Népújság, 1972. augusztus (23. évfolyam, 179-205. szám)

1972-08-04 / 182. szám

sm,ÄG PROLET ABI AI, EGYESÜLTETEK! AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANACS NAPILAPJA XXIII. évfolyam, 182. szám ARA s 80 FILLER 1972. augusztus 4- péntek Félidőben A múlt év végén, amikor már lát­ni lehetett a gazdaság nekilendülését és az évi munka eredménye­it, s problémáit — ez volt az új ötéves terv­időszak első esztendeje —, többen emleget­ték a túlfűtött mozdony példáját. Ez a ha- hasonlat ugyan korántsem volt tökéletes, de hogy a „mozdony” túl vehemensen nekiira­modott, azt érezni lehetett a maga után vontatta szerelvényekben. Más szóval: a nö­vekvő lehetőségek láttán, túlságosan felfo­kozódtak az igények, nagyon megnőtt az ét­vágy a terjeszkedő jellegű ágazati, vállalati és helyi fejlesztési programnál, beruházások, középitkezések gyors megvalósítására. S mert hazai forrásból ennyit nem lehetett fe­dezni. egészségtelen feszültségek keletkeztek főleg az építési beruházások területén, és romlott a külkereskedelmi fizetési mérleg. Korlátozó intézkedésekre került sor, amelyek átmenetileg bizonyos félreértésekre is alkal­mat adtak, némelyek „visszahúzó” lépések­től tartottak, féltek a megtorpanástól. Augusztus lévén, ismertek már a Köz­ponti Statisztikai Hivatal adatai 1972. első félévének gazdasági munkájáról. Részben kifejezetten jó eredményekre valló, részben biztató számok sorakoznak a ‘jelzőtáblán, s s ha egyben-másban mutatnak is bizonyos nehézségeket, élénken cáfolják, hogy a nép­gazdaságban valamiféle visszaesés történt volna, vagy ilyentől kellene tartanunk. Az ötéves terv céljai megvalósulóban vannak, és ami különösen örvendetes, éppen egyes nehéz terepszakaszokon értünk el szép elő­rehaladást. Az említett hasonlattal élve, a mozdony tehát jól húz. némileg egyenlete­sebben, mint a közelmúltban, noha megfon­toltabban adagoljuk a fűtőanyagot, azaz hogy éppen azért. Mindenekelőtt érdekesek az ipar értéke­sítési adatai. Ezek ugyanis a termelés növe­kedését jelző adatoknál érzékletesebben jel­zik a hasznosítás irányát, célját is. Nos, a belföldi termelői és kereskedelmi felhasz­nálás nagyjából ugyanúgy bővült, mint ma­ga a termelés, beruházási célra azonban az egy évvel ezelőtti, kiugróan magas értéknél lényegesen kevesebbet használtak fel, a kül­kereskedelemben viszont 16 százalékkal töb­bet értékesítettek az iparvállalatok, mint ta­valy az első félévben. Elsősorban azért is alakult igen kedvezően a félévi külkereske­delmi egyenleg: azaz exportoldalon 22 szá­zalékkal magasabban, a behozatalban pedig hat százalékkal szerényebben, mint a múlt esztendő első felében. Itt mindjárt álljunk is meg egy percre: a kivitelnek és a behozatalnak ez a kedve­ző irányzata a múlt évi lanyhábban növe­kedett exporthoz és igen nagyarányú im­porthoz képest mutatkozik, éppen ezért nem állandósítható! Különben is, á mérleg egyen­súlyát nem egy-egy évben, hanem hosszabb időszakokban, tendenciaszerűen lehet csak és kell megteremteni. Ám a most említett sikeres erőfeszítések éppen az ilyen egyen­súly érdekében valók, és 5 ugyancsak kedvező ké­pet adnak iparunk egész- ; séges export-törekvései- ; röl és lehetőségeiről. Közben igen figyelemre méltó szerkezetig átalakulásnak is tanúi lehetünk az ipari ter-> melésben. Feltűnően gyors ütemben csökkeni a széntermelés és növekszik a földgáz- és? kőolajbányászat. Mint ismeretes, a behoza-s tál is az energiafelhasználás ilyen jellegű át-” alakulását sietteti, valóban a korszerűség? jegyében. A gép- és a vegyipar némelyik? — erőteljesen szélesedő hazai szükségletet? és élénk nemzetközi keresletet kielégítő —? ágazata, illetve gyártmánycsoportja is dina­mikusan előretör a termelésben. Elegendő? itt a szintetikus anyagok, a közúti jármű-? vek, főleg autóbuszok, különböző műszerek? gyártásának gyors térhódítására utalnunk.? Jól ismerve az építési — ezen belül a la-? kás-, közmű- és útépítési —, szükségletet,? felettébb örvendetes a tégla- és cementter­melés újabb nekirugaszko?iása. A könnyű-? ipar, s főleg a ruházati ipar viszonylag cse­kély előrehaladása pedig, reméljük, átme-? neti jelenség — folyamatban van a bútor-, 5 valamint a textil- és ruházati ipar nagysza- ? bású rekonstrukciója —, hiszen a hazai szűk-5 séglet is tovább fog növekedni, és a külföl-? di piacokon is mutatkozik kereslet a gon-? dós és figyelmes gyártó, illetve eladó szá­mára. Ami a munka hatékonyságát illeti, elég? annyit mondani, hogy a növekvő ipari tea*-? melés a műit évinél kevesebb ember munka-? jának eredménye, a termelékenység tehát? számottevően nőtt, még ha az iparban fog-? lalkoztatottak számának csökkenése alapo-? sabb vizsgálatra szorul is. A kérdés ugyan-? is az, hogy vajon hol, milyen munkakörök­ben, szakmákban, foglalkoztatási helyeken? esett vissza elsősorban a létszám. A mezőgazdaságról — a szarvasmarha- programról adott minapi bő tájékoztatás? után —, elégséges annyit megjegyezni, hogy 5 tekintélyes mértékben növekedett ismét az? értékesítés. Figyelmeztető azonban, hogy az? idényáras cikkek bolti, még inkább piaci ár-? színvonala megközelítően kilenc—tíz száza-; lékkai emelkedett, amiben persze része van? az időjárásnak, de a kínálat hiányosságai-? nak, illetve a termelési módsizerek elmara­dottságának is. E zzel voltaképpen el is jutottunk a? közfogyasztás, azaz a vásárlások? kérdéséhez, amely ugyancsak mutat néhány? érdekességet. A kiskereskedelmi forgalom ugyanis tisztes mértékben megintcsak nőtt,« de lendületét az idén elsősorban nem az? iparcikkek és a tartós, értékes holmik be-? szerzésének élénkségétől nyerte, mint azt? mostanában megszoktuk. Viszont, némi pan-? gás után, fellendült a ruházati kereskedelem.? Az iparcikkek viszonylagos háttérbe szőrű-? lása természetesen nem maradhat tartós je-? lenség a vásárlóerő, a pénz készenlétben? van, s a kedv is megjő, ha az ipar és a ke­reskedelem további erőfeszítéseket tesz. B. J. De van-e még tartalék? A mezőgazdasági üzemek belső tartalékairól ír mun­katársunk a 3. oldalon. 500 éra — munkaidő után A Hatvani Cukorgyár nuló munkásairól szól ta­ri­portunk a lap 4. oldalán. fiiszemérem nélkül Egy jogos igény, a lehető­ségek és a megoldás mód­ja: erről olvashatunk a 4. oldalon. Londoni levél Hekli József július 27-én keltezte jelentését a dokik- munkássztrájk bénította Angliából. Az érdekes írást az 5. oldalon találhatják. lövő heti rádió­ás tv-műsor lapunk 7. oldalán. Hírek Münchenből A Magyar Rádió — lapunk 8. oldalán számolunk be er­ről részletesen —non-stop műsort sugároz az olimpia színhelyéről. Augusztus 20 Hatvanban Kiállítások, lovasbemuta­tók művészest szerepel a programban, amelyet a 8. oldalon ismertetünk. Kádár János megkezdte nyári szabadságát Kádár János, az MSZMP Központi .Bizottságának első titkára augusztus 4-én meg­kezdte rendes évi szabadsá­gát. Üzenet a gabonatáblák „hajóihoz” ■Hu 17 féle' alkatrészt gyártanak az egri MEZŐGÉP Vállalat kisterenyei gyárában. A kombájnalkatrészek pótlásának jelentős hazai bázisa lett a gyár az elmúlt években. A hosszú szerelőcsarnokban naponta többféle gyártmány hagyja el az esztergapadokat és más gépeket. Riportunk a 3. oldalon olvasható. Több kiránduló, kevesebb turista Reprezentatív felmérés az első félév idegenforgalmáról összesítették az első fél­év idegenforgalmi adatait a Központi Statisztikai Hiva­talban. Az idegenforgalmi felmérés az idén reprezenta­tív módszerrel készült. 'Egy­séges, nemzetközileg elfoga­dott fogalmak és meghatáro­zások alapján, elsősorban a tartózkodás időtartama sze­rint csoportosították a Ma­gyarországra látogató külföl­dieket. Eszerint turista az,\ aki egy naptári napnál hosz- szabb ideig tartózkodik ha­zánkban, az, átutazók 24 órán belül hagyják el az országot, a kirándulók pedig 24 órán belül ugyanabba az országba utaznak vissza, ahonnan ér­keztek. Egy évben hat rep­rezentatív időszakot határoz­tak meg, s ennek alapján korszerűbb, pontosabb felmé­rés készíthető. Az első félév statisztikai adatai szerint január 1-től június 30-ig 1 700 000 külföl­di lépte át határainkat, ami 3,6 százalékkal több, mintáz elmúlt év első felében. A szo­cialista országokból érkezett külföldiek száma változatlan, míg a tőkés országokból 23 százalékkal többen érkeztek, mint tavaly január 1. és jú- ' nius 30. között. A legjobban az NSZK-beli turisták érdek­lődése nőtt a hazai üdülési lehetőségek iránt, az NSZK­E»y délelőtt mérlege: 30 min csapadék Veszélyben a csemegeszőlő Csütörtök hajnaltól délig több mint harminc millimé­ter csapadék hullt az egri borvidék szőlőtábláira. Ez az esőmennyiség egy csapadék- szegényebb hónap összes eső­zésének is megfelelt volna tavasszal. A jelenlegi bőség azonban már a mezőgazda­ság minden ágazatában érez­teti káros hatását. A csütör­tök délelőtti esőzés a még lábon álló gabonában okoz­ta a legnagyobb kárt, hiszen a teljesen felázott talajra, ha újabb esőzés nem jön, a következő héten lehet csak gépekkel felvonulni az ara­tás befejezésére. Az egri Nagy József Ter­melőszövetkezet elnökhelyet­tese Sebestyén András még a csütörtök hajnali esőzést megelőző határszemlén meg­állapította, hogy a szőlőben is kedvezőtlen jelenségek mutatkoznak. A korán érő csemegefajták már zöld ál­lapotban íelhasadozott héj­jal állnak a sorok között. Különösen a Csaba Gyön­gyét viselte meg az állandó nedvesség. Ez a közkedvelt fajta — állapította meg az elnökhelyettes — csaknem elveszítette minden csemege értékét. A csütörtöki esőzés ked- • vezőtlen helyzetet teremtett a | burgonyaföldeken Több ezer hektárnyi állami föld tulajdonjogát vehetik át a tsz-ek Július végén, augusztus elején számos tsz és állami gazdaság közvetlenül rendez egy régi problémát: dönt ar­ról, hogy mi lesz azokkal az állami földekkel, amelyek beékelődtek a termelőszö­vetkezeti parcellák közé és ily módon mindkét fél 1 szá­mára lehetetlenné tették a nagy, összefüggő gazdálko­dási területek kialakítását. D r. Békési Ferenc MÉM- osztályvezető az MTI mun­katársának elmondotta: or­szágosan mintegy 12 000 hek­tárnyi területről van szó. Ezeket a földeket nem egy­szerre, hanem fokozatosan adják át a termelőszövetke­zetek tulajdonába — a nem­régen megjelent MÉM-ren- delet alapján. . Az \4 í&be tőség uránt nagy az érdeklődés, annál is in­kább, mert a tsz-ek állami gazdaságoktól eddig közvet­lenül nem szerezhették meg az állami föld tulajdonjo­gát. A gazdálkodási érdekek azonban azt kívánták, hogy az állami gazdaságok érvé­nyes lehetőséget kapjanak a számukra egyáltalán nem vagy csak igen nehezen hasz­nosítható felszabdalt, tagolt területek értékesítésére. Ed­dig több száz hektár átadá­sáról kezdtek tárgyalásokat országosan az érdekelt felek. A jogszabály alapján csak olyan külterületi, mezőgaz­dasági rendeltetésű állami föld vagy erdő állami tulaj­donjogát lehet átruházni, amely nincs tanácsi keze­lésben, illetve nem szolgál különleges célokat. (Ezért r ém terjed ki a rendelet ha­tálya a belterületekre.) Az állami szervek közvetlenül a termelőszövetkezetekre ru­házhatják át a kezelésükben levő nagyüzemileg haszno­sítható, mezőgazdasági ren­deltetésű állami föld és er­dő tulajdonjogát. Nem ter­jed ki a rendelet hatálya a termelőszövetkezet érdek- képviseleti szerveire. A tulajdonjog átadására írásbeli szerződést kötnek az érdekelt felek.' Az írásbeli szerződés ' megkötéséhez szükséges igazolások és a jó­váhagyás megszerzése az át­ruházó állami szerv felada­ta. Az igazolással és az en­gedéllyel ellátott szerződést a föld fekvése szerint ille­tékes járási (városi) földhi­vatalnak teM megküldeni, ból 36 százalékkal többen lá­togattak Magyarországra. Az angol vendégek száma 22 szá­zalékkal. az osztrákoké 18 százalékkal. volt. magasabb a korábbi évinél-. Bár a külföl­di látogatók száma 3,6 száza­lékkal nőtt, a turistáké, tehát azoké, akik 24 óránál több időt töltöttek hazánkban, je­lentősen, 20 százalékkal csök­kent, 46 százalékkal nőtt vi­szont az átutazók és a kirán­dulók száma. Ebben vezet a szomszédos Ausztria, ahon­nan évről évre többen láto­gatnak a hétvégeken Buda­pestre, vagy a Balaton-part- ra. Az elmúlt félévben szá- ■ múlt meghaladta a 700 000- et. A szocialista országokból érkező vendégek több mint egyhármada az idei esztendő első felében is a szomszé- dos Csehszlovákiából jött. Lengyelországból kétszer annyi, az NDK-ból 21 száza­lékkal, a Szovjetunióból 17 százalékkal több turista lá­togatott hazánkba. Az elmúlt évekhez hason­lóan a Balaton és Budapest képviseli a legfőbb idegen- forgalmi vonzerőt; e két táj­egység a turisták 70 száza­lékának úticélja. A kereske­delmi szálláshelyek forgal­ma e két területen 13 száza­lékkal nőtt; ezen belül a szállodai forgalom 11, a fi­zetővendég-szolgálat szállás­helyeié 24, a kempingek lá­togatottsága 13 százalékkal. Ez azt mutatja, hogy a turis­ták többsége az olcsóbb szál­láshelyeket keresi. Míg a ko­rábbi években a kempingek 30—40 százaléka telt meg, addig az idei nyáron ezrével ütötték fel sátraikat a tábo­rokból kiszorult „vadkem- pingezók”. A reprezentatív felmérést kiterjesztettek a külföldre utazó magyar turistákra is. A felmérés szerint 1972. első félévében a. külföldre látoga­tó magyarok száma 17 száza­lékkal volt magasabb. Január 1-től- június végéig 391 000 magyar turista töltött hosz- szabb-rövidebb időt külföl­dön. Érdekes viszont, hogy az elmúlt évekhez képest a ma­gyar turistái? átlagos külföl­di tartózkodási ideje több mint a felére csökkent. ,.. mm

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents