Népújság, 1972. szeptember (23. évfolyam, 206-231. szám)
1972-09-17 / 220. szám
0 Racionális szociálpolitika Nem keltett belpolitikai izgalmat, váratlan meglepetést, amikor a közelmúltban a szocialista államelmélet fejlesztésének aktuális tennivalóit vitatva, közéletünk legilletékesebb fórumain került szóba: helyes munka- megosztással, hivatásszerű elhatárolással kell rendezni néhány kusza munkaterületet. Korábbi elképzelések ugyanis társadalmi szervekre, mozgalmakra bíztak fontos állami, tennivalókat, arra gondolván az ilyenfajta társadalmasításnak megértek már az előfeltételei. Tömegszervezeti kezelésbe került például annak idején a szociálpolitika legfontosabb intézményrendszere, a társadalom biztosítása. Ez ellen a szakszervezet sem tiltakozott. Ám, kiderült hogy a korábban helyesnek tűnő intézkedés nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket, s a szorosan vett állami feladat nem társadal- masodott egy lényegében adminisztratív intézkedés hatására. A helyzet inkább bonyolultabbá vált. Sajátos kettősség alaikult ki, amely nem vált javára sem az állami irányításnak, sem a formális gazdának, a szakszervezetnek, de nem használt a társadalombiztosításnak sem. Az eltelt néhány esztendő tapasztalatai nemcsak a szakembereket, ha- j nem a laikusokat is erre a felismerésre vezették. A közvélemény elégedetten nyugtázta tehát a korrekcióra tett javaslatot, kerüljön minden a legilletékesebbek kezébe. A módosítás elhatározásának tényét ás örömmel fogadta, mert újra bizonyítékot látott arra, hogy le tudjuk vonni egy helytelennek bizonyult korábbi intézkedés konzekvenciáit, nem igyekszünk csalhatatlannak mutatkozni. Túl az intézkedés eme elvipolitikai és morális rezonanciáján, a szociálpolitikai tennivalók állami irányításának rendezése rendkívül fontos és aktuális feladat. Abból kell kiindulni, hogy az életszínvonal alakulása szempontjából a munka alapján járó díjazás és a szociálpolitikai keretek között biztosított általános ellátás a legfontosabb. Ha ez így igaz — márpedig érvényéhez nem férhet kétség — i akkor rendkívül fontos a két terület összehangolt fejlesztési koncepciójának kidolgozása, a rendelkezésre álló | anyagi lehetőségek leghatékonyabb felhasználása. A jelenlegi munkamegosztás, amely döntő állami feladatokat bíz tömegszervezetre, nem biztosíthatja az összehangolt fejlesztést és a hatékony felhasználást. Ez az érem egyik oldala. Ami pedig az eredeti szakszervezeti feladatot jelentené, mármint a megfelelő társadalmi ellenőrzés megvalósítását, a dolgozók érdekeinek képviseletét, hogyan funkcionálhatna, amikor a szakszervezetnek saját magát kelleng vétóznia és ellenőriznie? A kettősségnek csak egyetlen következménye lehet a terjedő bürokrácia. A szociálpolitika egységes állami irányításának helyreállításával fontos rendező elvek érvényesülhetnek és az elvek kitűnő gyakorlatokban kamatozhatnak valamennyiünk javára. Mód nyílik a szociálpolitika egységes irányítása feltételednek biztosítására. Létre lehet hozni azokat az előfeltételeket, amelyeknek áldásos hatására hasznosabban, termékenyebben lehet felhasználni a rendelkezésre álló pénzt, energiát és kapacitást, egyszerűbbé és gyorsabbá lehet tenni a szociálpolitikai ellátást, a társadalombiztosítást. Magyarország felnőtt és serdülő lakossága jelentős része tudja saját keserű tapasztalatai alapján, hogy milyen tekervényes útjai vannak mindannak, amit a köznyelv SZTK-ügynek nevez, talán maga sem hiszi, hogy másként is lehet. Bizonyára lehet. A szociálpolitikai irányítás korszerű és halaszthatatlan reformja sikerének egyik biztosítéka éppen az, hogy a szakszervezet, mint tömeg- szervezet, mint a dolgozók szervezett érdekképviselete a jövőben valóban eredeti funkcióját gyakorolhatja. A dolgozók érdekeit képviselheti, megfelelő befolyással rendelkezve a szociálpolitikai fejlesztésre vonatkozó elgondolások kialakításában, végrehajtásában. Egyszóval az ügy a helyére kerül. Ez a bölcs, de olykor elfeledett józan és racionális rendezési elv érvényesül akkor, amikor majd a szociálpolitikai, munkavédelmi tennivalók a megfelelő állami szervek hatáskörébe kerülnek. Soltész István Felszerelések, szerszámok a dijak között... Jelentős támogatást kapnak a megye legjobb műszaki-technikai szakkörei * Ä közelmúltban telt le annak a pályázatnak a benyújtási határideje, amelyet a megyében működő műszaki-technikai szakkörök számára hirdetett meg az év első részében a megyei művelődési központ. Mint a felhívásból kiderült, részt vehet a pályázaton minden művelődési intézmény, amelyben barkács-, modellező, elektrotechnikai, híradástechnikai, illetve egyéb műszaki szakkör működik, s tevékenysége megfelel a kiírásoknak. Tehát rendelkezik önálló szakköri helyiséggel; legalább nyolc állandó tagja van, akik kéthetenként részt vesznek a foglalkozásokon; munkaterv szerint végzik feladataikat, ezekről szakköri naplót vezetnek, s minimum egy szaklapot vagy folyóiratot járatnak. A legjobb eredményt elérő közösséget, amelynek távlati tervei is értékes munkáról győzik meg a pályázatot elbíráló szakembereket, jelentős támogatásban részesítik. A pályázat feltételeinek legjobban megfelelt szakkör 8 ezer forint értékű felszerelést, szerszámot kap a meghirdető megyei művelődési központtól. Ugyancsak értékes szakköri eszközökkel jutalmazzák a további ltét helyezést elérő közösség tagjait is. ^ Kopogtattam egy szb-titkárnál A szakszervezeti bizottság titkárát kerestem a petőfibá- nyai vegyesüzem központjában. — Idehaza van — mondja munkatársnője az előszobában —, csak éppen a főmérnökkel tárgyal a folyosó végén. Mindjárt szótok néki...! S mielőtt értesítené, s érdeklődne vissza jöveteléről, beljebb tessékel. A titkár asztala teli, s teli iratokkal... — Vajon mi foglalkoztatja most? — kérdem az szb-tit- kárt. Dóra Miklóst, amint előkerül, s leül velem szemben. — őszinte leszek — válaszolja —: a balesetek miatt mérgelődöm! Bosszankodom, mert ahelyett, hogy javulást tapasztalnék, megint romlott a helyzet. Különösen az asztalosipari körletben. Pedig elhiheti, hogy a lelkemet kiteszem! Mégsem használ. A munkavédelmet egyszerűen nem veszik elég komolyan. Baj van sajnos még az idősebb szakikkal is: sokszor könnyebb a szívüknek, ha biztonsági felszerelés, szemüveg, bakancs, vagy kötény nélkül dolgozhatnak. Bravú- roskodnak-e, vagy lezserked- nek, nem tudom, de az biztos, hogy rosszul teszik! S az a legszomorúbb, hogy a vezetőik sem mindig jobbak! Olykor egy-egy sürgető •eunkanal éppen ők azok, akik a legszükségesebb védelemről is megfeledkezve csak a kijelölt feladatot emlegetik! Ezért fáj annyit a fejem, ezért kell néha olyan szigorúnak lennem, hogy szinte megsértődnek a legjobb barátok is ... Pedig igazán megérthetnék, hogy nem lehetek elnéző, hiszen csak munka- és egészségvédelemre több mint százezer forintot költöttünk ebben az évben, s lám, alig van értelme ... 1 Mondja, mondja — és dohog. Közben cigarettával kínál, rágyújt maga is. A dohány valahogy lecsillapítja, észrevehetően megnyugtatja. — Egyébként sok és szerteágazó itt is a munka, gyakran azt sem tudja az ember, hogy mihez fogjon. Elég sűrűn kopogtatnak sérelemmel, panasszal, orvoslásért, tanácsért. Szerencsére nem nagy ügyek ezek, a legtöbb esetben azonnal, vagy pár percen belül megválaszolhatók, elintézhetőik. Néha azonban kényesebb dolgok is akadnak. Például italozó férje ellen „lázadozik” a feleség, családi kérdésekbe kérnek beleszólást, ami nem könnyű. Vagy itt van, mondjuk, az a verekedés, amit egyik külső munkahelyünkről jelentett a közelmúltban a bizalminik. S sorolhatnék még egy csomót, amelyekkel kapcsolatban az intézkedést tőlünk várják. — Mi volt az idén a legnagyobb panasz? — Azt hiszem, hogy a kazánüzemieké. Még a televízióhoz is írtak! Bérügyben reklamáltak, sérelmesnek találták, hogy amíg másutt egy- hét .forintos műszakbéremelést kaptak, nékik, a kazán- üzemieknek nem adtak semmit ... Az igazság persze az, hogy a kazánüzemben korábban volt fizetésrendezés, s ezzel lényegesen jobb helyzetbe kerültek már akkor, mint mások. Pontosan a feszültségek enyhítéséért került sor a többi munkahelyek bérjavítására is,.. — Nők, fiatalok elégedetlenkedtek-e? — Nincs tudomásom róla. S aligha van valamilyen nagyobb sérelmük, hiszen a helyzetüket nálunk is állandóan szem előtt tartjuk, s szinte megkülönböztetett módon vigyázunk rájuk... No, de ne csak panaszkodjunk, beszélgessünk másról is! S miközben a beszélgetés fonalát próbálja derűsebb irányba gombolyítani, papírjai között keresgél. Aztán az egyik dossziéból előkerülnek az idei munkaversennyel kapcsolatos feljegyzések: — 40 brigádot indítottunk az idén — magyarázza —, valamivel kevesebbet, mint tavaly, mert közben átszervezések voltak itt is. A kevesebb azonban, úgy látszik, több lett! Bizonyság erre, hogy az eredményterv öt százalékos túlteljesítéséből adódható 315 helyett, a vállalásukat megtetézve már augusztusig 566 ezer forintos többlethez juttatták üzemünket! ladekii az embereket a mun30 ezer forint Apc község fejlesztésére Kommunista szombat a Qualitálnál (Horváth Attila telex jelentése.) Ebben az évben immár másodszor szervezte meg a Qualitál Vállalat KlSZ-bi- zottsága a kommunista szombatot. Szombaton a vállalat dolgozói közül 681-en tettek eleget vállalásaiknak. A műszak 6 órakor kezdődött és a különböző munkahelyeken a politikai, társadalmi és gazdasági vezetők jelenléte növelte a jó hangulat kialakulását. A kommunista műszak termelési értéke mintegy 350 ezer forint, amihez a vállalat KISZ-fiataljai is — majd 300-an — hozzájárultak. így az őáltaluk termelt értékből felajánlottak 30 ezer forintot az Apc községi KISZ-klub, napközi otthon és iskola fejlesztésére. De ezen felül 10 ezer forintot a Vietnamban épülő szakmunkásképző intézet támogatására fordítanak. Űj kooiai*ezeíé!< cpu! ^zwTialombaítá« A Dunai Kőolajipari Vállalat jelentős anyagi befektetéssel új, évi 3 millió tonna teljesítményű atmoszférikus és vá- kuumdcsztiilációs üzemet épített. Itt dolgozzák fel a „Barátság II.” kőolajvezetéken érkező nyersolajat. (MTI Foto — Jászai Csaba.) Két vállalat — egy szerződés A Mátraalji Szénbányák és a Gagarin Hőerőmű megállapodásáról Az ünnepi hangulat elmúlt, a szürke hétköznapok jöttek a helyébe. De a díszes kiállításéi szerződés ott található mindazoknál, akik tehetnek a végrehajtásáért. Ennek a szocialista szerződésnek egyik szokatlan vonása, hogy ?azt két szomszédos vállalat hozta létre. Olyan két vállalat, amely egy területen, egy célért dolgozik: a Mátraalji Szénbányák és a Gagarin Hőerőmű Vállalat, illetve az előbbinek a Visontán működő Thorez Külfejtéses Bányaüzeme. A kérdés önként adódik: miért kell két egymás mellett élő partnernek írásban rögzített megállapodást kötnie? önámítás nélkül mondták ki az igazságot azok, akik aláírásukkal erősítették meg a szerződést. Miután két önka és vonzódnak a tanuláshoz is. A tavalyihoz hasonlóan, az új oktatási évben is 270—ofS0 dolgozó vesz részt tanfolyamainkon, s természetesen „iskolapadba” ülnek megint szakszervezeti aktíváink, bizalmiaink is. —■ Milyen segítséget kaptak még az idén a szakszervezeti tagok? — Közel 27 ezer forint összegben adtunk a rászorulóknak szociális segélyt, s mintegy kilencvenen részesültek kedvezményes üdülésben ... Az üdültetésnél sajnos nagy gondunk, hogy a SZOT-tól elég kevés beutalót *kapunk, a nyári főidényre pedig szinte alig. S a jászszent- andrási víkendtelepünkön levő házacska sem sokat javíthat a helyzeten... Megpróbáljuk azonban majd bővíteni ezt a kis üdülőt például a kommunista szombatok bevételének egy részéből is, s ha lényeges változást nem is érünk el, mindenesetre módot teremthetünk legalább arra, hogy a jövőben Jászszentandráson már mind a 'három műhelybizottságunk rendelkezhessék egy-egy olyan lakrésszel, amelyben a dolgozóik nyugodtan pihenhetnek ... S miközben így tervezget a titkár, homlokán teljesen kisimulnak a ráncok, élénk tűzbe lobban a szeme, s láthatóan még sok mondandója lenne. Am topogtatnak az ajtaján, ügyes-bajos dolgával egy kőműves jön — s ez kizökkenti a témájából. Én meg búcsúzom is, hogy ne zavarjam az újabb beszélgetést ... Gyesi Gyuls álló vállalat folytat termelő tevékenységet egymás mellett, bármennyire is azonos a céljuk . Visontán, érdekeik nem mindig esnek egybe. Ebből következik, előfordultak nézeteltérések is, olykor mellébeszéltek, egymásra hárították a felelősséget, kifogásokat kerestek és találtak, amikor mulasztásaikat kellett takargatniuk. A cél pedig ismert: jövőre meg kell történnie a vison- tai beruházás teljes befejezésének. Miután sok-sok milliárd forintot áldozott erre államunk, nem közömbös senkinek, milyen hatékonyan dolgozik majd az erőmű és a bánya. Az sem közömbös, hogy a beruházás kitelik-e azokból a forintokból, amelyeket kikalkuláltak a tervezők és megadtak az illetékes szervek. A most megkötött szocialista szerződés ezeknek a feladatoknak a hiánytalan teljesítéséért is szavatosságot vállal. Ahhoz, hogy a teljes beruházás avatása jövő április 4- én megtörténhessen, még sok mindent kell tenni. Bízvást számít tehát a két vállalata szocialista brigádokra, amelyek eddig is teljesítették a kötelességeiket. De most még többre törnek a szerződő felek. Olyan színvonalon akarják végrehajtani a feladataikat, hogy elnyerhessék a kiváló vállalat címet. Az üzemeltetés magas szintjének biztosítására tizennégy. pontban rögzítették a tennivalókat. Kezdődnek ezek a tervezettnél nagyobb mennyiségű szén szállításával, folytatódnak a salak és a pernye elhelyezésének jó megoldásával és a szükséges ipari víz mennyiségének biztosításával. Figyelemre méltó része g szerződésnek az a törekvés, hogy a két vállalat egymás tevékenységének gazdaságosságát sem hagyja figyelmen kívül: ötletet ad a másiknak, ha ilyenre rábukkan. Általában máshol nem tekintik fontosnak a nem közvetlenül termelési feladatok ilyen vagy olyan végrehajtását az üzemek. Ugyanezt most nem mondhatjuk el a szerződő két vállalatról. Üt és vasút műszaki minőségének fenntartása, a csatornázás, a belső és térvilágítás, a fűtési igények kielégítése: mind ott szerepel a szerződés .pontjai között. Még olyan megszorítással is, hogy ezekre a tennivalókra mindén óvbén tervet készítenek november 30- ig. Az intézkedési terv tehát amolyan szerződéskiegészítés lesz, amely az erőmű és a külfejtéses bánya fennakadás nélküli üzemeltetését szavatolja — évenként megújuló formában és tartalommal. Hogy az intézkedési terveket mindig és mindenki komolyan vegye, előre gondoskodtak arról, hogy azokat a szocialista szerződés mellékleteként kezeljék mindig. Azokról is gondoskodni kellett, akik az elképzeléseket megvalósítják: a munkásokról, az emberekről. A két vállalat tehát elhatározta, hogy közös erőfeszítéseket tesz dolgozóik üdültetésének, hét végi pihenésének jobb színvonalon' történő biztosítására. Többek között a markazi tó kínálta lehetőségeket igyekeznek közösen kihasználni. De ugyanígy a lajosházi és a mátrai üdülőhelyek is sorra kerülnek. Közös kulturális rendezvények megtartására törekszenek, de szorgalmazzák azt is, hogy Gyöngyösön mielőbb megépüljön az új művelődési ház, amelynek költségeihez a két vállalat jelentős mértékben hozzájárul. Az már természetes ezek után, hogy az Energia Sportegyesület ezentúl a két vállalat dolgozóinak mozgásigényét, sportolási vágyát szolgálja. A sporttelep fejlesztését is közösen vállalják a jövőben is. Mondják: a papír mindent kibír. Ez a kétkedésekkel teli megállapodás nem vonatkozhat a mostani szocialista szerződésre, mivel itt két olyan vállalat nyújtott segítő kezet egymásnak, amelyeknek célja azonos: a visontai beruházás hiánytalan befejezése és az ottani létesítmények biztonságos és gazdaságos üzemeltetése. Egymás támogatása nélkül erre képtelenek. Tényeket és reális feladatokat rögzítettek tehát írásban, de olyan szándékkal, amelynek segítségével most csakugyan mindenki jól jár: az egyének és a kisebb, nagyobb közösségek is, egészen népgazdaságunk teljességéig. Ez a szocialista szerződés tehát nem formaság, nem a divat szülötte, hanem azonos érdekek megnyilatkozása. Ezért alapos, körültekintő, biztonságos és célratörő. G. Molnár Ferenc
