Népújság, 1972. október (23. évfolyam, 232-257. szám)
1972-10-18 / 246. szám
képessége szerint. • • A tanév kezdetén aköz- ” vélemény mindig fokozott figyelemmel fordul az Iskola felé. Idén — az MSZMP Központi Bizottságának 1972 június 15-i határozata után — ez a figyelem kétszeresen is indokolt. Az állami oktatás helyzetéről és feladatairól hozott párthatározat nemcsak a szakembereket, a pedagógusokat, hanem társadalmunk egészét is érinti. Módosított alkotmányunk kimondja: „A magyar Nép- köztársaság szocialista állam.” A szocialista társadalmi viszonyok erősítése a „Mindenki képessége szerint, mindenkinek munkája szerűit” elv fokozott érvényesítését igényli. Ezért szocialista fejlődésünk egyik alapvető feltétele, hogy az iskolák biztosítsák a munkára nevelést és a képességek megfelelő kibontakoztatását. Jelenlegi körülményeink között e feladatok valóra váltását több tényező gátolja. Elsőként a tanulók túlterhelése említhető. A zsúfolt tananyag és a zsúfolt tananyag elsajátíttatására kialakított pedagógiai módszerek, amelyekben nagy szerepet játszik a mechanikus memo- rizáltatás, akadályozzák a gyerekek aktív bekapcsolódását a tanítás folyamatába, fékezik a munkáltató oktatás szélesebb elterjedését, nem nyújtanak lehetőséget arra, hogy a nevelés és oktatás minden területen figyelemmel kísérjük es figyelembe vegyük a tanulók egyéni hajlamait, képességeik egyéni sajátosságait. Ezért a túlterhelés megszüntetésére hozott intézkedések egyben a képességek egészséges fejlesztését és az önálló munkára nevelést is szolgálják. A „mindenki képessége szerint” elv érvényesülését az is nehezíti, hogy a gyerekeknek korántsem egyformák a lehetőségei, egyenlő- ek az esélyei képességeik kibontakoztatására. Megbízható felmérések igazolják, hogy a tanulók jelentős hányada hátrányos helyzetben van a többiekhez képest. Az olyan külső körülmények, mint például a lakóhely, a kulturális környezet, a szülők foglalkozása már az általános iskolában is érezhetően befolyásolják a tanulók teljesítményeit. Egy igen széles körű nemzetközi pedagógiai vizsgálatból, amelynek eredményeit az Országos Pedagógiai Intézet didaktika tanszéke dolgozza fel, kitűnik, hogy például a 10 éves falusi gyerekek kb. 30 százalékkal gyengébben olvasnak, mint — városi társaik. Ugyanebben az életkorban — a Pest megyei szakfelügyelet felmérése szerint — a fizikai dolgozók gyermekeinek olvasásmegértési teljesítményé mintegy 16 százalékkal alacsonyabb az értelmiségi családban élő gyermekekénél. Hasonló képet mutat az Országos Pedagógiai intézet történelem tanszékének vizsgálata, amelyik a történelmi fogalmak alkalmazási szintjét kutatja. Az általános iskola 5. osztályában a fizikai dolgozók gyermekei 19 százalékkal rosszabb eredményt értek el, múlt a nem fizikai dolgozók gyermekei. A példákat tovább is sorolhatnánk, de talán ennyi is eleg annak igazolására, hogy a tanulók külső körülményei ma még általában nem biztosítanak egyenlő l feltételeket a bennük rejlő belső lehetőségek — képességeik — kibontakoztatásához. Ezért mélyen demokratikus és feltétlenül indokolt minden törekvés, amelyik a hátrányos helyzetben levő tanulók segítségére irányuL A korszerű pedagógiának a képességek kibontakozására gyakorolt hatását jól mutatják az évről évre megrendezésre kerülő tanulmányi veisenyek. Amikor idén a 8. osztályos úttörő történészek vetélkedőjének országos döntőbe került tagjaitól megkérdeztük, hogyan tanulták az iskolában a történelmet, ilyen válaszokat kaptunk: „Az a jó, hogy a tanárunk képszerűen mutatja be az anyagot. A könyvtárból mindig hoz be könyveket. Szinte el tudjuk képzelni, amit tanulunk.” „A tanárnő úgy beszél, hogy egészen elfeledkezem arról, hogy a történelemórán ülök.” „A tanárnő mindig sok szemléltető anyagot hoz be az órára.” „Az én tanárnőm a tankönyvet nagyon jól rendszerezi, a magyart és a történelmet is jól összehozza.” „Az én tanárnőm gyaikran tart olyan órát, amikor nem ő mondja el az anyagot, haAz alkalmazott eszköz, illetve eljárás: mozgófilm diavetítés tv-adás magnetofon hanglemez szemelvények képes történelmi atlasz csoportmunka kiselőadás feladatlap szaktanterem A z adatok világosan mutatják, hogy o kimagasló eredményt elért tanulók jórészt az átlagosnál korszerűbb módszertani kultúrával dolgozó tanárok tanítványai közül kerültek ki. Ami megint csak azt bizonyítja, hogy a gyermekekben rejlő lehetőségek csak kellő pedagógiai segítséggel válnak valósággá. A tehetség kibontakoztatása kedvező körülményeket, megfelelő feltételeket is igényel. Az egyik ilyen feltétel a magas színvonalú pedagógiai munka. Ahhoz azonban, hogy a jelenleginél korszerűbb nenem beszélgetés közben érteti meg velünk.” „A tanárnő a történelemmel nevelt is bennünket. Pedig nem ő volt az osztályfőnök.” „A legfontosabbnak azt tartom, hogy ne féljenek a gyerekek a történelemtől, szeressék a történelmet. Nálunk ez így volt.” Az idézetekből kitűnik, hogy a rendkívüli tanulói teljesítmények mögött magas színvonalú tanári munka rejlik. A szóban forgó verseny után megkérdeztük a gyerekektől azt is, hogy láttak-e az elmúlt tanévben tanítási órán mozgófilmet, diavetítést, tv-adást, hallottak-e magnetofonfelvételt, hanglemezt, dolgoztak-e a Képes történelmi atlasszal, volt-e az osztályban csoportmunka, tanulói kiselőadás, feladatlapos ellenőrzés, felolvasott-e a tatár történelmi szemelvényeket, van-e történelem szak- tanterem az iskolában. A válaszok összegezése: 58 osztályból mennyiben alkalmazták? 20 23 22 15 16 57 31 44 36 16 19 velés és oktatás általánossá váljon, és így a „gyengébb” iskolák felzárkózhassanak az „erősebbek” mellé, szeles körű társadalmi összefogásra van szükség. Arra, hogy az állami és társadalmi szervek, a pedagógusok és a szülők, a patronáló vállalatok és üzemek magukévá tegyék a párthatározat megállapítását, miszerint: !yAz oktatásügy fejlesztését a következő időszakban kiemelt társadalmi feladatként kell kezelni .. Dr. Szebenyi Péter főiskolai docens Országos Pedagógiai Intézet Mennyit eszik, iszik Boldog? Ezt számolgatja Varga Ferenc, a községi tanács elnöke. S mire sorra veszi a különböző élelmiszerboltok, vendéglők, sütödék havi forgalmát, kétmillióra kerekedik az összeg. — Nagy pénz ez. Első pillanatban el sem akartam hinni. De hát az üzleti papírok bizonyítanak. Csak az új falatozóban tizenhat disznót szetmémek egy hónap leforgása alatt. Híre van már a boldogi kolbásznak, sült szalonnának, Persze a falubeliek jó közérzetéhez más is kell, nem csak friss cipó, fűszeres hurka. A gyengébb nem például a fodrászatot hiányolja teljes joggal. Minden berakásért, hajfestésért, kozmetikáért Hatvanba kell utazniuk az idevaló leányoknak, menyecskéknek. Márpedig féz jelentős többletkiadás és felesleges időpazarlás. Varga Ferenc megnyugtat. — Napok kérdése, s lesz önálló női, és férfifodrászSzakosodás — hozamnövelés Hogyan valósul meg a szarvasmarhaprogram? A NAPOKBAN nagy jelentőségű tanácskozásra került sor Egerben. A szarvasmarhaprogram megvalósításáról tanácskoztak megyénk mezőgazdasági üzemeinek vezetői Mit is jelent ez a program? Mindenképpen fordulópontot a magyar állattenyésztés történetében. A szarvasmarha-tenyésztés ugyanis az utóbbi években megtorpant fejlődésében. Sajnálatosan csökkent a tehén- állomány, s ennek következtében a hús- és a tejtermelés. A statisztikák szerint Heves megyében 1968-tól évente átlagosan kétezerrel csökkent a szarvasmarha- létszám. Ennek több oka volt. Gyakran változtatták a szarvasmarha-tenyésztésre és az értékesítésre vonatkozó közgazdasági szabályozókat. Emiatt veszteséges lett a szarvasmarha-tartás. Az üzemek folyamatosan nem tudták biztosítani a tenyésztéshez szükséges takarmány- szükségletet, ami csökkenő- leg hatott a termelésre. Gyakori volt az értékesítési bizonytalanság is a tenyész- és a vágóállat-felvásárlásnál. Fokozta a problémát a nőivarú szarvasmarhák selejtezésének korlátozása éti a tej felvásárlás zavarai. A sok nehézség ellenére mégis e jelentős népgazdasági ágazat biztosítja ma is az állati termékek mintegy 15 százalékát, az , állati eredetű élelmiszerek csaknem 40 százalékát és az exporthústermelés igen jelentős hányadát. A kormány az utóbbi években nem kis anyagi áldozatok árán többször is intézkedéseket tett a szarvasmarha-tenyésztés és a szükségletek összhangjának megteremtésére. Sajnos, azonban a határozatok nem jutottak kellőképpen érvényre. A szarvasmarha-tenyésztés fejlesztése mint az országgyűlés legutóbbi ülésén is elhangzott, gazdaságpolitikánk •döntő része lett, mind a hús, mind a tejtermelés növelésében. A kormány a Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztériumot bízta meg, amely kidolgozza a program távlati megvalósítását a IV. ötéves terv végéig, továbbá az V. és a VI. ötéves tervben, egészen 1985- ig. A PROGRAM tehát hosz- szabb távon biztosítja a szarvasmarha-tenyésztés fejlesztésének legfontosabb feltételeit. Mindenekelőtt az állatlétszám növelésével, és az adott termelőeszközök jobb kihasználásával. A gazdaságok így fokozatosan elérik az évi 2400—2600 literes tejtermelést, javítják a hústermelés mennyiségét és minőségét. Ehhez azonban tökéletesíteni kell a tenyésztői munka színvonalát is, a helyes fajtaválasztással és a környezeti adottságok mesz- szemenő figyelembevételével.- Szorosan kapcsolódik ehhez a tevékenységhez a takarmányozás es a tartástechnológia tökéletesítése, amely alappillére a minőségi termelésnek és különösen a növekvő exportigények kielégítésének. A határozat eredményes megvalósításához igen kedvező a közgazdasági környezet. Az érvényben levő szabályozó rendszer ösztönzőleg hat a szarvasmarha-tenyésztésre. Bár kétségtelen, hogy megyénkben is a termelő- szövetkezetek egyelőre tovább folytatják a kettői hasznosítást a tej- és hústermelés növelésére. Távlatokban azonban a szarvasmarha-program megvalósulásával előtérbe kerül a szakosodás. Vagyis a gazdaságok egy része tejtermelésre, más része vágóállat-előállításra tenyészt majd szarvasmar hákat. A szakosodásnak megfelelően a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumban hamarosan kidolgozzák a szarvasmarha-telepek újabb típusterveit, amelyek a tartástechnológia tökéletesebb változatai lesznek és messzemenően figyelembe veszik az állategészségügyi követelményeket is. A közös gazdaságoknak te hát erőiket arra kell kon centrálniuk — s ez a ta nácskozáson több felszólalásban is elhangzott —, hogy a helyi körülményeknek megfelelően a már meglévő telepeket és állatférőhelyeket kihasználják, illetve korszerűsítsék a szarvasmarha-tenyésztés fejlesztésére. Később a kormány állami támogatással is hozzájárul újabb szakosított telepek építéséhez és a takarmányozás tökcletesiteséhez. MEGYÉNK termelőszövetkezetei és állami gazdaságai körültekintő, elemző üzem- szervezési munkával készülnek a nagy jelentőségű kormányhatározat megvalósítására. A megyei tanács végrehajtó bizottsága a területi szövetségek közreműködésével 1974-ig fokozatosan kidolgozza a megye üzemeiben megvalósításra kerülő szarvasmarha-tenyésztési programot Mentusz Károly szalonunk, méghozzá központi helyen, a Kossuth Lajos utcában. Az építőanyagot a tanács adta hozzá. A kőműves és belső szerelő, festő munkát falubeli kisiparosok végezték kös-zönömért! Fülöp Józsefnek, Patócs Lászlónak, Őszi Istvánnak, Berényi'Zoltánnak nagyon sok energiája benne fekszik ebben a munkában. A hatvani fodrász- szövetkezet pedig, amelynek fiókja lesz a mi üzletünk, időközben munkaerőről gondoskodott. Két falunkbeli, Bugyi lstvánné és Fülöp Mária jön haza dolgozni. S nem csak női munkát vállalnak, hanem nyírnak, beretválnak. Később nem kis büszkeséggel ejtett szót a tanácselnök az MHSZ boldogi lövész és rádiós klubjairól, amelyek növekvő taglétszámmal, eredményesen dolgoznak. — Kaptunk egy nagyon okos japán adó-vevő berendezést. Az imént éppen Mexikóval társalogtak a gyerekek. Ha jól tudom, pillanatnyilag hétszázra tehető a klub nagy távolságú összeköttetéseinek a száma, s Gar- baisz Tibor, Szász Ferenc, Pádár Sándor állnak a csoport élén. Mindhárman koKcliuiliio forint a boldogi fazekakba n moly fáradhatatlan szakemberek. Kezeik alatt pedig olyan lelkes KISZ-fiatalok ismerkednek a rövidhullámú rádiózás fortélyaival, mint Futó István, Országh László, Kepes Judit, Lukács István. Nagy Feri, Pecze Elek, Kovács Imre, Horváth Jóska. Lövészeink között Makai Imre az „ász”. Nemrég első lett az országos összetett honvédelmi versenyen, majd a magyar válogatott tagjaként hazánk színeit képviselte a demokratikus Németországban. A négyezer lelkes község vezetőinek sokáig gondot okozott a művelődési otthon működtetése, hiszen nem rendelkeztek kellő anyagi fedezettel. Egy ideig igazgatója sem volt az intézménynek. — Átmeneti jelleggel most megoldottuk a problémát. Került ide egy jól felkészült fiatalember, s különböző helyekről összehoztuk a munkájához szükséges forintot. De ez még nem az igazi! Most azért járkálunk, hogy a megyei lanacs biztosítson községünkben kullúrházigaz- gatói státuszt, szükséges fedezettel. A helyileg összeadott pénzt ilyenformán működési kiadósokra, szakköri tevékenységre lehetne fordítani ... A boldogiak most olyan dokumentációs kiállításra készülnek, amely fényképekben, összegyűjtött sajtótermékekben tükrözné a község fejlődését. A szervező, lebonyolító munka irányítása, természetesen, a művelődési otthon igazgatójára vár. Kivitelezéséhez azonban elég sok pénz kell. Már ezért is örülnének, ha a státuszkérdés mielőbb rendeződne. Tudnak a boldogiak náluk kisebb faluról, ahol évek óta dolgozik függetlenített „kultúros”. ök miért kevesebbek? Moldvay Győző rr Őszinte, közvetlen véleménycserék Megkezdődött a KlSZ-tagsági könyvek érvényesítése Megkezdődött s október 31- ig lezajlik a tanintézeti KISZ-szervezetekben az esztendő legnagyobb szervezeti akciója, a tagkönyvek érvényesítése. Az első pillanatra pusztán hivatalos jellegű aktusnak jelentős politikai tartalma van: a tagkönyv érvényesítésekor elhangzó beszélgetések a legjobb fórumai az őszinte, közvetlen véleménycseréknek. A KISZ szervezeti életének e fontos mozzanatáról kért tájékoztatást az MTI munkatársa Erdős Endrétől, a KISZ kb szervezési osztályának helyettes vezetőjétől: — A rendszeresen ismétlődő tagkönyv-érvényesítés politikai aktus — mondotta —, s alkalmas arra, hogy az alapszr vezetek életét mozgalmasabbá, ütemesebbé tegye. Az érvényesítés célja szövetségünk kommunista jellegé nek^ erősítése, a szervezeti élet fegyelmének szilárdítása, az önkéntes jellegből adódó növelési lehetőségek hatékonyabb felhasználása. A tartalmi kérdéseket elemezve két fontos mozzanatra kell felhívnom a figyelmet. Az egyik a jogok és kötelességek egységének érvényre juttatása. A KISZ-tag döntése, hogy tagja kiván-e ma- . radni szervezetünknek, nagymértékben függ az alapszervezeti munka szintjétől, az érvényesítést megelőző időszak eredményétől, vagy eredménytelenségétől. Aki „nem”imel válaszol kérdésünkre, elveszti KlSZ-tagsá- gát, de ezt a szervezeti szabályzatban megengedett módon teszi. A kilépések okait persze az alapszervezeteknek mindig elemezniük kell, hiszen köztük lehet az alapszervezeti munka egyhangúsága, a vezetőség gyengesége is. Ugyanakkor a VIII. kongresszus határozata új gondolatként mondta ki, hogy az alapszervezeti kollektívák a kötelességeiket figyelmeztetés ellenére sem teljesítő, a közösség ügyeivel nem törődő fiatalok tagsági könyveit ne érvényesítsék. így válik teljessé a jog és a kötelesség egysége: ahogyan a K1SZ- tagnak joga van nemet mondani az alapszervezeti munkára, úgy az alapszervezetnek is joga van „lemondani” tagjáról. — A tagsági ikötnyvek érvényesítése a közösségformálás és a követelményállitás demokratikus módszere. Ezért a KISZ-bizottságok, a csúcsvezetőségek és az alapszervezetek kötelessége, hogy állítsák azokat a közös ügy, a fiatalok szocialista szellemű nevelésének szolgálatába. 1972, október 18.,
