Népújság, 1972. szeptember (23. évfolyam, 206-231. szám)

1972-09-09 / 213. szám

Péntek esti külpolitikai kommentárunk A közvetítő DACCABÖL érkezett a pénteki jelentés; a Bengali Népi Köztársaság fővárosában tartózkodó Adam Malik indonéz külügyminiszter kijelentette, mind Pakisztán, mind Bangladesh elfogadta azt az ajánlatát, hogy köz­vetítő szerepet vállaljon a két ország között felvetődött problémák megoldásában. Adam Malik négynapos hivatalos bengáliai látoga­tásának befejeztével tette ezt s nyilatkozatot Daccában, újságírók számára. Hozzáfűzte: rendszeres kapcsolatban van a pakisztáni kormánnyal és reméli, sikerül létrehoz­nia Mudzsibur Rahman sejk, Bangladesh elnöke és Zul- fikar Ali Bhutto, Pakisztán elnökének találkozóját. JÓ HÍR LENNE EZ, ha nem kellene fenntartással fo­gadni. Kérdéses ugyanis, nem becsülte-e túl saját lehe­tőségeit és jelentőségét Indonézia külügyminisztere. Hi­szen csak nemrég volt közvetlen kísérlet a kapcsolat- felvételre: Ali Bhutto felhívta telefonon a londoni ope­rációja után svájci szanatóriumban pihenő Mudzsibur Rahmant, ám a bengáliai vezető közölte Bhuttóval, nincs mit és miről beszélniük addig, amíg Pakisztán el nem is- .meri a Bengali Népi Köztársaságot Nyilvánvaló, hogy Rawalpindi és Dacca konfliktusá­ban ez a kulcskérdés. Vajon megfelelő közvetítő-e Malik indonéz külügyminiszter? Mert tény ugyan, hogy a ta­valy decemberi háború elvesztése után Ali Bhutto szá­mos belpolitikai és külpolitikai gesztusa (elég csak az Indira Gandhival létrejött simlai csúcstalálkozót példa­ként felhozni) a politikai realitások józan mérlegelésére vall. Másfelől viszont Kína legutóbbi vétója az ENSZ Biztonsági Tanácsában Bangladesh-nek a világszervezet­be való felvétele kapcsán — meglehet, hogy Bhuttot is­mét a „kínai vonal”, a pakisztáni héják, a Daccával szembeni ellenségeskedés irányába sodorja. Malik ugyan azt is elmondta daccai sajtókonferen ciáján, hogy „igyekszünk rábírni Kínát, hogy a követ kező alkalommal ne vétózza meg a Bangladesh ENSZ felvételével kapcsolatos javaslatot”. Dehát ismét kérdé ses az ügy: ha Peking nem hallgatott a Biztonsági Ta nács és az ENSZ oly sok, Dacca mellett szavazó tagjára, vajon éppen Indonéziára fog hallgatni? AKAR SIKERÜL Malik közvetítő missziója Rawal­pindi és Dacca között, akár nem, annyi bizonyos: a világ- héke szempontjából nagy szükség lenne arra, hogy a Benga^.Nep! Köztársaság és Pakisztán között létrejöjjön a teljef %égyezés. lenekül» lakosok Dél-Vietnamban továbbra is súlyos harcok folynak, külö­nösen Saigontól északra az 1-es főútvonal mentén, ahol a harcok miatt a helyi lakosság elhagyja otthonait. (Népújság telefoto — AP—MTI—KS) Izrael „A béke háttérbe szorult, Izrael számára a fő kérdés ■a terrorizmus elleni harc” — jelentette ki Abba Eban izraeli külügyminiszter pén­teki sajtóértekezletén. Mint emlékezetes, a' müncheni merénylet és az azt követő fürstenfeldbrucki vérfürdő után megtartott rendkívüli izraeli minisztertanácsi ülés már kilátásba helyezte a történtek „megtorlását". Most Abba Eban amellett foglalt állást, hogy az ENSZ hagyjon fel közel-keleti bé­kéltető tevékenységével, s díis 1912. szeptember 9„ szombat céljai ehelyett „a terrorizmus elle­ni harc kérdését” állítsa elő­térbe. Az izraeli külügymi­niszter közvetlenül felelős­sé tette Egyiptomot a Pa­lesztinái különítmény mün­cheni ■ merényletéért. Azt ál­lította, hogy a terroristák támaszpontjai Egyiptomban vannak, és hogy a kormány véleményét tükröző lapok helyeselték a merénylők el­járását A nyilatkozatokkal egy­idejűleg Tel Avivban egy katonai szóvivő arról szá­molt be, hogy az izraeli— szíriai tüzszüneti vonalon pénteken délelőtt tűzpárbaj zajlott le. A szóvivő beállí­tás» szerint - a szíriai tüzér­ig tüzet nyitott az izraeli fegyveres erőkre, s ezek vi­szonozták a tüzelést. UdvtizlB táviratok Todor Zsivkov elvtársnak, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottsága első tit­kárának, a Bolgár Népköz- társaság Államtanácsa elnö­kének, Sztankó Todorov elv­társnak, a Bolgár Népköz- társaság Minisztertanácsa el­nökének, Szófia. A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, a Magyar Népköztársaság Miniszterta­nácsa és az egész magyar nép nevében szivélyes elv­társi üdvözletünket és jókí­vánságainkat küldjük önök­nek és a testvéri bolgár nép­nek a Bolgár Népköztársa­ság nagy nemzeti ünnepe. Bulgária felszabadulásának 28. évfordulója alkalmából. A távirat a továbbiakban méltatja a bolgár népnek pártja vezetésével elért sike­reit, ★ Kim ír Szén elvtámak, a Koreai Munkapárt Központi Bizottsága főtitkárának, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság Minisztertaná­csa elnökének! Csoj Jen Gén elvtárnak, a Koreai Népi Demokrati­kus Köztársaság Legfelsőbb Népi Gyűlése elnöksége el­nökének P h e n j a n. Nemzeti ünnepük alkal­mából a magyar nép támo­gatásáról és szolidaritásáról biztosítja a koreai népet Korea békés egyesítéséért vfvott harcában. Kívánjuk, hogy az országaink közötti barátság és gyümölcsöző együttműködés fejlődjék és erősödjék a proletár nemzet­köziség elvei alapján. Aláírták: Kádár JáiAs, Losonci! Pál és Fock Jené. A népi K*»r@«s ünnep® H uszonnégy évvel ezelőtt, 1948 szep­tember 9-én alakult meg a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság, a szocialista világrendszer ázsiai szakaszának fontos bás­tyája. Hogy mit jelentett ez az esemény a ko­reai népnek, annak megértéséhez elég emlé­keztetni arra, hogy a koreai nép 1910 óta a japán gyarmatosítók igája alatt sínylődött. A felszabadulást a szovjet hadsereg hozta az elnyomott nép számára. Miután a szovjet hadsereg döntő vereséget mért a japán fa­siszta hadseregre és felszabadította Korea északi részét, a négy nagyhatalom még 1945- ben megegyezett abban, hogy a szovjet- amerikai bizottság közreműködésével demok­ratikus kormányt alakítanak a félszigeten. Az amerikai imperialisták azonban a helyi reakcióra támaszkodva nem ismerték el az 1948. augusztusában megtartott választások eredményét, s kettészakították az országot. Az egész Koreában megtartott választások nyomán megalakult Legfelsőbb Népgyűlés ezek után megalakította a Koreai Népi De­mokratikus Köztársaságot. Ettől kezdve az ország északi és déli része különböző irányba kezdett haladni. A KNDK megalakulása után röviddel a szovjet csa­patok elhagyták Koreát, a nép, a Koreai Munkapárt vezetésével megkezdte az új rend megszilárdítását. Az ország déli részében vi­szont az amerikaiak csak ekkor kezdtek be­rendezkedni, Dél-Korea emberi és anyagi for­rásait a militarista céljaik szolgálatába állí­tani. Ez a politika 1950-ben a három évig tartó véres háború ki robbantásához vezetett, amelynek az volt a célja, hogy megkaparint­sák a társadalmi és nemzeti haladás útján el­indult országrészt. A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság hősi és nagyszerű harcban fékezte meg az amerikai agresszorokat. Élénken él emlékeze­tünkben a koreai háború ideje, amikor a szocialista tábor vállvetve segítette a koreai népet az Egyesült Államoknak az ENSZ zászlaja alatt indított nemzetközi intervenció­ja ellen. A szocialista közösség ereje, össze­fogása biztosította a győzelmet az imperialis­ta agresszió fölött, s egyben példát szolgálta­tott arra, hogy az ázsiai forradalomi moz­galmak és a második világháború után ki­alakult általános antiimperialista küzdelem szorosan összekapcsolódik és egymástól elvá­laszthatatlan. A szocialista tábor összefogásának ereje nyilvánult meg abban az internacionalista segítségben is, amely könnyített felszámolni a pusztító háború következményeit és bein­dítani a népgazdaság fejlesztését. Az azóta eltelt időben ez a fejlődés rendkívül impo­náló eredményt ért el. A íö iparcikkek egy főre jutó termelésében a KNDK elérte a fej­lett ipari országok színvonalát; különböző iskolákban, beleértve a 129 egyetemet, és főis­kolát, a lakosság jelentős része ingyen tanul; a népgazdaság különböző ágazataiban fél­millió mérnök, technikus és magasan képzett szakember dolgozik. A koreai nép előtt azonban továbbra is ott áll egy óriási feladat: az ország egyesí­tése. Ez a probléma napjainkban mind job­ban előtérbe kerül. Emlékezetes, hogy a KNDK Vöröskereszt társaságának több év óta előterjesztett javaslata alapján Panmind- zsonban egy éve megkezdődtek a tárgyalá­sok az észak- és dél-koreai Vöröskereszt kö­zött a negyedszázada szétszakadtan élő csa­ládtagok felkutatásáról, kölcsönös látogatá­sok megszervezéséről, a szabad postaíorgnlom lehetővé tételéről, az általános közlekedés módjairól. Huszonöt előzetes tárgyalás után ezekben a napokban a két, országrész dele­gációja első alkalommal Phenjanban, a KNDK fővárosában ült össze. Ez a tárgyalássorozat, amelyet rövidesen Szöulban folytatnak, pró­baköve az idén július 4-én Észak és Dél kö­zött megkötött egyezménynek, amely az or­szág békés újraegyesítésének szükségességét határozta el. A júliusi egyezmény szerint az ország egyesítését önállóan, külső beavatko­zás nélkül, a nagy nemzeti egység alapján kall megvalósítani, függetlenül a társadalmi' rendszerek különbözőségétől. Az egész világ nagy figyelemmel kíséri' a jelenlegi tárgyalásokat. A helyzetet és » jó szándékot is rendkívüli módon zavarja, komplikálja, hogy Dél-Koreában továbbra is ott állomásozik több százezer amerikai ka­tona és az Egyesült Államoknak nem titkolt szándéka, hogy az általa felszerelt dél­koreai hadsereget a szocializmusért, a hala­dásért, a szabadságért és a függetlenségért harcoló erők ellen használja fel, mint ahogy teszi azt a dél-koreai csapatok alkalmazá­sával. Dél-Vietnamban. A Vöröskereszt-tár­gyalások kétségtelenül megmutatják majd, hogy a dél-koreai uralkodó körök mennyire, veszik komolyan saját szavukat, a júliusban létrejött megegyezést. A koreai nép nemzeti ünnepén külö­nös örömünkre szolgál, hogy tovább szilárdul a kapcsolat a Magyar Népköztársa­ság és a Koreai Népi Demokratikus Köztár­saság között. Ez ünnepi alkalommal Is kife­jezésre juttatjuk jókívánságainkat és azt a meggyőződésünket, hogy az egész szocialista közösség javára teljes siker koronázza a ko­reai nép harcát a szocializmus építésében, az ország békés egyesítésében. C. T. B. Utunk végcélja a Rila- hegység, pontosabban a hegy belsejében megbúvó hatal­mas kolostor, amely a kilen­cedik században épült. A táj igen változó. Learatott és már felszántott földek, gyü- mölcsösö.k, levendula- és sző­lőültetvények váltakoznak. A legjelentősebbek a * hatal­mas dohánytáblák. Errefelé van az ország egyik leggaz­dagabb dohánytermő vidéke. Állami és szövetkezeti gaz­daságok óriás szárítópajtái­ban csakúgy, mint a háztáji dohányszárítók utcákat, ud­varokat betöltő füzérei, a haragoszöldtől az aranysár­gáig a színskála mindegyi­két elénk vetíti. Tikkasztó, negyven fok feletti a hő­mérséklet, gyorsan érik a bő termés. Minden kilométerkőnél Elhagyjuk Pernik városát, amely szénbányászatáról és vaskohászati óriásáról isme­retes. Üjabb város: Sztanke Dimitrov. A felszabadult bolgár néptől kapta új ne­vét. Sztanke Dimitrov, Geor- gi Dimitrov harcostársa volt. A német fasizmus elleni harc idején ejtőernyővel ereszke­dett le a frontvonal mögé, hogy a partizánmozgalom — amely már szerveződött —<■, újabb erősítést kapjon az ő személyében. Sztanke Di- mitrovot azonban elfogták és kivégezték. Szobra ott áll a város főterén, alakja jel­képe a bolgár szabadság ki­vívásának. Ám nem csupán Sztanke Dimitrov szobra szimboli­zálja a bolgár nép szabad­ságküzdelmét. Emléktáblák jelzik ezt a harcot, valóban — szinte minden kilométer­kőnél. Sztanke Dimitrov városa, egyben a Rila-hegység „ka­puja” is. Az út egyre mere­dekebbé válik, s aztán fel­tűnik az útelágazás: az egyik tábla Athén falé mutat. In­nen már csak „pár lépés a határ”. Balra fordulunk a hegység rengetegébe. A „ren­geteg” ez esetben nem jelké­pes, hanem valóság. Az er­dőségben a nálunk ismert Bulgária közelről (3.) Hősi harcok emlékei vadak mellett jócskán talál­ható medve, farkas és több­fajta vipera. Alamizsna és modern éttermek A kolostor előtti parkoló­helyén, mintha a világ min­den nációja randevúzna, olyan tarka az autók rend­számtábláinak jelzése. Liba­noni,. angliai, német, görög, (s természetesen magyar) — s ki tudná felsorolni hány­féle országból jöttek a tu­risták. Érthető, van mit látni: az ötszáz éves török elnyomás alatt ez a kolostor volt egyik élesztője a szabadság para­zsának, amely szüntelenül ott izzott a hamu alatt. A hatalmas erődnek beil­lő kolostort járva találtunk egy szabadkéményes helyisé­get, benne kazán nagyságú rézüstökkel. Ezekben főztek a környék éhező népének és a hontalan vándornak egy tál ételt' — hajdanában. Mi­csoda kontraszt! E látvány­tól nem messze 'szálloda és több kifogástalan étterem... Hiába, az idő nem múlt el nyomtalanul. . Külön kell szólni a kolos­tor pékműhelyéről, amely- • ben sok évszázados „techno­lógiával” sütik a kalácssze­rű foszlós, jóízű kenyeret. Készítésének műhelytitkaiba nem avattak be, de érdemes lenne a magyar szakembe­reknek megízlelniük ezt a kenyeret! Rila, vagy O’ymposz? A rengeteg turista mellett találkozhatunk a várudvaron görögkeleti szerzetesekkel is. Már nem sokan ''cm.uit, az épiknúay egy részét foglalja el otthonuk, a vastag évszá­zados falak között turista­szobák sorakoznak. Ezek a szerzetesek rendkívül szívé­lyes raahcrak.- megőrizték ősi liícgenforgalom a kolostor udvarán. Előtérben, az árkádos, óriás freskókkal díszített templom. puritánságukat, szemben az Európa-szerte arisztokrati­kus réteggé lett papsággal. Ök hittek a bolgár nép új­jászületésében — a legke­gyetlenebb elnyomás idején is. Sőt tettek is ezért. Rej­tették az üldözötteket, aki!? a mai Bulgáriáért fegyver­rel harcoltak... Ritka panoráma tárul sze­münk elé: a vár közepén árkádos templom remekmívű freskóival. S ha szemünket feljebb csúsztatjuk, ott ma­gasodik a kopár hegycsúcs körös-körül. A Rila legma­gasabb pontja a Muszala, háromezer méterrel van a tengerszint felett, Ügy mondják: ez már „közel van. az istenhez". A legújabb mé­rések szerint a Rila tehát egy szintben van a görög Olymposszal, noha ezen még vitáznak, de a lényegen mit sem változtat. A lényeg ugyanis az. hogy a bolgár nép szorgalma, fel­szabadult munkás élete év­ről évre alkotja magának — mint az ország többi vidé­kén — itt is a még gyümöl­csözőbb holnapot. Vincze György

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents