Népújság, 1972. augusztus (23. évfolyam, 179-205. szám)

1972-08-03 / 181. szám

Ha a helikopter nem jött volna A kisnánai Hunyadi Tsz-ben a tavalyinál is jobb eredményeket várnak a szőlőből Nyolcszor permetezték meg az idén a szőlőket a kisnánai Hunyadi Tsz-ben. Minden al­kalommal egy-, másfél óra alatt végeztek ezzel a mun­kával. No, iszen, mennyi szőlő le­hetett az? A fintoi't jelző kérdésre egyetlen számot közlünk: éppen 220 hold. Ho­gyan lehetett ekkora terüle­tet ilyen hihetetlenül rövid idő alatt megpermetezni ? Er­re a kérdésre is egyetlen szóval lehet válaszolni: he­likopterrel. Más módon kép- , telenek lettek volna rá. ★ Nyolcvan asszony kötözi az 56 holdas táblában a szőlőt. A kordonhoz rögzítik a vesz- szőket, a fürtöket így odakí­nálják a napnak, a friss le­vegőnek. Hadd érjenek minél gyorsabban. Már augusztus 20-ra meg akarják kezdeni a csemegézést. Saszlából 31 hol­dat dolgoznak meg a brigád tagjai, az olasz rizlingből pe­dig 25-öt. Nem lehet kihagyni: ta­valy a saszla harminchat mázsát adott átlagban, ariz- ling pedig 52-töt. Igaz, alig tízéves szőlők, jó erőben, gondos ápolással, széles sor- közzel. A brigádot Safranka István irányítja. Dolgos, szorgalmas *■ asszonyok a tagok, akiket so­ha sem kell biztatni a mun­kára. ★ A sok eső miatt a talaj annyira átázott az idén, hogy arra gépekkel rámenni nem lehetett. Márpedig a meleg, párás idő nagyon gyors mun­kát követelt meg, hogy a fer­tőzést megakadályozzák.. Egy órára a helikopter tíz­ezer forintba került. Amikor megtudták ezt a nagy sum­mát a tagok, egy részük ugyancsak elcsodálkozott. Nem értettek egyet a gép igénybevételével. Úgy kellett papíron kiszámolni, hogy az a tízezer forint nem is sok. Különösen, ha azt vesszük év alatt tovább fejlődött a szakszervezetek pártirányí­tása és erősödött a moz­galmon belül a párt befo­lyása. A szakszervezeti tagság egy része különböző okok miatt még nem jutott el odáig, hogy magáévá tegye a marxizmus—leninizmus ideológiáját. Találkozunk olyan jelenséggel is, hogy égyesek bírálják, vagy két­ségbe vonják a politika egyes részkérdéseinek he­lyességét. Tanácsülésünk mégis ágy ítélte meg a hely­zetet, hogy a szakszervezeti mozgalom egységesen áll a párt politikája mellett, meg­érti azt, egyre több szak- szervezeti tag és aktivista cselekvőén is kiveszi részét a politika végrehajtásából. A határozat nyomán to­vább fejlődött a szakszer­vezetek pártirányításának színvonala, a szakszerveze­tekben dolgozó kommunis­ták aktivitása és mindezek következtében a szakszer­vezetek tekintélye, munká­ja. Kifejezésre jut ez többek között abban, hogy a hatá­rozat óta a megye szakszer­vezeteinek taglétszáma több mint 40 ezerrel, az elmúlt három év alatt pedig több mint 17 ezer fővel növeke­dett. Ez a növekedés azért figyelemre méltó, mert a határozat előtt — hasonló időszakot figyelembe véve — a szakszervezeti taglétszám ilyen arányú növekedésére nem volt példa a megyében. A szakszervezetek pártirá- nyitásának fejlődését mu­tatja az is, hogy a megyei pártbizottság, a különböző pártbizottságok és pártve­zetőségek, a korábbihoz ké­pest fokozottabban igénylik a szakszervezeti szervek vé­leményét, közreműködését a megyei és helyi politika ki­alakításában. megvalósításá­ban. A legutóbbi tanácsülés úgy látta, hogy évről évre fokozódó érdeklődés mutat­kozik meg a pártszervek ré­széről a szakszervezetek te­figyelembe, hogy csak a per­metezéssel eltöltött tényleges időt számolják fel. ★ Nézzük csak! Három per­metezőgép naponta harminc ' holdat tudott volna leszórni. Bizony, több mint egy hétbe tellett volna a 220 hold nö­vényvédelmének ellátása. Az egy hétnyi idő nagyon sok, főként, amikor az élősdi gom_ ga szinte órák alatt képes el­lepni a levelek fonákját. A földi gépnek egy hold megpermetezéséhez öt hektó vízre van szüksége. A heli­kopter a 220 holdhoz össze­sen nyolcvan hektó vizet használt fel. Mi ez a másik módszerhez szükséges több mint ezer' hektó vízhez ké­pest. A vizet pedig a tett­helyre kell szállítani. Az is költség, de még gépet is le­köt. ★ Három errjbart kellett ad­nia a tsz-nek a helikopter­hez. A fordulókat táblák­kal jelöltéit meg. Érdekes tulajdonsága a he­likopternek, hogy a forgóla­pátjaival «agy örvényt kavar a szőlők felett alacsonyan szállva. Ennek az örvénynek a segítségével a permet rá­* korszerű Az esztergomi Labor Mű­szeripari Művek nagy gya­korlattal rendelkezik a kü­lönleges követelményeket ki­elégítő járművek gyártásá­ban. Többek között mozgó fogászati rendelőket, rönt­gen szűrőállomásokat, bá­nyamentő autókat, rádiós közvetítő kocsikat készít. A vállalat saját erejéből most új gyárat épít Esztergomban, ahol már meg is kezdték a részleges termelést. Elkészítették a korszerű, középkategóriájú tűzoltóko­kerül a levelek fonákjára is. A bevonat nem látszik any- nyira, mintha azt földi gép­pel szórták volna rá a nö­vényre, de finom eloszlása miatt gyorsabban szívódik fel a levél erezetében, na­gyobb védelmet nyújtva ez­zel a kártevők ellen. ★ Ha az időjárás nem okoz meglepetést, és nem lesznek párás napok többször is, ak­kor az idei termés a szőlőből jobb lesz a tavalyinál. Ezt Safranka István brigádveze­tő mondta — nagyon komo­lyan. Hozzátette: a helikopter gyors és jó minőségű munká­ja mentette meg a szőlőt az idén. A helikopterért kifizetett tízezer forint egy órára na­gyon gyümölcsöző befektetés­nek minősíthető, hiszen más­ként csak elszomorító szüre­tet lehetett volna tartani Kisnánán az idén. így pedig duzzadnak a fürtök, épek, egészségesek a szemek. Érlelik a kisnánai dombok az édes csemegét és a jó zamatú olaszrizling bo­gyóit. iff. molnár) tűzoltókocsik esi mintapéldányát. Á ko­csival — az országos tűzoltó parancsnokság képviselői­nek jelenlétében — sikeres víz-, hab- és poroltási be­mutatót rendeztek. A minta- példány • a budapesti pa­rancsnoksághoz került. Mi­vel a szakvélemények na­gyon kedvezőek, a sorozat- gyártást is megkezdték. Még ebben az évben 35 tűzoltó­kocsit készítenek hazai meg­rendelésre, s így az elavult tűzoltókocsikat fokozatosan kivonhatják a forgalomból. vékenysége iránt. Tervsze­rűbbé és rendszeresebbé vált a szakszervezetekben dolgo­zó kommunisták beszámolta­tása a végzett munkáról és fejlődést mutat a beszámol­tatás tartalma, színvonala és szakszerűsége is. AZ IS IGAZ viszont, hogy egyes üzemi, intézményi pártszerveknél, ebben a kér­désben továbbra is tapasz­talható, hogy a szakszerve­zetek önállóságára való hi­vatkozással kevésbé érdek­lődnek az ott dolgozó párt­tagok munkája iránt, vagy túl gyakori az „érdeklődés” és nem is mindig a legfon­tosabb kérdésekre, nem a felsőbb párt. és szakszerve­zeti szervek határozatainak végrehajtására irányul. Egé­szében azonban mégis el­mondható, a szakszerveze­tekben dolgozó kommunis­ták munkájának ellenőrzése az illetékes pártszervek ré­széről egyre inkább k szak- szervezeti munka főbb terü­letére, a felsőbb párt. és szakszervezeti szervek hatá­rozatainak végrehajtására irányul. A Magyar * Szakszervezetek XXII. kongresszusán elhang­zott felszólaláséban Biszku Béla elvtárs azt mondotta: „A szakszervezetek növekvő feladatai azt követelik, hogy a kommunisták mind na­gyobb számban végezzenek aktív munkát a szakszer­vezetekben.” Ennek megfe­lelően — pártunk a szak- szervezetekben végzett mun­kát egyenrangú pártmunká­nak tekinti — a párttagok közül megyénkén belül is egyre többen vállalnak tiszt­ségeket a különböző szintű szakszervezeti szervekben, örvendetes dolog, hogy a Politikai Bizottság határo­zatának megjelenése óta mintegy 1700 fővel növeke­dett azoknak a párttagoknak a száma, akiket a szakszer­vezeti tagság a mozgalom­ban kifejtett eredményes te­vékenységük alapján a kü­lönböző szintű szakszerveze­ti tisztségekbe megválasztott. Bár a szakszervezeti mozga­lomban dolgozó kommunis­ták munkája évről évre to­vább fejlődött és hozzáér­tőbbé vált, a szakszerveze­tek megnövekedett felada­tai azonban még több kez­deményezést, még bátrabb kiállást követelnek tőlük minden szinten, a szakszer­vezetek jogkörének gyakor­lati alkalmazásában és a mozgalom előtt álló felada­tok végrehajtásában. AZ MSZMP Politikai Bi­zottságának határozata alap­ján tanácsülésünk foglalko­zott az állami, gazdasági és a szakszervezeti szervek vi­szonyának alakulásával is. Tanácsülésünk abból indult ki, hogy a szocialista álla­mi és gazdasági szerveinket és az ott dolgozó vezetőket ugyanazok az elvek és cé­lok vezérlik tevékenységük­ben, mint a szakszervezete­ket. Ennek alapján a megye szakszervezetei alapvető po­litikai és erkölcsi feladatuk­nak tekintik a munkásosz­tály államának erősítését, védelmét, a szocialista épí­tésből adódó termelési, gaz­dasági és kulturális felada­tok megoldásának segítését, a dolgozók élet. és munka- körülményeinek, a gazdasági eredményekkel összhangban történő fejlesztését. A tanácsülés véleménye szerint, az állami, állam- igazgatási és gazdasági szer­vek és vezetők, valamint a szakszervezeti szervek kö­zötti kapcsolat és együttmű­ködés az elmúlt években to­vább fejlődött, érdemibbé, sokrétűbbé, hatékonyabbá vált. Alapjában véve meg­felel a Politikai Bizottság határozata által előírt kö­vetelményeknek és elvek­nek! Amikor azonban ta­nácsülésünk ezt, mint pozi­tív tényezőt megállapította, egyúttal felhívta a figyel­met arra is, hogy a min­dennapi életben, a gyakor­lati munkában, egyes helye­Több cseppfolyós ammónia * A Borsodi Vegyikombinát­ban az elmúlt évben felmér­ték, hogyan tudnának több cseppfolyós ammóniát adni a mezőgazdaságnak. Ezt a nagy hatóanyagú vegyszert ugyan­is egyre több mezőgazdasági üzem hasznosítja folyékony műtrágyaként — elsősorban a kukoricatermelés növelésére. Az elemzőmunka után a kombinát vezetői úgy dön­töttek, hogy fejlesztési alap­jukból, mintegy száznegy- venmiílió forintos költség felhasználásával, bővítik am­móniaüzemüket. Korszerű, új berendezéseket helyeznek üzembe és számos régi, bal­esetveszélyes készüléket újjal cserélnek ki. A rekonstruk­ció a tervezett ütemben ha­lad. Az első négyezer lóerős, új óriáskompresszor próba­forgatását szerdán sikeresen befejezték. Augusztusban to­vábbi nagy teljesítményű be­rendezések — igy többek kö­zött szénva&mosó egység és a húszezer köbméteres turbó­kompresszor próbáira és üzembe helyezésére kerül sor. Az üzem bővítési munkálta negyedik negyedévben feje­zik be, s így jövőre a borso­di vegyikomibinátban — vi­szonylag kis beruházás fel- használásával —, a jelenlegi százharTnincharomezer he­lyett szazhatvanháromezer tonna szintetikus cseppfolyós ammóniát állítanak majd élői. Lengye! diplomata látogatása megyénkben Szerdán délelőtt baráti látogatásra megyénkbe érkezett Jerzy Zielinski, a Lengyel Népköztársaság budapesti nagy- követségének tanácsosa. A testvéri ország diplomatáját Barta Alajos, a megyei pártbizottság titkára fogadta, majd tájékoztatta szűkebb hazánk életéről, dolgozóinak munká­járól, s a tanácstörvény végrehajtásának megyei tapaszta­latairól. Jex-zy Zielinski a tájékoztatót követően hangsú­lyozta, hogy szemmel láthatóan érzékelni tudja a megye életében bekövetkezett fejlődést, mert öt évvel ezelőtt mód­jában volt megismerkedni elképzeléseinkkel. A lengyel vendég a késő délelőtti órákban rövid sétát tett a városban, s ellátogatott a várba is. Délután a megyei pártbizottság titkárának kíséretében megtekintette a nagy- rédei Szőlőskert Termelőszövetkezetet, s elbeszélgetett — kitűnően társalog magyarul — a közös gazdaság vezetőivel és dolgozóival. Képünk az egri várban tett látogatást örökítette meg. IFoto: Tóth Gizella) „Hazatérés megtagadása" - közérdekű tanulsággal Tanulságos ügyben hozott bírósági határozat példázza: a hazatérés megtagadásában ken és egyes kérdésekben az együttműködésre vonatkozó elvek még nem mindig ér­vényesülnek következetesen. Előfordult, hogy egyes ál­lami és gazdasági területen dolgozó funkcionáriusok a gyakorlati munka végzése közben, vagy feledékenység- ből, vagy a dolog ismereté­nek hiányából megsértették a szakszervezetek hatás- és jogkörét. Több esetben ta­pasztaltuk például az elmúlt években, hogy az illetékes szakszervezeti szerv véle­ményét, az illetékes állami és gazdasági szervek, az egyes gazdasági vezetők te­vékenységének megítélésénél nem kérték ki. De hasonló jelenségeket tapasztaltunk a szakszervezetek egyetértés, vagy más jogkörének meg­sértésében is. Hangsúlyozni szeretnénk azonban, hogy a szakszerve­zetek hatás- és jogkörének megsértése nemcsak az adott terület állami és gazdasági vezetőjének a hibája, hanem az ott dolgozó szakszerveze­ti szerv tevékenységének a fogyatékossága is. Választott szakszervezeti szerveinknek tudniok kell, hogy meghatá­rozott kérdésekben nekik akkor is véleményt kell mondaniok, ha azt a véle­ményt a döntés meghozatala előtt valamely okból kifo­lyólag nem kérték előzete­sen tőlük. Tanácsülésünk véleménye szerint a szakszervezetek hatás, és jogkörének meg­sértése a jövőben csak úgy kerülhető el, ha a különbö­ző szinteken dolgozó álla­mi, gazdasági és szakszerve­zeti szervek következeteseb­ben betartják a Politikai Bi­zottság határozatában az együttműködésre vonatkozó alapelveket, ha választott szakszervezeti szerveink minden szinten nagyobb po­litikai bátorsággal élnek megnövekedett hatás, és jogkörükkeL Dorkó József SZMT-titkár való bűnösség megállapítá­sának nem minden esetben az az előfeltétele, hogy a vissza nem térés hatósági felhívás ellenére történjék. Erről — a jogászokon kívül — kevesen tudnak. Az ügyészség egy vádlott ellen — aki 1970. február 16-án érvényes útlevéllel hagyta el az országot és kül­földről azóta nem tért visz- sza — a BTK-ban megha­tározott „hatóság félreveze­tésével szerzett útiokmány felhasználásával elkövetett tiltott határátlépés” bűntette miatt emelt vádat. Az első fokú bíróság a tárgyalás adatai alapján nem találta megállapíthatónak, hogy a terhelt már az útlevél irán­ti kérelme benyújtásakor el­határozta, nem tér vissza Magyarországra, vagy egyéb­ként a hatóság félrevezeté­sével szerzett útiokmányok­kal lépte át az országhatárt. Minthogy ilyen körülmé­nyek között a „hazatérés megtagadása” bűntettét ta­lálta megállapíthatónak, el­rendelte a nyomozás kiegé­szítését (pótnyomozást) an­nak földerítésére, hogy a terhelt kapott-e hatósági fel­hívást Magyarországra való visszatérésre, és ha igen, a felhívás szerint mikor kel­lett volna visszatérnie. A végzés ellen az ügyész által bejelentett fellebbezési óvás — alapos. Az ügyben az eljárás adatai alapján valóban nem a vád tárgyá­vá tett bűntett, hanem a „hazatérés megtagadása” mutatkozik megállapítható­nak a BTK 205. paragrafu­sa szerint, amely igy szól: „aki megengedett módon hagyta el az országot és an­nak területére hatósági fel­hívás ellenére sem tér visz- sza, vagy egyébként juttatja kifejezésre azt az elhatáro­zását, hngy végleg külföldön marad, egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő”. Tévesen értel­mezte azonban az első fokú bíróság a BTK-nak azt a paragrafusát, amikor arra az álláspontra helyezkedett, I hogy e bűntett az egyéb tör­vényi feltételek megléte ece­tén csak annak a terhére ál­lapítható meg, aki az, ország területére hatósági felhívás ellenére nem tér vissza. ' Az idézett paragrafusban meghatározott bűntett ala­nya csak olyan személy le­het, aki megengedett módon hagyta el az országot. A bűntett megvalósításához a törvényben megkívánt elkö­vetési tevékenység, a bűn­tett tényállási elexne: a ha­zatérés megtagadása viszont a törvény szerint kétféle módon valósítható meg. El­követhető vagy azzal, hogy az elkövető az ország „terü­letére hatósági felhívás el­lenére nem tér vissza” vagy pedig azzal, hogy „egyéb­ként juttatja kifejezésre azt az elhatározását, hogy vég­leg külföldön marad”. A szóban forgó vádlott külföldx'ől a házastársához küldött (1971. február 4-én keltezett) levelében többek között azt írta, hogy kül­földön egy külföldi állam- polgári’al kíván házasságot kötni. E célból a házassága felbontását igazoló iratok megküldését is kért^, sürget­te. A vádlott e levelének a tartalmából, valamint a kül­földön tartózkodása óta el­telt, egy évet lényegesen meghaladó' időből — mely alatt a vádlott külföldön, le­telepedésre utaló körülmé­nyek közt állandó munkát vállalt — arra kell követ­keztetni, hogy a vádlott vég­leg külföldön kíván marad­ni. Magatartása így az em­lített paragrafus második fordulatában meghatározott hazatérés megtagadása bűn­tettének az elkövetésére utal. E körben pedig a cselekmé­nye elbírálásához szükséges adatok rendelkezésre áll­nak, így azok földerítése ér­dekében a nyomozás kiegé­szítése, pótnyomozás szük­ségtelen. A Zalaegerszegi Megyei Bíróság — mert ide jelen­tett be fellebbezési óvást az ügyész — az első fokú bí- róságnak a nyomozás kiegé­szítését (pótnyomozást) el­rendelő végzését hatályon kívül helyezte és az első fo­kú bíróságot az eljárás foly­tatására utasította. iSá'CD

Next

/
Thumbnails
Contents