Népújság, 1972. augusztus (23. évfolyam, 179-205. szám)

1972-08-04 / 182. szám

ÄÄÄAAAAAAAA«AAA.*j*»>.‘*>.SAAAAy|«l*AAA*.*^.*A.^A.*. I Csütörtök esti külpolitikai kommentárunk Gátlástalan gátbombázás AZ AMERIKAI POLITIKA egyik legkeményebb bí­rálója a magyar sajtóban is gyakran helyet kapó Art Buchwald. Az ő kritikája sok baloldali publicistáénál is megsemmisitőbb, mert gyilkos iróniát alkalmaz. A jelen­ségeket, amelyeket tolla hegyére tűz, nemcsak a maga valóságában rrtutatja fel — szemben a hivatalos magya­rázatok hazugságaival —, de a hibák és galádságok el­követőit ráadásul még nevetségessé is teszi. Most például a gátak bombázásával foglalkozott. Szokásos módszere: egy — természetesen általa kitalált — washingtoni szakértővel készít interjút. Tőle kérdi: miként lehet, hogy Kurt Waldheim, Jane Fonda és más tekintélyes személyiségek állítják: az amerikai légierő bombázza a VDK gátrendszerét, Nixon, Laird és más tekintélyes személyiségek viszont tagadják ezt? Buchwald „szakértője” megmagyarázza: mindkét félnek igaza van. Mert az USA légierő persze csak katonai objektumokat bombáz, de tehetnek ők arról, hogy a gátak a katonai objektumok közelében vannk, s így aztán azoknak is jut a bombákból? Az a legnagyobb baj, a buchwaldi szakértő szerint, hogy a vietnamiaknak vannak gátjaik! Mert ugyebár, ha nem lennének, akkor bizonyosan nem bom­báznák őket! HALLOTT-E PÉLDÁUL ő, Buchwald, arról, hogy az amerikaiak akárcsak egyetlen vidéki klubot is bombáz­tak Vietnamban? Ugye nem? S miért nem? Kérdi a szak­értő, majd rögtön válaszol is: mert nincsenek vidéki klu­bok Észak-Vietnamban! Világos tehát a megoldás: ne legyenek gátak se és akkor bizonyos, hogy az amerikai légierő egyetlen gátat sem fog bombázni! Eddig az — egyébként meglehetősen keserű — hu­mor, Art Buchwald szatírája az International Herald Tribune keddi számában. S mi olvasható a lapok csütör­töki számában? A VNA hírügynökség jelentése, hogy az amerikai légierő kedden és szerdán ismét folytatta a VDK különböző tartományai gátrendszerének és öntöző- berendezéseinek bombázását, és bombázott sűrűn lakott településeket. Mindezek után pedig csütörtökön, a párizsi Vietnam- értekezlet 153. ülésén William Porter nagykövet, az USA-delegáció vezetője ismét tűzszünetet sürget. Nem lehetne ezt a tűzszünetet mondjuk az amerikai félnek elkezdenie, például azzal, amire már nem kisebb rangú személy, mint Kurt Waldheim, az ENSZ főtitkára is felszólította őket: hogy hagyják abba a VDK gát- és öntözőrendszerének bombázását? Mert az ottani „tüzelés” olyan vizeket áraszthat, amibe asszonyok, gyérekek, öre­gek, nők, férfiak — egyszóval vietnami emberek tíz- és tízezrei pusztulhatnak bele. GATAT KELLENE már emelni végre az elé a nép­irtás elé, amit a vietnami gátrendszer bombázása jelent. Ki is tűzhetjük a fehér zászlót Nixon újabb szenátusi veresége WASHINGTON: Heves vita és bonyolult parlamenti manőverezés után szerdán este (magyar idő szerint csütörtök hajnalban) az amerikai szenátus a Ni­hogy a kormány csakis a csapatkivonás céljaira hasz­nálhatja fel a háborús pénz­alapokat. Ugyanakkor vi­szont kiskaput is nyit a kor­mánynak a bombázás foly­Az amerikai légierő nagyarányú sorozatos légitámadásokat intéz a VDK ellen. Mint a VNA jelentette, a légvédelem számos amerikai repülőgépet lelőtt. Kép: Harckészültségben a légvédelmi tüzérség az észak-vietnami Na Ha tartomány Nam Dinh városában. (Telefoto — VNA—MTI—KS) xon-kormányzat heves ellen­állásával szemben 50:47 arányban megszavazta Ed­ward Brooke massachusettsi republikánus szenátornak azt a törvénymódosító javasla­tát, amely hatályba lépésé­től számítva 4 hónap határ­időt ad valamennyi ameri­kai fegyveres erő Indokíná- ból való kivonására, feltéve, hogy a kivonással párhuza­mosan — a határidőn belül — szabadon bocsátják az amerikai hadifoglyokat. Az eddigi legerőteljesebb megfogalmazású háborúelle­nes törvényjavaslat ez, amely keresztülment a szenátus­ban : megszabja ugyanis, tatására, amennyiben en­gedélyezi a pénzalapok fel- használását „a kivonuló ame­rikai csapatok védelmében”. Ez volt az a kompromisszu­mos megfogalmazás, amely- lyel a háborúellenes tömb a maga táborában tudta tar­tani a. kormány rendkívül intenzív nyomása alá került 11 republikánus szenátort. Megjegyzést érdemel, hogy a törvénymódosítás repub­likánus kezdeményezője, Edward Brooke, a szenátus egyetlen néger tagja, no­vemberben választások elé néz Massachusetts államban, amely a háborúellenes moz­galom egyik legerősebb bá­zisa. A törvényjavaslatot megszavazó többi 11 repub­likánus szenátor közül hat­nak a mandátuma vár meg­újításra a közeljövőben. A vita során John Stennis demokratapárti szenátor, a Pentagon régi bizalmi em­bere, a szenátus hadügyi bi­zottságának elnöke drámai felhívásokat intézett kollé­gáihoz : „Ne nyomorítsák meg az elnök tárgyalási erőfe­szítéseit, amelyekkel tisztes békét akar elérni, némi re­ményt nyújtva Dél-Vietnam. nak a fennmaradásra... Ne­vetség tárgyává teszik az el­nököt, ha iskolásgyerekek­nek való szabályokkal kötik meg a kezét... Ha ez a törvénymódosítás hatályba lép, akár ki is tűzhetjük a fehér zászlót” •—, hangoztat­ta Stennis. Párizs! értekezlet; 153. ii!és Párizsban csütörtök dél­előtt ismét összeült a viet­nami konfliktus rendezésé­ről tárgyaló négyes értekez­let. A tárgyalás színhelyére való megérkezésekor Xuan Thuy, a Vietnami Demok- . ratikus Köztársaság kül­döttségének vezetője újság­íróknak kijelentette, hogy a Nixon elnök július 27-i saj­tóértekezletén elhangzottak óta „tanúi vagyunk a bom­batámadások fokozódásának, ami elmélyíti a Nixon-ad- minisztráció szavai .és tettei között tátongó szakadékot”. Nguyen Thi Binh, a Dél­vietnami Ideiglenes Forra­dalmi Kormány külügymi­nisztere a DIFK Párizsban tárgyaló küldöttségének ve­zetője azt mondta, hogy Ni­xon megpróbál „amerikai bé­két” kényszeríteni Vietnam­ra. A vietnami nép semmi­féle jelét sem látja annak a szándéknak, hogy az Egye­sült Államok komolyan akarna tárgyalni — mondta. Binh asszony megbélyegezte az amerikai légierő bomba­támadásait a VDK és a Dél-Vietnam területei ellen. Követelte a fasiszta Thieu- rendszer felszámolását. Első lépés az indiai- pakisztáni megbékélés felé v.w.w.vv. .v.v. srr:: r;*w ; ... . ^ Vii* Mujiffarab *v1suma£ad®\ i S jJ *H, ■; OSrinagar W. Vsi.ii.ot“ "V. Ä h 1JT1-SI kitörd»»»* P -yri; mdii' fcadsertg álfa BJ2S3elfoglalt terület, v , t pgacaa pakisztáni csapatok líUlCIi EÖHa'iai elfoglalt terület. \ S , ki! | «Kis terület A közelmúltban megtartott indiai—pakisztáni csúcstalál­kozó eredményeként Indira Gandhi indiai miniszterelnök bejelentette, hogy országa visszaadja Pakisztánnak az indiai csapatok által tavaly decemberben elfoglalt terü­leteket. Az indiai hadsereg 14 609 négyzetkilométer pa­kisztáni országrészt tart meg­szállás alatt, a pakisztáni csa­patok pedig 314 négyzetkilo­méter indiai területet ellen­őriznek. Térképünk az érintett te­rületeket ábrázolja. — TERRA — Szükségállapot Angliában Az angol kormány csütör­tökén megint a szükségálla­pothoz folyamodott, ezúttal a dokkmunkások sztrájkjá­nak letörésére. A szükségál­lapot csütörtökön éjfélkor lép érvénybe. Utoljára feb­ruár 9-én rendeltek el szük­ségállapotot Angliában, ak­kor a bányászok sztrájkjá­nak következményeire hivatr kozott Edward Heath kabi­netje. Robert Carr, az új bel­ügyminiszter, a kormányta­nács szerda esti két és fél órás ülése után az ír és az angol partok között elterü­lő Man szigetére repült, hogy a szokások szerint alá­írassa Erzsébet királynővel a szükségáilapot-proklamá- ciót. A szükségállapot — egy 1920-as törvény szerint — kivételes hatalommal ru­házza fel az angol kormányt, abból a célból, hogy — a törvény szavaival élve — „biztosíthassa a közösség lét­feltételeit”. Az angol sajtó jelentései szerint a hét nap­ja hivatalos dokkmunkás­sztrájk már érezteti hatását. Az importált paradicsom, a dél-afrikai és jamaicai déli­gyümölcs tonnaszámra kez­dett romlani a megbénult kikötőkben. Népszavazás Eszak-lrorszáqban? Belfasti munkások elállják az utat a brit katonák elől, tiltakozásul, amiért egy legutóbb) tűzharcban két szaktársuk meghalt. (Telefoto — AP—MTI—KS) William Whitelaw. az angol kormány észak-írországi ügyekkel megbízott minisz­tere az alsóházban. bejelen­tette : az ősz folyamán tör­vényjavaslatot kívánnak elő­terjeszteni arról, hogy Észak- Irország lakossága népszava­záson döntsön: továbbra is része maradjon-e a tarto­mány az egyesült királyság­nak, vagy csatlakozzék az ír Köztársasághoz. Amennyiben Egységes nézetei! a Krími találkozón 1972. augusztus 4.1 péntek A szocialista országok kö­zös lépéseinek megszerveze- sében mindenkor fontos mér­földkő a vezetők időnkénti találkozása. Az ilyen találko­zók alkalmával rendszerint megvitatják a legfontosabb problémákat, s felvázolják azokat a lépéseket, amelyek előmozdítják a KGST-orszá- gok gazdasági terveinek meg­valósítását. A mostani krími találkozó során — mint is­meretes —. eredményes vé­leménycserére került sor a szocialista és a kommunista építésről, a testvérországok közötti sokoldalú együttmű­ködés további fejlesztéséről. Ez megint csak ait bizonyít­ja, hogy a szocialista orszá­gok kommunista és munkás­pártjainak vezetői szüntele­nül foglalkoznak ezekkel a kérdésekkel. A szocialista országok mindent elkövetnek annak érdekében, hogy a gazdasági színvonalat még magasabbra emeljék. Ez jelentékeny eredményekkel is jár. A vi­lágsajtóban olvasható sta­tisztikai adatok szerint vi­lággazdasági viszonylatban rendkívül megszilárdult a KGST-országok helyzete. A világ ipari termelésének vo­lumenéből ma körülbelül egy harmaddal részesednek a KGST-országok. A KGST-hez tartozó országokban terme­lik ki ma az egész világon kitermelt kőolaj 16,5 százalé­kát. a földgáz 74 százalékát, valamint a vas és acél 25.9 ilietve 28,1 százalékát. A KGST-országok 1950—1970. között a belső tartalékok, va­lamint a kölcsönös együtt­működés lehetőségeinek ala­pos kihasználásával hozzáve­tőlegesen hétszeresére növel­ték ipart termelésüket. A tő­kés országokban ugyanezen idő alatt a fejlődés csupán 2.8-szeres volt. 1971-ben a KGST-országok ipari terme­lése 7,8 százalékkal növeke­dett (elsősorban a gépgyár­tás, a rádió-elektronika, a vegyipar és a petrolkémia te­rületén). Jellemző, hogy az ipari termelés növekedésének mintegy 80 százalékát a ter­melékenyebb munkával ér­ték el. A KGST-országok kül­kereskedelmi forgalma 1971- ben 1970-hez viszonyítva 8,7 százalékkal növekedett, köl­csönös áruforgalmuk pedig 9 százalékkal. A további fejlődés szem­pontjából rendkívül fontos a szocialista gazdasági integrá­ció Komplex Programjának megvalósítása, mert ennek a programnak a végrehajtása lehetővé teszi a testvérorszá­goknak, hogy meg jobbam megs'rtfánffijBfr .a világrendszer pozícióit és emeljék népeik életszínvona­lát. A krími találkozó idején rendkívül pozitív jelek mu­tatkoztak nemzetközi színté­ren. Ez különösen Európára vonatkozik, ahol a szocialista országok rendkívül aktiv és összehangolt fellépései követ­keztében megindult a külön­böző társadalmi rendszerek­hez tartozó államok közötti feszültség enyhülése, vala­mint a széles körű együtt­működés légkörének kialaku­lása. Kétségtelen, hogy a szovjet—nyugatnémet, .a len­gyel—nyugatnémet szerződé­sek megkötése, azok a meg­állapodások, amelyeket a Szovjetunió kötött számos európai tőkés országgal. Vé­gül a Szovjetunió és az Egyesült Államok vezetői tárgyalásainak eredményei előmozdították, hogy Euró­pa a stabil béke kontinensé­vé váljon. A szocialista or­szágok kormányainak meg­győződése szerint e célok el­érését hivatott előmozdítani az európai biztonsági és együttműködési értekezlet. Ez az értekezlet pozitív té­nyező az európai államok kö­zötti sokoldalú es széles körű kapcsolatok fejlesztésében. _ ■ . ^ K. K. Szmímov az APfcí a javaslatot jóváhagyják, és az törvényerőre emelkedik, a népszavazást „a lehető leg­hamarabb” megrendezik — mondotta. 'Megfigyelők ezzel kapcso­latban felhívják a figyelmet arra a körülményre, amely- lyel Whitelawnak tisztában kell lennie, hogy története-, sen a tartomány protestáns többsége szilárdan Anglia- párti, tehát a népszavazás kimenetele sem lehet kétsé­ges. Hirdessen a Az Eger és Vidéke ÁFÉSZ vidéki szabadkasszás kiske­reskedelmi és vendéglátó­ipari egységeibe vei élőkét és bevetéseket keres Feli étel: 5 éves szakmai gyakorlat és szakmába vágó képesítés. Részletes felvilágosítást a szövetkezet kereskedelmi íőosztálya ad, Eger, Dobó tér 8. szám alatt 1972. au­gusztus 20-ig. FnÉi iminlm felveszünk fonó szakmunkásnőket és 16 EVET BETÖLTÖTT NŐKET betönuiónÉ Betanulási idő 1 hónap. Bérezés betanulási időre 1200 Ft. Betanulási idő után: 1900—2500 Ft kereset] tehetőség. Kéthetenként szabad szombat. Vidéki dolgozók részére szállást és ágyneműt biztosítunk. Bővebb felvilágosítást levélben is adunk. Cím: PAMUTTEXTILMÜVEK FONÓGYÁRA. Budapest, XL, Bocskai u. 90. Munkaügyi osztály. I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents