Népújság, 1972. szeptember (23. évfolyam, 206-231. szám)
1972-09-16 / 219. szám
kedvező fogadtatás VILÁGSZERTE kedvező visszhangot váltott ki az a történelemkönyvekben Is helyet igénylő bejelentés, amely szerint a Német Szövetségi Köztársaság és a Lengyel Népköztársaság kormánya „nagykövetséget létesft Bonnban és Varsóban és a közeljövőben nagyköveti rangban kinevezi képviselőjét... A világsajtó szinte egyöntetűen állapítja meg, hogy a lépés új, fontos fejlemény, amely Európában és ennek nyomán világviszonylatban is meggyorsíthatja az enyhülési folyamatot. Ez a csaknem teljesen egységes állásfoglalás valami nagyon fontosat érzékeltet: azt, hogy ma már azok a körök sem engedhetik meg maguknak az ilyen pozitív lépések nyílt elítélését, amelyek a legszívesebben fanyalogva kommentálnák a hírt. Nem vitás, hogy — Bonnban és másutt is — akadnak tekintélyes személyiségek és csoportok, akik és amelyek igyekeznek akadályokat gördíteni a lengyel—nyugatnémet közeledés útjába. De nyílt sisakkal ezt már nem lehet, vagy legalábbis nem ajánlatos megtenni. A várható mesterséges akadályokon kívül éppen elég természetes buktató maradt, hiszen a második világháború és a hidegháború esztendei az örvendetes változások ellenére sem múltak el nyomtalanul. Erre Utal a Frankfurter Rundschau című nyugatnémet lap, amikor emlékeztet arra, rögös a normalizálódás útja, még sok akadályt kell eltávolítani, de Olszowski lengyel és Scheel bonni külügyminiszter „sikeresen tevékenykedett”. A másik nagy frankfurti lap, a Frankfurter Zeitung szerint a két miniszter „kerülte a bombasztikus beszédeket, nem csigázta fel előre a közvéleményt és alig másfél nap alatt elvégezte nehéz munkáját.” Ez az utóbbi megállapítás persze kiegészítésre szorul. A Bonn és Varsó közötti egyezmény aláírása óta három hónap híján két esztendő telt el. Olszowski és Scheel csak azért végezhette el másfél nap alatt a munkát, mert az elmúlt, viszonylag hosszú időszak során a Lengyel Népköztársaság — a Szovjetunió és a többi szocialista ország aktív támogatásával — egyetlen percre sem szűnt meg küzdeni az egyezmény betűjének és szellemének valóra vál- tásáért. MIND LENGYEL—NYUGATNÉMET, mind Összeurópai viszonylatban még sok minden • hátra van. De azoknak, aki sokat szenvedett kontinensünk biztonságáért harcolnak, már van mire elégtétellel visszanézniök. Szovjet-iraki tárgyalások Péntek e*tí külpolitikai kommentárunk Összeesküvés Chilében Salvador Allende, chilei elnök csütörtökön a miniszter tanács rendkívüli ülésén leleplezte azt az összeesküvést, amelyet ő „szeptemberi terv”-nek nevezett el, és amelynek célja a baloldali koalíciós kormány megdöntése volt. Allende hangsúlyozta, hogy az összeesküvés ösz- szes részleteiről tudomása van, de azokat a nyomozás érdekében még nem fedi fel. Mint mondotta az összeesküvés célkitűzései között szerepelt a többi között: szállítási sztrájkok szervezése, hogy ezzel megnehezítsék az ellátást, utcai zavargások szervezése, a vasutak és a távközlési vonalak részleges megrongálása, provokációk szervezése a hadsereg ellen a szeptember 19-1 hagyományos katonai parádén. A „szeptemberi terv” kiterjedt a Bolíviában emigrációban élő vodt hadsereg-főparancsnok Arturo Marshall hazahozatalára is és bizonyos, a jobboldallal együttműködő személyek megszöktetésére is. Vitallj Borovszkij, a moszkvai Pravda kommentátora szerint ez az öszeeskü- vés újabb lépése a Kennecot Copper Corpor at ionnak és a vele együttműködő reakciós köröknek, hogy befagyasszák a chilei vállalatok folyószámláit az amerikai bankokban Két amerikai hír margójára heonyid Brezsnyev, az SZK.P Központi. Bizottságának főtitkára, Nyikolaj Pod- gornij, a Szovjetunió legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke és Alekszej Koszigin, a Szovjetunió Miinisztertaná- ■csának elnöke pénteken a Kremlben találkozott Hasz- száu Albakr jraki elnökkel, aki csütörtökön hivatalos látogatásra érkezett Moszkvába. A tárgyalások során a felek megerősítették azt a kölcsönös törekvésüket, hogy a jövőben is szilárdítják és fejlesztik a birátsógot a á'zovjeturtió és Irak népeinek sokoldalú együttműködésére. A baráti, szívélyes hangulatú tárgyalások alátámasztották, hogy teljes a megértés a felek között, a megvitatott kérdésekben. Tegnap jutott cl hozzánk a New Yorkban magyar nyelven megjelenő AMERIKAI MAGYAR S/Ó augusztus l?-t száma. A hatadó alapáilású lap első oldatán hatalmas betűs címmel — Veszélyben a lap! — SOS-t kiált olvasóihoz, A lap válságos helyzetben van! Annyi pénz sem jött össze az utolsó hetekben, amennyi a kiadásokat fedezné, az utolsó három lapszám csak ItOOO dollár kölcsön felvételével Jelenhetett meg. Ezt az összeget egy hónapon belül vissza kell fizetni. A jelenlegi válság megoldásához 15 ezer dollárra volna szüksége. Ha ezt öt héten belül nem kapják kézhez, akkor... akkor a lap, amely hetven éve magyar nyelven harcol a békéért, az emberek szabadságáért és jobb életkörülményeikért — nincs többé! A lap ügyvezető bizottságának tíz tagja száz-száz dollárral „indította” azt a gyűjtési kampányt, amely a lap életéért folyik. Keserű iróniával jegyzi meg a cikk írója: „Amióta Nixon inflációját „élvezzük”, adásaink állandóan növekednek, a postaköltséggel együtt több mint 30 százalékkal emelkedtek, és az írás befejező sorai szinte könyörögve kérik az olvasókat: „...az emberfeletti áldozatra lapunk, az Amerikai Magyar Szó megmentésére.” Ugyanennek a lappéldánynak az utolsó oldalán „Elfecsérelt 400 miliő dollár” cim alatt arról számol be a Washingtonból érkező htr, hogy 1965-ben a hadsereg vezetése megrendelést adott a Lockheed vállalatnak helikopterek gyártására. A vállalat ez évben — végre! — három helikoptert szállított a hadseregnek. A baj csak az, hogy a helikopterek használhatatlanok, az első gép, amely próbarepülésrc felszállt, lezuhant, a pilóta szörnyethalt. A hadsereg a szerződést felbontotta, de a cégnek kifizetett 400 millió dollár kárbaveszett. „Hány iskolát, vagy kórházat lehetett volna építeni ezért a pénzért?" teszi fel keseregve a kérdést a cikk írója. És meddig biztosította volna például ez az összeg a haladó Amerikai Magyar Szó megjclénésél! — teszem én hozzá. (pappi Cilii© - harc közben II. Támadás két frontról ^ Amikor a Santiagóban tartózkodó látogató ennek az 1971.. áprilisában elért politikai csúcsnak az eseményeiről beszélget — jótormán minden beszélgetőpartner megjegyzi, hogy Allende elnöknek ebben az időpontban népszavazást kellett volna kiírnia és a biztos győzelem birtokában megalkothatta volna a kormány az egykamarás törvényhozást. Ez (a mai vélemények szerint) megtörte volna az ellenzéki többségű parlament erejét és gátat vetett volna az utóbbi hónapokban oly sok kárt okozó parlamenti, aknamunkának. A beszélgetésekben ugyanakkor azonban a baloldali vendéglátók azt is elismerik, hogy Allende nem valamilyen „taktikai tévedést” követett el, hanem elvi okokból nem tette meg ezt a lépést: meg volt győződve arról, hogy az Unidad Popular az adott parlamenti legalitás feltételei között is végre tudja hajtani programját. Ma már természetesen az ilyen vitáknak nincs gyakorlati jelentőségük. Tény, hogy akkor, az Unidad Popular népszerűségének csúcspontján a parlamenti rendszert nem módosították, s ma a chilei helyzetet a haladó végrehajtó hatalom és a reakciós többségű parlament állandó párbaja jellemzi. szeptember lt>„ szombat Arra, hogy ez a párbaj a chilei kísérlet sorsára veszélyessé válhassék, csak úgy kerülhet sor, hogy az Unidad Popular nem tudta megszilárdítani és tovább építeni az 1971 áprilisig elért pozíciókat. Ettől kezdve egészen mostanáig olyan fejlődési szakasz tanúja volt a világ, amelyet az Unidad Popular defenzívája, védelembe szorulása jellemez. Ennek több oka volt. Első helyen kell említeni az amerikaiak és az oligarchia brutális aknamunkáját, amely a társadalmi átalakulásául együtt járó természetes gazdasági problémákat kiélezte és az országban nehéz helyzetet teremtett. Az amerikaiak mindenekelőtt a legfontosabb ponton: a nemzetközi rézpiazon és a nemzetközi hitelek területén támadlak. A réz államosítása — mint történelmileg mindig — átállási nehézségeket hozott, s ez azt eredményezte, hogy a réz önköltségi ára emelkedett. Ezt a kényes időszakot az amerikaiak arra használták fel, hogy a világpiacon végrehajtott intervenciókkal és rézkészletek piacra dobásával lenyomják a réz világpiaci árát a két évvel ezelőttinek csaknem felére. Ez a kettős áralakulás természetesen óriási valutajövedelem-kiesést jelentett a társadalmi harcban álló Chile számára. Ehhez járult, hogy az amerikaiak a nemzetközi hitelek területére is kiterjesztették a gazdasági háborút: blokádpolitikájuk Chilét súlyos pénzügyi és fizetési nehéz«, zek elé állította. Ami az Oligarchiát illeti, az is klasszikus módon reagált: a nagybirtokosok leölték az állatállomány jó részét, vagy a hegyi hágókon át egész gulyákat hajtottak át Argentínába. Egyes pontokon, különösen Sanüagótól délre, ahol sok német eredetű nagybirtokos gazdálkodott, kezdtek kialakulni a földreform ellen fegyverrel támadó és jellegzetes módon „fehér gárdának” nevezett szervezetek. Ebben a kiélezett helyzetben döntő szerepe lett volna annak, hogy a középrétegeket az Unidad Popular minél határozottabban leválassza az imperialista reakcióról és az oligarchiáról, s a maga következetes reformpolitikájának oldalára állítsa. Ez nem történt meg — mégpedig azért nem, mert rendkívüli erővel lobbantak fel az ult- rabaloldaii kalandor törekvések — olyannyira, hogy ezek utat találtak az Unidad Popular szervezeteibe és magába a kormányba is. A Chilei Kommunista Párt ezt a veszélyt kezdettől felismerve, rendkívül érett és körültekintő politikát folytatott. Minden erejét latba vetette, hogy meggyőzze politikai partnerét és a kormány vezető pártját, a szociáldemokratákat: fő feladat az elért eredmények megszilárdítása és a fokozatos, átgondolt előrehaladás biztosítása. Ez a törekvés — egészen a legutóbbi napokig — sajnos, nem járt sikerrel. A legtöbb felelősséget ezért a MIR nevű rendkívül befolyásos; ée a fegyveres harc szükségességét bádttojj íitrabaloldali szervezet viseli. A kezdeti legnagyobb károkat a MIR a mezőgazdaság területén okozta. Fegyveres csoportjai (magukkal ragadva a többségükben analfabéta, földnélküli mapuche Indiánokat) tömegesen foglaltak el közép- és kisbirtoko- kat. Ennek gazdasági következménye a mezőgazdasági termelés, és különösen az állattenyésztés csökkenése volt. Politikai, társadalmi következménye pedig az, hogy az Unidad Popular természetes szövetségeseit átlökte az oligarchák és a fehérgár,disták oldalára. Ily módon a San- tiagótól mintegy 300 kilométernyire délre fekvő területeken valóságos polgárháborús helyzet bontakozott ki. A városokban a ’ mezőgazdasági termelés hanyatlása és az importot nehezítő devizahiány miatt súlyos ellátási nehézségek támadtak. Ez már visszahatott a munkásság életszínvonalára is. Az Allen- de-kormány ugyanis hivatalba lépésekor jelentősen emelte a legszegényebb rétegek jövedelmét. Az ellátási nehézségek azonban 1971 őszétől kezdve, egyre gyorsították az inflációt, unielv egyre inkább kezdte „felfalni” a munkások és városi szegények számára biztosított anyagi előnyöket. A MIR és a nála is „balol- dalibb”, kifejezetten terrorista, vagy éppen maoista szervezetek aknamunkája és felelőtlen kalandorakciói természetesen a reakció és a szélsőjobboldal malmára hajtották a vizet. Az általuk okozott kár azonban valószínűleg mégis korlátozható lett volna, ha a felelőtlent ág szelleme nem lopakodik be az Unidad Popular és a kormány legnagyobb pártjának, a szocialista pártnak a soraiba, , . _ g: «I. és egyéb megtorló lépéseket kényszerítsenek ki Chile ellen. Borovszkij megállapítja, nyilvánvalóan arra törekednek, hogy a nemzetközi, piacokat elzárják a chilei réz elöl. A chilei kereszténydemokrata és jobboldali nacionalista ellenzék több ezer fiatalt vonultatott föl csütörtökön este Santiago utcáin, hogy tiltakozzanak az infláció, az élelmiszerhiány és a szabadságjogok állítólagos megnyirbálása ellen. A felvon üli» során Incidensre nem került sor. Palesztin gerillák csütörtök éjjel a libanoni határ közelébe)! a Goia.n fennsíkon ösz- saecáaptak egy izraeli alakulattal. Az ütközetben két izraeli katonát lelőttek, egyet' megsebesítettek, majd veszteség nélkül visszavonultak. Ez volt szeptember 7-e óta az első összecsapás a gerillák es az izraeli alakulatok között, ameíy izraeli katona halálával végződött. Izraeli bejelentés szerint heves akmatüzet zúdítottak szíriül területről u Golan fennsík egy Izrael! félkatonai kibucáru. A tüzet az izraeliek viszonozták. Gerillatámadás .Palzs 72” hadgyakorlat Csehszlovákia: M1 szeptember 12én megkezdődött a Varsói Szerződés egyesített fegyveres erőinek „Pajzs 72” fedőnevű hadgyakorlata. A ■ képen lengyel harckocsik kelnek ét egy pontonhidon. (Telefoto — MTI Külföldi Képszolgálat) EGER VÁROSI TANÁCS MÉLYÉPÍTŐ ÜZEME RÖVID KIVITELEZÉSI határidővel vállal varos területén útépítési, öntött és hengerelt aszfaltozást, csatornázási és egyéb mélyépítési munkákat. Eger Varos Tanácsa Mélyépítő üzeme, tger, Homok ut £0. ÉRTESÍTJÜK T. GÁZFOGYASZTÓINKAT, hogy a MM 19 1970. sz. rendelettel hatályba léptetett GMBSZ VII. fejezet 7. § alapjai! a TIGáZ egri üzemegysége a fogyasztói gázkészülékek kötelező ellenőrzését f. év szeptember 18-íól megkezdi, az előirt díjtételek mellett. TIGÁZ VEZETŐSÉGE Fonodái oiooIíófo MrcszüÉ fonó szukmunkásnöket és 10 ÉVEI BETÖLTÖTT NŐKÉI betanuióiisi : Betanulást idő t hónap. Berezes betanulási időre 1209 I t. Betanulást idő után: 1900—2500 Et keresett lehetőség. Érettségizett fiatalembereket SEGEDMÜ VEZETŐNEK ÁTKÉPZŐNK. Kéthetenként szabad szombat. Vidéki dolgozók részére szállást és ágyneműt biztosítunk. Bővebb felvilágosítást levélben adunk. Cím: PAMUTTEXTILMÜVEK FONÖGYÄKA, Budapest. XL. Bocskai u. 90. Munkaügyi osztály.
