Népújság, 1972. augusztus (23. évfolyam, 179-205. szám)

1972-08-11 / 188. szám

XXIII. évfolyam, 188. szám A BERUHÁZÁSI EGYENSÚLY JAVÍTÁSÁRÓL • ÉPÍTŐ, ÚTÉPÍTŐ ÉS KOMMUNÁLIS GÉPGYÁRTÁSI EGYÜTT­MŰKÖDÉSRŐL • NEMZETKÖZI KIÁLLÍTÁSI PROG­RAMRÓL «er illést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Miniszter­tanács csütörtökön ülést tar­tott. A kormány megtárgyalta az Országos Tervhivatal elnöké­nek a beruházási egyensúly érdekében szükséges intézke­désekről előterjesztett jelen­tését. A Minisztertanács ko­rábban már határozatot ho­zott a beruházások tervezé­sének. szervezésének és kivi­telezésének kérdéseiről, amely előírta, hogy a IV. öt­éves terv előirányzataihoz képest a minisztériumok, az országos hatáskörű szervek és tanácsok által felvetett több­letigényeket felül kell vizs­gálni. A beruházási egyen­súly javítása érdekében az eddig megtelt intézkedések során el halasztottak több ez évi kezdésre tervezett nagy- beruházást, csökkentették a beruházással kapcsolatos ál­lami támogatások mértékét, a vállalatok részére pedig megszigorították a hitelezési feltételeket. Ezek az intézke­dések már kedvezően érezte­tik hatásukat, nagyobb pénz­ügyi fegyelmet teremtenek, egyben fékezik a következő évek beruházásainak növe­kedését. A Minisztertanács a jelen­tést és a javaslatokat jóvá­hagyólag tudomásul vette. Felhívta a minisztereket, az országos hatáskörű szervek és a tanácsok vezetőit, hogy a beruházási egyensúly _ ja­vítására tegyenek további intézkedéseket, amelyek a már folyamatban levő beru­házások befejezését meggyor­sítják, s hozzájárulnak a nép­gazdaság kiegyensúlyozott fejlődéséhez. A kohó- és gépipari mi­niszter előterjesztése alapján a kormány jóváhagyta a ma­gyar—szovjet építő-, útépítő és kommunális gépgyártás te­rületére vonatkozó gyártás­szakosítási és műszaki-tu­dományos együttműködési egyezményt. A két ország közötti megállapodás elősegí­ti a termelés hatékonyságá­nak növelését, a termékek minőségének javítását, vala­mint az építő- és útépítőgé­pek, továbbá az építőanyag- ipari berendezések új gyárt­mányainak előállítását. A külkereskedelmi minisz­ter a kormány elé terjesztet­te a külföldi hivatalos kiállí­tások 1973. évi programját és az 1974. évi programterve­zetét. A Minisztertanács meg­állapította, hogy a külföldön rendezett kiállítások külkap- csolataink fejlesztésében, po­litikai és gazdasági szem­pontból egyaránt hasznos sze­repet töltenek be, s az előter­jesztést jóváhagyólag tudo­másul vette. A mezőgazdasági és élelme­zésügyi miniszter előterjesz­tése alapján a kormány ha­tározatot hozott hazánk rész­vételéről az Egyesült Nemze­tek Élelmezési és Mezőgaz­dasági Szervezete, a FAO eu­rópai regionális konferenciá­jának Münchenben szeptem­ber 18—23. között sorra ke­rülő ülésszakán. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. (MTI) Magyarországra látogat a japán parlament felsőházának küldöttsége A szovjet jogászküldöttség látogatásai Kisházi Ödön, az Elnöki Tanács helyettes elnöke csü­törtökön fogadta azt a szov­jet jogászdelegáciát, amely A. F. Gorkin, a Szovjetunió Legfelsőbb Bíróságának el­nöke vezetésével tanulmányi látogatáson tartózkodik ha­zánkban. Találkozott és meg­beszéléseket folytatott a kül­döttség dr. Szénási Géza leg­főbb ügyésszel és dr. Korom Mihály igazságügy-miniszter­rel. Látogatást tettek a szov­jet vendégek a fővárosi bíró­ságnál is, ahol Patkós Lajos elnök fogadta őket. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK I fi zsadánylak drága tanulópénz! fizettek A közösség összefogása most is hatalmas erőnek bizonyult: a tarnazsadányiak példája erről a 3. oldalon olvasható. Este a Szepasszony* völgyben Az NSZEP berlini bizottságának küldöttsége Budapesten Csütörtökön az MSZMP Budapesti Bizottságának meghívására érkezett Buda­pestre a Német Szocialista Egységpárt berlini bizottsá­gának küldöttsége, Konrad Naumann-nak, a Német Szocialista Egységpárt Köz­ponti Bizottsága tagjának, a berlini pártbizottság első titkárának vezetésével. A héttagú delegációt délután a Budapesti Pártbizottság szék­hazában fogadta Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a bu­dapesti pártbizottság ' első titkára. A megbeszélésen tá­jékoztatta a vendégeket a pártbizottság munkájáról to­vábbá a főváros életéről, fej­lesztésének terveiről. 500 évvel ezelőtt, 1472-ben kezdte meg a könyvnyomtatást Hess András nyomdája. Napjainkban évente több millió könyv hagyja el a nyomdákat. Csupán a Kossuth Nyomda 4000 tonna papírt dolgoz fel évente. Képünkön: Magas- nyomású nyomdagépek a Kossuth Nyomdában. (MTI foto — Jászai Csaba felvétele — KS) AR A : 80 FILLÉR 1972. augusztus 1I„ péntek .. Vízi- és légiparádé Ünnepélyes tisztavatás Sajtótájékoztató az augusztus 20-i programról Hajóra szálltak csütörtö­kön délelőtt a sajtó képvi­selői, és a fővárosi Duna- szakaszon, az augusztus 20-i hagyományos víziparádé „helyszínén” tájékoztatták őket a Honvédelmi Miniszté­rium, az MHSZ és a KISZ központi bizottságának kép­viselői az alkotmány napjá­nak budapesti programjá­ról. Kiemelkedő esemény lesz — délelőtt — az Országház előtti Kossuth téren a kato­nai főiskolák és a Karikás Frigyes Katonai Kollégium végzős hallgatóinak tisztté avatása — tulajdonképpen az egész ország színe előtt, mert az eseményt a televí­zió is közvetíti. Ezután — 11 órakor — kezdődik a Dunán és a Parlament épülete emelletti légterében (a Mar­Mii tapasztal az Egerbe lá­togató borozgalni kívánó hazai vagy külföldi turista a Szépasszony-völgyben. Er­ről ír munkatársunk a lap 4. oldalán. git. és a Lánchíd között) az augusztus 20-i , honvédelmi nap vízi- és repülős pará­déja. Méreteiben, látványos­ságában felülmúlja az elmúlt évek hasonló rendezvényét. A folyón úszó „élő képek” ezúttal a X. pártkongresz- szus gondolatait, a fegyver­barátságot, a Varsói Szerző- /“ dés országainak összeforrott- ságát, az ifjúság tettrekész- ségét szimbolizálják. Az ünnepnap ■,fénypontja” az esti tűzijáték lesz, a Gel­lérthegy ormán. Az idén a III. országos If­jú Gárda-szemle „fináléja” is gazdagítja az augusztus 20-i eseménysorozatot. A szemle 15-től kezdődik, sok-sok résztvevővel, a csaknem 40 ezer ifjúgárdista közül. Du­naújvárosban lövészver­senyt tartanak, menetdal- vetélkedőre kerül sor, Szé­kesfehérvár környékén harci túrát rendeznek az ezer éves város jubileumi eseményei­hez kötődőén. Az országos szemléről azután 20-án mint­egy 600 ifjúgárdista jön el az alkotmány napján a buda­pesti programra. R vád: pazarló Bíróság előtt az egri Rá­kóczi Termelőszövetkezet volt vezetői. Munkatársunk tudósítását a vádirat ismer­tetéséről lapunk 8. oldalán olvashatják. 500 éves a magyar könyvnyomtatás Apró Antal, az országgyűlés elnökének meghívására Kenzo Kono elnök vezetésével szeptemberben hivatalos lá­togatást tesz Magyarországon a japán parlament felsoha- zának küldöttsége. (MTI) A magyar báoyaépítés rekordja a Mecsekben A magyar bányaépítés pá­ratlan teljesítménye a Me­cseki Ércbányászati Válla.- lat 4-es üzeme, amelynek építését befejezték es a kö­zeli bányásznapon ünnepé­lyesen felavatják. Feladata átvenni a kimerülő első ma­gyar uránbánya szerepét. A kivitelezés üteme egye­dülálló az országban. A bá­nyászati beruházási szabály­zat olyan üzem építésére, mint a 4-es bánya, kilenc évet ír elő. A termelési igé­nyek ezzel szemben azt kí­vánták, hogy ezt az időt két évvel megrövidítsék. Szovjet tervék és tapaszi.alatok fel- használásával a baráti or­szágokból érkezett berende­zések segítségével,' szovjet szaktanácsadók , közreműkö­désével az aknaépítés út út­ját választották. Az akna­mélyítők rendkívül nehéz körülmények között halad­tak előre. A 876 méteres lég­akna majd a 1146 méteres szállítóakna mélyítése köz­ben sok-sok akadállyal kel­lett megbirkózniok. Eközben hazai és nemzetközi vi­szonylatban is kiemelkedő teljesítményeket értek el új eljárásokat vezettek be a je­lentkező geológiai nehézsé­gek leküzdésére. A 4-es bányaüzemet álta­lában a „legek” jellemzik. Ménysége Közép-Európában is egyedülálló. Itt van Magyar- ország legményebb ember jár­ta pontja. A rangos címek azonban temérdek költsé­get, áldozatos, sokszor hősies munkát, helytállást takar­nak. A nagy _ távolságok, miatt, a hazai bányák közül itt épült a leggyorsabb szál­lítóakna. Az óriás torokban ötven kilométeres óránkénti sebességgel közlekednek a kasok. A koope szállítógép magyar terv alapján készült és eddigi áiűködése alatt ki­tűnően vizsgázott. Teljesít­ményére jellemző, hogy egy kasban hatvannégy ember utazhat egyszerre, vagy nyolc rakott csillét szállít. Nagy szerepe van itt a szel­lőztetésnek is. Percenként tízezer köbméter levegőt szívnak a bányán ke­resztül. Ezzel a 38—42 fokos kőzethőmérséklettől felmele­gedett levegőt 22—24 fokos­ra hűtik. Az avatóünnepségre ké­szül a számvetés az eddigi munkáról és itt van mivel büszkélkedni: sok-sok erő­feszítés árán a vállalás sze­rint elkészült a bánya. Hét évre az első kapavágás után 1971. augusztus végén meg­tartották a termelési pre­miert, napszintre szállították: az első csille uránércet. Az azóta eltelt év alatt az üzem fokozatosan átvette a nyu­galomba vonult 1-es bánya szerepét, sőt a termelés első évét élüzem szinten teljesí­tették, s a kollektíva elnyer­te a „szocialista munka üze­me” m^tissíelő címet. Befejezéshez közeledik az aratás az állami gazdaságokban 300 kombájnt kölcsönöztek Dunántúlra a tiszántúliak Sok helyen áll még víz alatt a termés, járhatatla­nok a földek, augusztus 4— 5-től azonban ismét zavar­talanul, teljes kapacitással dolgoznak a gépek a nehéz helyzetben levő dunántúli állami gazdaságokban, ame­lyek közül — a megfeszített munka eredményeként — egyre többen fejezik be az aratást. Az esőzések után az el­múlt napokban végzett a betakarítással egyebek kö­zött a tatai, a nagyszentjá- nosi, az ikrényi, az agárdi, s legutóbb a Lajta-hansági Állami Gazdaság. Somogy­bán is már az utolsó hektá­roknál tartanak a nehéz munkában a kombájnosok. Az állami gazdaságok köz­pontjához érkezett legfris­sebb jelentések szerint au­gusztus első dekádjának vé­gén összességében is kedve­ző az eredmény; befejezés­hez közeledik az aratás az állami gazdaságokban, ame­lyek, a, kalászosok mintegy 95 százalékát már betakarí­tották. A jelentések szerint — amennyiben a mostanihoz hasonlóan kedvező marad az időjárás, s újabb eső nem szól közbe — a legnagyobb mezőgazdasági üzemek zö­me augusztus 15-ig végez az idén különösen nehéz nyári munkával, s a késedelmek ellenére az új kenyér ünne­pére, augusztus 20-ra, nem marad betakarítatlan gabo­na az állami gazdaságok földjein. Július végére Békés, Csongrád, Hajdú, Szabolcs és Szolnok megye állami gaz­daságai végeztek a betaka­rítással, a dunántúliak azon­ban — körülbelül 50- nagy területen gazdálkodó üzem­ben — a kalászosok 60 szá­zaléka még lábon állt, vagy a viharok következtében a földön feküdt. •A tiszántúli állami gazda­ságok az aratás végeztével azonnal a bajba jutott du­nántúliak segítségére siet­tek, 200 kombájnt adtak át Veszprém, Zala, Győr, Vas, Komárom és Somogy megye testvérüzemeinek, ezenkívül 100 kombájnt kölcsönöztek a termelőszövetkezeteknek is. Az állami gazdaságok gon­doskodtak a learatott gabo­na megmentéséről is, a Du­nántúlon betakarított ter­més 30—40 százalékát szárí­tották, s ehhez szerencsére — miután a Dunántúlon a kalászosok aránya kisebb, s a nagy területű, kukoricára méretez -o ikapaíi :tás a gabonához bőséges volt — helyben adódott a gyors se­gítség. Az esőzés következménye nem is annyira a késedel­mes betakarításban jelent­kezett, inkább a nagy mennyiségben termesztett vetőmag minőségét rontotta a Dunántúlon- Ezért intéz­kedtek .őrrel, hogy a Tiszán­túlról kapjanak elegendő, jó minőségű vetőmagot % dunántúli állami gazd.iságok. és termelőszövetkezetek.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents