Népújság, 1972. augusztus (23. évfolyam, 179-205. szám)

1972-08-11 / 188. szám

Csütörtök esti külpolitikai kommentárunk Kiutasítás, ultimátumra IDI AMIN, Uganda elnöke három hónapot adott. : Ennyi idő alatt kell országát elhagyniok az ázsiaiaknak. ; Első bejelentése óta az elnök némi engedményt tett. Most ] már elsősorban csak az ázsiai (értsd: indiai, pakisztáni) kereskedők kiűzéséről van szó, bizonyos szakmák kép­viselőinek — úgymond Amin — esetleg megengedi, hogy az országban maradjanak. Orvosokat, jogászokat, pedagó- I gusokat és jelentősebb üzletembereket említett. Különösen az utóbbi megjelölés érdekes. Vajon úgy kell ezt értelmezni, hogy a kis szatócs, a kis rövidáru­kereskedő, a kis suszter, a kis szabó — szóval az ember, aki, ha nem is alkalmazottként, de kora reggeltől késő; estig robotol — nem kívánatos elem Ugandában, ameny- nyiben bőrének színe nem fekete (és nem fehér), hanem barnássárga. Ám, ha ugyanez a bronzbőrű indiai vagy pakisztáni történetesen „jelentősebb üzletember'1, tehát gazdag, akkor maradhat? Akkor már „be tudott illesz­kedni” az ugandai társadalomba, amely — e logika sze­rint — csupa „jelentősebb üzletemberből”, gazdag egyén­ből állna? SZOMORÜ HÍR ez az ugandai, s még szomorúbb, hogy nem egyedülálló, nem új. Korábban már Kenyában, Tanzániában és Zambiában is történtek hasonló intézke­dések. Csak nemrég függetlenné vált nemzetek vezetői, | akiket nem olyan rég elsősorban bőrük színe miatt üldöz- j tek és tartottak gyarmati sorban, most hasonló fajvédő szellemben kezdenek el üldözni másokat. Ez a dolog egyik oldala. A másik: London szerepe. A kiutasított indiaiak s Pakisztánok ugyanis, bár nem angolok, de valamennyien brit útlevéllel rendelkeznek. Tehát őfelsége állampolgárai. Mégis: őfelsége belügymi- j nisztériumának korlátozó intézkedései vannak bevándor- ; lásukkal szemben. Holott a brit koronának kötelessége, hogy mindenütt védelmet és jogsegélyt nyújtson a brit alattvalóknak, ahol erre szükség van. Az angol kor- ■ mány azonban azt szeretné, ha az Ugandából távozni kényszerülők Indiába, Pakisztánba mennének. Elképzelhető, hogy Uganda (s a többi hasonló intéz­kedéseket foganatosító afrikai állam) idővel megbánja majd mostani könyörtelenségét. Nemcsak politikailag, ráébredve, hogy az ilyen fajüldöző jellegű gesztus legke­vésbé az egykor hasonló címen üldözöttekhez méltó. Ha­nem gazdaságilag is, felfedezve, hogy a kiutasítottak ta­lán hasznosak voltak Uganda (és Kenya, Tanzánia, Zam­bia) népgazdaságának, pótlásuk nehézséget okoz. AKKOR AZONBAN KÉSŐ LESZ. Az érintetteket pe- ; dig jelenleg a számkivetettség, a hontalanság fenyegeti, s további megaláztatások várnak rájuk. Xa^AA'^AAAAAAAAAAAA/SAAAAA/VSAA^AA/VNAAAAAA/VVVAAAAAAAA^AAAAAAA^A/VS Waldheim pekingi útja Kurt Waldheim, az ENSZ főtitkára közép-európai idő szerint csütörtökön hajnal­ban —- repülőgépen eluta­zott New Yorkból, hogy ele­get tegyen kínai látogatási programjának. A főtitkár útjának első állomása Pá­rizs, s onnan Karachi, Ran­goon és Sangháj érintésével érkezik meg Pekingbe ötna­pos hivatalos látogatásra. Párizsi négyes értekedet Á Thieu-adminisztráció az USA-f a VDK még ádázabb bombázásra buzdítja Csütörtökön a francia fő­városban megtartotta 154. ülését a vietnami helyzettel foglalkozó négyes értekez­let. Ezúttal elsőként William Porter amerikai nagykövet, az Egyesült Államok delegá­Az amerikai háborús bűnösöket vizsgáló bizottság néhány tagja, köztük Jacobsen dán képviselő (fent, fényképezőgép­pel), Sean Mac Bride ír jogász (lent, középen) és Pierre Weill francia szakértő (lent, jobbra) megvizsgálták a Nam Ha tartományban az amerikaiak által bombázott gátakat, valamint az ugyancsak bombasújtotta, sűrűn lakott Nam Dinh várost (alsó kép). dójának vezetője szólalt fel. Semilyen pozitív indítványt nem tett, ehelyett ismét el­csépelt propagandaszólamok­kal támadta a VDK-t. Pham Dang Lam, a Thieu- rezsirn delegációjának veze­tője követelte, hogy a „má­sik fél” (a VDK és a DIFK) fogadja él az amerikai fel­tételeket ; amennyiben ezt visszautasítják, akkor Eszak- Vietnam „teljes megsemmi­sítését" helyzete kilátásba. Nguyen Thi Binh, külügy­miniszter-asszony, a DIFK küldöttségének vezetője ki­jelentette: Thieu-adminiszt­ráció szembeszegül minden olyan megoldással, amely el­vezetne Dél-Vietnam igazi függetlenségéhez és semle­gességéhez, s nem elégszik meg Dél-Vietnam rommá tételével, hanem felszólítja az Egyesült Államokat a VDK még ádázabb bombá­zására. A VDK delegációjának nevében Nguyen Minh Vy. a VDK küldöttségének he­lyettes vezetője részletesen ismertette az amerikaiak legújabb agresszív cselek­ményeit. A Nguyen Minh Vy fel­szólította a Nixon-kormányt, szüntesse be agresszív ak­cióit, a gátak bombázását, s kezdjen igazi tárgyaláso­kat az érdemi kérdésekről. Az ülés befejeztével a küldöttségvezetők nyilatkoz­tak az újságíróknak. Egyöntetűen közölték, hogy a négyes értekezlet jövő csütörtökön újból ülésezik. HIRUGYNOKSEGEK ........JELENTIK-------­A NKARA: A török vezérkar bejelen­tése szerint Ankara 40 da; rab F—4 Phantom típusú vadászgépet vásárol az Egye­sült Államoktól. Az erről szóló megállapodást csütör­tökön írták alá. HELSINKI: Hivatalos, baráti látogatás­ra Helsinki kikötőjébe érke­zett csütörtökön egy szovjet hadihajóraj. Az öt nap alatt a szovjet tengerészek találkoznak finn tengerészekkel, megismer­Ä LEGUTÓBBI időszak­ban azt tapasztaljuk, hogy a nemzetközi politikában egy­re inkább teret nyer a tár­gyalások módszere, s ez biz­tató reményedet kelt a béke és a haladás hívei között. Az égető nemzetközi problémák tárgyalások útján történő megoldása mindig törekvése volt a szocialista külpoliti­kának A Szovjetunió és a szocialista országok sokrétű nemzetközi tevékenységében igen fontos szerephez jutott a különböző társadalmi rend­szerű országok békés egy­más mellett élésének lenini elve és politikája. Ez azon alapszik, hogy a szocialista és a kapitalista rendszer hosszú ideig egymás mellett fog létezni és egymás elleo küzdeni. Mindkét rendszerhez tar­tozó népek érdeke azonban, hogy a két társadalmi rend­szer közötti ellentétek és versengés ne pusztító, fegy­veres konfliktusban nyerjen kifejezést. A különböző .tár­sadalmi berendezkedésű or­szágokban élő népek ezen érdeke objektív körülmény- nyé vált a nukleáris korban, amikor a szemben álló felek kölcsönösen olyan borzasztó pusztító erejű eszközökkel rendelkeznek, amelyek fel- használása előre fel sem be­csülhető katasztrófához ve­zethetne. A békés egymás mellett élésért folytatott küzdelem­ben történelmi jelentőségű­ek és gyakorlati előrehala­dást jeleznek a szovjet—nyu­gatnémet, a lengyel—nyu­gatnémet szerződések, a Nyugat-Berlinről szóló négy­hatalmi megállapodás ér­vénybe lépése, a két német állam közötti tárgyalások és mindenekelőtt á szovjet— amerikai egyezmények. Ezek új távlatokat nyitnak a nem­zetközi politikában, annak reális lehetőségét bizonyít­ják, hogy a legélesebb osz­tályellentétek mellett is mód van a legsúlyosabb és legbo­nyolultabb nemzetközi prob­lémák békés, tárgyalásos megoldására, arra, hogy a különböző társadalmi rend­1972. augusztus 11., péntek A tárgyalások politikája Irta: Garai Róbert, az MSZMP KB külügyi osztályának fr. vezetője szerű országok benes együtt­működése a mindennapi élet gyakorlatává váljék. A NEMZETKÖZI tárgya­lások sorában a legnagyobb jelentősége a szovjet—ame­rikai csúcstalálkozónak van, szem előtt tartva azt, hogy a világ két legerősebb hatal­ma között kibékíthetetlen osztályellentétek és a nem­zetközi politika több fontos kérdésében súlyos nézetelté­rések állnak fenn, és hogy e két világhatalom egymás­hoz való viszonya az egész világhelyzetet befolyásolja. A tárgyalások és azok eredményei — a Szovjetunió és az Egyesült Államok kap­csolatainak alapelveiről, a stratégiai védelmi eszközök és a támadó fegyverek kor­látozásáról, illetve befagyasz­tásáról, a kétoldalú tudomá­nyos, technikai és gazdasági kapcsolatokról szóló megál­lapodások — nemzetközi je­lentőséggel bírnak. Az egyez­mények a Szovjetunió kitar­tó erőfeszítéseinek köszön­hető. Ezek arra irányultak, hogy javítsa kapcsolatait az Egyesült Államokkal és más kapitalista országokkal, a konstruktív és békés együtt­működés, a nukleáris hábo­rú veszélyének elhárítása, a nemzetközi feszültség csök­kentése érdekében, valamint azért, hogy megszüntesse az amerikai agressziót Indokí­nában és hogy előmozdítsa a közel-keleti válság politikai rendezését. A megállapodások és a tárgyalásokról kiadott köz­lemény azt bizonyítják, hogy á Szovjetunió vezetői a szov­jet érdekeket a szocialista közösség érdekeivel teljes összhangban képviselték. Az egyezmények egyaránt szol­gálják a szovjet nép és az egész világ munkásosztályá­nak, a kommunista és a nemzeti felszabadító mozga­lomnak, valamint a békéért harcoló erőknek az érdekeit: kedvezőbb nemzetközi körül­ményeket teremtenek a szo­cialista előrehaladáshoz; ja­vítják a demokratikus jo­gokért, a népjólét javításán ért, a nemzeti függetlensér gért vívott harc általános fel­tételeit. Az eddigi tárgyalások eredményeit méltatva nem feledkezhetünk meg arról, hogy tőkés és imperialista felekkel történtek már ko­rábban is megállapodások és ezek a múltban számos megegyezésnek hátat fordí­tottak. A nemzetközi mono­poltőke, az imperializmus képviselői nem egykönnyen hagynak fel törekvéseikkel, nem képesek osztálytermé­szetük megtagadására. Gon­doljunk csak arra, hogy az Egyesült Államok tovább folytatja, s§t, elmélyíti indo­kínai agresszióját, tovább támogatja és bátorítja Izra­el terjeszkedő politikáját. A Német Szövetségi Köztársa­ság bizonyos körei továbbra sem készek normális kap­csolatokat létesíteni az NDK- val, mindent elkövetnek el­szigetelése érdekében. A NATO-hatalmak újabb és újabb eszközökkel késlelte­tik a kormányok biztonsági konferenciájának előkészí­tését. AZ EREDMÉNYES tárgya­lások politikáját az tette le­hetővé, hogy a Szovjetunió és a többi szocialista ország gazdasági, politikai, nem utolsósorban katonai téren megerősödött, a nemzeti fel­szabadító mozgalmak fellen­dültek, elmélyültek a tőkés országok belső és egymás közötti nehézségei, azaz a nemzetközi erőviszonyok a szocialista országok javára változtak. Ez játszott alapve­tő szerepet a nagy jelentő­ségű megállapodások létre­jöttében, és abban, hogy az Egyesült Államok kormánya és lényegében az egész tő­kés világ elismerte a békés egymás mellett élés elvét, mint egyetlen lehetőséget. A Varsói Szerződésben tö­mörült szocialista országok korábban is törekedtek ha­sonló megállapodásokra, a tőkés országok, elsősorban az Egyesült Államok vezetői azonban — vélt erőfölényük tudatában — elzárkóztak a kezdeményezések elől, sőt, nukleáris zsarolással, fegy­veres fenyegetéssel, a felfor­gatás , és a fellazítás gálád eszközeivel a szocializmus visszaszorítására törekedtek. A kapitalista világ végül is kénytelen volt tudomásul venni a realitásokat. Vajon elképzelhető lenne-e, hogy az Egyesült Államok kormá­nya egyezményeket köt stra­tégiai fegyverek korlátozá­sáról, ha erre a szemben álló fél legalább vele azonos ere­je erre nem kényszeríti? A nyugatnémet monopoltőke el­ismerné-e a második világ­háború utáni határviszonyo­kat — beleértve a Német Demokratikus Köztársaság határait is —, s lemondana-e az erőszak alkalmazásáról, az azzal való fenyegetésről, ha erre nem lenne kényte­len? Tiszteletben tartva, hogy a tőkés világ bizonyos körei­ben őszinte és jóindulatú szándékok is mutatkoznak a nemzetközi vilósághoz való alkalmazkodásra, a kapita­lista államok uralkodó kö­reinek megegyezési készsége alapvetően mégis abból fa­kad, hogy felismerték az erő­politika zsákutcáját. Az amerikai vezetők is kezdik felismerni a világ kizáróla­gos uralmára, a szocializmus erőszakos megsemmisítésére vonatkozó politikájuk med­dőségét. Bebizonyosodott, hogy a Szovjetunióval és a vele szövetséges szocialista országokkal csak a konstruk­tív tárgyalások nyelvén, a teljes egyenjogúság alapján lehet beszélni és megálla­podni. A TÁRGYALÁSOK mód­szere a harc egyik formája, s mint ilyen, nem kevésbé küzdelmes és bonyolult mint a csatamezőkön zajló össze­csapások. A moszkvai csúcs találkozz bár tárgyilagos légkörben, l. esetenként éles viták köze­pette folyt le, amelyekben el­lentétes társadalmi osztály­nézetek ütköztek. A tárgya­lások. eredményei nem kelt­hetik azt az illúziót, hogy megszűntek a Szovjetunió és az Egyesült Államok között, a két társadalmi rendszer különbözőségéből fakadó, áthidalhatatlan elvi és gya­korlati ellentétek. A Szov- jltdnió vezetői nem hagytak kétséget afelől, hogy válto­zatlanul elítélik az Egyesült Államok imperialista politi­káját, indokínai agresszióját, és a közel-keleti válság meg­oldását gátló magatartását. Az Egyesült Államok veze­tőinek tudomására adták, hogy a Szovjetunió változat lanul szolidáris a vietnami néppel és az igaz ügyükért küzdő arab országokkal, har­cukhoz a jövőben is megad minden szükséges támoga­tást. A különböző társadalmi rendszerű országok eltérő tö­rekvései és érdekei követ­keztében a közöttük megkö­tött egyezmények magától értetődően kompromisszu­mos jellegűek. Olyan komp­romisszumok, amit a mar­xisták—leninisták mindig is lehetségesnek és szükséges­nek tartottak osztálytörek véseik békés úton, megálla­podások és egyezmények út ján történő megvalósításá­hoz. A tárgyalások politiká­jának eddigi eredményeit a szocializmus, a haladás minden igaz híve nagyra ér­tékeli, hiszen azok előmoz­dítják a szocialista világrend- szer, a nemzetközi kommu­nista és a nemzeti felszaba­dító, arttiimperialista mozga­lom célkitűzéseinek megva­lósítását. A nemzetközi osz­tályharc minden területen tovább folyik, de az impe­rialistaellenes erők számá­ra kedvezőbb feltételek mel­lett. A NEMZETKÖZI politika egyik fontos tanulsága, hogy komoly jelentőségű megálla­podások a különböző társa­dalmi rendszerű államok kö­zött csak akkor születhet­nek és akkor vezethetnek eredményre, ha a nemzetkö­zi erőviszonyok megfelelő­ek: minél erősebb a szocia­lizmus gazdasági, politikai, katonai téren, minél na- vobb a Szovjetunió és a 'übi szocialista ország be- lolyása, a nemzetközi fejlő­désre, annál kedvezőbbé vá­lik a békéért és a szocialis­ta haladásért folytatott vi­lágméretű küzdelem ügye. kednek a finn főváros neve­zetességeivel, kulturális mű- ' sorokon lépnek fel és Tam­perében felkeresik a Lenin múzeumot. LIMA: A Reuter iroda jelentette Limából: Paj Hsziang-kuo kínai külkereskedelmi mi­niszter, aki nyolctagú keres­kedelmi küldöttség élén tar­tózkodik Limában, a perui fővárosban megtartott Saj­tóértekezleten megerősítette azt a hírt, amely szerint Lin Piao volt kínai honvédel­mi miniszter államcsínyt ter­vezett és összeesküvést szőtt Mao Cetung elnök meggyil­kolására, majd leleplezése után, menekülés közben re­pülőszerencsétlenség áldoza­ta lett. A külkereskedelmi miniszter összeesküvőnek és árulónak nevezte Lin Piaot. MOSZKVA: Csütörtök délutánra lénye­gesen tisztább lett a szovjet főváros levegője, miután a város környékén keletkezett tőzegtüzek egy részét sike­rült kioltani, s a tűzoltók mindenütt „ellentámadásba” mentek át. A tűzvész elleni harcban jelenleg tízezer ember vesz részt. Az oltásiban a tűzoltó­kon kívül változatlanul köz­reműködik a helyi lakosság, számos fővárosi szakember és több katonai egység. A Moszkva környéki „tűi- csata” azonban még tart. Egyrészt csütörtökön sem változott a száraz, forró idő­járás, másrészt a tűz igen makacsul tartja magát a tő-, zegtelepeken, a bozotos és fiatal erdővel borított része­ken. BUKAREST: Todor Zsivkov, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, a Bolgár Népköztársaság Ál­lamtanácsának elnöke és Ni- colae Ceausescu, a Roman Kommunista Párt Központi Bizottságának főtitkára, a Román Szocialista Köztársa-, ság Államtanácsának elnöke csütörtökön a Fekete-tenger melletti Mangaliában foly­tatta tanácskozásait a két or­szág, a két nép közti baráti kapcsolatok és sokoldalú együttműködés további el­mélyítéséről, a nemzetközi helyzet egyes kérdéseiről. WASHINGTON: Ronald Ziegler, a Fehér Ház szóvivője bejelentette, hogy ha a kongresszus októ­berig ratifikálja a Szovjet­unióval megkötött stratégiai megállapodásokat, akkor a fegyverkorlátozási tárgyalá­sok újabb fordulója még ok­tóberben megkezdődhet. Sza­vaiból nyugati hírügynöksé­gek arra következtetnek, hogy ezen az újabb fordu­lón valamilyen formában megvitatják majd az Egye­sült Államok nyugat-európai atomfegyvereinek kérdését is. A hadügymüüszlérium egyidejűleg bejelentette: megkezdték az atomfegyve­rek „MK—19” ideiglenes, el­nevezésű új nemzedékének kiépítésével kapcsolatos ter­vek tanulmányozását

Next

/
Thumbnails
Contents