Népújság, 1972. augusztus (23. évfolyam, 179-205. szám)
1972-08-11 / 188. szám
Csütörtök esti külpolitikai kommentárunk Kiutasítás, ultimátumra IDI AMIN, Uganda elnöke három hónapot adott. : Ennyi idő alatt kell országát elhagyniok az ázsiaiaknak. ; Első bejelentése óta az elnök némi engedményt tett. Most ] már elsősorban csak az ázsiai (értsd: indiai, pakisztáni) kereskedők kiűzéséről van szó, bizonyos szakmák képviselőinek — úgymond Amin — esetleg megengedi, hogy az országban maradjanak. Orvosokat, jogászokat, pedagó- I gusokat és jelentősebb üzletembereket említett. Különösen az utóbbi megjelölés érdekes. Vajon úgy kell ezt értelmezni, hogy a kis szatócs, a kis rövidárukereskedő, a kis suszter, a kis szabó — szóval az ember, aki, ha nem is alkalmazottként, de kora reggeltől késő; estig robotol — nem kívánatos elem Ugandában, ameny- nyiben bőrének színe nem fekete (és nem fehér), hanem barnássárga. Ám, ha ugyanez a bronzbőrű indiai vagy pakisztáni történetesen „jelentősebb üzletember'1, tehát gazdag, akkor maradhat? Akkor már „be tudott illeszkedni” az ugandai társadalomba, amely — e logika szerint — csupa „jelentősebb üzletemberből”, gazdag egyénből állna? SZOMORÜ HÍR ez az ugandai, s még szomorúbb, hogy nem egyedülálló, nem új. Korábban már Kenyában, Tanzániában és Zambiában is történtek hasonló intézkedések. Csak nemrég függetlenné vált nemzetek vezetői, | akiket nem olyan rég elsősorban bőrük színe miatt üldöz- j tek és tartottak gyarmati sorban, most hasonló fajvédő szellemben kezdenek el üldözni másokat. Ez a dolog egyik oldala. A másik: London szerepe. A kiutasított indiaiak s Pakisztánok ugyanis, bár nem angolok, de valamennyien brit útlevéllel rendelkeznek. Tehát őfelsége állampolgárai. Mégis: őfelsége belügymi- j nisztériumának korlátozó intézkedései vannak bevándor- ; lásukkal szemben. Holott a brit koronának kötelessége, hogy mindenütt védelmet és jogsegélyt nyújtson a brit alattvalóknak, ahol erre szükség van. Az angol kor- ■ mány azonban azt szeretné, ha az Ugandából távozni kényszerülők Indiába, Pakisztánba mennének. Elképzelhető, hogy Uganda (s a többi hasonló intézkedéseket foganatosító afrikai állam) idővel megbánja majd mostani könyörtelenségét. Nemcsak politikailag, ráébredve, hogy az ilyen fajüldöző jellegű gesztus legkevésbé az egykor hasonló címen üldözöttekhez méltó. Hanem gazdaságilag is, felfedezve, hogy a kiutasítottak talán hasznosak voltak Uganda (és Kenya, Tanzánia, Zambia) népgazdaságának, pótlásuk nehézséget okoz. AKKOR AZONBAN KÉSŐ LESZ. Az érintetteket pe- ; dig jelenleg a számkivetettség, a hontalanság fenyegeti, s további megaláztatások várnak rájuk. Xa^AA'^AAAAAAAAAAAA/SAAAAA/VSAA^AA/VNAAAAAA/VVVAAAAAAAA^AAAAAAA^A/VS Waldheim pekingi útja Kurt Waldheim, az ENSZ főtitkára közép-európai idő szerint csütörtökön hajnalban —- repülőgépen elutazott New Yorkból, hogy eleget tegyen kínai látogatási programjának. A főtitkár útjának első állomása Párizs, s onnan Karachi, Rangoon és Sangháj érintésével érkezik meg Pekingbe ötnapos hivatalos látogatásra. Párizsi négyes értekedet Á Thieu-adminisztráció az USA-f a VDK még ádázabb bombázásra buzdítja Csütörtökön a francia fővárosban megtartotta 154. ülését a vietnami helyzettel foglalkozó négyes értekezlet. Ezúttal elsőként William Porter amerikai nagykövet, az Egyesült Államok delegáAz amerikai háborús bűnösöket vizsgáló bizottság néhány tagja, köztük Jacobsen dán képviselő (fent, fényképezőgéppel), Sean Mac Bride ír jogász (lent, középen) és Pierre Weill francia szakértő (lent, jobbra) megvizsgálták a Nam Ha tartományban az amerikaiak által bombázott gátakat, valamint az ugyancsak bombasújtotta, sűrűn lakott Nam Dinh várost (alsó kép). dójának vezetője szólalt fel. Semilyen pozitív indítványt nem tett, ehelyett ismét elcsépelt propagandaszólamokkal támadta a VDK-t. Pham Dang Lam, a Thieu- rezsirn delegációjának vezetője követelte, hogy a „másik fél” (a VDK és a DIFK) fogadja él az amerikai feltételeket ; amennyiben ezt visszautasítják, akkor Eszak- Vietnam „teljes megsemmisítését" helyzete kilátásba. Nguyen Thi Binh, külügyminiszter-asszony, a DIFK küldöttségének vezetője kijelentette: Thieu-adminisztráció szembeszegül minden olyan megoldással, amely elvezetne Dél-Vietnam igazi függetlenségéhez és semlegességéhez, s nem elégszik meg Dél-Vietnam rommá tételével, hanem felszólítja az Egyesült Államokat a VDK még ádázabb bombázására. A VDK delegációjának nevében Nguyen Minh Vy. a VDK küldöttségének helyettes vezetője részletesen ismertette az amerikaiak legújabb agresszív cselekményeit. A Nguyen Minh Vy felszólította a Nixon-kormányt, szüntesse be agresszív akcióit, a gátak bombázását, s kezdjen igazi tárgyalásokat az érdemi kérdésekről. Az ülés befejeztével a küldöttségvezetők nyilatkoztak az újságíróknak. Egyöntetűen közölték, hogy a négyes értekezlet jövő csütörtökön újból ülésezik. HIRUGYNOKSEGEK ........JELENTIK-------A NKARA: A török vezérkar bejelentése szerint Ankara 40 da; rab F—4 Phantom típusú vadászgépet vásárol az Egyesült Államoktól. Az erről szóló megállapodást csütörtökön írták alá. HELSINKI: Hivatalos, baráti látogatásra Helsinki kikötőjébe érkezett csütörtökön egy szovjet hadihajóraj. Az öt nap alatt a szovjet tengerészek találkoznak finn tengerészekkel, megismerÄ LEGUTÓBBI időszakban azt tapasztaljuk, hogy a nemzetközi politikában egyre inkább teret nyer a tárgyalások módszere, s ez biztató reményedet kelt a béke és a haladás hívei között. Az égető nemzetközi problémák tárgyalások útján történő megoldása mindig törekvése volt a szocialista külpolitikának A Szovjetunió és a szocialista országok sokrétű nemzetközi tevékenységében igen fontos szerephez jutott a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élésének lenini elve és politikája. Ez azon alapszik, hogy a szocialista és a kapitalista rendszer hosszú ideig egymás mellett fog létezni és egymás elleo küzdeni. Mindkét rendszerhez tartozó népek érdeke azonban, hogy a két társadalmi rendszer közötti ellentétek és versengés ne pusztító, fegyveres konfliktusban nyerjen kifejezést. A különböző .társadalmi berendezkedésű országokban élő népek ezen érdeke objektív körülmény- nyé vált a nukleáris korban, amikor a szemben álló felek kölcsönösen olyan borzasztó pusztító erejű eszközökkel rendelkeznek, amelyek fel- használása előre fel sem becsülhető katasztrófához vezethetne. A békés egymás mellett élésért folytatott küzdelemben történelmi jelentőségűek és gyakorlati előrehaladást jeleznek a szovjet—nyugatnémet, a lengyel—nyugatnémet szerződések, a Nyugat-Berlinről szóló négyhatalmi megállapodás érvénybe lépése, a két német állam közötti tárgyalások és mindenekelőtt á szovjet— amerikai egyezmények. Ezek új távlatokat nyitnak a nemzetközi politikában, annak reális lehetőségét bizonyítják, hogy a legélesebb osztályellentétek mellett is mód van a legsúlyosabb és legbonyolultabb nemzetközi problémák békés, tárgyalásos megoldására, arra, hogy a különböző társadalmi rend1972. augusztus 11., péntek A tárgyalások politikája Irta: Garai Róbert, az MSZMP KB külügyi osztályának fr. vezetője szerű országok benes együttműködése a mindennapi élet gyakorlatává váljék. A NEMZETKÖZI tárgyalások sorában a legnagyobb jelentősége a szovjet—amerikai csúcstalálkozónak van, szem előtt tartva azt, hogy a világ két legerősebb hatalma között kibékíthetetlen osztályellentétek és a nemzetközi politika több fontos kérdésében súlyos nézeteltérések állnak fenn, és hogy e két világhatalom egymáshoz való viszonya az egész világhelyzetet befolyásolja. A tárgyalások és azok eredményei — a Szovjetunió és az Egyesült Államok kapcsolatainak alapelveiről, a stratégiai védelmi eszközök és a támadó fegyverek korlátozásáról, illetve befagyasztásáról, a kétoldalú tudományos, technikai és gazdasági kapcsolatokról szóló megállapodások — nemzetközi jelentőséggel bírnak. Az egyezmények a Szovjetunió kitartó erőfeszítéseinek köszönhető. Ezek arra irányultak, hogy javítsa kapcsolatait az Egyesült Államokkal és más kapitalista országokkal, a konstruktív és békés együttműködés, a nukleáris háború veszélyének elhárítása, a nemzetközi feszültség csökkentése érdekében, valamint azért, hogy megszüntesse az amerikai agressziót Indokínában és hogy előmozdítsa a közel-keleti válság politikai rendezését. A megállapodások és a tárgyalásokról kiadott közlemény azt bizonyítják, hogy á Szovjetunió vezetői a szovjet érdekeket a szocialista közösség érdekeivel teljes összhangban képviselték. Az egyezmények egyaránt szolgálják a szovjet nép és az egész világ munkásosztályának, a kommunista és a nemzeti felszabadító mozgalomnak, valamint a békéért harcoló erőknek az érdekeit: kedvezőbb nemzetközi körülményeket teremtenek a szocialista előrehaladáshoz; javítják a demokratikus jogokért, a népjólét javításán ért, a nemzeti függetlensér gért vívott harc általános feltételeit. Az eddigi tárgyalások eredményeit méltatva nem feledkezhetünk meg arról, hogy tőkés és imperialista felekkel történtek már korábban is megállapodások és ezek a múltban számos megegyezésnek hátat fordítottak. A nemzetközi monopoltőke, az imperializmus képviselői nem egykönnyen hagynak fel törekvéseikkel, nem képesek osztálytermészetük megtagadására. Gondoljunk csak arra, hogy az Egyesült Államok tovább folytatja, s§t, elmélyíti indokínai agresszióját, tovább támogatja és bátorítja Izrael terjeszkedő politikáját. A Német Szövetségi Köztársaság bizonyos körei továbbra sem készek normális kapcsolatokat létesíteni az NDK- val, mindent elkövetnek elszigetelése érdekében. A NATO-hatalmak újabb és újabb eszközökkel késleltetik a kormányok biztonsági konferenciájának előkészítését. AZ EREDMÉNYES tárgyalások politikáját az tette lehetővé, hogy a Szovjetunió és a többi szocialista ország gazdasági, politikai, nem utolsósorban katonai téren megerősödött, a nemzeti felszabadító mozgalmak fellendültek, elmélyültek a tőkés országok belső és egymás közötti nehézségei, azaz a nemzetközi erőviszonyok a szocialista országok javára változtak. Ez játszott alapvető szerepet a nagy jelentőségű megállapodások létrejöttében, és abban, hogy az Egyesült Államok kormánya és lényegében az egész tőkés világ elismerte a békés egymás mellett élés elvét, mint egyetlen lehetőséget. A Varsói Szerződésben tömörült szocialista országok korábban is törekedtek hasonló megállapodásokra, a tőkés országok, elsősorban az Egyesült Államok vezetői azonban — vélt erőfölényük tudatában — elzárkóztak a kezdeményezések elől, sőt, nukleáris zsarolással, fegyveres fenyegetéssel, a felforgatás , és a fellazítás gálád eszközeivel a szocializmus visszaszorítására törekedtek. A kapitalista világ végül is kénytelen volt tudomásul venni a realitásokat. Vajon elképzelhető lenne-e, hogy az Egyesült Államok kormánya egyezményeket köt stratégiai fegyverek korlátozásáról, ha erre a szemben álló fél legalább vele azonos ereje erre nem kényszeríti? A nyugatnémet monopoltőke elismerné-e a második világháború utáni határviszonyokat — beleértve a Német Demokratikus Köztársaság határait is —, s lemondana-e az erőszak alkalmazásáról, az azzal való fenyegetésről, ha erre nem lenne kénytelen? Tiszteletben tartva, hogy a tőkés világ bizonyos köreiben őszinte és jóindulatú szándékok is mutatkoznak a nemzetközi vilósághoz való alkalmazkodásra, a kapitalista államok uralkodó köreinek megegyezési készsége alapvetően mégis abból fakad, hogy felismerték az erőpolitika zsákutcáját. Az amerikai vezetők is kezdik felismerni a világ kizárólagos uralmára, a szocializmus erőszakos megsemmisítésére vonatkozó politikájuk meddőségét. Bebizonyosodott, hogy a Szovjetunióval és a vele szövetséges szocialista országokkal csak a konstruktív tárgyalások nyelvén, a teljes egyenjogúság alapján lehet beszélni és megállapodni. A TÁRGYALÁSOK módszere a harc egyik formája, s mint ilyen, nem kevésbé küzdelmes és bonyolult mint a csatamezőkön zajló összecsapások. A moszkvai csúcs találkozz bár tárgyilagos légkörben, l. esetenként éles viták közepette folyt le, amelyekben ellentétes társadalmi osztálynézetek ütköztek. A tárgyalások. eredményei nem kelthetik azt az illúziót, hogy megszűntek a Szovjetunió és az Egyesült Államok között, a két társadalmi rendszer különbözőségéből fakadó, áthidalhatatlan elvi és gyakorlati ellentétek. A Szov- jltdnió vezetői nem hagytak kétséget afelől, hogy változatlanul elítélik az Egyesült Államok imperialista politikáját, indokínai agresszióját, és a közel-keleti válság megoldását gátló magatartását. Az Egyesült Államok vezetőinek tudomására adták, hogy a Szovjetunió változat lanul szolidáris a vietnami néppel és az igaz ügyükért küzdő arab országokkal, harcukhoz a jövőben is megad minden szükséges támogatást. A különböző társadalmi rendszerű országok eltérő törekvései és érdekei következtében a közöttük megkötött egyezmények magától értetődően kompromisszumos jellegűek. Olyan kompromisszumok, amit a marxisták—leninisták mindig is lehetségesnek és szükségesnek tartottak osztálytörek véseik békés úton, megállapodások és egyezmények út ján történő megvalósításához. A tárgyalások politikájának eddigi eredményeit a szocializmus, a haladás minden igaz híve nagyra értékeli, hiszen azok előmozdítják a szocialista világrend- szer, a nemzetközi kommunista és a nemzeti felszabadító, arttiimperialista mozgalom célkitűzéseinek megvalósítását. A nemzetközi osztályharc minden területen tovább folyik, de az imperialistaellenes erők számára kedvezőbb feltételek mellett. A NEMZETKÖZI politika egyik fontos tanulsága, hogy komoly jelentőségű megállapodások a különböző társadalmi rendszerű államok között csak akkor születhetnek és akkor vezethetnek eredményre, ha a nemzetközi erőviszonyok megfelelőek: minél erősebb a szocializmus gazdasági, politikai, katonai téren, minél na- vobb a Szovjetunió és a 'übi szocialista ország be- lolyása, a nemzetközi fejlődésre, annál kedvezőbbé válik a békéért és a szocialista haladásért folytatott világméretű küzdelem ügye. kednek a finn főváros nevezetességeivel, kulturális mű- ' sorokon lépnek fel és Tamperében felkeresik a Lenin múzeumot. LIMA: A Reuter iroda jelentette Limából: Paj Hsziang-kuo kínai külkereskedelmi miniszter, aki nyolctagú kereskedelmi küldöttség élén tartózkodik Limában, a perui fővárosban megtartott Sajtóértekezleten megerősítette azt a hírt, amely szerint Lin Piao volt kínai honvédelmi miniszter államcsínyt tervezett és összeesküvést szőtt Mao Cetung elnök meggyilkolására, majd leleplezése után, menekülés közben repülőszerencsétlenség áldozata lett. A külkereskedelmi miniszter összeesküvőnek és árulónak nevezte Lin Piaot. MOSZKVA: Csütörtök délutánra lényegesen tisztább lett a szovjet főváros levegője, miután a város környékén keletkezett tőzegtüzek egy részét sikerült kioltani, s a tűzoltók mindenütt „ellentámadásba” mentek át. A tűzvész elleni harcban jelenleg tízezer ember vesz részt. Az oltásiban a tűzoltókon kívül változatlanul közreműködik a helyi lakosság, számos fővárosi szakember és több katonai egység. A Moszkva környéki „tűi- csata” azonban még tart. Egyrészt csütörtökön sem változott a száraz, forró időjárás, másrészt a tűz igen makacsul tartja magát a tő-, zegtelepeken, a bozotos és fiatal erdővel borított részeken. BUKAREST: Todor Zsivkov, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, a Bolgár Népköztársaság Államtanácsának elnöke és Ni- colae Ceausescu, a Roman Kommunista Párt Központi Bizottságának főtitkára, a Román Szocialista Köztársa-, ság Államtanácsának elnöke csütörtökön a Fekete-tenger melletti Mangaliában folytatta tanácskozásait a két ország, a két nép közti baráti kapcsolatok és sokoldalú együttműködés további elmélyítéséről, a nemzetközi helyzet egyes kérdéseiről. WASHINGTON: Ronald Ziegler, a Fehér Ház szóvivője bejelentette, hogy ha a kongresszus októberig ratifikálja a Szovjetunióval megkötött stratégiai megállapodásokat, akkor a fegyverkorlátozási tárgyalások újabb fordulója még októberben megkezdődhet. Szavaiból nyugati hírügynökségek arra következtetnek, hogy ezen az újabb fordulón valamilyen formában megvitatják majd az Egyesült Államok nyugat-európai atomfegyvereinek kérdését is. A hadügymüüszlérium egyidejűleg bejelentette: megkezdték az atomfegyverek „MK—19” ideiglenes, elnevezésű új nemzedékének kiépítésével kapcsolatos tervek tanulmányozását
