Népújság, 1972. szeptember (23. évfolyam, 206-231. szám)

1972-09-16 / 219. szám

Árusítás - eladó nélkül ineket, iparcikkeket, alkat­részeket ugyancsak automa­T Közszájon forog egy vicc mostanság. Eszerint negyven év után hazalátogat Ameri­kából egy öreg üzletember. Kiszáll a vonatból a Keleti pályaudvaron és meglát egy automatát, amely halászlét kínál. Bedobja a tízforintost, megnyomja a gombot. Sem­mi. Előkotorász még egy tí­zest, Semmi. Megcsóválja a fejét: ügyes... Nagyon ügyes! Eddig a vicc. Az automa­ták azonban a valóságban is gyakran rosszak. Még jó, ha a pénzt visszaadják. Az ok: a forgalomban lévő automa­ták mintegy egyharmada megérett a kiselejtezésre: ezeket a kísérleti időszakok kezdetén külföldön vásárol­tuk, ott azóta megszűnt a gyártásuk, nincs alkatrész a javításukhoz. Emellett arra is van példa, hogy a korsze­rű, új automata is elromlik, és bizony a szerelők olykor kisebb hibákat sem tudnak gyorsan megjavítani, elsősor­ban a készülék működésé­nek hiányos ismerete miatt A fogyasztó, aki gyors, jó kiszolgálást vár az automa­táktól, nem is gondolná, hogy mi minden akadályoz­ta kereskedelmi alkalmazá­sának terebélyesedését. Pél­dául a korábban importált — eldobható — poharak, tányérok, evőeszközök ma már hazai gyártásból besze­rezhetők ugyan, ám az itt­hon gyártott műanyag po­harak sokszor össze tapad­nak, lassan esnek le az ital­kiadó nyílásba, ezért gyako­ri a melléfolyás, az üzemza­var. Kísérleteznek import alapanyag felhasználásával, de az egyes automatákhoz szükséges, speciális, gyorsan oldódó nyersanyagok — ka­kaó, tej- és levesporok, ször­pök stb. már hazai gyárak­ban készülnek. Itt említjük meg, hogy az automaták gyorsabb terjedését, az áru- választék bővítését szolgál­ja a nagyobb értékű (5, 10 forintos) pénzérmék beveze­tése is. Valamivel több, mint 600 automatánk van; bruttó ér­nak. De mar az első hetek­ben négy használt autót ér­tékesítettek a volt tulajdonos megbízásából a gyöngyösi Autószövnél. Olyan új tevé­kenysége ez a ktsz-nek, amit még az ügyfelek sem szoktak meg. Elég kényelmetlenül kez­dődik az egész, az bizonyos. Ha valaki a szövetkezet út­ján akarja értékesíteni az autóját, akkor előbb be kell mennie Egerbe, ahol a me­gyei rendőrkapitányságon le­veszik az autó rendszámát. Aztán kap egy papírt, annak birtokában leautózhat Gyön­gyösre. Ez egy nap. Mi van akkor, ha néhány nap eltel­tével a szövetkezettől mégis visszaveszi a kocsiját? Ismét mehet Egerbe a rendszámért. Ez megint egy nap. Az autót egy szakmai zsűri nézi át az Autószövnél. Rész­letesen, alaposan, megállapít­va a karosszéria, a motor és a villamos berendezés álla­gát. Majd mindent egybevet­ve százalékban fejezik ki az autó értékét. Legutóbb egy 408-as Moszkvicsot vitt be a gazdá­ja a Vöröshadsereg útján le­vő telephelyre. Megállapítot­ták róla, hogy közel ötven százalékos az értéke. Az ere­deti ár és a pillanatnyi hely­zet alapján közölték: megér 47 ezret a kocsi. Ha akarja a tu'aj dón os, akkor annyiért ott hagyh^' a a te'e'en a ko­csit. Am-.kor gaz ’í"a talál a Moszkvics, az árát .átvehe1: Megadják a léi Sségé annak is ' hogy áronnál, kész­pénzért á.veszik az autót, ha így kívánja a tulajdonosa. De — ahogy ez minden bizo­mányi üzletnél szokás —, a készpénzes ár mindig alacso­nyabb, mint a bizományi. lékük 40 millió forint. A leg­többet az Utasellátó Válla­lat kezelésében találjuk, de szövetkezetek, tanácsi és ál­lami kereskedelmi vállala­tok is árusítanak már auto­maták segítségével; sőt öt- venre becsülhető az iparvál­lalatok — például a Győri Vagongyár — által használt gépek száma. Mintegy 400 automata hideg és meleg italt, 100 ételt, 50—50 bélye­get és levelezőlapot, illetve egyéb árut (cukorkát, ciga­rettát, stb.) árusít. A vállalatoknak sem rossz üzlet a gazdaságosan elhe­lyezett, gondosan üzemelte­tett automatasor. A 600 au­tomatával — a jelenleg adott körülmények figyelembe vé­telével — évente mintegy 60 millió forintos forgalmat le­het lebonyolítani, 12—13 millió forintos nyereséggel. De ha vásárlókra gondo­lunk, az eddiginél teljesebb ellátásra, akkor még inkább arra szavazunk, hogy le­gyen több automata. Persze, ott, ahol az a legcélszerűbb: nagy forgalmú közlekedési csomópontokon, üdülő- és kirándulóhelyeken, pályaud­varokon, aluljárókban, ipa­ri üzemekben és iskolákban, egyes üzletek utcai frontján stb. Természetesen az auto­mata-kereskedelem gazdasá­gossága tartósan csali úgy ér­hető el, ha a gépek valóban egész évben működnek, az egyenletesen nagy forgalmú helyeken, például pályaud­varokon, aluljái-ók'ban, üze­mekben. Az idény jellegű igények kielégítésére elhe­lyezett automatáknál csak altkor várható maximalis gazdaságosság, ha az évszak­tól függően, váltakozva két, vagy több helyen üzemelte­tik azokat. Nyáron például kempingekben, üdülőhelye­ken, télen — mondjuk — az egyetemeken, vagy téli ki­rándulóhelyeken. Magától értetődően az is jó lenne, ha a kiskereskedelemben egyes napi élelmiszereket, különö­sen tejet és péksüteményt, dohányárukat, bizonyos il­latszer és kozmetikai cikke­ket, palaokos italokat, fii­nak: Aztán magyarázzák: tu­lajdonképpen szolgáltatást nyújtanak az ügyfeleknek. Azzal a reménnyel, hogy en­nek segítségével is bővül a szervizre, javításra várók so­ra. Hiszen természetes vele­járója az ügyletnek: ha va­lami hiba is akad az autóban, azt megjavíttatja a tulajdo­nos. Rossz kocsit senki sem akar eladni, mert az senki­nek sem kell. Annyi biztos, aki itt vesz használt autót, nem kell attól tartania, hogy pórul jár. A járművet szakemberek vizs­gálják át, szinte az utolsó csavarig. Jól megnézték, mi­előtt kimondták volna, meny­nyit ér. Annyi előnyt is élvez a szövetkezet ügyfele, hogy ke­vesebb átíratási díjat kell be­fizetnie, mintha börzén ven­né a kocsit. A vevőnek tehát minden­képpen előnyös az Autószöv- re bíznia magát. És az eladó­nak? Kényelmes, mert neki nem kell kiállnia a placcra, ücsörögni és várni a jó sze­rencsét. Az alkudozás olykor kínos perceitől is megkíméli magát. Persze, a szövetkezet­ben is alkudhat, ha ehhez van kedve. Miután szabad áras a használt autó, itt is megegyezésen múlik, meny­nyit kaphat érte a volt tu­lajdonos. A gyöngyösi Autószöv né hány hónappal ezelőtt kezd­te meg új telepén, a Kenyér gyár u:.cában az új autók ga­ranciális javítását, most pe­dig a régi központban a hasz­nált autók adás-vételét. Ezzel is kényelmes körülményeket teremtve Gyöngyös és kör­nyéke autósainak. ífftnf) táík útján értékesítenének. Sokféle érv szól az auto­mata-kereskedelem mellett. Az egyik legdöntőbb: 1971— 75 között — a tervek sze­rint — a kereskedelem áru­forgalma mintegy 38—40 százalékkal növekszik. Ugyanakkor a boltok üz­letek száma 10—12 százalék­kal és a bolthálózat alapte­rülete is csak 20 százalékkal bővül. Nyilvánvaló, hogy az automata kereskedelem ható­körének kiszélesítése sokat javíthatna az ellátás színvo­nalán, elsősorban ami a gyors, célszerű vásárlást il­leti. Szakemberek figyelemre­méltó számításai szerint 1971—75 között mintegy 4000—4200 automata gép üzembe állítása lenne célsze­rű. A várható kiselejtezése­ket figyelembe véve, így a tervidőszak végére mintegy 4500 gép állna a fogyasztók rendelkezésére. Ilyen gép­parkkal 1975-ben 0,5—0,6 milliárd forintos forgalmat lehetne lebonyolítani, első­sorban olyan helyeken, ahol a forgalomhoz képest nincs elég üzlet, vagy ahol állan­dó üzletet nem gazdaságos létesíteni. Az eddigi üzemel­tetési tapasztalatok szerint a csoportosan elhelyezett auto­maták forgalma, gazdaságos­sága, kezelése, szervizellátá­sa kedvezőbb, mint az önál­lóan elhelyezetteké; éppen ezért általában 5—8 különfé­le — a fogyasztói igényeket figyelembevevő — gépből álló automatasorok kialakí­tása látszik célszerűnek. Rengeteg egyéb gond, probléma is van még ter­mészetesen. Nevezetesen, hogy vajon egy, vagy több' vállalat kezelésében legye­nek az automaták; egy vagy több szolgáltató vállalat in­tézze a gépek szervizelését; az au tomata kezelők csak kereskedők legyenek-e, vágj' a gépekhez értő szakembe­rek is egyszemélyben és így tovább, és így tovább. Mind­ez adhat okot a vitára, ám azon már nem szabad vitat­kozni, hogy kellenek-e na­gyobb számban kereskedel­mi automaták, még akkor is. ha bizony sok pénzbe ke­rülnek. Az eladó nélküli árusítás gyakran jobb a vásárlónak, hasznosabb a népgazdaságnak; természe­tesen ott, ahol megvannak az adottságok. Ezeket az adott­ságokat kell kihasználni. H. Gy. Szeptember közepén általá­ban még az idei feladatok foglalkoztatják az embere­ket üzemeinkben is, az év soron következő, befejező hó­napjainak sikeréért iparkod­nak... Néhol azonban már túl vannak ezeken a gondo­kon, s mondhatni, hogy: a jövőben járnak. Többé-ke- vésbé ismerős a közös mun­ka folytatása, a következő esztendő programja, ami két­ségtelenül előnyt jelent a to­vábbiakban. Előnyt, „fórt” — mint aho­gyan vallotta ezt a napok­ban folytatott beszélgeté­sünk alkalmával Gömöri István is a pefőfibányai gépüzemben S amikor a piackutatásra terelődött a szó, mosolyogva mondta az üzemvezető, hogy a munkának még csak utána sem kell járni, hiszen csak úgy jön, magától... Bizonyságképpen pedig egy vaskos aktacsomóból so­rolta is a megrendelőket, a régi partnereket, akiknek az eddigiekben már ugyancsak módjuk volt megismerni a petőfibányaiakat, s a vei üli szembeni bizalmuk változat­lan. — Jászberényi Aprítógép- gyár, Üvegipari Művek, Ma­gyar Villamos Művek — ol­vasta egymás után a cége­ket. — Ä herényieknek kü­lönféle vasszerkezetek kelle­nek, az üvegiparnak a nógrá­di központi gépüzemükhöz kémek egy új csarnokot, a villamosipariaknak pedig 6500 tonnányi távvezeték- oszlop kell. Kereken kétezer­rel több, mint az idea —ma­Mii hinálnali ezért a kocsiért? A gyöngyösi Autószöv használt gépkocsikat ad és vesz Nagyon a kezdetén van- Jó üzlet ez a szövetkezet- inak még az új vállalkozás- nek? A kérdésre kissé bi­zonytalan nem-mel válaszol­Őszi munháli Foraszlán A nap még melegen süt, jó idő van a kukoricát törő asszonyokra. A poroszlói November 7. Termelőszö­vetkezet az idén 747 holdon vetett kukoricát. Az időjá­rás kedvező volt, s így bőségesnek ígérkezik a ter­més. A kézi törést a na­pokban kezdték meg, de hamarosan a gépek is se­gítenek a betakarításban. Az aratás óta folyamatosan készítik elő a talajt az őszi vetés alá. Sebők Kálmán, a po­roszlói termelőszövetkezet dolgozója, immár 11 éve részt vesz a talajelőkészítő munká­ban: most Fehéraklán szánt a ősziek alá. (Foto: Tóth Gizella) Már a jövőben járnak gyarázla. — Aztán, majd el­felejtem: egyebek mellett 15 millió forintnyi gázmunká­nál is számítanak ránk! So­kat persze nem mertünk vál­lalni, eléggé óvatosak va­gyunk, mert a vállalat „házi” igényei is meglehetősen na­gyok, elegendő csupán Vison- tára gondolni... Egyébként 130 milliós árbevétellel szá­molunk már jövőre, s remél­jük: meg is lesz! Ilyenfélékről hall az em- ben Petöfibányán, s hason- lóakról értesülhet Egerben a Finommechanikánál — IV. ötéves tervünk sze­rint jövőre 105 millió forin­tos árbevételt szeretnénk — mondta Gál János, a Heves megyei Finommechanikai Vállalat főkönyvelője. — Ezen belül 64 milliót áru­termelésből várunk. A prog­ram csalenem háromnegyede pedig máris biztosított... Orvosi bútorokra, vérterápiás szerelékekre van nagyobb összegű megrendelésünk az OMKER-től és a Medicortól, s az ideivel azonos nagyság­rendben, 132 garnitúrát szál­lítunk a kozmetikai szalon­berendezésekből a Szovjet­unióba. Ugyancsak ez utóbbi helyről érkezett egy 10 mil­lió forintos igénybejelentés polietilén kesztyűinkre, s a lakosság számára készítendő badogosipari termékeinkre is forint értékben a békési, borsodi, csongrádi, valamint a „szőkébb hazánkban” mű­ködő nagykereskedelmi vál­lalattal ... Ami a. piackuta­tásunkat illeti: szervezett, kereskedelmi osztályunk rendszeresen foglalkozik ve­le. Többi között szovjet ex­portunk is ennek köszönhe­tő! Időről időre bővül a piaca az Egri Bútoripari Szövetke­zetnek is. Mint az asztalos­szövetkezetben Palotás László elnöktől és Kelemen Istvánná főkönyve­lőtől megtudtuk: tavaly 36, az idén 40 partnerrel álltak kapcsolatban, jövőre pedig már 46 bútorüzlet számára szállilanak. Az üzleteket külön is hangsúlyozták, miután most először: már nemcsak az egyes kiskereskedelmi válla­latokkal, szövetkezetekkel, hanem azok boltjaival is szerződtek. — Jobban számíthatnak így ránk a kereskedők, ke­vésbé csalódnak a fogyasz­tók — magyarázták. — Az igényeket egyébként jó elő­re felmértük, • s személyes felkeresésünk, tárgyalásaink alapján szeptemberben már el is küldhettük a szerződés- tervezetünket valamennyi üz­letfelünkhöz, jóváhagyásra. sza is érkeztek az okmá­nyok, s hozzákedzhettünk jövő évi programunk kiala­kításához. Eszerint 1973-ban 7000 gyermekheverőt, 2400 „Eger” fotelt és 3600 „Jutka” tanulóasztalt gyártunk a 46 szerződés alapján. Különösen a tanulóasztalok iránt nőtt mega kereslet, de általában elégedettek vagyunk a többi megrendeléssel is. örömmel tapasztaljuk, hogy mind na­gyobb a sikere a közvetlen szállításnak, mindenütt tet­szik az ingyen fuvar, s ter­mészetesen továbbra is újabb segítséggel próbálunk a ve­vők kedvében járni. így fo­gadtuk most például a Szé- csényieknek azt a kívánságát is, hogy készítsünk számuk­ra 80 sezlont, ami különben nem tartozik a profilunk­ba... Szerencsére egyre könnyebb a dolgunk, mert nemrég sikerült végre új csarnokkal bővíteni üzemün­ket, további korszerű gépe­ket vásároltunk a termélő- kapacitás növelésére. A kéré­sek teljesítésével tehát: sem­miképpen sem maradunk adó­sak! Három üzem — három helyzetjelentés. S tapasztala­taink ha nem is általánosít­hatók — mindenesetre bizta­tóak. Vállalataink előre te­kintenek, idejében „alapoz­nak” ahhoz, hogy később ne érjg őket kínos meglepetés. S ez — így is van rendjén! (gyóni) Gzerzödbiuk mar 5,4 millió A hóm© közepére aztán yiss- 1812. szeptember Ifi,, \

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents