Népújság, 1972. szeptember (23. évfolyam, 206-231. szám)

1972-09-06 / 210. szám

tAAAAAAAAAAAAAAAA^A \ Kedd esti külpolitikai kommentárunk j j Tragédia ) Münchenben TRAGIKUS HÍREK érkeztek kedden Münchenből. Az olimpiai játékok színhelyén, ott, ahol eddig a legneme­sebb férfierények — a bátorság, a kitartás, a szor­galom, az emberi fizikum és erő teljesítőképességének árpalatba ejtő, varázsos megnyilvánulásai — uralkodtak a terepen, mégpedig, a televízió (az emberi szellem egyik technikai diadalai segítségével, százmilliók szeme láttára, ob most a terror ülte torát. Milyen ellentétes az olimpiai szellemmel, az erő, a szépség, az ifjúság szinpompás felvonulásával az, amit sötét erők, az alattomos anarchia és a terror professzio- nátusai Münchenben -veghez vittek. Meggyalázása ez egyébként a szónak — gerilla — is. AZOK, akik behatolva az olimpiai faluba, két ár­tatlan izraeli sportolót megöltek és továbbiakat túszként tartottak fogva, ha arab gerilláknak nevezik is magukat, nem.azok. Az arab nemzet igazságos ügyének senki nem árt többet, náluk. Bizonyítja ezt az is, hogy miként az egész világ közvéleményét felháborították, úgy a haladó arab országók is elhatárolják magukat ettől 'a megbocsáthatat­lan ’akcióiéi. Akkor hát használt-e valakinek is ez az orv­támadás? Hogyne. Hasznait a nyugatnémet reakciónak, amely máris a Brandt-kormány elleni ' támadás ürügyét találta meg az akcióban. AMIKOR e sorokat írjuk, még nem tudjuk, hová fejlődnek az események, amelyek a müncheni olimpia félbeszakítását okozták. Azt tudjuk csak pontosan, hogy szerda reggel gyászünnepség lesz az olimpiai stadionban. Nem elég azonban az orvtámadás halottait gyászolni: az olimpiai szellemet is meg kell védelmezni az ilyen súlyos $ 5 csapások ellen. | C * K istiinger Moszkvába Világszerte olimpiai faluban elkövetett terrorgyilkosságot Nyugatnémet páncélosok vonulnak az olimpiai falu felé, ahhoz az épülethez, ahol az arab terroristák fogva tartják a 13 izracii sportolót. (Népújság telefoto — AP—MTI—KS) Mint hivatalosan közölték. Henry Kissinger, az amerikai elnök nemzetbiztonsági főta­nácsadója egy korábban lét­rejött' megállapodás alapján szeptémber 10—13-ig látoga­tást tesz a Szovjetunióban, hogy eszmecserét folytasson a Szovjetunió és az Egyesült Államok számára kölcsönös érdekű kérdésekről. (Folytatás az 1. oldalról) illetve a gerillák biztonságos távozásáról. A nyugatnémet kormány bármiféle erőszakos szabadítási kísérlete á túszok halálát jelenti. Egy Münchenben tartózko­dó izraeli rádiótudósító sze­rint az izraeli olimpiai csa­pat hétfőn figyelmeztetést kapott, hogy arab különít­mény érkezett az NSZK-ba egy meg nem nevezett skan­dináv országból. Ugyancsak izraeli újságírók szerint a túszok között van többek között egy vívóedző, egy bir­kózó, egy atléta és egy sportlövő. A bajor belügyminiszté­rium szerint a bonni kor­mány kapcsolatban van Tel Avivval. Schreiber, a mün­cheni rendőrség vezetője kö-i zölte, hogy ■ bajor kormány „korlátlan’’ összegű pénzt ajánlott fel az izraeli túszok szabadonbocsátása fejében, s javasolta azt is, hogy az iz­A „KÉT JŐ WB r A VIETNAMI Demokra­tikus Köztársaságban a 17 éven aluliak száma tízmillió — jelentős tehát a népsza­porulat. Közülük ötmillió diák, s 351 ezer áz esti isko­lások száma. 150 ezer tanító és tanár működik az ország­ban. 1968-ban Hó Si Minh elnök így jellemezte a helyzetet: „A nevelés területén legyőz­tük at amerikai agresszort.” Ekkor a hatvanas évek vége felé már komoly sikereket értek el a VDK-ban a „két jó” néven meghirdetett moz­galommal. Nem valamiféle kampányfeladatokat oldot­tak meg ezzel a versennyel, hanem a háborús körülmé­nyek között a maximumot próbálták kihozni tanárból és diákból egyaránt. A „két Háborús „csendélet” egy haipbongi iskola udvarán — a jó” ugyanis azt jelenti: jól bonibaköpcny helyettesítette a csengőt a legutolsó bombá­tanítani és jól tanulni. A mozgalom ma is él és fejlő­dik. Hogyan és hol képezik a tanárokat, milyen a vietna­mi felsőoktatás? Mo^t nem térhetünk ki arra, hogyan tanul az a tízezer vietnami fiatalt akiket a szocialista országok fogadtak, s akik az adott ország felsőoktatási in­tézményeiben jórészt ugyan­olyan követelményeknek és ugyanolyan körülmények kö­zött tesznek eleget, mint a hazai diákok. A VDK-ban összesen öt tanári képesítést nyújtó pe­dagógusképző intézmény mű­ködik, három Hanoiban és kettő vidéken. Hanoiban — a kitelepítésekig — természet- tudományi. bölcsészettudomá­nyi és idegen nyelvű „egye­tem” működött.. Az idézőjel magyarázata: szerepüket te­kintve a mi tudományegyete­meinknek felelnek meg ezek az intézmények, ugyanis az innen kikerülő tanárok a gimnáziumainknak megfele­lő VIII.—X. osztályban tanít­Gkßmßim *??£■, szeptemb«: szerda 1 zásig. hatnak. A négyéves képzési időt tekintve viszont inkább a mi pedagógiai főiskoláink­hoz hasonlíthatók. Egyedül az idegen nyelvi egyetemen öt év a tanulmányi idő. Itt négy nyelv, az orosz, a kínai, az angol és a francia közül választhatnak a hallgatók. VINH-BEN van még egy természettudományi és böl­csészeti egyetem, s Viet Bac- ban egy pedagógusképző, amelynek elsősorban a nem­zetiségi oktatás a feladata. Az öt, legmagasabb peda­gógiai képzettséget nyújtó intézményben évente több mint négyezer hallgató vé­gez. Ehhez jönnek még a mi felsőfokú tanítóképzőinknek megfelelő intézetekben végző tanárok és tanítók, akik a vietnami kétfokozatú általá­nos iskolákban taníthatnak. Az általános iskola I.—IV. osztályában az' a tanító tanít­hat, aki a hét osztályos álta­lános iskola elvégzése után legalább még két évig tanul. Az általános iskola Il-ik fo­kozatában (IV —VII osztály) azok taníthatnak, akik a he­tedik osztály elvégzése után még hároméves tanítókép­zőben folytatják tanulmá­nyaikat, illetve azok, akik a középiskola (VIII—X. osz­tály) befejezése után két­éves tanárképzőben tanul­nak. A hegyvidékeken a nem­zetiségi oktatás fejlesztésére számos gimnázium működik. A nagy gondot itt az jelenti, hogy a lakosság szétszórtan él, s gazdaságilag sem elég­gé erősek ezek a vidékek. Van két nemzetiség, amely­nek — a hasonlóság alapján — egy közös nyelvet alkot­tak (thay-nung nyelv), ezt az I.—II. osztályban tanul­ják a gyerekek, majd III.-tól már a vietnamit. Ä nemze­tiségi oktatás célja kettős: felnevelni a nemzetiségek sajat szakembereit, majd se­gítségükkel nemcsak a nem­zetiségek kulturális felemel­kedését, hanem a hagyomá­nyok ápolását és megőrzését is biztosítani. MONDTAK, hogy minder ről a saját szemünkkel is meggyőződhetünk. Hogy nem sikerült, nem rajtunk és raj­tuk múlott. Az északi terű letekre a bombázások miatt mostanában még futólag sem ajánlatos ellátogatni. Marafkő László — Yó## — * raelieket cseréljék fel bajor túszokkal. A .javaslatokat a gerillák elutasították. Brandt Münchenben Néhány perccel az arab gerillák ultimátumának le­járta (17 óra) előtt Genscher nyugatnémet belügyminisz­ter ismét az olimpiai faluba ment, hogy tárgyaljon az iz­raeli túszok fogvatartóival. Időközben megérkezett Münchenbe Willy Brandt szövetségi kancellár is, hogy személyesen tájékozódjék a helyzetről. Münchenbe vár­ják az izraeli kormány vala­melyik tagját is. A várakozástól eltérően mégis sor került Brandt kancellár és Heath angol miniszterelnök találkozójára, bár nem kétséges, hogy a két politikus érdemi tárgyaláso­kat nem folytathatott. Kedden délután 17 órakor a gerillák kétszer meghosz- szabbított ultimátumának le­jártakor Hans-Diekrich Gen­scher nyugatnémet belügy­miniszter és Manfred Schreier müncheni rendőr- főkapitány vezetésével bi­zottság ment az olimpiai fa­luba. hogy újból tárgyaljon a merénylőkkel. A tárgyalások időpontjá­ban állig felfegyverzett rend­őrök vették korül az izraeli csapat szálláshelyét. A rész­ben gépfegyverekkel felsze­relt rendőrök elfoglalták az épület-komplexum körüli taktikai fontosságú posztokat. Láthatóan nem jártak meg­nyugtató eredménnyel Gen­scher nyugatnémet belügymi­niszter és az arab terroris­ták tárgyalásai. Az újabb alkudozás fél órával a ge­rillák ultimátumának lejárta után délután fél hatkor fe­jeződött be. Genscher és kísérete fa bajor belügyminiszter és a müncheni rendőrfőnök) ko­mor arccal hagyta el az olimpiai falut. A túszok sorsáról újabb hírek nincsenek és a terroris­ták nem szábtak újabb ha­táridőt sem. Münchenben bíznak ben­ne, hogy végül is „vértelen megoldás” születik és ebben az esetben az olimpiai ver­senyeket folytathatják. MÜNCHEN: A világ-közvélemény meg­döbbenéssel es felháborodás­sal értesült az olimpiai falu­ban keddre virradóan elkö­vetett terrorcselekmények­ről. Az akció ellen világ­szerte tiltakoznak, ugyanak­kor bírálják az illetékes müncheni szervek fogyatékos biztonsági intézkedéseit is. Golda Meir izraeli minisz­terelnök-asszony a münche­ni merénylet nyomán össze­ült rendkívüli minisztertaná­cson azt követelte, mindad­dig szakítsák félbe az olim­piai játékokat, amíg az arab gerillák szabadon nem bo­csátják a túszként fogvatar- tott kilenc izraelit. A nem­zetközi olimpiai bizottság azonban az NSZK kormány­ra bízta a döntést az olim­piai játékok folytatásáról, illetve megszakításáról. Conrad Ahlers bonni kor­mány szóvivő arról tájékoz­tatta a sajtót: a nyugatné­met kormány „fontos okok­ból” az olimpiai játékok folytatását óhajtja. Bolgár sihersh, reformok, tervek A „fejlett szocialista tár­sadalom felépítésének” prog­ramja a termelőerők fej­lesztésére kivetítve azt je­lenti, hogy a századunk vé­géig tartó időszakban Bul­gária a munka termelékeny­sége és a termelés gazdasá­gossága tekintetében el kí­vánja érni a legfejlettebb államok szintjét, vagy más szóval: a világszínvonalat. Ezt a következőképpen tart­ja megvalósíthatónak; 1. Gépesíteni fogja a ter­melési folyamatokat a nép­gazdaság egészében, ideért­ve a mezőgazdaságot is. 2. Automatizál egy sor fontos iparágat, így a gépgyártást, az energetikát, a kohászatot, a vegyipart, stb. 3. Előkészíti az irányítás teljes kibernetizálását. A nehézipar fejlesztésének elsődlegességet biztosít a bolgár gazdaságpolitika. TASKENT Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságá­nak főtitkára kedden beszé­det mondott az üzbég lóvá" rosban, Taskenlban. A párt­munkások. a tanácsi és gaz­dasági dolgozók, valamint -a mezőgazdasági szakemberek értekezletén. Leonyid Brezsnyev hétfői) érkezett Taskentba Álrna- Atábol és kedden visszauta­zott Moszkvába. PEKING Hétfőn befejezte tárgyalá­sait a kínai fővárosban és kedden hazautazott Tokióba az a japán kormányküldött­ség, amely Tanaka minisz­terelnök szeptemberben ese­dékes pekingi látogatását ké­szítette elő. A 13 tagú kül­döttség munkáját Hirosi Ha- simoto. a japán külügymi­nisztérium kínai osztályának vezetője irányította. A japán ‘küldöttséget fo­gadta Csi Peng-íej kínai kül­ügyminiszter is. PLEASANTON, SAN CLEMENTE Az amerikai elnökjelöltek, McGovern és Nixon tovább folytatják választások előtti kampányukat a közvélemény megnyerésére. McGovern az amerikai munka napja al­kalmából hétfőn több be­szédben támadta Nixon gaz­daságpolitikáját. A demok­rata párti elnökjelölt Nixont tette felelőssé az inflációért, a munkanélküliség fokozódá­sáért, az árak folytonos emelkedéséért. Eközben Nixon elnök a nyugati „kis Fehér Házban" mintegy száz újságirót látott vendégül. Az elnök golfver­senyre hívta ki vendégeit és saját golfütőkészletét aján­lotta fel annak, aki legyőzi őt. Az elnök azonban nem kockáztatott sokat — az új­ságírók nem voltak komoly ellenfelei, így megtarthatta ülőit. A hangulatos fogadás célja azonban nyilvánvaló — az elnök megpróbál népsze­rűbbé válni a sajtó emberei előtt, miután ^z újságok el­lőni támadásaival maga el­len hangolta többségüket. DAB. ES SALAAM Dar cs Salaamban kedden megkezdődött a kelet- és közép-afrikai országok kül­ügyminisztereinek találkozó­ja. A miniszterek előkészítik a szeptember 7-én kezd,ődő államfői tanácskozás napi­rendjét és fő dokumentuma­it. A találkozón Aboud Jum- be Tanzánia első alelnöke mondott beszédet. Felszólí­totta a független afrikai ál­lamokat, hogy nyújtsanak nagyobb segítséget a függő helyzetben levő területek felszabadító mozgalmainak. Pravda a pekingi politikáról MOSZKVA: „A kínai vezetőség bel- és külpolitikájának elemzése alapján feltétlenül le kell vonni azt a következtetést, hogy a bonyolult manővere­zés, a taktikában végrehaj­tott pragmatikus korrekciók ellenére az alapvető irányvo­nal változatlan” — írja Ivan Alekszandrov a keddi Prav­dában. A cikk — amely a pekin­gi vezetőség jelenlegi politi: kájának néhány taktikai sa­játosságával foglalkozik — megállapítja, hogy a kínai vezetőség bizonyos korrek­ciót hajtott végre kül- és bel­politikájában, megváltoztat­ta e politika formáit és mód­szereit. „Sajnos azonban meg kel! állapítani, hogy' a válto­zások nyilvánvaló célja: ha­tékonyabbá, tiszteletre mél­tóbbá tenni Peking változat­lan nacionalista irányvona­lát a kínai közvélemény és a világ haladó közvéleménye előtt”. A nyugati sajtóban megje­lentek a „Lin Piao ügyről” szóló, nyilvánvalóan Peking által sugalmazott köziemé- agok, azzal a céllal, hogy. el­torzítsák a szeptemberi vál­ság okait és ihentesílsék Mao Cetungot a felelősség alól a neki megfelelő emberek elő­térbe helyezéséért és egy ve­zetői csoport eltávolításáért, esetleg fizikai megsemmisí­téséért — írja Alekszandrov. „A pekingi vezetőségben — mutat rá a cikk szerzője — minden jel szerint tovább folyik a harc a különböző irányzatok képviselői között”. Peking megváltoztatta a „harmadik világhoz” tartozó országok irányában alkalma­zott taktikájának módsze­reit — folytatja a Pravda. — Az ide sorolt országokkal szemben tanúsított nagyha­talmi magatartás teljes szem­léletességgel megnyilvánult abban az álláspontban, ame­lyet a kelet-bengáliai népnek a jogaiért, vívott harcával szemben, valamint a pekin­gi vétóban, amely a Bengá- li Népi Köztársaság ENSZ- felvételénel^ kérdésében el­hangzott. „A maoisták ezzel ismét bebizonyították, hogy mennyit érnék a kis és köze­pes országok érdekeinek vé­delméről hangoztaott végnél- ’ hüli fogadkozásaik’;, A pekingi vezetőség ezzel egyidejűleg, a kapitalista or­szágokhoz fűződő kapcsola­tok kiszélesítése útján igyek­szik erősíteni nemzetközi helyzetét. Lényegében nem is titkolják, hogy hadiipari, ezen belül rakéta- és nukleá­ris potenciáljuk gyorsított ütemű növelése érdekében tudományos-műszaki és tech­nológiai tapasztalatokat akarnak szerezni az Egye­sült Államoktól, valamint Japántól és a nyugat-euró­pai országoktól. A Szovjetuniónak a Kínai Népköztársaság irányában folytatott elvi politikája vál­tozatlan. A Szovjetunió Kí­na viszonylatában követke­zetesen folytatja az SZKP XXIV. kongresszusán kidol­gozott irányvonalat. „Ez az irányvonal előírja a marxiz­mus—leninizmus elveinek következetes védelmét, a szo­cialista közösséghez tartozó országok. a kommunista vi­lágmozgalom egységének sokoldalú erősítését, egy­szersmind a hazánk érdekei ellen irányuló minden táma­dás erélyes visszautasításai'',

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents