Népújság, 1972. augusztus (23. évfolyam, 179-205. szám)

1972-08-13 / 190. szám

Tanácsi vállalatok a „tükörben” Tanácsi vállalataink mind­egyikénél „mérlegre tették” már az első félév eredmé­nyeit, s gazdálkodásukat ös­szességében is értékelték. A tapasztalatokkal — mint legutóbb, a megyei tanács végrehajtó bizottságának ülé­sén is elhangzott — általá­ban elégedettek lehetünk, hi­szen a teljesítmények többé- kevésbe megfelelnek a IV. ötéves tervvel kapcsolatos irányelveknek. S e sommás megállapítás után azonban érdemes részleteseb­ben is elemezni a munkát. Fel­tétlenül megéri odafigyelni ezekre a vállalatokra, hiszen — sokan talán nem is sej­tik, hogy — napjainkban egyre tekintélyesebb erőt képviselnek. Tevékenységü­ket pedig mi sem érzékelte­ti jobban, mint az, hogy tiszta árbevételük meghalad­ta már az 1,3 milliárd forin­tot is! Az említett adat mögött 11,9 százalékos növekedés van, s ez a termelő-, szolgál­tató- és értékesítő tevékeny­ség fokozásának következmé­nye. Ami az egyes területeket illeti — már változóbb a kép: a.z árutermelés csak mérsé­keltebben emelkedett, az épí­tőipar kivitelező munkája va­lamivel meghaladja az átla­got, míg a kereskedelmi for­galom 8,4 százalékkal volt nagyobb a korábbinál. A saját termékek értékesí­tésében különösen szembetű­nő e fejlődés a tanácsi épí­tőknél. a szesziparban, a Hatvani Városgazdálkodási Vállalatnál, a Heves megyei Vas- és Fémipari Vállalatnál és az Agria Bútorgyárban. E cégek közül többen je­leskedtek a szolgáltatások fo­kozásában is. s különösen a tevékenységet nevében is vi­selő, Heves megyei Szolgál­tató Vállalattal, a beruházá­si, a kéményseprő vállalat­tal együtt nagyban hozzájá­rultak ahhoz, hogy e terüle­ten elég nagy az előrelépés Vállalataink a félév során a tavalyitól 43 millióval több, összesen 70 millió forintot költöttek állóeszközeik fel­újítására, bővítésére, míg a beruházások összege elérte a 72 millió forintot. A kivi­telezők munkája észrevehe­tően csökkentette a korábbi feszültséget, amit az is érzé­keltet, hogy az idén arány­lag kisebb a beruházások be­fejezetlen állománya. A pénzgazdálkodásra ked­vezőtlenül hatott egyes meg­rendelők, vásárlók passzív magatartása, amire jellemző, hogy a 30 napon túli fizeté­sek összege kereken másfél millió forintfal volt több az idén, mint a korábbi évben. Szerencsére azonban alig be­folyásolta mindez az eredmé­nyeket. örvendetes, hogy a jövedelmezőség szinte vala­mennyi iparágban javult, az összes nyereség 16,3 százalék­kal magasabb a tavalyinál. S ez — az említett vállalatok mellett — érezhető többi kö­zött például a nyomdáknál is. Kedvező jelenség, hogy lé nyegesen csökkentek az im produktív költségek. Mint elmondták a vállala­toknál: javult a munkafegye­lem, kisebb a vándorlás, ke­vesebb volt a be- és kilépők száma, erősödött a műszaki gárda, S hozzájárult a jobb eredményekhez, hogy szilár­dabb lett a munkavédelmi helyzet, biztonságosabbá vált a feladatok végzése. Az anyagi érdekeltség fo­kozása, a 6,3 százalékkal emelkedett átlagbérszint még nagyobb kedvet adott a mun­kához. Fellendülést mutat a munkaverseny, fejlődött az újítási mozgalom is, ami mind, mind részese az ered­ményeknek. összességében tehát: siker­rel zártáit vállalataink az el­ső félévet. Az öröm azonban — s ezt is el kell mondani — még korai lenne., Imitt- amott ugyanis, ahogyan a mérlegek között tallózva elő­tűnik: nincs még minden a legnagyobb rendben. Akad még jócskán tennivaló pél­dául a készletgazdálkodás te­rületén. Nem eléggé alapo­sak a költségtervezések, nem következetes a költségek, mé­rése, elemzése és sok más mellett hatékonyabbá kelle­ne tenni ■— az anyagi ösz­tönzést is. Ezek a gondok, problémák — az elmúlt félévet tekint­ve. S most: az eloszlatásuk legyen a további feladat. Gyón! Gyula Jól sikerült a „főpróba WP A gabona- és kukorica­szárítás új technológiája Sarudon HAZÁNKBAN az intenzív növényfajták bevezetésével évről évre növekednek a ter­mésátlagok. Ez vonatkozik elsősorban a gabonafélékre és a kukoricára. A számítá­sok szerint évente mintegy 500 ezer vagon kukorica te­rem Magyarországon. Az idén pedig ennél is többre szá­míthatunk. A meglevő szári- tókapacitás viszont ennek a fele. A helyzet tehát egyre súlyosabb. Mindezt figyelem­be véve a kutatók és a kísér­leti intézetek munkatársai vi­lágszerte azon fáradoznak, miként lehetne növelni a szá­rítókapacitást és milyen módszerrel tehetnék bizton­ságosabbá a tárolást. Angliában és Nyugat-Né- metországban például olyan vegyszert kísérleteztek ki, amely az eddigi hagyomá­nyos, meleglevegős gépi szá­rítást teljesen kiküszöböli. Ez a vegyszer ugyanis olyan komplex anyag, amely a ga­bona-, vagy a kukoricasze­mekre szórva néhány perc alatt élettani elváltozást okoz a magvakbaú. Ennek hatásá­ra a termény „konzerváló­dik”, s a vegyszer megóvja a romlástól. Ezzel a módszer­rel biztonságosan tárolható az árpa, a búza, vagy a ku­korica. De a vegyszer hogyan szórható a magvakra? Gép­pel. Ennek többféle változa­ta készült az utóbbi időben Európában. Mégis, a legjobb­nak a Mezőgazdasági Gépki- sérleti Intézet munkatársai által készített szerkezet bi­zonyult. A négy kerékkel mozgatható munkagépet el­sőként Magyarországon He­ves megyében, a sarudi Ti- szamente Termelőszövetke­zetben próbálták ki eredmé­nyesen. A gép egyetlen gombnyo­másra működik, s óránként 10 tonna szemesterményt tar­tósít. Először egy garatba ön- tik a magvakat, onnan pe­dig egy hosszú csőrendszer­ben elhelyezett csigára ke­rül a gabona vagy a kukori­ca. A gép egy szórófej segít­ségéve! finomra porlaszfcott állapotbari „ráfújja” a vegy­szert a magvakra, amelyek a mozgó csigával a cső végén jutnak egy gumiszalagra, on­nan pedig kéz érintése nél­kül a raktárba. Az egész el­járás érdekessége, tsogy az Bardach Sándor tudományos főmunkatárs gép vegyszerszivattyúját. ellenőrzi a Negyvenkétezer tonna konzerv Hatvanból A Hatvani Konzervgyárban az év folyamán 42 300 tonna főzelék- és zöldségkonzer­vet és paradicsomsűrítményt állítanak elő. Jelenleg a zöldbab és az uborka feldolgozása folyik, az előzőből 1600 tonnát, az uborkából ötezer tonnát tartósítanak. Hamarosan meg­kezdődik a paradicsom konzerválása is, hatvanezer tonnából 11 ezer tonna sűrítményt ál­lítana elő. Képünk: mosással kezdik az uborka feldolgozását. (MTI Foto — Erezi K. Gyula) Fizetővendég-szolgálat — napjainkban igen magas — 40—45 száza­lék nedvességtartalmú ter­ményeket — a porlasztóit vegyszer- megóvja a rom­lásitól. A tárolás során pe­dig nem kell forgatni, átla­pátolni a magvakat, mert nem füllednek be. Mindez nagyban megkönnyíti a mag- tárosok munkáját. SARUDON tehát sikeresen mutatkozott be a gép, a ter­melőszövetkezet idei vala­mennyi gabonáját ennek se­gítségével tartósítják. Szep­tember végén a kukorica be­takarításakor pedig úgyszin­tén a gép segít majd a vár­ható nagy termés biztonságos tárolásában. A kísérleti gép sorozat- gyártását — mint értesültünk — hamarosan megkezdik a veszprémi MEZŐGÉP Válla­latnál. Magyarországon már­is nagy az érdeklődés iránta, sőt az a nyugatnémet cég, amely a tartósító vegyszert gyártja, szintén beadta igé­nyét a gép megvásárlására. A gépkísérletek október- ban lezárulnál!, amikor az intézet tudományos tanácsa értékeli majd az eredménye­ket. Az eddigi tapasztalatok mindenesetre biztatóak. El­ismerésre méltó a sárudi ter­melőszövetkezet vezetőinei leleményessége, hogy lehető­vé tették a gép kipróbálá­sát. Bízunk benne, hogy ké­sőbb, a megye más 'szövetke­zeteiben is használják majd ezt az elmés kis szerkezetet, amely nagyban megkönnyíti a szárítási gondokat és biz­tonságossá teszi a gabonafé­lék, valamint a kukorica tá­rolását. A MEZÖGAZDASAGI GÉP- KÍSÉRLETI INTÉZET egyéb­ként várja az érdeklődő gaz­daságokat, amelyek meg akarják valósítani a. szárí­tás új technológiáját Keres­(Foto: Tóth Gizella) sék meg őket, a helyszínen adnak tájékoztatást és út­mutatást bevezetéséhez. Mentusz Károly IDÉN nem túl sok jót ígért a meteorológia a nyári üdü­lőknek. Volt azonban egy vi­har, amit nem a szél, hanem a lakásrendelet egy félreért­hető része kavart hegyen, völgyön és vízparton egy­aránt A f ize tővendég-szolgálát ügye körül keletkezett bi­zonytalanságot az okozta, hogy a lakásrendelet megje­lenése után sokan nem vol­tak hajlandók a korábbihoz hasonlóan az idegenforgalmi szervekkel meghosszabbítani szerződésüket. A lakásrendeletből úgy tűnt, hogy a magántulajdon­ban levő lakásokat csak 50 százalékban, a nem lakás Cél­ját szolgáló üdülőt, villát viszont teljes egészében adó- kedvezménnyel lehet bérbe adni. Az érdekeltek rögtön rájöttek, hogy így akinek pél­dául Pesten lakása, a Balaton mellett pedig villája van, az előnyösebb helyzetbe kerül­ne, mint a Balaton partján lakó, vagy a Mátrában dolgo­zó, aki az üdülési szezonra, feladva bizonyos igényeit, ki­adja lakásának egy részét, vagy egészét. Fokozta a za­vart, hogy az illetékesek ezt a — panaszok útján felszínre került — tévhitet nem siettek eloszlatni. A kedélyeket megnyugtató, „szélcsendet” teremtő helyes állásfoglalást csak az utolsó' pillanatban — a nyári idény elején — adták ki. Lényege, hogy nem tesz különbséget a kétféle tulajdon között. Sze­rencsére az idegenforgalmi hivatalok — a fővárosban és vidéken — bízva abban, hogy végül is a jogos álláspont győzedelmeskedik — igyekez­tek - megnyugtatni partnerei­ket, elsősorban azokat, akik inár'°évék óta" „törzsgárdis­ták” a fizetővendég-szolgálat­ban. Ennek a „rugalmas” módszernek köszönhető, hogy nagyobb visszaesés nem kö­vetkezett be. (A kezdeti bi­zonytalanság miatt így is, — csak a Balaton körül — több ezer vendégnappal keve­sebbet teljesíthettek az ide­genforgalmi hivatalok, mint az elmúlt évben.) i cukorrépa-termesztés „motorja” Befejezéshez közeledik a selyp/ magüzem építése Amikor a cukorkérdés az érdeklődés középpontjába ke­rült, s aggasztó hírek láttak . napvilágot a vetésterület, a cukorrépa-termelés csökke­nésével kapcsolatban, a me­zőgazdasági szakemberek, a termelő nagyüzemi gazdasá­gok vezetői reménykedve for­dultak az úgynevezett cukor­program felé, amely azt tűz­te ki célul, hogy a gyárak és a termelők az eddiginél sok­szorta jobban működjenek együtt a cél érdekében; biz­tosítsák hazai termésből és gyártásból az ország cukor­szükségletét. A meghozott különböző in­tézkedések olyan, lehetősége­ket nyitottak meg a gazdasá­gok előtt, hogy a korszerű termesztéshez szükséges gé­peket igen jelentős árkedvez­ménnyel tudták beszerezni a nagyüzemek. Ennek ellenéibe azonban a szakemberek több­sége némi csalódással fordult el a cukorrépa-termeléstől. A hozott intézkedések ugyanis megítélésül! szerint nem okoztak frontáttörést, csak részletekben nyújtottak se­gítséget. Pedig a frontáttörés meg­kezdődött. Igaz nem kísérte zajos érdeklődés, csupán a Népújság . közölt néha egy- egy információt arról, hogy dán kooperációval cukorrépa- magot megmunkáló, előkészí­tő üzem épül Selypen, s ez az üzem lesz tulajdonképpen az előfeltétele annak, hogy az ország ellátását hazai cukor­gyártásból fedezze. A cukorrépa termelési kedv rohamos hanyatlása ugyanis szoros összefüggésben van az utóbbi években tapasztalható munkaerőhiánynak amely erősebb árnyalatban jelentke­zik a mezőgazdaságban mint az iparban. A rendkívül mun­kaigényes növény érthetően igen sok gazdaságban került le a vetési tervek lapjairól. Ahhoz, hogy az ország cu­korszükséglete biztosított le­gyen a jelenlegi termésered­mények figyelembevételével mintegy 160—170 ezer ka- tasztrális holdon kellene ré­pát termelni. A már említett közgazdasági ösztönzők beve­zetése, a hozott kedvező in­tézkedések ellenére a termő- terület nem éri el a 130 ezer holdat. Az ok a répa apró mag­jáig vezethető vissza, amely több csírát hajt s ezzel kez­detét veszi a legnagyobb aka­dály; nem lehet gépesíteni az egyelést, óriási a kézi mun­kaerő-szükséglet . A befejezéshez közeledő selypi üzem lényegében az egész magyar mezőgazdasá­got ellátja egycsírájú vető­maggal, amely alapját képezi, minden további munkafolya­mat gépesítésének. Jelenleg az egycsírájú vetőmagvakul nem tudjuk kellő mennyiség­ben előállítani s jelentős szocialista és tőkés importra szorulunk. A öelypi »sna#­gyár” évente mintegy 240 tonna egycsírájú vetőmagot készít majd elő a mezőgazda­ság számára, nemcsak Euró­pa, de a világ jelenleg legtö­kéletesebb színvonalán álló dán technológiával. Ha elegendő nyers mag áll rendelkezésre, mintegy 100 ezer hektárnyi területet lehet a jövőben bevetni úgy, hogy utána már nem következik a .répatermesztést visszavető egyik legnagyobb gond, az egyelés. Ez a százezer hektár­nyi terület egyben azt is' je­lenti, hogy a területről beta­karítható 300—350 ezer va­gon cukorrépából biztosítani lehet liiai gyártási technoló­giánk szerint a hazai 40—42 ezer vagonos cukorszükségle­tet. Az idén ősszel a selypi üzem megkezdi működését, s a hatvanesztendős répamag- raktár mellett felépülő acél- üveg szerkezetű épület az egész ország cukorprogramjá­nak modern motorja lesz. A meghirdetett cukorrépaprog­ram pedig, amelytől a kezdet kezdetén többet vártak a me­zőgazdaság szakemberei; úgy folytatódik, hogy a további lépésekhez már készen áll az egész korszerű termelés alap­ja. . Mert azt aligha vonhatjr kétségbe valaki, hogy itt a( szó legszorosabb értelmében a csírájánál kezdték a problé­ma megoldását.-■—Tir. isigethy András • HA VALAKI azt kérdezi, jelentős-e a fizetővendég­szolgálat a hazai idegenfor­galomban? — válaszul álljon itt néhány adat. Kereken 20 000 szobában naponta mintegy 52 000 em­ber számára van szálláslehe­tőség magánlakásokban a nyári főszezonban. Ebből Bu­dapesten 10 000, a Balaton 24 000, az ország többi váro­sában és- néhány községben további 18 000 szálláshelyet tartanak nyilván a fizetőven­dég-szolgálatot szervező ide­genforgalmi vállalatok. Me­gyénkben pedig a szállások 2600 'férőhelyéből,. mintegy 1600 a fizetővendég-szolgálat­nál biztosított. Szálláshelyek hiányában évek óta 20—30 ezer turistát kell így is ide­genforgalmi szerveinknek egy-egy szezonban elutasíta­niuk ... Érdemes azt is figyelembe venni, hogy a fizetŐvendégek többsége — minden ellenke­ző híreszteléssel szemben — nem külföldi turistákból ver- . búválódik, hanem belföldi nyaraló. A tapasztalatok sze­rint házaspárok kisgyerme­kekkel különösen szívesen veszik igénybe a fizető ven­déglátást. NOHA ebben az évben felemelték a fizetövendég- szolgálat szobaárait, a tapasz­talatok szerint még mindig jóval alacsonyabbak, mint a szállodai szobaárak. A lakás­rendeletet megmagyarázó hi­vatalos állásfoglalás — a töb­bi között — kimondja: ha a bérbeadás idegenforgalmi szerv közreműködésével tör­ténik, a bér összegében a la­kás tulajdonosa és az idegen­forgalmi szerv szabadon álla­podhat meg. Jelenleg a bala­toni . kiemelt üdülőhelyeken (például Siófokon, Almádi­ban, Füreden és Lellén) a lakás fekvésétől, berendezé­sétől és felszerelésétől füg­gően a kétágyas szoba ára napi 70—85, Budapesten 63— 75, más üdülőhelyeken 48— 60, az ország egyéb vidékein 46—58 forint. A JELENLEG érvényben levő és kialakult árak a ta­pasztalat szerint mindkét fél számára elfogadhatók, de elsősorban a vendéget foga­dókat ösztönzi és remélhető, hogy egyre többen kapcso­lódnak be a .fizetővendég­szolgálatba. Természetesen nemcsak az . a cél, hogy mennyiségileg emeljük a bér­beadott szobák számát, ha­nem az is, hogy az üdülést, pihenést, vagy második ott­hont nyújtó házigazdák minél kulturáltabb vendégfogadásra rendezkedjenek be. (P. M.) 1872. augusztus 13., -ásásáé#

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents