Népújság, 1972. szeptember (23. évfolyam, 206-231. szám)

1972-09-30 / 231. szám

Megkezdték a rizs aratását A béke múzeumai Mottó: október múzeumi hónap. 1-én kezdődik a A Kiskörei Állami Gazdaság 250 holdas rizstábláján már aratnak a kombájnok. Az idén néhány nappal korábban kezdték meg a munkát, mivel a hideg, csapadékos időjárás mind több kárt okoz a termésben, s a szél is sok helyütt földre döntötte a kalászokat. A termés jobbnak ígérkezik a tervezettnél: holdanként 14 mázsára számítottak, s a mostani első mérések szerint elérik a holdankénti IS mázsás állagot is. Mint azt Rátkái Imre üzemegységvezető elmondta, a tavaly vetett kísérleti fajták beváltották a hozzájuk fűzött reményeket, jól teremnek az itteni talajon. Pontos számításaik még nincsenek, mert a nagy nedvességtartalom miatt szárítani kell a learatott rizst, de a minőség is kielégítő. Jövőre egyébként a gazdaság új területeket is bevon a rizstermesztésbe, a mostani rizs- földeket pedig pihentetik majd. (Foto: Kiss Béla) Népi ellenőri utóvizsgálat a főálláson kívüli foglalkoztatásokról A Központi Népi Ellenőr­zési Bizottság 1973. első ne­gyedévében jelentést tesz a kormánynak a főálláson kí­vüli foglalkoztatásokról. Eb­ből a célból a KNEB ez év októberében és novemberé­ben úgynevezett utóvizsgá­latot tart a fővárosban, va­lamint Békés, Heves, Ko­márom, Nógrád, Pest, Sza­bolcs, Veszprém és Zala me­gyében. A korábbi országos vizs­gálat a fővárosban és ki­lenc megyében 520 gazdál­kodó egységre terjedt ki. A felmérés tapasztalatai alap­ján az derült ki, hogy a fő­állásuk mellett — a foglal­koztatottak összes létszámá­hoz képest — viszonylag ke­vesen vállaltak másodál­lást, vagy mellékfoglalko­zást. A vizsgált egységeiméi az alapmunkaviszonyban dolgozók létszámához vi­szonyítva a pótlólagos mun­kavállalások aránya mind­össze 2,7 százalék volt. Az ilyen munkát végzők közül egyharmad volt a munkások és kétharmad a műszaki és az egyéb szellemi dolgozók aránya. A főfoglalkozáson kívüliek részére kifizetett díjak a béralap 0,41 százaié­ivá t tették ki. A most kezdődő vizsgálat keretében felmérik, hogy a gazdálkodó egységeknél mi­ként alakult a másodállású, mellékfoglalkozású, a szak­értői és az egyéb, egyszeri megbízás alapján történő foglalkoztatás, hogyan tesz­nek eleget a vonatkozó jog­szabályok követelményei­nek, a díjazások összhang­ban vannak-e a végzett munkával. Kiterjed a vizs­gálat arra is, hogy a vizs­gálatba bevont egységeknél a megtett intézkedések, a szabályozatlan területek rendezése milyen hatással volt a főálláson kiviül fog­lalkoztatások alakulására, az alapvizsgálat által feltárt törvény-, és szabálysértések kiküszöbölődtek vagy mér­séklődtek-«, felszámolták-e a nyilvántartásbeli és egyéb hiányosságokat, megszün­tették-e az indokolatlan és összeferhetetlen munkavi­szonyokat, a végzett munká­val arányban nem álló kifi­zetéseiket. (MTI) U udtörténeti múzeum sok van. Miután ' 1 az emberiség történetét a múltban üt­közeteikkel és hadvezérek tetteivel jelezték, összegyűjtötték azokat a rettenetes sarkantyú­kat, melyeket lovait és a népek oldalába vág­tak: rendszertanilag osztályozták a koponya, a has. vagy a mellkas felhasítására szolgáló szerszámokat és tudósok százai, ezrei dolgoz­tak egy tudományos pályafutáson át, hogy ki­mutassák, hol és milyen vidéken és melyik században s'áaporodott a buzogány tollainak száma ötről hétre, vagy hogy miként vette föl a lovassági kard ennél vagy annál a népnél különböző görbeségi fokát. Mindezt szépen el­rendezték a múzeumokban, az ember végig­sétált közöttük, s valóban arra a meggyőződés­re jutott, hogy az emberi szellem és munka legnagyobb leleményessége éppen önmaga pusztításában nyilvánult meg. Pedig nem így van. Az emberiség igazi története nem a had­történet. Az ig’azi: az alkotó munka története. Ha igaz azonban, hogy a háború és a há­borúzás története valamilyen módon, de köz­vetve kifejezi és jelzi az egész emberiség tör­ténelmének útját, ezt elmondhatjuk a béke történetére is. A békéért való küzdelemnek szintén megvannak a maga megálmodói, el­méleti előfutárai, majd a gyakorlati fegyver­tényei, harci eszközei és — tudományos ered­ményei is, melyek nem kevésbé tudományo­sak, mint a hadászat történetére vonatkozóak. Ezért időszerű feladat ma a 'béketörténet megalkotása és a béke történeti múzeumok fel­állítása. Itt kell összegyűjteni mindazokat a tényeket, relikviákat, sőt érdekességeket is, amelyek igazolják, hogy az emberiségben a bekere való törekvés ugyanolyan régi, mint a — háború. Persze, a békeharcnak hosszú időn keresztül romantikus ábrándozásnak kellett maradnia. Addig, amíg olyan társadalom nem jött létre a világon, amelyiktől természeténél fogva idegen a háború, és amelyiknek éppen maga a beke a lététemé, addig csak a költők és a filozófusölt képzeletében élt az őrölt béke, a gyakorlati tevékenység pedig csak a háború sebeinek a kötözgetésére és enyhítésére korlá­tozódott. De már ezeknek is helyük van a bé­ketörténeti múzeumban. Itt helyezzük el minden olyan tudósnak, emberbarátnak a szobrát, a régebb csak ál­lamférfiakat és hadvezéreket megillető koszo­rúval. a fejükön, akiknek tevékenysége csak egy jottányival is .hozzájárult a háború bor­zalmainak csökkentéséhez. Es a hadiszerek feltalálói helyét a múzeumban gyógyszerek feltalálói és előállítói kapnák meg. Hiszen von olyan fontos feltalálni a szulfamidoí, mint a mérges gázokat, és az antibiotikumokat, minta géppisztolyt. Az emberiség jövendő történeté­re nézve pedig ezek a nagyobb jelentőségűek, a jövőbén az érdeklődés ezek felé fordul majd. És lehet, hogy a hadtörténet, s a stratégia el­méleti kidolgozóinak a nevét már régen fele­dés fogja borítani — és már régen képtelenéi; tesznek megérteni az emberek, hogy mi vöd az ő tudományos érdemük, amikor például a béke stratégiájának egyik első körvonalazó ja, Immánuel Kant éppen ennek fogja köszönni az emlékét körülvevő tiszteletet és nem egyéo munkáinak. Érdekes ugyanis, hogy ebben a kérdésben erős realista érzékről tanúskodó elemzéssel mutatta ki, hogy mik az egész föl­dön megvalósítandó békének az előfeltételei — az összes népek, a nagy és kis népek teljes és tökéletes egyenjogúsága —; sőt már a kü­lönböző politikai rendszerű államok együttesé­nek gondolata is megvan benne. Igen, a béketörténeti múzeum anyaga nem kevésbé izgalmas, mint a hadtörténeté és az emberi szellemnek nem kisebb teljesítményeit mutatja be. S e múzeum fő helyén az az erek­lye áll, amelytől kezdve a béke története — őskorból, előtörténetből, a béke prehistoriku- mábó] —, igazi történetté vált: az ok.óberi for­radalom 1917-es békedekrétuma. Az elmúlt fél évszázad, noha akármilyen furcsán hangzik is, mert hiszen két, minden eddiginél szörnyűbb háború fogja be jelzőköve ’ közé, mégis annak a történelemnek az első fél évszázada, amely a mi korszakunkban kezdő­dött és amelyben, a háború története végleg megszűnik. Reméljük, mi leszünk az utolsó nemzedék az emberiség történetében, amelyet még háború sújtott. És noha a háború fenye­getése az, imperializmus léténél fogva még mindig nem szűnt meg, éppen a béketörténeti múzeumnak a tanulmányozása nyugtat meg, hogy a béke története — az emberiség igazi története, a ml napjainkban reálisan megkez­dődött. Ezt bizonyítják azok az adatai múze­" uimunknak, melyek jelzik, hogy a le­nini kommunista pártok által kezdeményezett békeharc mellé ma már az emberiség összes pozitív tényeződ felzárkóztak. Pataby Dezső Ha a termelőszövetkezet is segít Növekszik a tejtermelés a háztájiban Nagyfüged hajdan híres volt arról hogy szinte min­den háznál tartottak eg.v-két tehenet, s igen sok tejet ter­meltek a városi lakosság el­látására. Az utóbbi években az országos átlaghoz hason­lóan itt is jelentősen lecsök­kent a háztájiban a tehén- állomány létszáma. Amint a termelőszövetkezet vezetőitől megtudtuk, ma a nagyfüge- di 800 család közül mind­össze 150 háznál tartanak tehenet. Ez a létszám sta­bilnak látszik, s ezt a ter­melőszövetkezet vezetői je­lentős eredménynek tartják. Ugyanis másutt általában — az ösztönző rendeletek, ked­vezmények ellenére is — to­vább csökken a háztáji te­hénállomány. A községben úgy véleked­nek az idősebbek, hogy igen sok gonddal, lekötöttséggel jár a tehéntartás, ami nem egyeztethető össze a mai fiatalok életrendjével, új szo­kásaival. Ez a magyarázata, hogy a még oly jelentős anyagi gyarapodással kecseg­tető szerződéses állattartás­sal is kevesen foglalkoznak. A termelőszövetkezet min­ien támogatást magad a háztáji tehéntartóknak: 50 katasztrális hold, legelőt tart fenn, amelyet alapos műtrá­gyázással gondoznak. A gaz­daságossági számítások sze­rint évente 3—4 ezer forint veszteséget .jelent e legelő fenntartása a közös gazda­ságnak, de mégis vállalja, mivel a háztáji tehéntartók 90 százaléka termelőszövet­kezeti tag. A takarmány­ellátásról más úton is gon­doskodik a tsz: a gépi ka­szálás után részesgyűjtéssel ’ is jelentős téli takarmány­hoz juthatnak a téhéntartók. Az összegyűjtött mennyiség 15 százalékát kapják jutta­tásként. Ugyanakkor 50 fo­rintért vásárolhatnak bálá­zott szalmát is mázsánként, s tavasszal a közös gazdaság jó pénzért felvásárolja a szervestrágyát a háztájiból. A gondoskodás, a szorga­lom meg is hozza az ered­ményt Nagyfügeden, ame­lyet jól fémjelez, hogy a saját szükségleten felül ha­vonta mintegy 10 ezer liter tejet vásárol fel a tejipar a községben. Ez a mennyiség jelentőseai hozzájárul a tej- ellátás biztosításához. Hatvanmilliós beruházás Bortároló és palackozóüzem épül a Gyöngyös—domoszlói Állami Gazdaságban MAR MEGKEZDTÉK az alapozást. Betongyámokat építenek a kivájt földbe, s erre húzzák majd később az emelkedő falakat. Gyöngyö­sön, a Karácsond felé veze­tő út mellett építik a. Gyön­gyös—domoszlói Állami Gaz­daság bortárolóját és pa­lackozóüzemét. A tavaly el­készült gyümölcshűtő-tároló szomszédságában készül a korszerű borkombinát, amely része lesz annak a jelentős beruházási programnak, ame­lyet az állami gazdaságban csaknem egy évtizede kezd­tek el a szőlő- és borgazda­ság fejlesztésére. . Mert hogy az első lánc­szem a hagyományos szőlő- területek felújítása volt. A hatvanas évek elején ugyan­is egyértelműen áttértek a magasművelésű, gépesített szőlőművelésre. Korszerű ül­tetvényeket telepítettek a nagy múltú Mátra alján, fő­ként Gyöngyös és Domoszló térségében. A hagyomá­nyos borszőlőfajtákon kivül újabbakat — Sovignon, riz­lingszilváni, piros tramini, zöld veltelini — honosítok tak meg. Ezek a fajtáit a korábbi évtizedekben isme­retlenek voltak a Mátra al­ján. A korszerű telepítések ké­sőbb termőre fordultak, vi­szont ezzel együtt a nagy mennyiségű szőlő feldolgo­zása és a bor tárolása nem valósult meg az állami gaz­daságban. A kulturált bor- fogyasztás iránti igény, a minőségi fajták növekvő ter­melése azután szükségessé tette a feldolgozás, a táro­lás és a palackozás helyi körülményeinek megteremté­sét is. TÖBB MINT egy évtized­del a telepítések megkezdése után a mátraalji bortermelő gazdaságok között elsőként a Gyöngyös—domoszlói Álla­mi Gazdaság valósítja meg a termelés-feldolgozás-értéke- sités vertikumát a szőlő- és bortermelésben. Mindez azonban nemcsak a termelé­si célokat szolgálja majd, hanem a Kertészeti Egyetem gyöngyösi főiskolai karán ta­nuló szőlész-borász hallgatók gyakorlati képzését is. A gaz­daság intenzív kapcsolatot tart'fenn a Kertészeti Egye­tem szőlészeti és borászati tanszékével. valamint a Kertészeti Kutató 'intézettel. Közösen dolgozták ki távla­ti fejlesztési tervüket. Esze­rint 1980-ig további 1200 hold magasművelésű szőlőt telepítenek majd a Gyön­gyös—domoszlói Állami Gaz­daságban. Ennek egy kis ré­szét — közel 300 holdat — 1975 végire be is fejezik. Fokozatosan áttérnek majd a gépi szüretre, amelynek első sikeres kísérleteit a Ba- latonboglári Állami Gazda­ságban végzik. Az 1974-ben üzembe lépó' borkombinátbar) korszerű technológiákkal dolgozzák fél a szőlőt és a bort. Emberi kéz érintése nélkül, egyet­len kapcsolótábla irányításá- "val óránként 60 ezer mázsa szőlőt „emésztenek” meg a gépek. A tárolótérben pedig 40 ezer hektoliter bort he­lyeznek el. A borkezelés a legkorszerűbb hideg-meleg kezeléses eljárással valósul meg. A palackozóban rész­ben magyar, illetve a Német Demokratikus Köztársaság­ból importált gépsorokat szerelnek fel. A NAGEMA mosó- és’ palackozó automa­ta, óránként háromezer hét- decis palackot tölt meg jó minőségű gyöngyösi és do- moszlói borokkal. A TÁBLÁKON kádakba gyűjtött szőlőt azonnal a fel­dolgozóba szállítják majd. Mindez csökkenti a szüret­kor amúgy is nagy szállító­eszköz-igényt. A körszerű technológia az exportköve­telményeknek megfelelően segíti a minőségi borszőlő­fajták feldolgozását és érté­kesítését. Várható, hogy a közel 60 millió forintos költ­séggel épülő új üzem hoz­zájárul majd a mátraalji táj jó hírű szőlő- és borgazda­sága további fejlesztéséhez. (mentusz) Jobb minőségű kenyér fele idő alatt Az élelmiszerek minősé­gének javításáról tartottak előadásokat a kutató intéze­tek munkatársai a pénteken megrendezett tudományos kollokviumon. A Magyar Tudományos Akadémia kü­löntermében felolvasott té­mák között figyelmet keltett annak az acéllemezből ké­szült . újfajta berendezés szerkezetének ismértetése, amelyben a liszt hosszú ideig minőségromlás nélkül ömlesztve tárolható. Másik elhanigaott beszámoló szin­tén a sütőipar gondját igyekszik enyhíteni. A ke­nyeret nagy frekvenciás di- elektromos berendezéssel sütik. A dagasztott tészta futószalagon két alumí­niumlemez között „utazik”, s a lemezek közti 10 000 vol­tos erőtérben a kenyér négy perc alatt ízletessé sül. Ez a szerkezet előzetes számítá­sok szerint nem drágább a hagyományos kemencénél, de jobb minőségű kenyeret süt fele annyi idő alatt. Ha az üzemi kísérletek is sike­rülnek, megkezdhetik gyár­tásai. I lakásépítési támogatásról Több helyen viták támad­tak abban a kérdésben, hogy ha valamely vállalathoz olyan dolgozó lép be, aki előző munkahelyén lakás- építési támogatásban része­sült, az új vállalat a támo­gatást nyújtónak köteles-e a dolgozó tartozását megté­ríteni. A Pénzügyminisztérium most kibocsátott állásfoglalá­sa szerint a jogszabályok ér­telmében a vállalatokat ilyen kötelezettség nem ter­heli. A lakásépítési támo­gatást nyújtó vállalatok ugyanis szabadon kiköthetik a támogatás feltételeit, kellő biztosítékokat tarthatnak fenn maguknak arra az eset­re is, ha a támogatásban ré­szesített dolgozó a vállalat­tól kilépne. A dolgozóval kötött szerződésben ugyanis megállapodhatnak abban, hogy a lakásépítési támoga­tás fejében a dolgozó meg­határozott ideig nem válik meg munkahelyétől. A mun­kaviszony megszűnése ese­tére pedig a vállalat kiköt­heti az anyagi támogatás azonnali vagy gyorsított üte­mű visszafizetését, a kamat- fizetési kötelezettséget stb. Ha a dolgozó áthelyezéssel kíván munkahelyet változ­tatni, akkor a támogatást nyújtó vállalat megállapod­hat az új munkahellyel, hogy az átvállalja-e a dol­gozó fennmaradó tartozásá­nak visszafizetését. A Pénzügyminisztérium célszerűnek tartja, hogy a vállalatok éljenek a jogsza­bály adta lehetőségekk a lakásépítési támogatásé : ese­tén kellő biztosítékokat kös­senek ki. mert így töl" > dol­gozót segíthetnek új o..hon­hoz. (HU

Next

/
Thumbnails
Contents