összes lakást. ígéretük, természetesen csak amolyan „belső kötele­zettség” — ennélfogva a kí­vülállóknak talán nem is il­domos emlegetni, még kevés­bé számon kérni. — — Vajon állták-e, áll- ják-e szavukat, s végül is mire számíthatunk? A sokakat érdeklő, érintő témával Varga Lajosnál, a Heves megyei Tanácsi Épí­tőipari Vállalat igazgatójánál kopogtattunk. — Ha csak „belső” megál­lapodásról is van szó — vá­laszolta az igazgató —, ter­mészetesen iparkodtunk ko­molyan venni a fogadal­mat... S hogy eddig még­sem egészen úgy sikerült, mint szerettük volna, igazán nem raj tunic múlt. — Miért? Mi történt? — kérdeztük. — Mint ismeretes: a tava­lyi száznyolevannéggyel szemben- az idén már 313 la­kás elkészítése szerepel prog­ramunkban ... S mindössze 116 az, .amit már átadtunk, a különböző apróbb hiánypót­lási munkák miatt pedig csupán hetvenhatba költöz­hettek be idáig — hangzott az újabb felelet. — Nem, egyáltalán nem hamarkodtuk el annak idején a vállalá­sunkat: állíthatom, hogy kel­lően megalapoztuk az ígére­tünket, felkészültünk a ko­rábbinál sokkal nagyobb munkára. Csak hát, később másképp alakultak a körül­mények: például valutáris nehézségeit miatt hat héttel később érkeztek meg a mun­kánkhoz a francia daruk, mintsem számítottunk rájuk, s emiatt már a vállalkozás elején „csúsztunk”. A daruk miatti időkiesés számottevő az alagútzsalus technológiá­nál, amire egyébként zöm­mel építettünk idei progra­munkban. Nehéz' behozni, különösen pedig így, hogy időközben — nemrég —, a A párt politikai tevékeny­ségét nem mechanikusan ha­tározza meg tagjainak szo­ciális összetétele, de el sem választható attól. A párt politikája a munkásosztály politikája,, az ő érdekeit fe­jezi ki mindenekelőtt, ezért elsősorban itt találhat meg­értésre, a legkövetkezete­sebb képviseletre és a leg­harcosabb védelemre min­den torzítással szemben. A szocializmustól idegen esz­mék és magatartási formák a munkásosztály tagjainál találhatnak a leghatározot­tabb elutasításra. Tapaszta­latból tudjuk, hogy általá­ban a munkások fellépése a leghatározottabb ott, ahol a régi, az elavult igyekszik te­ret nyerni, őket kötik a leg­kevésbé egzisztenciális és egyéb érdekek, ha az új, a haladó védelmében szót kell emelni. Ezért a felvételnél feltétlenül figyelmet kell fordítani a helyes arányok­ra, A PÁRT ÉLCSAPAT jelle­gének erősítése azonban nemcsak tagságának szociá­lis összetételével kapcsolatos, hanem a párttagság nevelé­se, példamutató magatartása szempontjából is fontos fel­adatokat jelent. Az MSZMP tömegpárt, amelynek több mint 700 000 főt számláló tagsága van, ami az aktív kereső népességnek körülbe­lül 14 százaléka. A pártta­gok közel 60 százaléka 1957 után lépett be a pártba. Az újonnan felvett párttagok száma évente 40 000—50 000 fő között van, Ezek a számok egyrészt azt mutatják, hogy pártunk élő, eleven szervezet, amely összetételében is visszatük­Ebben a tekintetben is vannak tennivalók. Minde­nekelőtt gondoskodni kelle­ne az alapszervezetekben ar­ról, hogy több olyan párt­megbízatást adjanak, amely a párttagoktól határozottabb politikai kiállást igényel, a párt politikájának és nor­mádnak következetesebb vé­delmét. magyarázatát, nép­szerűsítését követeli. Társadalmunk minden ön­tudatos állampolgárától el­várhatjuk ma már, hogy po­litikai szószólója legyen a szocializmus ügyének, a párt és a kormányzat intézkedé­seinek. S valójában egyre többen hallatják szavukat a párt, a kormány, a helyi szervek intézkedései mellett, felismerve bennük a dolgo­zók érdekeit. A párttagokkal szemben pedig alapvető kö­vetelmény, hogy harcosain védelmére keljenek a közös ügynek. Megfeledkezik köte­lességéről az olyan párttag, aki utcán, munkahelyen tét­lenül, némán hallgatja a tu­datosan vagy tudatlanul rosszhiszemű, zavart keltő nézetek hangoztatását. A pártot, az eszmét védelmez­ni, érte harcolni többféle módon lehet. Mindig a kö­rülmények határozzák meg, hogy miitor, milyen formák között szükséges ezt tenni: példamutató munkával, meg­győző szóval, ha kell fegy­verrel stb. Egy dolog azon­ban minden időben nélkü­lözhetetlen: annak' tudatos felismerésé, hogy a harc — bár formái különbözőek — soha nem szünetel. KOMMUNISTÁNAK, az él­csapat tagjának lenni pedig mindenekelőtt azt jelenti, hogy vállalj tüt ezt a harcot. ü Rákos Imre I • Cl Orom is, gond is a szőlő Gyöngyöspatán Rothad a szőlő. Sok ned­vesség, eső, párás, ködös idő és a szükségesnél kevesebb napfény érte az idén a sző­lőket. Nemcsak Gyöngyöspa­tán lehet ezt megállapítani, ie most erre, a Mátra alján elterülő, régi szőlőmíveiő községre irányítsuk a figyel­münket. A Béke Tsz fogja össze itt tz embereket, amelynek el­nöke Hortobágyi Gusztáv, íőagronómusa pedig Csong­rádi Béla. Segítségükkel te­kintjük át a szőlészetük gondjait, örömeit. Uralkodó a saszla Néhány számot nem tu­dunk elkerülni. Például azt, hogy összesen 440 holdon diszlik a szőlő a patai ha­tárban a szövetkezet terü­leten. Ebből 380 hold a ter­mő, aminek viszont a há- omnegyed része saszla. Ügy erveztek, hogy átlagban 82 názsát szüretelnek szőlőből holdanként., Ha minden igaz, akkor két-három mázsával fognak többet leszedni. Viszont a cukorfok alacso­nyabb annál, mint ameny- nyinek lennie kellene: 1,5— 2 fokkal. Gyöngyöspatán tehát a saszla uralkodik. Jó is volna ez, ha mindenben beválta­ná a hozzá fűzött reménye­ket. De nem teszi. így pél­dául: nem érdemes mindet csemegeként értékesíteni, mert többet fizet érte a pince- gazdaság. Az borszőlőnek vásárolja meg. Az is jó volna, ha a szü­retet győznék saját maguk, szorgalmas kézzeL De mun­kásból sincs elegendő. Na­ponta utaztatnak a nógrádi hegyes községekből ötven­hatvan embert autókkal. A szőlő nem vár, azt szedni kell, különösen azt a részét, amelyik nem bírta jól a ned­vességet. Segítenek még a nagyobb iskolások is. Tíz napon ke­resztül járják a tőkék sorát százan. Űttörőkötelességből, hogy segítsenek erejükhöz mérten. És azért is, mert éppen annyi pénzt kapnak ők is a szőlő szedéséért, mint akárki más. így gyűlik össze a kirándulásra való­juk. Hemcsak jámbor óhaj Ha már holdanként a 25 mázsás átlagot elérik, nem fizetnek ru a szőlőre. Így tartják szerte a Mátra álján. A pataiak, ezt a szintet az idén majdnem tíz mázsával haladjak , túl, ha valami köz ­be nem jön meg. Elégedettek tehát? Szó sincs róla. Még messze van-' nak a kívánatos szinttől, ami náluk az ötvenmázsás átla­got közelíthetné meg. Ezt a szőlőik adottságai lehetővé is tennék, ha... Csak kívánni valamit, ab­ból semmi se n lesz, • jól tudják. Ójí tenni akarnak ezért a célért. Ahogy a fő- agronómus . említette, fokoz­niuk kell a trágyázást és jobban kell ügyelniük a met­szésre. A trágyázáshoz a szö­vetkezet állattenyésztő ága­zata már a közeli jövőben biztosítja a kellő mennyisé­gű alapanyagot. Marad a metszés. Ez már tiöi munka Patán. Kétnapos tanfolyam, gyakor­lati képzés, majd bemutató a tőkék , Jröaöttj iny készítik fel a nőket. De hát nemcsak azt kell megtanulni, hogy az egyes fajták milyen metszést kívánnak meg, hanem azt is* hogy a metszés tőkénként változhat, illetve: aának tő­kénként kell változnia. Ezt a tudást nem lehet sem két­napos tanfolyammal, sem egy-két éves gyakorlattal megszerezni. A hordók jussa Hogy mennyi bort érlelje­nek Patán, megszabja a tá­rolóterük befogadóképessége. Ez pedig kereken kétezer hektó. Az idei szőlők alacso­nyabb cukortartalma miatta selypi gyárban 150—200 hek­tó mustból sűrítményt ké­szíttetnek. Ezzel javítják 'a több must minőseget. A saját borukat főként sajat. elárusítóhelyeiken, a borkóstolókban értékesítik. Ez sem megy gond nélkül, mert. kiszámították, hogy naponta legalább hatvan li­ter •bort kell eladni a poha- razgatóknak ahhoz. hogy hasznuk is legyen ebből. Ha ettől kevesebb fogy, nem té­rül meg a költség sem. So­kan talán nem is tudják, hogy a borkóstolók ma már nem ontják a forintokat. Minden évben meg kell azt is fontolni, hogyan érté­kesítsék a termést: szőlőnek, mustnak vagy bornak. A kérdést az dönti el, mit kí­nál a pincegazdaság az egyi­kért és a másikért. Nyilván, a kedvezőbb ajánlatot fo­gadják el. Mivei nincs ele­gendő pincéjük, a borra nem is gondolhatnak na­gyobb Uüelbio. A* idén pú­dig a must nem fizet olyan jól, mint a szőlő. Ha még egyszer kezdenék így telepítenék-e a szőlőt ismét, ahogy most van, ha újra kezdhetnék? A saszlával nagyon elé­gedettek. Viszont az is szem­pont, hogy a szüretet jobban el kellene húzni időben. Er­re pedig csak akkor volna lehetőség, ha különböző éré­si idejű szőlőik lennének. A háromméteres sortávol­ság bevált. Gépekkel más­ként nem tudnák művelni az ültetvényt. Sajnos, annak idején az oltvány nem lehe­tett kifogástalan, mert a holdanként! szükséges 1920- as tőkeszám helyett most csak 1500—1600 számolható össze. Az a hiányzó négy-öt­száz tőke sok-sok mázsa sző­lőt adna. Adhatna, ha vol na. Ma már nem lehet pó­tolni ezeket a tőkéket, ahogy nem lehetett az első vagy a második évben sem, mert a hiány nem egyszerre mu­tatkozott. Fokozatosan vált ilyen mértékűvé, a gyengén beállt tőkék kipusztulásával. Szóval: kisebb módosítá­sokkal és nagyobb szigorral ugyanígy csinálnák megint, de hát ez a kérdés a való­ságban így fel sem merül­het. A válasz viszont azt bizo­nyította, hogy annak idején sem hamarkodtak el semmit a pataiak, jól megfontolták, amit tettek, helyesen döntöt­tek. Tegyék is ezt így mindig, ezután is. G. Molnár Ferenc váratlanul hidegebbre for­dult napok is hátravetettek bennünket, váratott magára a finn tapéta, már egy hóna­pot késnek a Szekszárdiból kért műanyagajtók, nem ka­punk dissougázt a hegesztés­hez, újabban pedig cement­hiánnyal küzdünk. Ez utób­bira egyébként jellemző, hogy augusztusban, szeptem­berben csupán a felét szállí­tották a megrendelt mennyi­ségnek! Röviden: hiába van mar tető alatt minden ké­szülő lakás, a belső szakipari munkákkal lassabban hala­dunk, mint ahogy szeret­nénk. — Ezek után milyenek a kilátások? — Az emlékezetes daruké­sés után, nyilvánvalóan mó­dosítottuk az ütemtervet — folytatta az igazgató. — Eh­hez képest jelenleg nyolcna­pos a lemaradásunk, ami, vé­leményem szerint behozható a hátralevő időben. Kivált­képpen akkor, ha az október is kedvez. S így a hónap vé­géig ' további 133 lakás át­adása lehetséges. 64. de in­kább csak a hevesi 24 lakas pedig legfeljebb két hetet „csúszik” ... Azonban még így7 is jóval az év vége előtt, már december elején beköl­tözhetnek a lakók az általunk vállalt összes új lakásba! Végső soron tehát megnyu­godhatnak. elégedettek lehel­nek a lakásra várók, hiszen az említett évközi késések, különféle akadályok ellenére sincs veszélyben a „hivata­los” határidő. Ha a „belső program'7 nem is sikerül egészen úgy. mint eredetileg tervezték, az épí­tőket csak dicséret illeti, mert például a 40 lakásos házakat — hasonló technoló­gia mellett —, az országos átlagnál rövídé^b idő alatt készítették, s ráadásul ol­csóbban is. mint mások. S ha erről különösebben nem is beszélnek — mindenképpen észre kell venni! Gyóni Gyula Gyermekeinkről van szó t? Összefogás óvodaügyben.... Senkinek sem kell különö­sebben bizonygatni, hogy szűkebb hazánkban is évek óta óvodagondokkal küszkö­dünk. S hogy ezek a gond­jaink egyre súlyosabbá vál­tak. A szülések száma — egyebek között a felemelt gyermekgondozási segély ha­tására — ugyanis jelentősen emelkedett: - gyermek tehát van — óvodai „férőhely” an­nál kevesebb. Ahhoz viszont, hogy a sok-sok kismama idő­vel visszatérhessen az üze­mi munkapadhoz, az írógép­hez, a termelőmunka külön­böző területére, el kell he­lyeznie valahol a gyermekét. Éhhez azonban még több óvodára lenne szükség... De miből, hogyan? — ve­tődött fel a kérdés Egerben is, ahol szintén több száz három év körüli kisgyermek áll sorba az óvodák kapui előtt. A megoldásra sok-sok számolgatás, tervezgetés, tárgyalás után végül is si­került rátalálni: a gondokon csak közös összefogással le- Jiet segíteni! Felajánlások városszerte Mint az Egri Városi Ta­nács tervcsoportjának veze­tője, Ityolnár István elmon­dotta, , a negyedik ötéves terv végére Egerben 480 gyermekkel többet tudnak majd elhelyezni az óvodák­ban, mint jelenleg. 1975-ig ugyanis négy új gyermekin­tézmény — a lajosvárosi, az úttörőházi, a Nagyváradi úti, valamint a Csebokszári lakó­telepen épülő óvoda — kez­di meg a működését. Közü­lük hármat a város üzemei­ben, vállalatainál dolgozó tervezők, munkások, fiatalok és idősek összefogásával épí­tenek fel. Jelentős összeggel, mint­egy 500 ezer forinttal támo­gatja majd az építkezést a Mátrai Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság, az egri Finomsze- relvénygyár 400 ezer forin­tot ajánlott fel, a Heves me­gyei Iparcikk Kiskereskedel­mi Vállalat jövőre 175 ezer forintot utal át e célra a közös számlára, míg a Vö- CSI vezetői 1 millió 150 ezer forintot ígértek, a VILATI dolgozói pedig eddig mint­egy 14 ezer forintot gyűjtöt­tek össze az óvodák építésé­hez. Ezeket a felajánlásokat újabbak követték. A lajos­városi — 100 gyermeknek otthont adó — óvoda építé­séhez a Heves megyei Ta­nácsi Építőipari Vállalat, valamint a VILATI nyújt anyagi támogatást a városi tanács mellett. A Heves me­gyei Vasnagykereskedelmi Vállalat dolgozói egy vaska­put, a KEV1TERV dolgozói pedig egy kerítés elkészítését vállalták. A Vas- és Fém­ipari Szövetkezet két vaska­put készít, az óvodai felsze­relést a VILATI és a többi üzem közösen biztosítják majd. Felajánlotta a segít­ségét 41 szülő is, akikkel együtt dolgozik majd a ját­szótér elkészítésében a váro­si rendőrkapitányság 40 fős KISZ-tagsága is. A volt úttörőház óvodává való átalakításához a Heves megyei Szolgáltató Vállalat 200 ezer forint értékű. a Heves megyei Állami'"Épí­tőipari Vállalat ugyancsak 200 ezer, az EVILL 15—20 ezer, az Egri Épületkarban­tartó Szövetkezet 30—40 ezer forint értékű társadalmi munkát ajánlott fel. De ha­sonló értékű segítséget nyúj­tanak az _ Érc- és Ásványbá­nya Vállalat, az AGROKER, a Nagy József Termelőszö­vetkezet, az Egri Építőipari Szövetkezet, a BUBIV egri gyáregységének, valamint a TIGAZ, a Vas- és Fémipari Szövetkézéi és a Heves me­gyei Tanácsi Építőipari Vál­lalat dolgozói is. A harmadik közös össze­fogással épülő, ugyancsal: 100 gyermekre tervezett óvo­da a Nagyváradi úti lesz. Éppen a napokban kezdte meg. az előkészítő munkát annak a bizottságnak a tagjai, akik vállalták, hogy felveszik a kapcsolatot a városban működő további üzemekkel, cégekkel, s vé­gigkísérik az intézmény épí­tését. A tervek szerint jövő év márciusában kezdik meg az épület alapozását, s az év végére szeretnék átadni az apróságoknak. Patronálok kerestetnek,.,.. Az említett példák is bi­zonyítják, mit jelent egy-égy üzem, vállalat segítsége. De további patronálókra, támo­gatókra lenne szükség, hi­szen nem másról, mint saját dolgozóik gyermekeiről vall szó. Nem kallódik el tehát az összeadok pénz, nem vész kárba a felajánlott társa­dalmi munka, a kétkezi se­gítség sem. S ezeken a pél­dákon keresztül is érvényé- sül a mondás: a sok apró segítséggel nagyra jut dz ember, ebben az esetben há­rom óvodával gazdagabbá válik a város... Szilvás István 1972. október ke* \

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents